Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-10 / 29. szám

Bratislava, 1963. április 10. Ära: 30 fillér XIII. évfolyam, 29. szám. Ülésezel! az SZLKP KB plénuma ■ Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1963. április 8-án plenáris ülést S tartott. i. Az SZLKP Központi Bizottsága megtárgyalta Michal Chudík elvtársnak, az SZLKP KB el­■ nöksége tagjának beszámolóját a mezőgazdasági termelés irányításának átszervezéséről és £ Szlovákiában a tavaszi munkák biztosításáról. Alexander Dubcek elvtárs, az SZKP KB titkára tájékoztatta az ülést azokról a következ- J tetősekről, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága vont le a személyi kultusz időszakában H a pártelvek és a szocialista törvényesség megsértésével kapcsolatban. Az ülésen részt vett Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára. Novotny elvtárs ! felszólalt a vitában is. Az SZLKP KB a CSKP KB következtetéseit teljes egyetértéssel fogadta. • A Komárno-i járás dol­gozói a szombati és vasárnapi szép időt a kedvezőtlen időjá­rás okozta késések behozására és a tavaszi munkák meggyor­sítására használták ki. A föl­deken 330 gép és több mint 1100 ember dolgozott. A két nap alatt megszántottak 394 hektárt, 912 hektáron elvetet-Földben az árpa ték a tavaszi árpát, 43 hektá­ron a zabot és 27 hektáron a tavaszi keveréket. Azonkívül elvégezték 89 hektáron az éve­lő takarmányok alávetését, és 1906 hektáron készítették elő a talajt a vetésre. A munkákból kivették részü­ket a Dulov Dvori ÁG dolgozói is. A gazdaságban 41 traktor, 10 lófogat és 112 ember dolgo­zott vasárnap. Megszántottak 10 hektár földet, előkészítet­tek 249 hektárt vetés alá, és elvetettek 52 hektár tavaszi árpát. Hegedűs József „Végre, valahára!" — sóhajtottak felszabadultan a holicei traktoris­ták, amikor a múlt hét végén megkezdték az árpa vetését. Egy jó nap alatt több mint 30 hektárba vetettek kristálytiszta árpa­magot. Szombaton, amikor az utolsó sugaraival aranyozta be Csallóköz rónáját a nyugovóra készülő nap, még javában folyt a munka. — Csak holnap is jó időnk lenne - kémleli a naplementét Álló Fe­renc. — De hiszen holnap vasárnap lesz ... — Nem számit! Amíg a mag a földbe nem kerül, addig a vetőgép mel­lett ünnepelünk. -tő-Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának HÁTÁHOZATA a mezőgazdasági termelés irányításának átszervezéséről Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa társadalmunk je­lenlegi elsőrendű feladataként tűzte ki a mezőgazdaság fejlesztését. A me­zőgazdasági termelés lényeges növe­lése nélkül nem biztosíthaijűk sem a népgazdaság arányos, egybehangolt fejlődését, sem a nép életszínvonalá­nak emelkedését. Ezért a mezőgazda­ság színvonalának 1970-ig az ipar szintjére kell emelkedni, ettől függ a kommunista társadalomba való át­menet anyagi-műszaki alapjának meg­teremtése. E feladat teljesítése annyit jelent, hogy a növényi és az állattenyésztési termelés olyan fejlődését kell elér­nünk, hogy a legjobban fedezze a jó és olcsó mezőgazdasági termékek iránti keresletet. Ezért lényegesen fokozódnia kell a termelés belterjes­ségének, hogy a föld minden hektár­járól maximális mennyiségű termé­ket nyerjünk, s ugyanakkor erősen csökkentsük a társadalmi munka rá­fordítását. E feladat teljesítésének útját megmutatják elsősorban az élenjáró állami gazdaságok és egy­séges földmüvesszövetkezetek. A me­zőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű gyakorlati érvényesítése, a mezőgazdaság anyagi-műszaki alap­jának jelentős javítása és erősítése főként a kemizálás és a komplex gé­pesítés terén, a dolgozók szakkép­zettségének szüntelen növelése, s az anyagi érdekeltség helyes érvényesí­tése az az út, amely a célhoz vezet. Nagy jelentőségű a termelésnek a helyi feltételek alapján történő sza­kosítása és célszerű összpontosítása a nagyfokú hatékonyság elérése cél­jából. El kell kerülnünk az arány­talanul nagy gazdasági egységek ki­alakítását, s abból kell kiindulnunk, hogy a helyes szakosítás már 400 — 500 hektár területen is sikeresen ér­vényesíthető. Ezen igényes feladatoknak kell alá­rendelni az irányítás egész rendsze­rét. A párt- és gazdasági irányítás , eddigi szervezeti felépítése a szövet­kezetesítés időszakába volt indokolt. Ma, amikor 359 állami gazdaságunk és 7912 egységes földművesszövetke­zetünk van, amelyekben a mezőgaz­dasági föld 90 százalékán gazdálkod­nak, vagyis amikor a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek döntő túl­súlyban vannak a mezőgazdasági ter­melésben, az állami és gazdasági pártirányítást úgy kell átszervezni, hogy az irányító szervek tevékeny­ségé következetesen a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének szük­ségleteihez igazodjék. A szovjet tapasztalatok alapján a szocialista mezőgazdasági üzemek irányítását következetesen termelési és vállalati alapra kell helyezni. E szervezési alapeiv szerint meg kell szilárdítani az irányító tevékenységet a demokratikus centralizmus elvei alapján, s el kell érni azt, hogy az összes mezőgazdasági ágazatban meg­szilárduljon az állami terv tekintélye úgy, hogy itt is teljes mértékben az állami terv legyen az irányítás fő eszköze. Ez megköveteli, hogy a já­rásokban mint az egységes földmü­vesszövetkezetek és állami gazdasá­gok irányításának egyedüli szerve, mezőgazdasági termelési igazgatóság létesüljön, amely hatáskörében teljes mértékben . felelős a mezőgazdasági termelés fejlesztésének helyzetéért és teljesítéséért.'Ezt a szervet meg­felelő jogkörrel kell felruházni, s e szervben a mezőgazdasági szakembe­rek és intézmények erőfeszítése arra összpontosuljon, hogy megszervezzék a termelést és a felvásárlást, segít­sék a nagyüzemi termelési formák fejlesztését, a mezőgazdasági üze­mekben rendszeresen és gyorsan meghonosítsák a tudomány és tech­nika eredményeit, s megfelelő módon átvegyék az ipar irányításának és szervezésének tapasztalatait. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése, az irányítás termelési és válla­lati alapon nyugvó új rendszerének bevezetése, az irányítás adminisztra­tív módszereinek kiküszöbölése és a szakdolgozók közvetlen beosztása a termelésbe lényegesen növeli a szak­dolgozók jelentőségét és feladatát. A termelési mezőgazdasági igazga­tóságok dolgozóinak tökéletesen el kell sajátítaniok minden egyes mező­­gazdasági üzem problémáit, munkájuk legyen mentes minden hivatalnokos­­kodástól és papírháborútól, nem álta­lánosságban, hanem a problémák konkrét ismeretével kell az ügyeket megoldaniuk. Helyes lesz betartani azt az elvet, hogy a termelési okta­tók, agronómusok, zootechnikusok, állatorvosok és gépesítők legalább heti 5 napon át a termelést közvet­lenül az egységes földművesszövet­kezetekben és állami gazdaságokban szervezzék. A termelési igazgatóság közvetle­nül irányítja az állami gazdaságokat és egységes íöldmüvesszövetkezete­­ket. Az egységes földművesszövetke­zetek irányításában a szövetkezeti szervekre támaszkodik. A termelési igazgatóságok dolgozói a szövetkeze­teknek hatékony segítséget nyújta­nak a termelés szervezésében és a szövetkezetek dolgozóit feladataik teljesítésére és túlszárnyalására ser­kentik. A termelési igazgatóság első­rendű feladata lesz, hogy a szövet­kezetek és állami gazdaságok telje­sítsék felvásárlási szerződéseiket és társadalmi kötelezettségeiket. A mezőgazdasági termelést irányító szervek termelési és vállalati alapon való létesítése nem csökkentheti az EFSZ-ek elnökeinek és vezetőségei­nek, valamint az állami gazdaságok igazgatóinak felelősségét a termelés helyzetéért s a mezőgazdasági üzem gazdálkodásáért. A mezőgazdasági termelés jó irányításának alapvető feltétele továbbra is az lesz, hogy az állami gazdaságokat és az EFSZ-eket szakképzett vezető dolgozókkal erő­sítsük meg, akiknek tevékenysége lé­nyegesen befolyásolja a mezőgazda­­sági üzemek termelésének és gazdál­kodásának összes eredményeit. Az irányítás új módszere nem men­tesíti a nemzeti bizottságokat attól a felelősségtől, amely a mezőgazda­ságnak, mint egésznek a fejlesztésé­ben reájuk hárul. Szükséges, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatósá­gok kizárólag a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének feladatára össz­pontosítsák figyelmüket, s tevékeny­ségüket ne forgácsolják szét más problémák és kérdések megoldásá­val. A nemzeti bizottságok továbbra is teljesítik funkciójukat, mint az államhatalom szervei: jóváhagyják a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek és a felvásárlás tervének javas­latát, ellenőrzik a terv ' teljesítését, és főként megteremtik a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésének feltéte­leit az általuk irányított szakaszokon. Mint a dolgozók legnagyobb tömeg­alappal rendelkező szervezete képvi­selőik útján valamennyi lakost a me­zőgazdasági feladatok teljesítésére mozgósítanak. A mezőgazdasági irányítása, terme­lési és vállalati alapelvének beveze­tése megköveteli, hogy megfelelő in­tézkedéseket tegyünk a pártszervek tevékenységét és szervezeti struktú­ráját illetően is. Ezen intézkedések célja, hogy fokozódjék felelősségünk a mezőgazdaság fejlesztéséért, poli­tikai és ideológiai munkájuk a mező­­gazdasági termeléssel kapcsolatban konkrétabb és magasabb színvonalú legyen. A járási pártbizottságok fő feladata az egységes földművesszö­vetkezetek, állami gazdaságok, üze­mek, s a mézőgazdasággal közvetlen kapcsolatban álló intézmények párt­­alapszervezeteit és valamennyi kom­munistáját, s a többi dolgozót is a mezőgazdasági termelési igazgatóság által kitűzött feladatok teljesítésére mozgósítani. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok és a járási pártbizottságok azonos célok elérésére törekednek. A mezőgazdasági termelési igazgató­ság irányít és szorosan együttműkö­dik az egységes földmüvesszövetke­zetek és állami gazdaságok vezetősé­gével, szakembereivel és szervezői­vel, biztosítja és ellenőrzi a terme­lést. A járási pártbizottság az alap­szervezeteket irányítja, növeli az emberek politikai öntudatosságát a dolgozókat a feladatok teljesítésére, és túlszárnyalására mozgósítja. A ter­melési és pártirányítás a mezőgazda­­sági termelésben is elválaszthatatlan egymástól. A CSKP Központi Bizottsága a CSKP XII. kongresszusának határozataiból kiindulva, s azt a célt szem előtt tartva, hogy a mezőgazdaság irányí­tása közelebb kerüljön a termelés­hez, s az irányítás konkrét és rugal­mas legyen, a legközelebbi időszakra a mezőgazdasági termelés irányításá­nak átszervezésében a következő alapelveket határozza meg: I. A mezőgazdasági termelés fejlő­dését döntő mértékben befolyásolja a termelésnek és a munkának helyes megszervezése és irányítása közvet­lenül az egységes földművesszövet­­kezetekben és állami gazdaságokban. Elsősorban itt dől el, milyen módon érik el a föld legcélszerűbb kihasz­nálását, hogyan növelik a hektárho­zamot és az állatok hasznosságát, hogyan vezetik be egyre nagyobb mértékben a mezőgazdasági termelés leghaladóbb formáit komplexcsapatok és -brigádok útján. Számos egységes földművesszövetkezet és állami gaz­daság tapasztalatai, valamint a szov­jet kolhozok és szovhozok tapaszta­latai is azt mutatják, hogy a mező­­gazdasági üzemek szakképzett dolgo­zókkal való megerősítése rövid időn belül a termelés általános növekedé­sében és a gazdálkodás javulásában nyilvánul meg. E szakemberek döntő többségének közvetlenül a mezőgaz­dasági üzemekben kell dolgoznia. Ezért mezőgazdasági szakembereket kell megnyerni, a hivatalokból és in­tézményekből, valamint a népgazda­ság többi ágából, hogy az EFSZ-ekbe és állami gazdaságokba menjenek dolgozni. Különösen sok függ az EFSZ-ek elnökeitől, illetve az állami gazdaságok igazgatóitól, mert első­sorban ők szervezik a termelést. So­hase tévesszük szem. elől azt az elvet, hogy ahol jó az elnök, ott jó a szö­vetkezet is. Ehhez meg kell terem­teni a szükséges feltételeket, első­sorban az anyagi érdekeltség helyes elveinek érvényesítésével. Ä mező­­gazdasági üzemek káderekkel való megerősítésétől függ döntő mérték­ben a mezőgazdaság egész irányítási rendszerének javulása, és mindazon eszközök hatékony felhasználása, me­lyeket a társadalom a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordít. II. 1. A mezőgazdasági termelésnek a nemzeti bizottságok általi eddigi irá­nyításától eltérően az állami gazda­ságok, egységes földművesszövetke­zetek, talajjavítási szövetkezetek és járási jelentőségű mezőgazdasági in­tézmények közvetlen és komplex irá­nyítása céljából mezőgazdasági járási igazgatóságokat kell létesíteni, me­lyeknek hatásköre egy-egy járás te­rületére terjed. Ha sajátos feltéte­lek, vagy problémák megkövetelik a területi hatáskört másként is módo­sítani lehet, de csak a CSKP KB és a kormány mezőgazdasági termelést irányító bizottságának jóváhagyásá­val. A CSKP KB a termelési vállalati alapon létesített mezőgazdasági ter­melési igazgatóságoknak különösen nagy fontosságot tulajdonít a mező­­gazdaság 'irányításának javítása szem­pontjából. Az igazgatóságok tevé­kenysége összpontosuljon a mező­gazdasági termelés rendszeres növe­lésére, hogy biztosítva legyen az ál­lami felvásárlási terv teljesítése és hogy közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben megfelelő tartalékok jöj­jenek létre a termelés további fej­lesztésére. 2. A mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok feladata elsősorban — közvetlenül irányítani az állami gazdaságokat, kivéve a szakágazat alapján irányított gazdaságokat, az egységes földművesszövetkezeteket, a talajjavítási szövetkezeteket és más szövetkezeteket; — az irányított szervezetekben megszervezni és ellenőrizni Csehszlo­vákia Kommunista Pártja és a kor­mány mezőgazdasági határozatainak teljesítését; gondoskodni az állami fegyelem betartásáról és az állami terv teljesítéséről; — a mezőgazdasági üzemekben megszervezni a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének távlati és évi tervének összeállítását és a mező­­gazdasági termékek felvásárlását; — a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági terményfelvásárlás kormány által jóváhagyott s a Me­ző-, Erdő- és Vízgazdasági Miniszté­rium által felbontott komplex terv feladatait felbontani a mezőgazdasági termelési igazgatóságokra, egységes földművesszövetkezetekre és állami gazdaságokra; — jóváhagyni az általuk irányított szervezetek termelési és pénzügyi terveit; ■ — a mezőgazdasági termelés és terményfelvásárlás tervének biztosí­tására irányuló intézkedésekben dön­teni és azokat megtárgyalni a mező­­gazdasági üzemekkel. Ezek az intéz­kedések kötelezők a mezőgazdasági üzemek számára; — megerősíteni az egységes föld­művesszövetkezetek és állami gazda­ságok, valamint a felvásárlási szer­vezetek között a mezőgazdasági ter­mékek és szükségletek szállítására vonatkozó szerződéseket. E megerő­sítés nélkül a szerződések nem érvé­nyesek; — közvetlen hatást gyakorolni a gép- és traktorállomások tevékeny­ségére, jóváhagyni mezőgazdasági termelési tevékenységük tervének A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÚK LAPJA A szocialista mezőgozdosógért

Next

/
Oldalképek
Tartalom