Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-08 / 37. szám
Bratislava, 1963. május 8. Ära: 40 fillér XIII. évfolyam, 37. szám WliiadeiA-iA-él ifedUkm me&él Évszázadokon keresztül földesurak bitorolták a falut és környékét. A kuruc szabadságharc idején a Rákóczit eláruló Pálffy János Júdáspénzként kapta Bátorkeszit is. így a Bátoriak évszázados uralmát a Pálffy hercegi család folytatta. Amíg a kastélyban dínom-dánom volt az élet, addig a cselédek, zsellérek nyomorúságos lakóházakban laktak és a környéken Joggal nevezték Készít a legrendezetlenebb falunak. A huszas évek elején majdnem rákacsintott a szerencse az ottaniakra. Földosztásról kezdtek beszélgetni. A földreform meg is történt, csakhogy nem a falu szegénységét juttatták az életet adó röghöz, hanem a szélrózsa minden irányából kolonistákat telepítettek a faluba és ezeknek juttatták a kiosztott 2500 hektár földet. A nincstelenség és néhány jó szervező munkája a párt zászlója alá sodorta a bátorkesziek százait. Kis Moszkvának emlegették a falut. A községi választásokon a törvénybíró rendszerint kommunista volt. Az 1932- es választáson megszerezték az abszolút többséget is. A jegyző azonban kijátszotta őket és így újból a magyar nemzeti párt tagjainak soraiból választottak bírót. A 1938-as megszállás után egykettőre megjelent a Pálffyak utóda Dán gróf. Ha nem is mindent, de a legjövedelmezőbbeket az erdőt és a szőlőt sikerült visszakaparintania. Később nagyra vitte Öméltósága. Külügyminiszter lett a Szálasi kormányban. Ezért aztán meg is kapta a, jutalmat, a Jó szoros „nyakkendőt“. Azóta nagyot fordult a kerék. A föld azoké lett, akik megművelik. A szövetkezet mintegy 3000 hektáron gazdálkodik. Három gépesített brigád végzi a munkák oroszlánrészét. Ezenkívül 500 hektáron egy ifjúsági brigád tevékenykedik. A múlt évben ötven ha-va! próbálkoztak sikeresen a fiatalok. Most, a tízszeresét bízta rájuk a szövetkezet vezetősége. A CSISZ-tagok minden bizonnyal most is megállják majd a helyüket. Örvendetes, hogy közel 200 fiatal dolgozik a szövetkezetben. Nagy szükség van az ő odaadó kezdeményezi} tevékenységükre, mert még nem élvonalbeli az EFSZ-ük. A környék legrendezetlenebb falujára nehezen ismerni rá, aki 18 év óta nem járt Vojnicében. Nem kevesebb mint 213 új ház épült az utóbbi időben. De nagyon sok zsúpfedeles ház is új „kalapot“ kapott. Már csak mutatóban áll még egy-két ökörszemü vityilló. Korszerű kétemeletes iskolával is dicsekedhetnek a bátorkesziek. Lassanként elűzik a térdig érő sarat is. A főutca két oldalán betonjárdán kopognak a cipők. Sőt, e napokban sok szorgos kéz dolgozik a főutca és a házak közötti térség parkosításán. A lakáskultúra, egészségügy fejlődését talán semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy fél évszázaddal ezelőtt a csecsemők elhalálozási száma 35—40 °/o volt, viszont a legutóbbi hat évben mindössze két csecsemő halt meg. A múltban egy autóbuszjárat kötötte össze a vasúti közlekedéssel a falut. Manapság 15 a . járatok száma. Igaz, hogy akkor az egy autóbuszra sem volt elég utas: Akkoriban hét tanító oktatta a gyerekeket a betűvetés tudományára, most 41 a pedagógusok száma. Lehetne a falu gyorsütemű fejlődését még sok mindenen keresztül bemutatni, amely mindazt igazolná, hogy ahol a dolgozó nép van hatalmon, ott mindenki számára elérhető a korszerű lakás, a művelődés, s mindaz, ami az emberek felhömentesebb életét szolgálja. Talán mindennél szebben beszél az alábbi néhány kép: — tűsök volt az ilyen vityilló Bátorkeszin. Takács István még néhány hónapig lesz lakója az ökörszemű háznak, aztán az újba költözik. A Csipkés utcában nagy-ablakos házakat láthatunk. (Balra lent) Prágában 1945. május 8-án és 9-én a Konyev marsall vezette szovjet csapatok végérvényesen felszámolták a hitleri fasizmus csehszlovákiai uralmát. Köztársaságunk szíve, fővárosunk, Prága virágba borulva ünnepli felszabadulásunk 18. évfordulóját. Május 9. üzenete Ahol több mint 700 gyereket oktatnak, nevelnek, (jobbra lent) Tankok dübörögnek Prága utcáin, Rybalko generális acélóriásai. 1945. május 9. Csehszlovákia történetének felejthetetlen boldog napja. A szovjet katonák véres, de pillanatig sem kétséges kimenetelű utcai harcokban megsemmisítik a kétségbeesetten küzdő fasisztákat, felmentik a barikádokon harcoló prágai felkelőket. Ezzel befejeződik a megalázott, meggyötört haza és a végtelen szenvedéseket átélt nép felszabadítása. A testvér nyújtotta segítő kezét testvérének, bizonyságot téve arról, hogy a legnehezebb körülmények között is teljesíti a szolidaritás diktálta elkötelezettséget a rabigában szenvedő népek iránt. A szovjet nép legjobb és legbátrabb fiai adták életüket szabadságunkért és boldogabb jövőnkért. Sokat szenvedett hazánk és népeink számára május 9-ke egy példa nélkül álló sötét korszak befejezését hozta, de egyben egy új boldogabb kor hajnalát is jelentette. Népünkben már az elnyomás és jogtalanság éveiben szilárdult meg az a meggyőződés, hogy ami a múltban történt, annak nem szabad többé megismétlődnie. Rendet kell teremtenünk saját házunk táján. Nem szabad többé megengednünk, hogy népünk egységét a belső ellentétek marcangolják, hogy egy önzésében kíméletlen uralkodó osztály, saját anyagi érdekeitől hajtva, elárulja az ország függetlenségét és a nép szabadságát, öntudatra ébredését és cselekvésre serkentő elhatározását népünk a rémuralom sötét napjaiban a fasizmussal szembeni gyűlöletével és elszánt ellenállásával világosan bebizonyította. A nép legjobb fiai elsősorban a burzsoá haza kitagadott polgárai, a kommunisták és a demokratikus érzésű hazafiak ezrej. életük feláldozásával tanúsították, hogy soha sem hajlandók elismerni a fasiszta rablókkal kötött müncheni paktumot, sohasem egyeznek bele az ország megszállásába és szétdarabolásába. A hősök nem a burzsoá rendszer felújításáért áldozták drága életüket. Töméntelen véráldozat leszámolást követelt azzal a rendszerrel, mely cinkosa volt az elnyomóknak és amely saját uralmát, anyagi érdekét a nép érdekei fölé helyezte. A felszabadult nép nem árulhatta és nem is árulta el a mártírok céljait és eszméit. A felszabadulás után népünk a fasizmus elleni harc vezetőjével és szervezőjével, Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élen megvalósította a szocialista forradalmat, megsemmisítette a burzsoázia uralmát és a múlt drágán szerzett tapasztalataival megerősödve hozzálátott egy új társadalmi rendszer, a szocializmus felépítéséhez. Ebben a gigászi munkában is a megbízható szövetséges és az áldozatkész testvér segítségére támaszkodott. Az átmeneti idő nehézségeivel, a borzalmas ember és anyagi veszteségekkel csak szovjet szövetségeseink segítségével tudtunk megküzdeni. Gazdasági terveink eredményeit a Szovjetunióval való kölcsönös együttműködés hozta létre. Az ország és a társadalom építésében elért sikereinket ellenségeink is kénytelenek elismerni. Népünk mai életszínvonala hasonlíthatatlanul magasabb, mint a burzsoá köztársaságban volt. Nálunk becsületes munkából mindenki emberi módon élhet, nincsenek kenyértelen munkanélküli tömegek, rongyos, testileg leromlott gyermekek, sorvasztó népbetegségek. A szociális ellátottság terén a világ államainak élvonalában haladunk. A kultúra, a tanulás, a művelődés az egész nép közkincsévé vált. Az elmaradt Szlovákia szinte hihetetlen rövid idő alatt magasszínvonalú iparral rendelkező fejlett országrésszé vált. Népiesen szólva mondhatnánk, hogy egyenesben vagyunk. De ez még nem jelenti azt, hogy nálunk minden rendben van és megálljunk egy helyben. Nem csökkenhet az építő aktivitás, mert ilyen nagyméretű és gyors építési munka természetszerűleg napról-napra új problémákat vet fel. Az eredmények mellett kisebb és nagyobb hibák merülnek fel, amelyeknek esetleges felhalmozódása fenyegetheti eddigi sikereinket. Egyik ilyen és legkomolyabb probléma mezőgazdaságunk fejlődésének nem kielégítő üteme. Nemcsak a számokkal teletűzdelt elmélet, de a napi gyakorlat is bizonyítja, hogy a meglévő területen és a birtokunkban levő eszközökkel jóval többet és minőségileg is jobbat termelhetünk, mint eddig. Ha jobban kihasználjuk földalapunkat, gazdaságosabban gépeinket, bátrabban érvényesítjük gyakorlatilag nagyüzemi módszereinket és a legszélesebb körben alkalmazzuk az irányítás magasabb formáit, biztosíthatjuk a magasabb hozamot, ezzel a dolgozó nép igényeinek jobb kielégítését, az élelmiszerrel való tökéletesebb ellátottságát. A mezőgazdaság fejlesztésének kérdését pártunk XII. kongresszusa minden polgár becsületbeli ügyévé tette. Elsősorban azonban mégis ránk, a mezőgazdaság dolgozóira vár a legnagyobb feladat és miénk a legtöbb felelősség mezőgazdaságunk felvirágoztatásáért. Ezt a feladatot pedig szocialista köztársaságunk és népünk jelene és boldogabb jövője érdekében vállaljuk De érdemes is vállalni. Hisz a föld ma már azé, aki megműveli, termelése az egész társadalom, tehát minden polgár jó ellátását szolgálja. A közös nemzeti jövedelemből szép lakóházak, hatalmas üzemek korszerű iskolák, kórházak, üdülök és más fontos társadalmi intézmények épülnek. Mindez nekünk, a mi számunkra Ezért nem csak érdemes dolgozni, de becsületbeli kötelesség is az egyéni és társadalmi érdek mellett a legtöbbet és a legjobbat kihozni az ország termőföldjéből. Jól dolgozni, jól gazdálkodni a közös vagyonnal minden dolgozó számára a felelősség és a becsület kérdése, amellyel tartozunk önmagunknak és minden dolgozó társunknak. A becsületes munka és a jövőért való felelősség vállalása a legméltóbb fogadalom a felszabadulás ünnepének tiszteletére. A szocialista mezogozdosógért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA
