Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-22 / 41. szám

• John Murphy USA-szenátor éles­hangú interpellációban hívta fel a kormányt, indítson vizsgálatot „öreg amerikai lobogóknak Európába történő szállítása ügyében". A szenátor úr mély megbotránkozással számolt be arról, hogy a közelmúltban a new­­yorki kikötőből egész hajórakomány régi csillagos-csíkos zászlót szállítot­tak Nyugat-Németországba, hogy ott törlő- és cipőtisztító rongyokat ké­szítsenek belőlük. Murphy kiviteli tilalmat követel a zászlókra, mivel „német csizmáknak — bár régi, de mégis amerikai zászlókkal való puco­­lása mélyen sérti az amerikaiak nem­zeti önérzetét". • Az angliai Carlyle városkában székelő Thomas Bloomer anglikán püspök már hosszabb ideje fájó szív-Afrikai csúcstalálkozó Szerdán, május 22-én nyílik meg Addis Abebában, Etiópia fővárosá­ban az afrikai állam- és kormány­fők csúcsértekezlete. Ez lesz az első ilyen nagyméretű tanácsko­zás, amióta az afrikai államok legnagyobb része elnyerte függet­lenségét. A „fekete földrész“ több mint 30 független országának kép­viselője Afrika egységes megte­remtésének lehetőségeit vitatja meg. Ezen kívül a gyarmati rend­szer végleges megszüntetésének kérdése szerepel az előre elfoga­dott napirendi pontokban. Az afrikai csúcsértekezletnek nagy világpolitikai jelentősége is van. Köztudomású, hogy e földrész szinte felmérhetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. S bár majdnem egész Afrika független, a volt gyarmatosítók mindent el­követnek, hogy a legkülönbözőbb formákban visszacsempésszék el­veszett befolyásukat ezekben az országokban. A neokolonializmus továbbra is nagy veszélyt jelent az afrikai népekre. Az évszázados gyarmati uralom súlyos gazdasági elmaradottságot, írástudatlanságot, kultúratlanságot hagyott maga után. Ezt a gyászos örökséget csak akkor tudják minél előbb felszámolni Afrikában, ha közös erőfeszítéseket tesznek országaik gazdaságának felvirágoztatására és kulturális helyzetük megjavításá­ra. Afrika országainak jelentős ré­sze az atom-mentes övezet meg­teremtésének híve, s ugyanakkor az általános és teljes leszerelés megvalósításának szükségességét hirdeti. Ez az álláspont még kö­zelebb hozza őket a szocialista tá­bor országaihoz, amelyek már ed­dig is jelentős gazdasági és tu­dományos segítséget nyújtottak elmaradottságuk mielőbbi felszá­molására. A haladó világ üdvözli a függet­len afrikai államok csúcstalálko­zóját és azt kívánja, hogy a tár­gyalások sikert hozzanak nagy célkitűzésük: az egyesülés és az imperializmus befolyásától való függőség megszüntetésében! (tg) ** A A á A * A A A fr* Aárá'á á ******** A* ár* * á **** k A-*1**-* fr* **-A A * * * á A ******** * * * * * * * * iricklrki Szorosabb kaocsolatot a család és az iskola között! 1963. május 22. maga alkosson véleményt, a szülők befolyása nélkül. A szülők látogatása alkalmával a tanító nemcsak a tanuló hibáival fog­lakozzék, hanem ismertesse meg a szülőkkel a nevelés módszereit is. Helytelen magatartás az, amikor min­denki jogosnak érzi magát arra, hogy kijelölje a tanítónak, mit és hogyan csináljon. Érdekes viszont, hogy sen­kinek sem jut eszébe ugyanígy visel­kednie az orvossal szemben. A szülői értekezleten igyekezzünk barátságos hangulatot teremteni; mondják el a szülők nyugodtan, féle­lem nélkül, melyek a nehézségeik. Hiszen gyakran panaszkodik arról a szülő, hogy gyermeke nem fogad szót, nem képes neki parancsolni. Ha nem foglalkoznak helyesen gyerme­kük nevelésével, felnőtt korában ön­ző lesz, mások iránt teljesen közöm­bössé válik és szocialista társadal­munkban nem állhat helyt. Szólnunk kell itt a tanító tekin­télyéről is. Tudvalevő, hogy a tanító a legnagyobb nevelőhatást egyénisé­gével, saját magatartásával éri el. Hassunk oda tehát, hogy a tanító tekintélyén ne essen csorba, hogy munkáját mindenki becsülje. Hiszen nem másról, mint jövő társadalmunk embereinek felneveléséről van szó és ez a munka megéri a nagy fela­datot mert ők valósítják meg majd a nagy eszméket. Tóth László, tanító (Tupá) Fiatalok A fiatalokról manapság sok sző esik. Viselkedésükről, öltözködésükről különféle nézetek hangzanak el. Akad­nak, akik egyet értenek velük, sokan azonban elmarasztalják őket és le­mondó legyintéssel sóhajtoznak: „Ezek a mai fiatalok .. Faluhelyen különösen az idősebb korosztály bírálja erősen az ifjúságot. Talán azért, mert saját fiatalságuk­kal hasonlítják össze a mai ifjú nem­zedéket. Persze, nehezen értik meg, hogy sok minden megváltozott: meg­szűntek a társadalmi korlátok, meg­változott az emberek életmódja, ízlé­se. A fiatalok élete pedig már nagyon sok mindenben különbözik a régitől. Fel kéne sorolnunk azt is, milyen lehetőségekkel bír ez a mai ifjúság, mennyi mindent kap társadalmunktól és mit ad vissza. A falusi ifjúság sem akar elmarad­ni a korszellemtől, igyekszik lépést tartani a városi fiatalokkal, s erre ma minden lehetősége megvan. Sze­retik az újszerűségeket, modernek akarnak lenni ők is. Azaz, csak sze­retnének, mert sok faluban még min­dig akadályozzák őket az öregek. Mi, fiatalok is tudjuk, hogy nem minden szép, amit divatosnak tarta­nak, és akinek egy kis jó ízlése van, kerüli is az ízléstelenségeket, számos esetben azonban még sem érthetünk egyet az idősebbekkel. Például a fa­lusi ifjúságnak is megtetszett az új tánc, a twist. A nagyvárosban ebből senki sem csinálna már problémát, egyes falvakban viszont annál na­gyobbat. Egy bizonyos faluban nem is olyan régen, amikor egy táncmu­latságon a fiatalok először táncolták a twistet, az idősebbek közt nagy felháborodás tört ki. Pedig nem is járták olyan feltűnően, igyekeztek tetszetősen, ízlésesen táncolni, de hiába, az újdonságnak túl nagy és zajos lett a visszhangja. Másnap és az utána következő napokban sót he­tekben, főképp az asszonyok nem győztek eleget foglalkozni azokkal, akik twistet merészeltek táncolni. Ugyanabban a faluban csúnyán megbírálják a lányokat azért is, ha divatosabb, szűk szoknyát hordanak. Vasárnaponként a „kritikusok“ a há­zak előtt álldogálnak és alaposan mégmustrálják a lányokat, hogy az­tán egész héten át megtárgyalják, milyen ruhájuk van, hogyan fésül­­ködnek, stb., stb. Természetesen a valóságot a legtöbbször elferdítik. Ilyenkor egyáltalában nem törődnek a fiatalok jellemével, munkásságával és azzal, hogy ezek a lányok gyak­ran a rosszindulatú pletykák ellenére mégis tisztelik az öregeket és velük szemben illedelmesen viselkednek. Nem csoda aztán, ha a fiataloknak ilyen faluban sok mindentől elmegy a kedve. Mindig attól félnek, hogy a falu szájára kerülnek. Dehát ki itt a hibás? A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akiknek nincs más dolguk, mint mindig „a más háza előtt seperni". Kosár Lenke (Bohel'ov) A fentiekhez szeretnénk hozzáfűzni még azt, hogy ez a probléma bizo­nyos tekintetben minden fiatal kor­osztály problémája volt mindig. Min­den új áramlatnak vannak hívei és ellenségei. Az idősébb korosztály mindig gyanúval fogadja az új jelen­ségeket. Ez így volt minden korszak­ban a társadalmi megmozdulások, a művészetek és a szórakozások terén is. Amikor az első világháború után megjelentek az első „bubifejek", nagyanyáink elszörnyűlködtek. A tan­gót meg egyenesen nyilvános erkölcs­telenségnek minősítették. Tudjuk azt is, hogy sok falusi ember évekig nem volt hajlandó vonatra ülni, mivel a „gőzmasinát“ az ördög szerzeményé­nek tekintették és hányták a keresz­tet, ha látták. Ami a mai divatot illeti, minden­esetre kifogásolható, a városban épp úgy mint falun, ha fiatal lányok, aki­ken éppen fiatalságuk, Udeségük a legszebb, toronymagasra tupírozzák a hajukat és eltekintve attól, hogy ezzel fölöslegesen vénltik magukat, az esztétika szabályai ellen is vét­keznek. Hiszen évezredes szabálya a női szépségideáinak, hogy lehetőleg ne legyen nagy feje. Ezt bizonyítja még ma is minden divatrajz. És a férfiak előtt „kellemetlenül" feltű­nővé teszi magát az a 16-20 éves fiatal lány, aki a szemhéját gyakran minden szakértelem nélkül feketére vonalazza ki. (Ä szerk. megjegyzése.) BEFEJEZŐDÖTT a szakszervezetek V. kongresszusa tárgyalások azonban igazolták, hog: dolgozóink nem hátrálnak meg a ne hézségek elől, hanem minden erejük kel arra törekednek, hogy a tél okoz­ta károkat helyrehozva, megtegyél a szükséges intézkedéseket.“ E záróbeszéd után a kongresszu: jóváhagyta a határozati javaslatot amely megállapítja, hogy a FSZ\ szerveinek és szervezeteinek legfőbl feladata a CSKP XII. kongresszusi határozatai megvalósításának támoga­tása. Feladatul tűzi ki a dolgozói szakképzettségének állandó növelé­sét, a munkaszínvonal emelését, t munkásosztály kötelessége az EFSZ- ek és az állami gazdaságok munká­jának a támogatása, a belterjes gaz­dálkodás színvonalának emelése érde­kében. A legégetőbb feladat jelenlec a népgazdaságban mutatkozó arány­talanságok kiküszöbölése és ez meg­követeli az ideológiai nevelőmunki elmélyítését. A kongresszus levelet küldött < CSKP KB-hoz, a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez és a Szovjet Szak­­szervezetek Központi Tanácsához. Az V. szakszervezeti kongresszus öt napos tanácskozásai útmutatóul szolgáltak szocialista társadalmunl­­további felvirágoztatása és egész né­pünk jobb jövője érdekében.A kong­resszus rámutatott arra, miképper mozgósitsuk dolgozóinkat a terme­lési feladatok teljesítésére, hogyar javítható a dolgozókról való gondos­kodás és hogyan szilárdítható meg a szakszervezetek politikai-szervezc munkája. Hazánk dolgozóinak küldöt­tein kívül számos külföldi szakszer­vezeti vendég is felszólalt. Frantisek Z u p k a elvtárs, a KSZT elnöke záróbeszédében összefoglalta a kongresszusi tárgyalások és felszóla­lások eredményét. Rámutatott a ter­vezésben, az irányításban és a szer­vezésben mutatkozó problémákra és fogyatékosságokra, amelyekkel dol­­gazóinknak munkájuk folyamán kell megküzdeniük. Figyelmeztetett azokra a lehetőségekre, amelyek felhaszná­lásával a hibák kiküszöbölhetők, hogy biztosíthassuk az idei tervfeladatok sikeres teljesítését. „Tudjuk — mon­dotta Zupka elvtárs —, hogy a ránk váró feladatok nem egyszerűek. A Tavasztól késő őszig kiránduló-csoportok százai látogatnak el a szomszé­dos Magyarországra. A képen látható mezőgazdasági szakemberek egyik cso­portja a polgárdi Tsz-t tekintette meg. A helyi valamint a járási tanács kíséretében hosszasan tanulmányozták a szövetkezet állattenyésztését. A solingeni per viseli, ugyanaz a neuter, aKineK nevet az A—38/87 szám alatt megtalálhat­juk Csehszlovákia háborús bűnöseinek jegyzékén is. Reuter a protektorátus alatt a prágai „Rendkívüli Bíróságon“ is államügyész volt és halálos ítélete­ket követelt számos cseh hazafi ellen. Hatóságaink még 1960 márciusában követelték megbüntetését. A Nyugat-Németországban uralkodó belpolitikai viszonyokra jellemző az a tény is, hogy amikor egy becsületsér­tési váddal igyekszenek semmissé nyilvánítani a Hitler-generálisok ellen hozott nürnbergi ítéleteket, egyide­jűleg vonul be újra a bonni parla­mentbe mint képviselő Oberländer volt miniszter, akit sorozatos háborús gaztetteinek világra szóló botrányt keltő leleplezése után két évvel ez­előtt kiebrudáltak a kormányból. Most újra a nyugat-német közélet levegő­jét rontja. SM. Ä komáromi hajóépítők szép munkasikerei A Steiner Gábor Hajógyár dolgozói márciusban nyerstermelésük tervét 107,4 %-ra, árutermelésüket pedig ma­gasan túlszárnyalva 378,8 %-ra telje­sítették, s ezzel I. negyedévi tervüket is magasan túlszárnyalták (101,6 %— 172,9%). A hajók építése mellett 2,061000 korona értékben 591 tonna súlyú acélszerkezetet is leszállítottak határidejük lejárata előtt a tuSimicei vlllanyerőmű számára. Jozef PeSl elvtárs, gépipari minisz­terünk táviratban mondott köszönetét az üzem dolgozóinak. Szénássy János Komárno A nyugat-nemetorszagi bonngenoen ,e napokban bírósági eljárást indítot­tak néhány, a bécsi baloldali sajtó és az NDK részére dolgozó lap- és rádió­tudósító ellen. Az eljárás értelmi szerzőjét ugyanabban a személyben kell keresnünk, aki néhány hónappal ezelőtt a hírhedt Spiegel-ügyet is kezdeményezte: Adenauer jobbkezé­ről, Globke államtitkárról van szó. Az új törvénytelen eljárás a Bonn­ban hivatalosan működő tudósítók ellen irányul. Azzal vádolják őket, hogy hivatásukat „államellenes hírek terjesztésével gyakorolják“, azaz olyan híreket szereznek és közölnek újságaik, illetve a rádió részére, ame­lyek aláássák Bonn vezető köreinek tekintélyét. Akadnak nyugatnémet lapok, mint pl az „Allgemeine Zeitung“ vagy a „Neue Rhein-Zeitung“, amelyek az egész akciót fölötte kétesnek minősí­tik. A solingeni eljárás azonban több mint kétes! Globke, aki annak idején Hitler fajgyűlölő elméletének tör­vényerőre léptét igyekezett könyvével megmagyarázni a világnak, a jelenlegi solingeni perrel Bonn hivatalos elkép­zelését tolmácsolja a „sajtószabadság­ról“. A vádlottak egyike. Lorenz Knorr, a Német Békeunió vezető személyisége többek közt Förtsch, Heusinger, Speidel és Kammhuber tábornokokat, Rüge tengernagyot Hitler-generálisoknak nevezte, s ezzel csupán a tiszta igazságot mondta. Ebben a perben, amely folyamán a tiszta igazság állítását bűntettnek nyilvánítják, a háborús bűnösök sze­repe kettős. Nemcsak tisztára mosá­sukról, rehabilitációjukról van szó. A vádat nevükben a tudósítók ellen Rudolf Reuter főállamügyész kép­űéi figyeli, hogy különösen a fiata­labb generáció mennyire elhanyagolja a vallást, ami főképp az egyre csök­kenő templomlátogatásban nyilvánul meg. Elhatározta tehát, hogy tennie kell valamit és meghívta a fiatalokat a templomba egy vidám twist-estély­re. © McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere februárban a sze­nátus vizsgálóbizottsága előtt korrup­ció gyanúja miatt volt kénytelen meg­jelenni, A vizsgálat folyamán a mi­niszter, aki azelőtt a Ford-autokon­­cern vezérigazgatója volt, ártatlan­ságának bizonyítására többek közt egy jegyzéket is benyújtott, amelyen magánvagyonának tételei voltak fel­jegyezve. Ez az okmány világos ma­gyarázatot ad arra nézve is, miéri részesíti annyira előnyben a hadügy­miniszter úr a NATO-államok közűi éppen Adenauer országát. MacNamarc ugyanis egyik legnagyobb részvényest a nyugat-német monopóliumoknak Jegyzékén mintegy 65 000 nyn. márki értékű Bayer-részvény, 55 000 márki német bank-részvény és még számo: nyugatnémetországi iparvállalat rész­vényei szerepelnek. ® Husszein, a ,magát nagy sport­embernek nyilvánító jordániai ural­kodó 12-tagú angol vadász-szakem­berekből álló bizottságot hívott or­szágába, hogy megállapítsák, mién csökken Jordániában oly ijesztően c gazellák száma. A vadász-szakembe­rek igen gyorsan készek voltak i szakvéleményükkel. Szerintük a ke­cses állatok szinte kipusztulással fe­nyegető csökkenése érthető az or­szágban meghonosodott „főúri" sport következtében. A jordániai urak autó­kon száguldozva űzik a gazellákat hogy aztán, miután halálra hajszol­ták, lelójjék azokat. E különös sport egyik leglelkesebb híve maga Husz­­szein király. mindent megtesznek, hogy a Fucik­­jelvény tulajdonosai legyenek. A járási CSISZ-szervezet megelé­gedéssel nyilatkozott a karvai fiata­lok munkájáról és elismerését fejezte ki Pataki Bélának, a Fucík-kör veze­tőjének. Lörincz J., Kravany n. D A karvai Mezőgazdasági Szakinté­zet diákjai szabad idejükkel igazán jól gazdálkodnak. Különböző szak­körökben tömörülve értékes tevé­kenységet fejtenek ki. Sokat olvas­nak, hogy megismerkedjenek a cseh­szlovák és szovjet írók műveivel és F uéík-jelvényesek Iskoláinkra mind a jelenben mind a jövőben nagy feladatok várnak. Ép­pen ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja KB határozata iskoláink át­szervezésével kapcsolatban arra irá­nyul, hogy olyanná tegye az iskolát, hogy az képes legyen olyan új nem­zedék felnevelésére, amely magán hordozza majd a kommunista ember jellemvonásait és teljes felkészültség­gel veszi ki részét a kommunista tár­sadalom építéséből,. Mivel ilyen fontos tényről van szó, az iskola, tehát a tanító munkája nagyon igényes. S hogy ez a mun­ka meghozza várt gyümölcsét, elen­gedhetetlenül fontos a család és az iskola minél szorosabb együttműkö­dése. Ez az együttműködés sajnos gyakran sok kívánnivalót hagy maga után és nyugodtan állítjuk, hogy sok­szor bizony elég nagy szakadék tá­tong a kettő között. Így aztán az is­kola nem teljesítheti fontos küldeté­sét maradéktalanul. Ezen tehát vál­toztatnunk kell. A szorosabb kapcsolat kialakítása fontos azért is, hogy a szülők közt pedagógiai propagandát fejthessünk ki. Továbbá rá kell szoktatnunk őket gyermekük testi és lelki tisztaságá­nak ellenőrzésére, nyugodt környezet és a jövője érdekében annyira fon­tos jó családi légkör kialakítására. A sikeres pedagógiai munka szempont­jából nélkülözhetetlen a család és az iskola egybehangolása, hiszen ezek a gyermek számára Sokszor két vilá­got jelentenek. Sok helyen a gyerek otthon mindent megkap, amit csak kíván, dédelgetik, cirógatják. Ugyan­akkor az iskola tanítója minden ta­nítványának egyformán igyekszik juttatni szeretetéből. Otthon a gyerek esetleg azt csinál, amit akar, míg az iskolában minden megmozdulását elő­írások szabályozzák. A fogyatékos el­lenőrzés híján a szülők csodálkoz­nak, hogy csemetéjük a félévi bizonyít­ványban elégtelent visz haza. Nem kí­vánjuk azt, hogy az otthon folytatása legyen az iskolának, de minden szü­lőnek törődnie kell gyermeke nevelé­sével, harmónikus fejlődésével. Ezért nagyon kívánatos a kölcsönös bizalom kialakítása. Ez természetes, hiszen a cél közös! A szülők azon­ban gyakran helytelen álláspontot foglalnak el nevelési kérdésekben. Nem tudják gyermeküket okosan sze­retni, igyekeznek takargatni gyerme­kük hibáit és jótulajdonságukat eme­lik ki túlságosan. Bizonygatják, hogy a tanító nem ismerheti jobban gyer­meküket mint ők maguk. A szülő több időt tölt gyermekével — mond­ják. Ez igaz ugyan, de a szülő nem hasonlíthatja össze gyermeke meg­nyilvánulását napról-napra 20—30 más gyermekével, míg a tanító ezt meg­teheti, sőt meg is teszi, s így tárgyi­­lagosabban alkothat képet a gyerek­ről. Itt mutatkoznak aztán az ellenté­tek. A tanítót igazságtalanul szokták megvádolni. A szülőknek meg kell érteniük, el kell ismerniük a tanító jogát arra nézve, hogy a gyerekről * problémái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom