Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-28 / 34. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható * Gyümölcsészet - szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsé szét-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Egységes méhkaptár KÉRDÉS: Méhésztársaimtól hal­lottam, hogy egy újfajta méhkap­­tárt hagyott jóvá az Országos Mé­­hészegyesiilet, de méreteit a mi vidékünkön nem tudjuk. Ha lehet, közöljék le az új méhkaptár mé­reteit, hiszen vannak ügyeskezű méhészek, akik megcsinálnák ott­hon található, erre a célra megfe­lelő hulladékdeszkából is. (Molnár Jenő, Glabusovce) VÄLASZ: Az új kaptárt Szlová­kiában „Egységes méhkaptár", a cseh országrészekben pedig „Ce­­choslovák" néven ismerik. Az egy­séges kaptár keretmérete 37X30 cm, 11 kerettel. A költőtér és a mézür azonos nagyságú. Rakodó­kaptár. A mézür hátsó falában fé­rőhely van az apró szerszámok számára. A költőtér hátsó fala ugyancsak nyitható, ahova megfe­lelő meleg takarás esetén az épí­tőkeretet vagy az etetővályút he­lyezhetjük. A kaptár egyenkénti felállításra alkalmas. Teteje pléh- Iemezzel fedett. A kaptárfedél szellőző nyílásokkal van ellátva. A vándorlás szükségleteire külön betét szolgál, melyet a rakodó mézűr és a kaptár fedele közé illesztenek. Lehetővé teszi a szel­lőzést anélkül, hogy a világosság zavarná a családokat. A költőtér hátsó falába ugyancsak egy szel­lőzésre alkalmas betét helyezhető el. amely vándorláskor még a me­leg éjjeleken is védi a családot a megfulladástól. A kaptár vaspánt­jai és lezáró berendezése lehetővé A kaptár főkellé­kei és részei: 1. Röpdeszka 2. A kijárónyílás lécbetétje 3. A költőtér elül­ső belső fala 4. A mézűr elülső belső fala 5. A kaptár külső fala 6. A falak szige­telése 7. Szellőzőkeret 8. A szellőzőkeret lécei 9. A szellőzőkeret rostaszövete 10. A meleget tartó szövetbetét 11. A födél desz­kája 12. A födél kerete 13. Férőhely a méz­űr hátsó falá­ban szerszámok elhelyezésére 14. A mézűri férő­hely ajtaja 15. A mézűr hátsó belső fala 16. A keret: 37X30 cm (külméret) 17. Anyarács 18. A költőtér aj­taja 19. A költőtér aj­tajának betétje (lefelé húzva teszi a betekintést a költőtérbe anélkül, hogy a kaptár fedelét, a mézűrt le kelljen emelni. A szab­ványbizottság és a kísérleti állo­mások szerint legfontosabb a kap­tár helyes kezelése. Míg a rajok kezelése, a tavaszi és őszi átte­kintése, a családok serkentő és feletetési módja, az általános ta­pasztalatokból kialakult szabály szerint történik, külön figyelmet érdemel a mézűr nyitása. Szakkérdésekre ^^válaszolunk A tavaszi főhordás kihasználása érdekében tíz nappal a hordás előtt négy fiasításos keretet átfüggesz­tünk a mézűrbe. A költőtér fölé anyarácsot helyezünk. Az átfüg­gesztett keretek a költőtérben ma­radt és összetolt keretek fölé ke­rülnek. A költőtérben maradt üres részt az oldalakat teljesen lezáró választódeszkával elzárjuk. A vá­lasztódeszka alja a fenekén nem zárja el a közlekedést, 10 cm-es szabad tér marad a választódeszka és a fenék között. Ezzel a válasz­tódeszkával csak az anyát akarjuk kizárni. Az üres térbe három mű­lépes keretet teszünk. Az anyará­csot leszűkítjük arra a részre, amely a költőtérben maradt. A mű­­lépes részből szabad az átmenet a mézűrbe. Ez lehetővé teszi, hogy a méhek itt építkezzenek, ide mézet is raktározzanak, s a herék a mézűrből szabadon elszállhatnak. Az első mézelvétel után ezt a részt bőrlemezzel vagy gyenge deszkával eltávolítható) 20. A költőtér aj­tajának rosta­szövete 21. üvegtábla, amely fedi a kezelőteret 22. A kezelhető (építtető) ke­ret 23. A fenékűr léc­betétje 24. Pánt (zongora) 25. Választódeszka A cukorrépa hiányos sorolásának megakadályozása Azokban a körzetekben, ahol cu­korrépát és takarmányrépát ter­mesztenek, több olyan mezőgazda­sági üzemet találunk, amely a ve­tési munkálatok befejezésével egy­idejűleg hektáronként 10 q égetett meszet juttat a talajra, hogy így elősegítse a cukorrépa sorolását és megakadályozza a hiányos sorolást. Erre az intézkedésre fokozottabb mértékben van szükség azokon a helyeken, ahol drága, egymagvú vagy koptatott cukorrépavetömagot vetnek. Nyugat-Németországban az el­múlt ívek folyamán szerzett ta­pasztalatok megmutatták, milyen fontos intézkedést jelent a talaj égetett mésszel való kezelése fő­ként akkor, ha a talaj felszíne az erős vagy huzamosabb esőzések takarjuk. A választódeszkát eltá­volítjuk és az egész költőtér sza­bad az anya petézési szükségletei­re. A többi hordás esetében ugyan­úgy járunk el. Az átfüggesztéssel együtt a költőteret, éppen úgy, mint a mézűrt, műlépes keretek­kel vagy az elmúlt esztendőből visszamaradt szűzépítménnyel egé­szítjük ki. Az anyarácsot csak kö­zépen hagyjuk meg, míg az alsó részeken bőrlemezt vagy vékony deszkatakarőt alkalmazunk. Ezzel az eljárással tulajdonkép­pen az anyát akarjuk korlátozni akkor, amikor nincsen szükség új fiasításra. A kaptár pontos méreteit, szer­kezetének aprólékos leírását és rajzait megrendelheti az alábbi címen: Slovenská kniha, Predajría 8019, Ceskoslovenské státne normy, Bratislava, Jesenského í. 5. Leve­lében kérje a „CSN 47 8810, Jed­­notny úl“ szabványt, amelynek ára 6,50 Kcs. Ez egy 26 oldalas kis brosúra pontos leírással és a le­hető legaprólékosabb rajzokkal. Dr. Novacky Készüljünk fel a másodnövények termesztésére ■ E : ősszel vetett, áttelelő zöldség­féléink tavasszal korábban hoznak termést, s így utánuk másodnövé­nyeket termeszthetünk. Másodve­­teményként a karfiol, a kelkáposz­ta, az uborka, a karalábé stb. ki­tűnően megfelel. Az ősszel vetett áttelelő növények után, például a téli saláta, áttelelő hagymafajtáink némelyike, valamint a spenót után ültetjük őket. Fontos, hogy cél­szerűen a megfelelő fajtákat vá­lasszuk. Káposztaféléink közül a rövid tenyészidejű fajták a leg­megfelelőbbek. Salátából a téli vajfej, uborkából pedig a fürtös fajták a legalkalmasabbak. Háztáji kertjeinkben ügyes gaz­dálkodás mellett ugyanazon a föld­területen elérhető a három termés is. Az ősszel vetett saláta sorkö­zeibe, — amelyet még a tél beállta előtt kipalántázunk — elduggatjuk a fokhagymát, amely a salátával együtt áttelel, és amikor a saláta már kapálásra vár, a fokhagyma is csakhamar kikel. A saláta első ka­­pálásSkor ügyelni kell arra, hogy meg ne sértsük a fejlődésnek in­dult fokhagymát. Igaz, hogy a ka­pálás tovább tart, de ez mégis ki­fizetődik. Június 28-a körül, ami­kor mind a saláta, mind a fok­hagyma lekerült a földről, harmad­növényként spenótot vagy befő­zésre való uborkát ültethetünk. Nagyüzemi gazdaságban ez nem szokás, de házikertjeinkben kifi­zetődő és mindhárom növényvete­­ményből kielégítő termést érhe­tünk el. Földünk túlságos kimerü­lésének megakadályozására köz­vetlenül ható műtrágyát haszná­lunk, amellyel segítjük a növények fejlődését és növeljük azok ter­méshozamát. Nagyon alkalmas és közvetlenül ható műtrágya a káli­só, amelyet növényeink sorközeibe szórunk, ügyelve, hogy ne érintse azok leveleit, mivel megperzsel­hetné azokat. A sorok közé szórt kálisót kapálással a talajba kever­jük, s az csapadékkal feloldódva gazdag tápanyagot nyújt a növé­nyeknek. Ifj. Fitos Imre 8 Kottásról leszoktató ketrecek és eszközök C/5 N Q a* co ''t O) cs a* «-'»í a oí N O «-■'I a a a: a aj o ** oí. a a* 2 av ■'t *>5 5 (T> N O* «a a N a* a Co a* 'S. 5! Sa’ Ss* o • O Oo s* ai a* 2 <a 2 a <a a a* • § s al o* a av >t a o» • SE a o a a* 2 av-t "O Sokszor, különösen nyáron nem kívánatos a sok kotlő, ilyenkor leszoktató ketreceket használunk erre a célra. A kotlőt egy olyan ketrecbe tesszük, amelynek feneke minél ritkábban van belécelve úgy, hogy azon a tyúk kibújni nem tud, de alulról tollatlan mellét állandó légáramlás, hideg levegő éri. Még jobb az a megoldás, ha a ketrecet felfüggesztjük, hogy az állandóan mozogjon. A tyúk néhány nap alatt a kotlást abbahagyja. Korszerűbb a villamos kotlásleszoktatő készü­lék olyan helyen, ahol van villany­áram. Az 1. ábra a kotlásleszoktatő ketrecet szemlélteti. A 2. ábrán a villamos kotlás­­leszoktatót látjuk. Legújabban a kotlók elektromos árammal való kezelése bizonyult nagyon ered-Kotlásról leszoktató ketrecek — a—b) lábon álló ketrecek, c) függő, állandóan mozgó faketrec következtében cserepessé válik és a talajkéreg akadályozza a répa gyors és maradéktalan sorolását. Ilyen esetben megbízható ered­ménnyel jár a vetésterület utólagos mefzezése. A meszezést a vetéssel egyidejűleg vagy közvetlenül utána végezzük el. A meszet nem szüksé­ges könnyű boronával a talajba ke­verni, de ez az intézkedés semmi esetre sem árthat. Ez az utólagos gyenge meszezés feloldja a talaj­kérget és megakadályozza a talaj eliszaposodását. A mész a tényé sz­idó egész tartama alatt hozzájárul a terméshozamok növeléséhez is. A vetéssel egyidejűleg végzett utólagos meszezés mind aszályos, mind csapadékdús években kihat a hektárhozamok nagyságára és be­vezetése nálunk is ajánlatos. Csomagolt kész mezőgazdasági épületek Angliában Angliában egyre inkább terjed az úgynevezett csomagolt készépüle­tek használata. Az épületek gyártói a megrendelőknek hiánytalanul fel­szerelt, gépi berendezéssel ellátott mezőgazdasági épületeket szállíta­nak le, és biztosítják annak felállí­tását és szerelését is. Többnyire különböző nagyságú, előre gyártott épületelemekből készített tipizált ményes leszoktatási módnak. Az eljárás lényege, hogy az ábrán lát­ható készülék segítségével 24 vol­tos villanyáramot vezetünk át az állat agykérgén, 3—10 másodper­cig, majd ezt a műveletet 10—20 perc múlva újra megismételjük. Az áram hatására a kotlók 85— 95 %-a abbahagyja a kotlást. Ha az első kezelés eredménytelen, úgy három napon belül az eljárást má­épületekről van szó, de a megren­delők kívánságára az üzem nem tipizált épületet is készít. Jelenleg főként gabonaraktárakat (beleértve a szárító- és tisztítóbe­rendezést is) és nagy mértékben gépesített sertéshizlaldákat árusí­tanak ilyen formában. Ügy vélik, hogy a mezőgazdasági épületek elő­­regyártásának módszerét csakha­mar kiterjesztik a többi gazdasági épületekre is. Ezek az épületek könnyű szerkezetűek és tervezett élettartamuk 10-‘-15 év. A gazdasá­gi épületek előregyártásának előnye a beruházási költségek csökkentése, valamint az építkezés és a szerelési munkálatok meggyorsítása. (Farm mechanisation 156/62) sodszor, sőt harmadszor is meg kell ismételni. A kezelés hatására elmaradnak a kotlás tünetei és a kotlók 13—17 nap múlva ismét megkezdik a tojástermelést. Kellő időben felismerve a kotlást és al­kalmazva az eljárást, a kezelés hatásosabb, a tojásrakás hamarabb indul meg, sőt a kotlók mintegy 20 °/o-a nem is hagyja abba a fo­lyamatos tojástermelést. Elektromos kotlásleszoktatő készülék használat közben ldzs3iozs-'t3ZS3soiquirifio « (jjüíjMa opi uafiim • ipaöoiu öaiu pivuisj 9 uojpxai si% ißpsopzaßoza^ • iupiu pD})on*>H # jjuniozsvjm a^asapua^vzs GRUBBER vagy szántóföldi kultivátor, elsősorban a talaj forgatás nélküli lazítására szolgál. Merev és rugós művelő szerszámokkal készül. A művelő szerszámok lehetnek sarobolókések, lazítófogak, vésőfogak. A ta­vaszi talajelőkészltő munkák eszköze, mellyel a mag­ágyhoz kívánatos talajállapot érhető el, a talajned­vesség megóvásával. Őszi vetéselőkészítésben és- tar­lóhántásban főleg nagy területteljesítménye miatt használják. Laza talajok gyomnövényeit is irtják vele. Mint talajlazító különleges kialakítással 60 cm mélységig használható. ZEHETMAYER HENGER. A szöges hengerek egyik típusa. Palástjába erős szögeket, illetve tüskéket rögzítenek. Munkája átmenetet képez a henger és a borona kö­zött, mert a talaj felső rétegét fellazítja, a felszín alatti réteget pedig tömöríti. Különösen alkalmas kikelt vetések talajcserepesedésének megszüntetésé­re, mert a növényzetben alig tesz kárt. CAMBRIDGE HENGER (kémbridzs). Közös tengelyre fű­zött gyűrűkből és csillagos elemekből álló talajmű­velő eszköz. A csillagos elemek átmérője 20—30 mm­­rel meghaladja a gyűrűk átmérőjét, s ezért ezek ha­ladás közben lassabban fordulnak, mint az utóbbiak, ami biztosítja az öntisztítást. Kitűnő rögtörést és talajtömőritést végez. CROSCHILL HENGER. Talajtömörítő és rögtörő eszköz, tengelyre erősített különleges kiképzésű gyűrűkből áll. A gyűrűkarikák oldalából csonka deltoid alakú fogazat áll ki. A henger súlya viszonylag kis felület­re fekszik, így tömörítő és rögtörő hatása jó. A gyű­rűk köze gyakran eltömődik, ezért szokták közéjük iktatni a Cambridge henger csillagos elemeit, ame­lyek lassú fordulás révén az öntisztítást végzik. RIGOLOZÄS: A talaj teljes átfordítása 60—100 cm mélységig. Végezhető ásóval és előhántós rlgolekével, gépi vontatással. Az ilyen mélységű talajforgatás szőlő-, torma-, komló-, spárga- és esetenként gyü­mölcstelepítés előtt szükséges. IK 0 $ ■f a ii x o K o RJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom