Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-26 / 42. szám
Takarmánytermelés - föld nélkül A moldvai kolhozokban és szovhozokban megkezdték a vízi — — termelőtalaj nélküli — zöldtakarmány-termelést. A növények táplálása ásványi anyagok hígított oldalával történik. E módszer kidolgozását a Moldvai Állategészségügyi Tudományos Kutatóintézet kezdte meg három évvel ezelőtt. Ma már 300 speciális medencét használnak erre a célra. Egy négyzetméternyi területről 10 naponként 50 kg zöldkukoricát nyernek! A takarmány előállítása rendkívül olcsó, és ami a legfontosabb: egész éven zöldtakarmányt ad. A szocialista országok gyorsan növekvő állattenyésztése élezi a takarmánykérdést. Különösen fontos az állatok vitaminhiányának leküzdése, hogy gyorsuljon fejlődésük és növekedjen a betegségekkel szembeni ellenálló-képességük. Ehhez nagy segítséget jelentene a moldvai kísérletek sikere és az általuk alkalmazott eljárás széleskörű meghonosítása. — pio — Adatfeldolgozás gépekkel Magyarországon megkezdte munkáját az ország első mezőgazdasági gépi adatfeldolgozd üzeme. A 36 gépből álló üzem egy év alatt 6 milliő adatot dolgoz fel s ezek a mezőgazdasági tervezéshez, irányításhoz, ügyvitelhez és adatnyilvántartáshoz nyújtanak nagy segítséget. E gépekkel végezték a termelőszövetkezeti zárszámadások adatainak feldolgozását is, amelyet két hónappal korábban fejeznek be, mint a régi számolással. A gépek egy része a számadatokat kartonokra „lyukasztja“ mások a lyukasztások szerint osztályozzák az adatokat tartalmazó kártyákat, végül az összesítő szerkezet a kartonok lyukasztásait számoszlopokká alakítja és a kívánt számtani műveletek után a végeredményt írja le. Képünkön: Az adatok a lyukkártyákra kerülnek. — N ó b e r — Jól gazdálkodtak a takarmánnyal Nem általánosíthatjuk azt a nézetet, hogy mezőgazdasági üzemeinkben az elmúlt időszakban mindenhol takarmányhiány mutatkozott. Sok olyan szövetkezet van, amely már több éven keresztül önellátó. Az állataikat is jól takarmányozták. Szövetkezeteknek eladtak és még maradt tartalék is. A Velk^ Blh-i szövetkezet (rimaszombati járás) több éven át nagy súlyt fektetett a takarmánytermesztésre. Idejében meggyőződtek arról, hogy a viszonyaiknak megfelelően az állattenyésztési termelés a jövedelmezőbb és ehhez mérten a növénytermesztésükben a takarmányos vetésforgót alkalmazták. Nem is csalódtak. Az elmúlt évben saját termésükből biztosították a takarmányt, sőt még a tartalékalapra is jutott. Jelenlegi helyzetük is azt bizonyltja, mert a szárítóban még ma is van csöveskukorica, ami újig kitart. Szénájuk és silókukoricájuk is marad. Igyekezetüket siker koronázta. Egész télen keresztül a fejési átlaguk 5 liter volt, annak ellenére, hogy a 258 darab tehénből a 40 %-a szárazon állt. A hízómarhánál átlagosan 1 kg, a sertéseknél 0,55 — 0,65 kg a napi súlygyarapodás. Ez tette lehetővé, hogy az eladási tervüket mindenből túlteljesítették. Végh Géza zootechnikus szerint az elért jó eredmények ellenére sem elégedettek. Ami az igazi belterjes gazdálkodás belterjességét illeti, még akad elég tennivaló. Tevékenységük azonban oda irányul, hogy további javulást érjenek el. Idén szántóföldjük 7 %-án őszi keveréket, 2 °/o-án tavaszi keveréket, 4 °/o-án nyári keveréket, 8 %-án lucernát, 13 %-án lóherét, 8 %-án szemeskukoricát, 8 %-án silókukoricát, 1 %-án takarmány cukorrépát termesztenek. A földet lehetőleg két termésre állítják be. Az őszi keverék helyére takarmánykáposztát és csalamádét vetnek. A nyári takarmányozási időszakra megszervezik a gazdasági udvar körüli zöld futószalagot, amely késő őszig biztosítja a zöldtakarmányt. Ide sorolták be az őszi-tavaszi-nyári keveréket, a lucerna és a lóhere egy részét, a takarmánykáposztát, valamint a legelőt. Ezeket egész nyáron át hígított trágyalével öntözik, öntöző berendezésük megvan. A legelő feljavításáról sem feledkeztek meg. A síkterületet műtrágyával szórták meg és a gyomos részről eltávolították a gazt. A 180 hektár rétjüket is rövid időn belül rendbehozzák. A Balog folyó szabályozását ezidén befejezik és a rétet alagcsövezik, egy részét pedig felszántják. Meggyőződtek arról, hogy a növények királynője, a kukorica a legnagyobb menynyiségű és legjobb minőségű takarmányt nyújtja. Szemeskukoricából 68 hektárt vetnek és a vegyszeres gyomirtást alkalmazzák. A silóra termesztett kukoricát lóbabbal keverve vetik, hogy minél nagyobb hozamot érhessenek el. A műszaki fejlesztést is napirendre tűzték. Megalakult két komplexbrigád, az egyik a takarmánytermesztési munkálatokat fogja végezni. A szálas takarmány nagy részét hideglevegős szárítással tartósítják. Bíznak abban, hogy az új munkamódszerek bevezetése javulást hoz a termelésben. Az eddig felmerült munkaerőhiány megoldódik. Azokon a munkaszakaszokon, ahol géppel végzik a munkálatokat, csökken az élőmunka ráfordítás, a munka idejében elkészül, emelkednek a hektárhozamok és olcsóbbá válik a termelés. J. L. A Endrődi felhívás. Az endrődi szövetkezetben is az egyik legsürgősebb feladatnak a cukorrépa egyelését tartják. Gépeiket igyekeznek jól kihasználni erre a célra. Ezenkívül felhívással fordultak a lévai járás szövetkezeteihez. A felhívás lényege: május 25-ig befejezni a cukorrépa egyelését, egy hektáron 80 — 90 ezer egyed meghagyása mellett. (bji) Időszerű teendők a szőlőben Megkezdődtek a szőlőben az állandó munkák, mint a kapálás, hajtásválogatás, aggatás, kötözés, permetezés, stb. Ezeket a munkákat idejében és szakszerűen kell végeznünk, mert igen nagy kihatással vannak a tóke állapotára, termékenységére, valamint a termés minőségére is. A SZŐLŐ KAPÄLÄSA Nyitás metszés és a karózás alkalmával a szőlő talaját erősen letapossuk és így tömődötté lesz. A talaj fellazítása, levegőssé tétele, a téli csapadék megőrzése és a gyomok irtása a kapálás célja. Az első kapálást ajánlatos 12—15 cm mélyen végeznünk. Ha fagyra van kilátás, várjunk a kapálással, mert a frissen kapált talaj gyorsabban lehűl és a fagy az ilyen szőlőben nagyobb kárt okoz. Nem szabad kapálnunk szénkénegezés után sem 2—3 hétig, hogy a talajba fecskendezett kének, gázok el ne illanjanak. Lejtős talajú szőlőben a lejtőre keresztirányban bakhátasan kapáljunk, mert így a lezúduló víz esők alkalmával nem hordja el annyira a talajt. A kapálást mindig óvatosan végezzük és nagyon ügyeljünk arra, hogy a tőkét meg ne vágjuk a kapával. Ez ugyanis rákos daganatokat, oltványnál pedig legtöbbször a tőkefej pusztulását eredményezi. a hajtásválogatás A célja, hogy a csapokból és tőkefejből előtörő hajtások közül a jövő évi metszéshez szükséges hajtásokat meghagyjuk a feleslegeset pedig eltávolítsuk. Sok gazdaságban ezt a műveletet nem tartják elég fontosnak, pedig éppen olyan nélkülözhetetlen, mint például a metszés. Legnagyobb jelentősége a fejművelődésű tőkéknél van, mert ezekből rendkívül sok hajtás tör elő (főleg az olasz rizling, Othello stb. fajtáknál). Hogyan végezzük a hajtásválogatást? A mi gazdaságunkban mindig kötözés előtt történik közvetlenül. Ezt a munkát a legnagyobb szakértelemmel rendelkező dolgozókra bízza a szőlész. Ha túl korán végezzük a hajtásválogatást, nem érünk célt, mert ekkor még nem látható, hogy melyik hajtáson mennyi virágfürt kezdemény alakul ki. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy a leszedett hajtásokon nem lett volna-e termés, illetve a meghagyottakon lesz-e. Ha pedig a munkát későre hagyjuk, a megerősödött hajtások feleslegesen sok erőt elvesznek a tőkétől és az eltávolításuk is nehezebb. Ugyanis a fásodott hajtások lecsavargatása kéz.zel nehéz és a tőkén jelentős sebek keletkezhetnek. Általában a 20—25 cm-es hajtásokat válogatjuk meg. A dolgozók először kiszemelik a tőkéken levő termőugart és biztosító hajtásokat, és ezután leszedik a feleslegeket. Egy jó fejlett, erőteljes fejművelődésű tőkén 10—12 hajtást hagyunk. A tőkenyakból és a tőkefej közepéből előtörőket eltávolítjuk. Kordon- és lugasmüvelésű tőkéinken arra törekszünk, hogy a termőalapokat a karokban egyenletes távolságra osszuk el. Szálvesszős művelésnél csak a vesszőn levő termő és tartalékhajtásokat hagyjuk meg, a meddőket nem. Az olyan tőkéknél, ahol a tőkefej pusztulóban van, egykét hajtást hagyunk meg a nyakból előtörők közül és az erősebből lesz a tőkefej, a szárazfejet ps-díg lefürészeljük. Döntés vagy bújtás céljából a tőkéken kevesebb hajtást hagyunk meg, hogy ezek hosszabbra, erősebbre nőjjenek. Jegyezzük meg, hogy minél jobb erőben van a tőke, minél több tápanyag áll rendelkezésére, annál nagyobb jelentőségű a hajtásválogatás. Ha a tőkén több hajtást hagyunk meg a kelleténél, azok vékonyak, apró levelűek lesznek. Ha kevés hajtás marad a tőkén, megsínyli a tőke, a gyökérzet. A hajtások rendkívül erősek, a levelek nagyok lesznek és a termést is könnyen elrúgják. El kell találnunk azt a középutat a megválasztásnál, amely a legmegfelelőbb. Ez pedig csak sok gyakorlat és alapos tanulmányozás segítségével lehetséges. A KÖTÖZÉS Mihelyt a hajtások 20—25 cm hoszszúak, felaggatjuk őket, hogy a szél le ne csavarhassa. Az aggatás elmulasztása esetén a hajtások szétterülnek a földön, kevesebb kénhez jutnak, lassabban nőnek, a kártevők és betegségek is hamarabb megtámadják. A virágok megtermékenyülése is rosszabb a fel nem kötözött hajtásokon. Az első kötözést aggatásnak mondjuk és a válogatás után következik. A hajtásokat óvatosan körülfogjuk és összekötjük, hogy azok függőlegesen megálljának a karó mellett. A második kötözés valamivel szorosabb, a harmadik és negyedik még szorosabb, úgyhogy a hajtások a karó mellett dongásan álljanak. Ügyeljünk a kötözésnél, hogy a leveleket, virág és termésfürtöket ne kötözzük át, mert könnyen megsérülnek, sőt el is pusztulnak. Szélvihar után járuk át a szőlőnket és az elszakadozott kötéseket újakkal pótoljuk. A PERMETEZÉS Főképpen a gombabetegségek — peronoszpóra, lisztharmat — ellen irányul. Szőlőinkben először a peronoszpóra jelenik meg, mert a lisztharmat nagyobb hőt igényel és ez rendszerint csak júliusban szokott bekövetkezni. A peronoszpóra ellen rézvegyületekkel készült permetező vagy porzó szerekkel védekezünk. A peronoszpóra fertőzéséhez csapadékos időjárás (legalább 10 mm csapadék), és legalább 13 C fok hő kell. Formálódnak a munkamódszerek A Kosicei Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság eddigi tevékenysége és feladatai Üj irányító szervünk csak nemrég kezdte meg Működését és első feladatként természetesen a munkamódszerek kialakítását tűzte maga elé. Ezen a téren már most eredményekről számolhatunk be. Hogyan is láttunk a munkához? Járásunkat 15 körzetre osztottuk, amelyeknek mindegyikébe 4-7 szövetkezetei soroztunk be. Tekintetbe vettük az egyenlő vagy hasonló jellegű termelési viszonyokat. Minden körzetbe instruktorokat osztottunk be, akik közvetlenül a helyszínen irányítják az üzem tevékenységét, vagyis magában az üzemben távolítják el a hiányosságokat a munkaszervezés és a munka irányítás terén. Az igazgatóság munkamenete úgy folyik, hogy minden héten hétfőn, amelyet egyébként a felek fogadására is fenntartottunk, gyűléseket és megbeszéléseket tartunk. Ezen a napon megjelennek az igazgatóságon az instruktorok és délelőtt az ő részvételükkel elemezzük előző heti tevékenységüket. Egyszóval mindazt, amit az instruktor végzett körzetében. Majd szétosztjuk az új feladatokat, kiindulva az előző héten tapasztalt hibákból, ezek leküzdésére irányítjuk tevékenységüket. Délután az instruktorok és az igazgatóság termelési osztályának számára rendszeres tudományos oktatásokat tartunk az állattenyésztés és a növénytermesztés kérdéseiről és az új technológia bevezetésében nyert tapasztalatokról. Ilyen témák például a borjak egalizált tejjel való itatása, a tojóstyúkok tenyésztése mélyalmon, a szakaszos legeltetés, a kukoricatermesztés szilázsra és magra, a burgonya és cukorrépa módszerei, a legelők és rétek kezelése, a farm melletti vetésforgók kialakítása stb. Olyan ismeretek ezek, amelyekre minden instruktornak szüksége van munkájában. A fenti módszert azért vezettük be, hogy instruktorainknak, akik különféle munkahelyekről kerültek hozzánk, ne kelljen némely kérdést külön tanulmányozniuk, ami hosszabb időt venne igénybe, amikor erre a gyakorlatban máris szükségük van. Az előadásokat az igazgatóság főzootechnikusa és más szakmai dolgozói tartják. Ez a képzési forma azért is bevált, mivel az instruktorok és a többi dolgozók ezeken az öszszejöveteleken egységesítik nézeteiket és a problémákkal gyorsan megismerkednek. Módszerünk hatékonysága megmutatkozott az üzemeknek nyújtott segítség eredményeiben is. Az instruktorok szükség szerint hosszabb ideig tartózkodnak az üzemekben, egészen addig, amíg a szőbanforgó problémát teljesen meg nem oldják. így jártak el a prémiumrendszer bevezetésénél is a szövetkezetekben. A prémiumrendszert minden körzetben példaképpen egy szövetkezetben vezették be. Kidolgozták a prémiumrendszert az összes termelési ágak, az állattenyésztés, a növénytermesztés, valamint a traktorosok és a gépesítés többi dolgozói számára. A rendszer bevezetését és az ennek alapján történő jutalmazást meg kellett előznie a pontos és naponta végzett nyilvántartásnak. Nyilvántartják az állattenyésztésban, a tehenek és az üszők folyatását, az anyasertések búgatását, a növénytermesztésben a mindennapi teljesítményeket, valamint más feljegyzéseket végeznek, melyek szükségesek a prémium kifizetéséhez. Ebben nyújtanak segítséget az instruktorok és más szervek dolgozói (a fajnemesítők, az állategészségügyi dolgozók) a szövetkezeteknek. A növénytermesztés szakaszán az instruktorok megvizsgálták minden EFSZ-ben, hogy a növények hogyan teleltek át és ahol ez indokolt volt, ott javasolták a vetés kiszántását és más gabonafélék vetését. Megvizsgálták továbbá a talajelőkészítés helyzetét is a cukorrépa, a burgonya és a kukorica vetésterületén. Ezen a téren nagy segítséget adtunk a mezőgazdasági üzemeknek, részben a szakmái megbírálással, másrészt a _ , , Az első permetézésnél 0,5 %-os bordói levet permetezünk a levelekre, vetőmag biztosításával, valamint a gépjavítás te- később pedig a töménységet fokozzuk rén is. A szövetkezeteket az instruktorok és 1—1.5 %-ig. A bordóilé elkészítésekor más szervek dolgozói rábírták arra, hogy ebben eső vagy folyóvízben — ennek híján az évben a takarmányra szánt szántóterület min- kútvizben — feloldunk tiszta oltottden darabját teljesen használják ki és az adott meszet. A mész olyan súlyú legyen, feltételek szerint két termést érhessenek el mint a rézgálic. Az így elkészített ebben az évben. Ezt csak a körzetekre való el- mésztejhez állandó kevergetés közben osztás segítségével lehetett elérni, amikoris min- hozzáöntjük a másik edényben felolden körzetnek van termelési instruktora. Ugyan- dott rézgálieot. Ezt a sorrendet ponis csak így lehetett elérni az intézkedések gyors tosan tartsuk be, mert ha a mésztejet és határozott végrehajtását a földeken és a jó öntjük a rézgálicoldatba, a permetünk munkaszervezés érvényesítését. gyöngébb hatású lesz. De nem maradtunk el az állattenyésztésben sem. Erről tanúskodnak az elért eredmények az állati felvásárlásban. Ebben a járás üzemei túlhaladták a száz százalékot. Az eladás teljesítésében majdnem minden üzem kivette a részét. A marhahúseladás teljesítésének érdekében oktató előadásokat tartottunk a trágyaleves takarmányozásról három szövetkezetben, amelyek tekintetbe jöhettek a módszer bevezetése szempontjából. A szemléltető bemutatás Kocerovské Kostolany-ban, Kenyhecen és Tornán történt, a többi szövetkezetek dolgozóinak jelenlétében. A szövetkezetesek az új módszer iránt nagy érdeklődést tanúsítottak. A módszer nem új és sok helyen már sikerrel alkalmazzák, így például a kenyheci EFSZ-ben ezzel a módszerrel 1,30-1,50 kg-os súlygyarapodást értek el. Hasonló intézkedések vannak folyamatban az állattenyésztés más szakaszain is. így például a járásban 1500 átmeneti anyasertést állítunk be, 1600 borjút nevelünk fel a járás borjúistállóiban a szarvasmarhaállomány kiegészítésére és a gümőkór százalékarányának csökkentésére, valamint 500 000 csirkét keltetünk. Nem feledkeztünk meg a zöldtakarmányozásra történő átmenetről sem. A járásban a lehető legnagyobb mértékben akarjuk alkalmazni a villanypásztor segítségével az adagolt és a sávos legeltetést. Ezeket a feladatokat tűzte a termelési Igazgatóság maga elé és reméljük, hogy feladatainkat nemcsak teljesítjük, de túl is szárnyaljuk. Inz. Becka Milan, Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság Kosice. A bordóilevet fa vagy beton, esetleg rézhordóban készíthetjük. Vashordóban nem, mert hatását veszíti. Csak derült időben permetezünk és lehetőleg a levelek fonákját. Itt vannak ugyanis a levél légzőnyílásai — nagyrészben ahova a gomba behatolt. Borult, esős időben rézmészport szórjunk. Ez jól rátapad a levelekre és ugyanolyan hatású, mint a bordóilé. Permetezhetünk-e virágzáskor? Lehetőleg akkor ne permetezzünk, mert a virág-kötődés rosszabb lesz. Azonban az erős peronoszpóra-veszélykor feltétlenül permeteznünk kell. Meddig van hatása a bordóilének? Esős időben 10—12 naponként permetezzünk. A bordóilevet még aznap fel kell használnunk, a másnapra megmaradt anyag már rosszabb hatású és perzsel. Ha meg akarjuk őrizni eredeti tulajdonságát, hektoliterenként 10 dkg cukrot keverünk az oldatba. Vasas Ferenc, a Karvai Szőlészeti Iskola tanítója 1963. május 26.
