Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-10 / 29. szám

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata

javaslatát, határozatot hozni a gépi eszközük elosztásáról, illetékességéről és kihasználásáról; ellenőrizni a gépjavítások idejében való elvégzését, ás a mezőgazdasági üzemek pótalkatrészekkel, anyagokkal való ellátását; jóváhagyni a gépesítő káderek kiképzésének irányzatét és méreteit;

— közvetlen hatást gyakorolni a felvásárlási és ellátási üzemek tevékenységére, amelyek közvetlenül öszszefüggnek a mezőgazdasági termeléssel, főként a kevésbé szapora vetőmagvak felvásárlásának és elosztásának biztosítása, a mezőgazdasági üzemek műtrágyával való ellátása, s a takarmánykeverékek termelése és elosztása terén;

— az egységes földművesszövetkezetek Irányításában a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok teljes mértékben a szövetkezeti szervekre támaszkodnak, s gondoskodnak a szövetkezet gazdálkodásáért viselt felelősségük növeléséről, valamint a szövetkezeten belüli demokrácia betartásáról. A termelési igazgatóságnak az egész társadalom érdekeit biztositó javaslatai kötelezők a szövetkezet számára.

3. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok teljes mértékben felelősek a mezőgazdasági termelés helyzetéért és fejlesztésének biztosításáért. Elsősorban a következő feladatokat teljesítik;

— megszervezik a mezőgazdasági termelés rendszeres növelését és gazdaságossá tételét, úgy, hogy egyre jobban kielégítsék a társadalom szükségleteit;

— kidolgozzák a járásokban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének s a szakosítás fokozatos tervszerű megoldásának távlati javaslatát;

— a mezőgazdasági termelési igazgatóság által irányított valamennyi szervezet termelését a terményeik felvásárlását tervezik; megszervezik az irányított szervezetek gazdálkodásának negyedévi és évi komplex műszaki-gazdasági elemzését;

— a feldolgozás és a termelési kerületi igazgatóság előzetes jóváhagyása után a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a mezőgazdasági termények felvásárlásának távlati és évi tervjavaslatait jóváhagyás végett a járási nemzeti bizottság plénuma elé terjesztik;

— megteremtik a szövetkezetek és az állami gazdaságok rendszeres szilárdításának feltételeit; az irányítás egyik döntő módszere legyen az élenjáró dolgozók és a mezőgazdasági üzemek (főként a haladó tapasztalatok iskolái) tapasztalatainak széleskörű, szervezett, gyakorlati elterjesztése és a szocialista munkaverseny fejlesztéséről való gondoskodás;

— bevezetik a gazdálkodás tudományos rendszerét azzal a céllal, hogy minél hatékonyabban kihasználják a földet. Gondoskodnak a talaj termőképességének növeléséről, a nagyhozamú fajták alkalmazásáról, az istálló- és műtrágya megfelelő felhasználásáról, a növényi betegség és kártevők elleni hatékony védekezésről, valamennyi agrotechnikai intézkedés betartásáról; gondoskodnak a talaj agrokémiai megvizsgálásáról;

— rendkívüli figyelmet fordítanak a gabona- és takarmánytermelés növelésére, beleértve a szükséges tartalékok kialakítását is;

— biztosítják az állattenyésztési termelés fejlesztését, főként a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával, a takarmány hatékonyabb kihasználásával, zootechnikai és állatorvosi intézkedések szervezésével, s gondoskodnak az állatok egészségéről;

— biztosítják a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeinek, főként a nagyüzemi termelési technológiai eljárásnak bevezetését a mezőgazdasági üzemekben; ugyanakkor megoldják a munkaszervezés és a mezőgazdasági termelés irányításának tökéletesebb formáit, főként komplex gépesített csapatok és brigádok formájában;

— a gép- és traktorállomások hatékony segítségével megszervezik a mezőgazdasági technika s az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok s a többi szervezet termelőeszközeinek maradéktalan és célszerű kihasználását;

— a járás keretében a termelés fejlesztésének távlati terveivel összhangban megszervezik a beruházási építkezést; a mezőgazdasági üzemek, elsősorban az egységes földművesszövetkezetek segítésére beruházási felügyeletet gyakorolnak;

— megszervezik az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok mezőgazdasági szakemberekkel, fiatal dolgozókkal és mezőgazdasági tanoncokkal való megerősítését; indokolt esetekben megegyeznek a vezetőséggel s a gazdaságilag gyengébb EFSZ-ckbe szakembereket küldenek olyan feltételekkel, amelyeket az Ilyen emberekre állapítanak meg;

— megszervezik a mezőgazdasági termelés fejlesztési tervének komplex biztosítására, az anyagi-műszaki ellátást;

— feladatok célszerűsége és társadalmi előnyössége alapján a szövetkezetek és az állami gazdaságok felé irányuló szállttól és étvevői kapcsolatok szakaszán feladatokat vesznek át maximális egyszerűsítésük céljából; emellett gondoskodnak a szállítók és az átvevők közti feltételek rendes betartásiról, s ellenőrzik őket, hogy ne kerüljön sor a szerződő felek károsodására;

— az általuk irányított szervezetekben gondoskodnak a fokozott gazdaságosságról és hatékonyságról, a vállalaton belüli önálló elszámolás érvényesítéséről és elmélyítéséről és megoldják pénzügyi-gazdasági problémáikat;

— gondoskodnak a munka rendes normázásáról és díjazásáról, anyagi érdekeltség hatékony módszereinek bevezetéséről az állami gazdaságokban s az egységes földmüvesszövetkezetekben. A CSKP Központi Bizottsága az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban a termelési mennyiségen alapuló anyagi érdekeltség rendszerét igen fontosnak tartja a termelés és a munkatermelékenység növelése, az EFSZ-ek és állami gazdaságok megszilárdítása szempontjából;

— gondoskodnak arról, hogy a háztáji termelés összhangban legyen az EFSZ-ek alapszabályzatával, és hogy arányosan járuljon hozzá a szövetkezeti tagok szükségleteinek kielégítéséhez; nem engedhető meg a háztáji gazdaságok megfontolatlan megszüntetése;

— gondoskodnak a mezőgazdasági munka biztonságáról, a munka kultúrájának és higiéniájának, s a munkakörnyezet kultúrájának fejlesztéséről;

— a JNB-k és KNB-k szerveivel együttműködésben ellenőrző és felügyeleti tevékenységet végeznek a mezőgazdasági üzemekben s a termelési igazgatóság által irányított többi szervezetben. Velük együtt gondoskodnak arról, hogy rendben legyen az állami gazdaságok és az EFSZ-ek és a többi termelési igazgatóság által irányított intézmény népgazdasági nyilvántartása.

4. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok tevékenységének alapja a szocialista üzemekben végzett szervező és szakmunka legyen. Munkamódszerük ne ülésezésekben és tanácskozásokban merüljön ki, hanem legyenek közvetlen kapcsolatban az EFSZ-ek vezetőségeivel és az állami gazdaságok igazgatóival. Közvetlenül a helyszínen élénk irányító munkát végezzenek megszabva a mezőgazdasági üzemek felelős műszaki-gazdasági dolgozóinak konkrét felelősségét. Ezért a járási szervek nem követelhetik tőlük írásbeli jelentések kidolgozását és benyújtását. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok irányító és szervező tevékenységüket a következőképpen végzik:

— szakmai szakosztályaik útján, amelyek szakszempontból irányítják és segítik a mezőgazdasági üzemek illetékes szakembereit;

— Üzemi-termelési szakoktatóik útján, akiknek számát a mezőgazdasági termelési igazgatóság által irányított egyes területrészek termelésének Intenzitása és termelési irányzata szerint állapítják meg.

A termelési oktatók fő kötelességei és jogai a következők lesznek:

— tevékeny segítséget nyújtanak az egységes földmüvesszövetkezetek és állami gazdaságok termelési és pénzügyi terveinek kidolgozásában, emellett elsősorban az állami felvásárlási feladatok maradéktalan teljesítéséről gondoskodnak; ezért ők Is aláírják a felvásárlási szerződéseket, amelyek az 6 megerősítésük nélkül nem léphetnek érvénybe;

— az EFSZ-ek vezetősége, az állami gazdaságok igazgatósága és az egyes gazdasági-műszaki dolgozók közvetítésével megszervezik a termelési és felvásárlási terv teljesítését;

— javaslatokat dolgoznak ki a mezőgazdasági üzemek vezetőségei számára a mezőgazdasági termelés javítása és további távlati fejlesztése céljából;

— elterjesztik és segítik bevezetni a haladd tapasztalatokat, az új munkamódszereket, az élenjáró dolgozók és mezőgazdasági üzemek tapasztalatait; e célból szoros kapcsolatban állanak a haladó tapasztalatok iskoláival, a példás munkahelyekkel, a tudományos intézetek körzeti állomásaival és bázisával, valamint a kísérleti munkahelyekkel.

A termelési oktatókat a termelési igazgatóság vezetői irányítják. Hogy sikeresebben teljesíthessék feladataikat, idejük nagy részét közvetlenül a rájuk bízott mezőgazdasági üzemek

munkahelyein kell tölteniök. Ezért szükséges, hogy a rájuk bízott mezőgazdasági üzemek egyikében lakjanak. Tevékenységük folyamán azonban nem szabad helyettesíteniük az EFSZ elnökét vagy az állami gazdaság igazgatóját. A mezőgazdasági Üzem termelési, pénzügyi és gazdasági állapotért közvetlenül az EFSZ vezetősége és az állami gazdaság igazgatója felelős.

5. A mezőgazdasági termelési igazgatóság élén vezető áll, aki teljes mértékben felelős a járási mezőgazdasági termelésnek helyzetéért és fejlődéséért, az egy felelős vezető elvének alapján. A mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetőjét a mezőgazdasági miniszter nevezi ki és hívja vissza az illetékes JNB véleményezése alapján. A mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője döntéseiben a felettes szervek irányelveihez és a járási pártbizottság határozataihoz igazodik.

6. A mezőgazdasági termelési igazgatóság belső szervezését elvben a járás mezőgazdasági termelése fejlesztésének, illetve a mezőgazdasági termelési igazgatóság által irányított terület fejlesztési problémáinak következetes tekintetbe vételével kell megoldani. Kerüljük el azonban a sablonosságot. A mezőgazdasági termelési igazgatóság belső szervezése tegye lehetővé a termelői szervezői tevékenységnek közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben történő megvalósítását. Célszerű, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóság belső szervezete a termelési szakaszok megerősítésének és a helyi feltételek tekintetbe vételének elvét fejezze ki, mégpedig körülbelül a következőképpen:

— termelési osztály agronómia!,

zootechnikai és gépesítési szakosztályai,

— termelési oktatók csoportja (átlag 6 mezőgazdasági üzemre egy oktató),

— tervezési és mezőgazdasági ősz* tály,

— népgazdasági nyilvántartási és ellenőrzési osztály.

A termelési igazgatóságot a legnagyobb mértékben mentesíteni kell az adminisztratív és nem termelési tevékenységtől, hogy a műszaki-gazdasági dolgozók száma ne haladja meg a 37-49-et. E célból lényegesen egyszerűsíteni kell a pénzellátás és a népgazdasági nyilvántartás rendszerét. Nem engedhető meg, hogy a többi szerv és szervezet olyan tevékenységet igényeljen, amely a termelési igazgatóságot eltérítené a mezőgazdasági termeléstől.

A mezőgazdasági termelési igazgatóságok közvetlenül irányítják a járás egyes szervezeteit és intézményéit, elsősorban a mezőgazdasági beruházásokat előkészítő járási központokat, a járási állatorvosi intézményeket, mezőgazdasági laboratóriumokat, és alacsonyabb fokon a hasznosság ellenőrzését.

A mezőgazdasági termelési igazgatóság a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium alá tartozik és annak felelős feladatainak teljesítéséért is. A termelési és felvásárlási terv teljesítéséért felelősséggel tartozik az illetékes JNB-nek is.

III.

X. A tervezési munkák (főként a szakosítás feltételeinek megteremtése és a tervteljesítés ellenőrzése szempontjából) helyes felbontásának biztosítására kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesülnek, amelyeknek területi hatásköre egy kerületre terjed ki. A kerületi mezőgazdasági-termelési igazgatóságok a kerület keretében egybehangolják a tervet és ol^an elvi intézkedéseket hoznak, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termelés fejlődését de nem irányítanak közvetlenül egy szervezetet vagy intézményt sem.

A kerületi mezőgazdasági-termelési igazgatóságok tevékenységének alapját a gazdasági, tervezési és elemző tevékenység és a mezőgazdasági-termelési igazgatóságoknak nyújtott különleges szaksegítség képezi; ne kerüljön sor felesleges kettősségre, vagy többvágányúságra a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos operatív tevékenységben.

Tekintettel a tervezési hatáskörre, a kerületi mezőgazdasági-termelési igazgatóság számára csak a legszükségesebb számban tervezzük dolgozóinkat, akik a terv és a többi feladat komplex átadását biztosítják.

A kerületi mezőgazdasági-termelési igazgatóság élén vezető áll, aki a kitűzött feladatok teljesítéséért felelős. A kerületi mezőgazdasági-termelési igazgatóság vezetőjét a mezőgazdasági miniszter nevezi ki és váltja le a KNB javaslatára. Célszerű lesz, ha a kerületi termelési igazgatóság vezetője egyúttal a KNB elnökének helyettese is.

2. A kerületi mezőgazdasági-termelési igazgatóságok fő feladatai a következők:

— az egyes mezőgazdasági-termelési igazgatóságok számára tervezni a mezőgazdasági termékek termelését és felvásárlását; gondoskodni a terv valamennyi részének komplex elemzéséről és felügyelni az állami fegyelem szigorú betartására;

— jóváhagyás végett a KNB elé terjeszteni az egyes mezőgazdaságitermelési igazgatóságokra a tervfelbontás javaslatát, beleértve a KNB által irányított szakaszokon foganatosítandó intézkedéseket, - amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésének elősegítéséhez szükségesek - és ellenőrizni a termelési és felvásárlási terv teljesítését;

— megszervezni a kerületen belül a mezőgazdasági termelés távlati fejlesztése javaslatainak kidolgozását s ugyanakkor e munkákat egybehangolni az egyes mezőgazdasági-termelési igazgatóságokban; megoldani az egyes mezőgazdasági-termelési igazgatóságok hatáskörét meghaladó problémákat, főként a mezőgazdasági termelés szakosítását.

IV.

A fejlesztési szakaszok és szolgáltatások egységes országos Irányításának biztosítása céljából egyes szövetkezetekben továbbra is érvényesíteni kell szakmai vonalon az irányítás központi rendszerét, ugyanakkor meghatározva a mezőgazdasági-termelési igazgatóságoknak e szervezetek tevékenységére gyakorolt befolyását.

Ez elsősorban a következő szervezetekre vonatkozik:

1. Tekintettel a vetőmag-termesztés nagy fontosságára, teljes mértékben érvényesíteni kell a vetőmagtermesztő állami gazdaságok és állomások szakszerű irányítását a nemesítő és vetőmagtermelő vállalatok által. A vetőmagnemesítő és termelő vállalat együttműködik és segíti a mezőgazdasági-termelési igazgatóságokat.

2. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az egységes törzsállattenyésztést és a nagyobb hasznosság ellenőrzését, a mesterséges megtermékenyítő állomások és törzsállattenyésztési intézmények irányítását továbbra is közvetlenül a minisztérium szakszerű irányítása alatt kell hagyni.

A mezőgazdasági-termelési igazgatóságok feladata legyen a hasznosság közvetlen ellenőrzése, alacsonyabb fokon, amelyet a törzsállattenyésztési igazgatóságok módszertani vezetése alatt kell folytatni.

3. A járási állatorvosi szolgálatot beleértve az intézményeket is — a termelési igazgatóság hatáskörébe kell rendelni. Az állatorvosi szolgálatot szakszempontböl a minisztérium irányítja, amely megszervezi az állatorvosok szükséges számának bevetését járványmegelőzés és járványok leküzdésének esetén a mezőgazdasági-termelési igazgatóság körzetén kívül is. Kerületi állatorvosi intézeteket, esetleg más állatorvosi intézményeket szakszempontból a minisztérium irányit.

4. Tekintettel arra, hogy a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kutató Intézet néhány fontos minőségi feladat teljesítéséről gondoskodik, amilyen pl. az új terményfajták kikísérletezése, a növényvédelem fontos intézkedésének ellenőrzése, a takarmánykeverékek minősége, a föld elemzése stb. — megőrizzük a szakmai területek szerinti irányítást. Ennek az intézkedésnek fiökklrendeltségei és munkahelyei szorosan együttműködnek a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal.

3. A gép- és traktorállomások önálló üzemek lesznek továbbra is, amelyeket a mezőgazdasági technika kerületi vállalatai fognak irányítani. A GTA-k agronómia! laboratóriumai a termelési igazgatóságok hatáskörébe kerülnek.

A GTA-k szakmai irányításának megőrzése mellett gondoskodnunk kell arról, hogy a tevékenységükre széles körű befolyást gyakoroljanak a mezőgazdasági termelési igazgatóságok. Ez elsősorban a következő szakaszokra vonatkozik: a GTA-k mezőgazdasági-termelési tevékenységére vonatkozó javaslatok jóváhagyása, összhangban a járás mezőgazdasági termelésének szükségletével, a gépek elhelyezésének, komplettizálásának és kihasználásának eldöntése, a nagyüzemi technológia bevezetése, a növényvédelmi központ munkatervének jóváhagyása, a gépjavítások határideje betartásának ellenőrzése, a mezőgazdasági üzemek pótalkatrészekkel és anyagokkal való ellátásának ellenőrzése, a gépesitők szakképzése irányának és e káderek számának jóváhagyása. A GTÄ-knak tevékenységükben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnjük a mezőgazdasági gépek gondos műszaki átvételének és átadásának, és lényegesen nagyobb

felelősséget kell vállalniuk a géppark üzemképességének megőrzéséért, valamint az új technika alkalmazásáért a mezőgazdasági üzemekben.

6. Tekintettel a gazdálkodás tudományos rendszerének kérdésével foglalkozó intézet területi állomáshelyeinek küldetésére, valamint arra, hogy ezek a területi állomáshelyek nem fedik a járások határait (egy ilyen állomáshely jtrt 3 — 4 járásra), megőrizzük az irányítás szakmai módját.

A területi állomáshelyekkel szembeni igényeket a kerületi mezőgazdásági állomáshely mellett működő mezőgazdasági termelési igazgatóság érvényesíti.

7. A CSKP XII. kongresszusának határozatából eredően a mezőgazdasági építkezés tervezéséről gondoskodó, egységes országos szervezet létesítésével valóra váltjuk a mezőgazdasági építkezések tervezésének és tipizálásának következetesen központi irányítását.

8. A mezőgazdasági talajjavítás kerületi vállalatai a kerületi nemzeti bizottságok hatásköréből a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium központi irányítása alá kerülnek.

V.

A Központi Felvásárlási Igazgatóság fogja irányítani az egész felvásárlást. Részt vállal a termelési és a mezőgazdasági termékek felvásárlási tervének kidolgozásából, beleértve a terv területek szerinti felbontását. A tervjavaslatot a jóváhagyás után az egyes termelési igazgatóságokra komplex módon a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium bontja fel. A Központi Felvásárlási Igazgatóság ugyanakkor alárendelt és a mezőgazdasági termények felvásárlásával megbízott szerveire és szervezeteire szétírja a felvásárlási feladatokat. A mezőgazdasági felvásárló és ellátási üzemek ténykedésének lehető legszorosabb kapcsolatban kell állnia a mezőgazdasági termelési igazgatóságok munkásságával.

A mezőgazdasági termelés szervezésével közvetlen kapcsolatban álló tevékenységre befolyást gyakorolnak a mezőgazdasági termelési igazgatóságok. Főleg a termelés biztosításáról a kevésbé szapora vetőmag felvásárlásáról és elosztásáról, a mezőgazdasági üzemek műtrágyával és más szükségletekkel való ellátásáról, a jó minőségű takarmánykeverékek előállításáról és elosztásáról van szó. A felvásárlóüzem ezeket a feladatokat a mezőgazdasági termelési igazgatóság utasításai alapján váltja valóra.

A mezőgazdasági termelési igazgatóság a terv jóváhagyása után a felvásárlási tervet átadja a felvásárlóüzemnek, amely a termelési instruktorok részvételével megköti a felvásárlási szerződéseket.

VI.

A mezőgazdasági termelés Irányításának átszervezése nyomán a nemzeti bizottságoknak fokozott segítséget kell nyújtaniuk a mezőgazdaságnak. Munkájukat, a képviselők, a bizottságok és az egész aktíva tevékenységét összpontosítani kell a mezőgazdasági termelés állandó növelésére, legkedvezőbb feltételeinek kialakítására.

A nemzeti bizottságok megtárgyalják és jóváhagyják a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás fejlesztésének tervét, ellenőrzik teljesítését, irányítják a mezőgazdasági iskolákat, mezőgazdasági munkaerőket toboroznak, a lakosságot mozgósítják a mezőgazdaság megsegítésére, megoldják a szociális biztosítás kérdéseit, a falvakon szociális intézményeket és szolgáltatásokat létesítenek, illetve gondoskodnak róluk, kivételeket engedélyeznek az érvényes előírások és rendeletek alól stb. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében élnünk kell a nemzeti bizottságoknak, az államhatalom e szerveinek és valamennyi dolgozónk választott szerveinek tekintélyével éppúgy mint képviselőink tapasztalataival és aktivitásával.

A CSKP KB ezért helyesnek tartja, hogy az alábbi alapelvek szerint rendezzük a nemzeti bizottságok kapcsolatát a mezőgazdaság komplex irányításának új szerveivel, a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal:

1. A helyi nemzeti bizottságoknál lényegében megőrizzük a jelenlegi helyzetet, vagyis

— véleményt mondanak az állami gazdaság tervéről és jóváhagyják a helyi szövetkezet tervét, elsősorban arra a szempontra ügyelve, hogy kihasználjanak minden helyi forrást és tartalékot. Gondoskodni fognak főleg a föld védelméről és a mezőgazdasági földterület termékennyé tételéről:

— a felvásárlási feladatokat szétírják az egyénileg gazdálkodó parasztokra és a kis földtulajdonosokra s ellenőrzik e feladatok teljesítését;

1983. április 10.