Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-12 / 47. szám
Visszatért a bizalom Ha összehasonlítjuk a pereszlényi EFSZ 1963 első negyedévi eredményeit a mült esztendeivel, könnyen megállapíthatjuk, ha még akadnak is bizonyos hiányosságok a termelésben, mégis biztatóbbak a teltételek a terv teljesítésére, mint tavaly, ugyanebben az időben. Most persze a tervek kiigazítása, a túlméretezett feladatok rendezése után kedvezőbbek a körülmények. de mégsem ez a lényeg, hanemaz, hogy a vezetőség idén következetesebben jár el a jutalmazás, az embereknek a termelésben való érdekeltté tétele terén. Azelőtt ugyanis csak megígérték a prémiumot, de ez mit sem változtatott a lényegen. Az emberek megelégelték már az Ígéreteket. Ez megingatta őket abban, hogy higyjenek. Idén, amikor a tagság előtt sző esett a premizálásról, bizony alag-alig hittek abban, hogy valóban meg is kapják majd a prémiumot. Hengerics elvtárs, az EFSZ mostani elnöke elítéli a tagsággal szemben elkövetett igazságtalanságokat és azt tartja, hogy amit megígérnek, azt teljesíteni kell. Helytelen az, amikor utólag jönnek rá, hogy elhamarkodott volt az ígéret. Azért alaposan, jóelőre meg kell fontolni minden kiejtett szót, mert különben jön a bizalomvesztés. Bizony, nem volt könnyű visszaszerezni a bizalmat. Idén már alaposan megfontolták mit és miért tesznek. Amikor a cukorrépa munkálatairól esett szó, már kész javaslattal álltak a tagság elé. Időprémium kifizetését szabták; meg az agrotechnikai időben történő sarabolésért és egyelésért, továbbá az év végén minden terven felül kitermelt mázsa után 20 % prémiumot fizetnek majd a tagoknak így van ez rendjén. S milyen az eredmény? Igen bíztató. Egyelőre az a legfontosabb, hogy visszatért az emberek bizalma, Az időprémium a termelés hajtómotorjává lett. Még soha ilyen gyorsan nem fejezték be a cukorrépa munkálatait, mint idén. Ez pedig kezdetnek bíztató jel. Kis idő múlva a 32 hektár megkapja a neki járó fejtrágyát és 20 hektáron öntözni fogják a növényt. Minden előfeltételt megteremtenek a rekordhozamra. A szemre termesztett kukoricánál természetbeni prémiumot álapították meg, mégpedig a terven felül kitermelt kukorica minden mázsája után 30 %-ot. így teremtik meg a pereszlényi EFSZ-ben a jó eredmények elérésének előfeltételeit. Az állattenyésztésben, de különösen a sertéstenyésztésben azonban lényeges hiba mutatkozik. Erősen észlelhetők a degenerálódás jelei. Ez arra vall, hogy a múltban nem végeztek céltudatos tenyésztői munkát, nem vezettek pontos nyilvántartást az állatforgalomról. Az apaállatokkal a tőlük származó utódokat fedeztették éveken keresztül. Ez a legnagyobb fokú felelőtlenségre vall. Ezért van az, hogy nem kielégítő a malacszaporulat, minek következtében az első negyedévben a tervezett 112 mázsa helyett csupán 62 mázsa sertéshúst adtak el. A legnagyobb hiba azonban az, hogy év végéig mintegy 100 mázsa tartozással zárják majd az évet. Ogy mondják, a hiányt marhahússal pótolják majd. A közelmúltban — elég későn — lépéseket tettek a kocaállomány felújítására. Idáig 11 darabot szereztek be, s ez évben még további 25 darabot vásárolnak és állítanak anyasorba. Azonban, ha ezeknél is elhanyagolják majd az elsődleges nyilvántartást, hamarosan megismétlődhetnek a jelenlegi hibák. Hiszünk abban, hogy tanulva az eddigiekből, a jövőben óvatosabbak lesznek. A fontos az, hogy a szövetkezet vezetése jó kezekben van és a tagság széleskörű bevonáséval elég erősek lesznek a hiányosságok kiküszöbölésére. Elveszett a bizalom Ez nem a szövetkezet, hanem a traktorállomás felsőszemerédi növényvédelmi részlegének — úgy mondják — Gyebnár Gyula traktoros hibájából történt, aki Dinoseb-20 oldattal egy 18 hektáros őszi búzatáblát permetezett gyomirtás céljából, s nem tudni, milyen erősségű keveréket alkalmazott, de annyi bizonyos, hogy 10 hektárt „megperzselt", mintha leforrázták volna a zöld leveleket, s ezzel mintegy három hétre megállította a növényt rendszeres fejlődésében. Ez pedig hektárhozamveszteséggel jár. Ebből mint a szövetkezetnek, mint pedig a nemzetgazdaságnak kára származik. De nézzük csak meg közelebbről, mire is alkalmas a Dinoseb-20 és mikor kell tulajdonképpen alkalmaznunk a gyomok ellen. Az említett gyomirtószer főleg hü-Egy mintaszerű megoldás A madari EFSZ a komáromi járás leggyengébb szövetkezetei közé tartozik. Nem kis része van benne a rendezetlen háztáji földeknek is. A tagok nagy részénél a szőlők területe meghaladja a 10 árt, sőt nemegy esetben még a 40 árat is. A szőlő nyitása, permetezése és a szüret idején jóformán nem volt ember, aki munkába lépjen, pedig a szüret ideje az, amikor a szövetkezetben legtöbb a munka. Míg tavasszal (amikor a kukoricaföldek szétosztása érdekeltté tette a tagságot a munkában) a munkaerkölcsre nem volt panasz. De már az aratásnál a munkaerőhiány zökkenőket okozott, az őszi begyűjtésben komoly nehézségekkel küzdött a szövetkezet és csak Uggyel-bajjal, tetemes késéssel és nagy veszteséggel tudta végrehajtani. Magam is tanúja voltam, amikor szüret idején — bár még az EFSZ kukoricájának % része a földeken volt, az egész tagság (tisztelet a kivételnek) az EFSZ fogatain kivonult a szőlőbe, még az állatokat sem volt kinek megetetni és itatni. A gazdaságteehnikai földrendezés (HTUP) keretében ezt a kérdést már többször próbálták megoldani. A földrendezést végrehajtó technikusok sablonos fogásai azonban semmi változást nem hoztak. A megoldás ugyanis az volt, hogy az egyes tagok 10 áron felüli szőlőjét átírták a szövetkezetre. Mivel az EFSZ-nek nem volt lehetősége ezeket a csip-csup parcellákat megművelni, visszaadta a tagoknak bizonyos bér ellenében, amit a legtöbbször nem fizettek ki. Így aztán minden maradt a régiben. A papíron senkinek sem volt több mint 10 ár szőlője, a valóságban pedig mindenkinek annyi, mint azelőtt. A múlt év őszén a SZKP járási bizottsága látva a helyzetet, határozatot hozott, hogy ezt a kérdést 1963 március 31-ig meg kell oldani. Ezzel a munkával a járási nemzeti bizottság a Komáromi Beruházásokat Előkészítő Központot (OSPPI) bízta meg. A kiküldött technikusok megállapították, hogy a tagság kb. 20 hektárnyival több szőlőt használ a megengedettnél. Mivel a madari szőlők 85 százaléka hibrid (Noah, otello, delavare stb.), a háztáji kérdést úgy lehet a legradikálisabban megoldani, hogy a 20 hektárnak megfelelő területet ki kell szántani. A HNB, a JNB és a szövetkezet vezetőségéből alakult bizottság kijelölte a kiszántandó parcellákat, lehetőleg olyanokat, amelyek szétszórtságuknál fogva a nagyüzemi gazdálkodás akadályai voltak. Azoknak, akiknek a kijelölt helyen voltak, szőlőik, 10 árig kárpótlást adnak szókéból, akiknek a megmaradt területeken több volt, mint 10 ár. Megoldandó problémának maradt, hogy a szőlők mikor legyenek kiszántva. A HNB és az EFSZ vezetőségének különböző nézete volt a dologról. A szövetkezet vezetősége amellett kardoskodott, hogy a kiszántás ősszel történjék meg, mivel a szövetkezet gyengén áll anyagilag és a szőlőből való bevétel bizonyos javulást hozhatna. A HNB titkárának és elnökének az volt a véleménye, hogy a kiszántást azonnal végre kell hajtani. Az érveik annyira meggyőzőek voltak, hogy az utóbbi változatot fogadták el, amihez a szövetkezét vezetősége kisebb huzavonával hozzájárult. Bár a szövetkezet nyert volna a szőlő termelésén, de a szántóföldi termelés ezt megsínylette volna, mert a kis szőlőparcellákat csak kisüzemileg lehetett volna megművelni, vaqvis részművelésre kiadni a volt tulajdonosoknak és újra minden maradt volna a régiben, kissé átmázolva. Tekintettel a szövetkezet gyenge anyagi helyzetére, a szőlők kiszántásának tényleges költségeit 110 000 Kcs értékben a JNB vállalta magára, a földrendezés keretében végrehajtandó földmunkára nyújtható szubvenciók rovására. Mivel nagyobbára hibrid szőlők kiszántásról van szó, a népgazdaságot jóformán semmiféle károsodás nem éri. A kiszántott szőlők pótlására még ebben az évben a madari EFSZ 16 ha szőlőt ültet ki. Ennek a telepítése a legmodernebb technológia figyelembe vételével történik, A kisüzemi szőlőtermelést felváltja a nagyüzemi, mely nem az egyesek jövedelmét, hanem a közös vagyont fogja növelni és ezzel véglegesen pont kerül az áldatlan história végére. Kemény József prom. ek., OSPPI Hurbanovo A pferovi IX. te. nyészállat-kiállttá■ son június 12—16-■ án kiállítják a Pinzgaui tenyészteheneket is, amely majd Szlovákia északi részein jelel meg a legjobban. Háromszáz nap alatt előreláthatólag 2700 kg tejet adnak i,l , %-os zsirtartalom- I mól. Képünkön az egyik szép példány. Foto: Vétrovec o velyesek és pillangós évelő növényekkel alávetett területek gyomirtására alkalmas, amikor a takarónövény legfeljebb 5-15 cm magasságú. Nem beszélve arról, hogy őszi búzába nem alkalmaznak alávetést, mert hiszen legtöbbször pillangós után jó erőben levő talajba vetik. Így érthető, hogy a pereszlényiek búzájában sincs alávetés. Aki megfigyeli a mellékelt képet, maga is megállapíthatja, hogy a búza legalább 50 — 60 cm magas, és könnyűszerrel rájön arra, hogy itt lényegében agrotechnikai hiba történt, mert a permetezést nem az előírásnak megfelelően és nem a maga idejében végezték. A keletkezett kárt valakinek meg kell térítenie. Ez érthető. Érthetetlen azonban az, hogy miért fordulhatnak elő még ma is ilyen esetek. Ez bizony nem öregbíti, hanem inkább rontja a — Ej-ej... Ez aztán felelőtlen munka volt — mondja Szebeltai elvtárs, a JNB elnökhelyettese, markában tartva az elhalt növényt. — Bizony, nem dicsérhetjük meg érte a traktorállomás felsőszemerédi növényvédelmi részlegét — válaszolja Hengerics István, a pereszlényi EFSZ elnöke. traktorállomás jó hírnevét, és a Dinoseb-20 hitelét. Ezek után ne csodálkozzunk azon, ha a szövetkezetek bizalmatlanok a traktorállomás növényvédelmi dolgozóival szemben. Hoksza István HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 46. számában megjelent „Előzmény és követelmény“ c. cikkünkben hiba csúszott, amelyet a következőképpen helyesbítünk: ... Hajtmann és Kondé blokkhamisítókat három-három havi föltételes szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A CSISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére tárgyalta meg a Fiatal Növénytermesztők Tanácsa a dunaszerdajtelyi járásban a kukoricatermesztést. A járás területe kiválóan alkalmas a kukorica termesztésére. A fiatalok, amint a tanácskozáson is kitűnt, szakértelemmel és lelkesedéssel kapcsolódnak a kukoricatermesztésbe. Főleg a jó talajelőkészítéssel, a pontos időben való vetéssel vetették meg az alapjait a sikeres kukoricatermesztésnek. A felsőpatonyi, a dióspatonyi és a gombai állami gazdaság CSISZ alapszervezetei vették ki legjobban részüket a kukorica gyors vetésében A járás területén 1140 hektárnyi silókukorica és 3662 hektár szemre termesztett kukorica felett vállaltak védnökséget a CSISZ tagok és fiatalok. A vállalási terv szerint legalább 50 mázsás átlagtermést érnek el szemeskukoricából. E téren a CSISZ dióspatonyi alapszervezete jár az élen, mert 90 hektár szemeskukorica és 23 hektár silókukorica felett vállaltak védnökséget. Vállalásaik szerint 500 mázsás átlagtermést érnek el silókukoricából. Ugyancsak hasonló eredményekkel dicsekedhet több alapszervezet, mint például a vásárúti, bősi, nyárasdi és a nagymegyeri állami nagyhizlalda üzemi szervezete. Dicséretükre válik a dunaszerdahelyi járás CSISZ tagjainak, hogy május 20-ig elvégezték a növényápolási munkákat az általuk vállalt kukoricások-A nyárasdi szövetkezetről már sokat hallottunk Annál kevesebbet a majdnem hasonló nevű nyáradi EFSZ- ről, amely pedig az utóbbi időben a jó gazdálkodásával kiérdemelte A Duna mellett meghúzódó szövetkezet vezetősége már néhány éve tudatára ébredt, hogy csakis az állattenyésztés fokozása, a belterjesebb gazdálkodás lehet a boldogulás útja. Ezt világosan igazolja a pénzügyi tervük is, amely szerint a bevétel kétharmad része az állattenyésztésből ered. Hogy minőségű az állatállományuk, azt az is igazolja, hogy a húseladási tervüket 141 százalékra teljesítették. Emellett a tejeladási tervük teljesítését is jóval túllépték. A tejeladási terv túlteljesítése azonban nemcsak a mában kereshető, de néhány éves erőfeszítésben. A szövetkezet vezetősége mintegy három évvel ezelőtt elhatározta, hogy likvidálni kell a TBC-s szarvasmarhaállományt. De nemcsak határoztak, hanem az elkövetkező tavaszon 40 növendékállat már Dolná Lehota ózondús levegőjű domboldalain legelt. Az onnan visszaszállított és a többi egészséges növendéket elkülönítették a többiektől. Természetesen külön istállóban helyezték el az egészséges teheneket is. (Később ezeket tejhozam szerint is csoportosították.) A rendszeres orvosi vizsgálat során talált beteg állatokat azonnal elkülönítették. A gondosság eredménye, hogy alig telt el a röpke három esztendő és ma már TBC-mentes tehénállománnyal dicsekedhetnek a nyáradiak. Magától értetődő, hogy egészséges tehenek sem adnak tejet szalmától. Ezért a szövetkezetben nagy gondot fordítanak a takarmány termesztésére. A szántó földterületek mintegy 28 százalékán termelnek különféle takarmányt. Még a múlt hónap végén is volt tavalyi szálastakarmányuk, holott már föltakarták 100 hektár lóhere föld első kaszálását. Még legalább három kaszálást várnak erről a hatalmas tábláról. A takarmány szállítását nagy gonddal végzik. A kaszálás utáni harmadik napon takarmányszárító állványra rakják a lóherét, s mielőtt még törne a levele, hozzálátnak a kazalba rakáshoz, ahol hideg levegővel szárítják tovább. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a takarmány mennyiségével törődnek, de nagy gondot fordítanak a minőségre is. Amíg szálas takarmányban gazdag ban. Járási méretben 40 %-ban már korszerű gyomirtó-szerekkel végzik a kukorica ápolását. Ezáltal olcsóbbá válik a kukoricatermelés, meggyorsulnak az ápolási munkák és biztosabbá válik a termés. A jövőben még inkább alkalmazni fogják a gyomirtószereket és nemsokára eljön az az idő, amikor túlnyomóan csak vegyszert alkalmaznak a kukorica gyomtalanításánál. Az értekezleten kitűnt a felszólalásokból és a beszámolóból, mennyire fontos betartani a kukoricatermesztésben az agrotechnikai határidőket. A tudományos megállapítás szerint 25 %-kal kevesebb termés várható, ha későn vetik a kukoricát és késve gyomtalanítják. A CSISZ tagokból álló munkacsoportok éppen ezeken a problémákon segítettek munkavállalásaikkal és ifjúsági munkacsoportok szervezésével. Viszont több helyen még nem fektetnek elegendő súlyt a különböző növényi betegségek és rovarkártevők elleni védekezésére. A rovarkártevők elleni védekezés pedig ugyancsak fontos, mert az e téren megnyilvánuló hanyagság több mázsával csökkentheti a hektáronkénti termésátlagot. Az értekezlet építő jellegére vall az élénk vita és a tapasztalatok kicserélése. A fiatalok egymás gyakorlati tapasztalataiból okulva eredményesebben láthatnak munkához a további időszakban. B. I. volt a szövetkezet, addig szemesből hiánnyal küzködött. Főleg a kukoricatermésük volt nagyon gyenge az elmúlt évben. Ezért örömmel üdvözölték a KNB-nak áprilisi felhívását, amely szerint erőtakarmányt kapnak azok az EFSZ-ek, amelyek 4,5 literre emelik a fejési átlagot. Az odaadó állatgondozók nemcsak hogy elérték a kitűzött célt, hanem két literrel túl is lépték. Természetesen komoly jelentősége volt a tejhozam szerint csoportosításnak, amely ösztönszerűen hatott a gondosabb kezelésre. A tejeladási terv teljesítése volt a leggyengébb pontja a szövetkezetnek. Ezért azoknak a tagoknak, akik nem tartottak háztáji tehenet, s így nem kaptak takarmányt a közösből, nem tejet, hanem csak tejpénzt adtak. Ha azonban a fejési átlag tartósan emelkedő irányzatú lesz, újból mérnek majd a szövetkezeti tagoknak. A sertéshús eladási terve teljesítésének a titka szintén a gondos kezelésben, a takarmányozásban rejlik. Hat-hét hónapos korukban szinte kivétel nélkül mázsán felüli súlyúak a hízók. Különben az EFSZ vezetőit nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy 100 kg-on aluli sertést adjanak el. De legszívesebben 110 kg-on felüli súlyban adják át a felvásárló szerveknek. Egyedül a tojáseladásban mutatkozik bizonyos lemaradás, amelyet azonban rövidesen behoznak. A terv nemteljesítésének az oka abban is kereshető, hogy az illetékesek késlekedtek a villanyáram bevezetésével" a tyúkfarmba. Ezért nem tudták megfelelően fűteni az épületeket, így később kezdték el a tyúkok a tojást. A nyár folyamán már elkészül a korszerű tyúkfarm, ahol saját keltetőt is létesítenek. Egyébként a 779 hektáron gazdálkodó szövetkezet 23 koronát tervezett munkaegységenként, amelyből 15 Kcs előleget fizet. Ez határozza meg lényegében a munkaerkölcsöt is az EFSZ-ben. A nyárasdi vezetők is bátran mondhatják, hogy nincs gondjuk a munkaerővel. Ha valaki más munkahelyet akar választani, nem nagyon tartogatják, De nem is igen mennek el a faluból, mert a szövetkezetben megtalálják a számításukat. Komoly segítséget jelentett a szövetkezetnek a nemrégiben elkészített csatorna-rendszer. Nemcsak azért, mert így minden talpalattnyi földet termővé tehettek, hanem öntözés szempontjából is. A szövetkezet irányítóinak nincs különleges szakképzettsége. Horváth elvtárs, az elnök, Csicsai Mihály, a könyvelő s a többiek nem az iskola padjaiban tanultak gazdálkodni. A küzdelmes tiz év azonban sok mindenre megtanította őket. Emellett olvasgatnak, tanulgatnak s szívesen vesznek részt különböző iskolázásokon, ahonnan hozhatnak valami újat, amely elősegíti a gazdálkodást. Természetesen most már azzal is törődnek, hogy szakiskolába küldenek fiatalokat, akik visszatértük után komoly segítőtársaik lesznek a vezetőknek. Az elnök szerint az irányító munkájuk még jobb lehet, mert a mezőgazdasági termelés új irányítása felmenti őket a felesleges szaladgálástól és közvetlen tanácsot kapnak a körzeti instruktoroktól. Máskülönben lakodalom készül a Duna partján. A hajdani két halászfalu, Szap és Nyárad már rég óta kacsingatnak egymásra, úgy érzik, együvé tartoznak. S mint a házasulás előtt jól gondolkozó fiatalok, ők is meg akarják mutatni egymásnak, ki visz többet a „házhoz“. Évek óta folyik a nemes versengés a jobb gazdálkodásért. Bizonyára ez is hozzájárul, hogy az utolsók közül az elsők közé verekedte fel magát a két EFSZ. így van ez jól, legalább nem lesz mit szemrehányni a „házasságkötés“ után. Tóth Dezső 1963. június 12. Fiatal kukoricatermesztők értekezlete
