Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-07 / 28. szám

Szövetkezeti klub - műveltebb falu Szintén „mai" fiatalok A Rimavská Sobota-i 002—09 számú Zdroj önkiszolgáló üzlet panaszköny­vében mindössze három bejegyzés ta­lálható, azok is az ott dolgozó kollek­tívát dicsérik. íme a bejegyzések egyike: „Huszonhatnapos csehszlovákiai autótúrám alkalmával nem találkoz­tam ennyire készséges kollektívával és üzletvezetővel, mint itt. Az ilyen dolgozók dicséretet érdemelnek és az egész kereskedelmi rendszerük jó névjegyei: „Aláírás: Dr. Rigó Ferenc, Budapest. Kiket dicsérnek e sorok? Ruffíní István üzletvezetőt és kollektíváját, akik a közelmúltban kapták meg a szocialista munkabrigád megtisztelő címet. Ruffíni az önkiszolgáló vezetője 40 év körüli vérbeli kereskedő. Amíg nem önkiszolgálót irányított, addig is nagyon elégedettek voltak a rima­­szombati vásárlók az udvarias, moz­gékony, jókedvű üzletvezetővel. Ami­kor divatba jöttek az önkiszolgáló üzletek, a közkedvelt kereskedőt el­sők között bízták meg egy ilyen üzlet szervezésével és irányításával. Nem minden vita nélkül állt kötélnek Ruf­fíni István. — őszintén mondva, nem nagyon hittem abban, hogy valami előnye len­ne az önkiszolgáló üzletnek. Meg az­tán féltem egy kicsit az enyves ke­­zűektől is — vallja. — Alig múlt azonban néhány hónap máris mutat­koztak az előnyök. Elsősorban mun­kaerők váltak fölöslegessé, nyolc al­kalmazott helyett négyen el tudták végezni a munkát. Viszont az azelőtti forgalom duplájára, majd a három­szorosára ugrott. Négy év óta dolgozik együtt az üz­let mostani kollektívája. Mintegy két Az üzletvezető nyi­tás előtt felülvizs­gálja, van-e ele­gendő áru készítve a vevők részére. o A gazdasági iskola növendékei szívesen járnak gyakorlatra a példás önkiszolgálóba.► nekik a szövetkezel. A termés Idejé­ben való betakarítása főleg az ő ke­zük munkája. Am tévednénk ha azt hinnénk, hogy a téli hónapokban tét­lenül, erre-arra lézengve ütötték agyon szabad idejüket. Ha volt mun­ka az EFSZ-ben, hát elvégezték azt s közben pedig betanulták Siposs Je­nő „Bolondóra“ című bohózatát. A színművet a helyi Iskola igazgatója Csicsay Lajos rendezte a CSEMADOK tagjaival karöltve. Főleg őket illeti a dicséret azért, hogy az EFSZ fiatal­jait bevonták a kulturális munkába. A szereplőkről talán annyit, hogy ké­pességeiknek megfelelően jó alakítást nyújtottak s méltók voltak a közön­ség tetszésnyilvánítására. Ha már egyszer a kultúránál tar­tunk, ne feledkezzünk meg a könyv­tárról sem. A művelődési otthon könyvtárszobájában szombaton dél­utánonként sok fiatal megfordul és nagy buzgalommal válogat, keresgél a sok értékes könyv között. Lám, e rövidke cikk keretében Is rá tudtunk mutatni arra, hogy fiatal­jaink szeretnek, akarnak és tudnak dolgozni. Végezetül csak annyit sze­retnénk megjegyezni, hogy az, aki a másikről véleményt mond ne csak a rossz, hanem a Jő oldalakat is lássa meg. Kolber Ibolya (Calovo) Számok a könvytárból Eredményes munkát végez a plesl­­veci népkönyvtár. A községnek 2500 lakója van, ebből 350 rendes tagja a könyvtárnak. A könyvtár múlt év­ben nem kevesebb mint 8300 kötet könyvet kölcsönzött. Ez annyit jelent, hogy minden egyes lakosra 3,4 és minden olvasóra 23 kötet könyv jut. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a könyvtár 5500 kötet könyvvel rendel­kezik. A szövetkezeti tagok közül leg­alább 60 dolgozó tagja a könyvtárnak. Említésre méltó, hogy 40 cigány szár­mazású olvasója is van a könyvtár­nak. Beke László (PleSivec) Sikerült est A őalovői CSISZ szervezet „KI mit tud“ versennyel egybekötött mulat­ságot rendezett a helyi művelődési otthonban. A szervezési munkából az Iskola tantestülete is kivette a ré­szét, sőt az új, s tegyük hozzá divatos formát ők kezdeményezték, javasolták. Az est sikerrel járt mert sok „rejtett tartalékot“, tehetséges színjátszót stb. sikerült felfedezni. A versenyen és a mulatságon részt vettek a Mezőgazdasági Technikum növendékei és az egyes üzemekben dolgozó CSISZ tagok is. Helyén való lenne, ha pár szóban magáról a „Ki mit tud“ est műsorról is megemlékeznénk. Mindenkinek na­gyon tetszett Fekete Olga és Laky Gabriella szépen kidolgozott énekszá­ma. Kiemelkedő teljesítményt nyúj­tott Andits Ilona is, szép, fegyelme­zett előadásmódja után ítélve tehet­séges énekesnőnek mondhatjuk. A nézőközönségre nagy hatást gyakorolt Zakál Piroska. Ha még tovább fejlesz­ti előadóművészetét- sokra viheti. S említhetnénk, még több nevet, több műsorszámot Is. Az énekesek közül dicséretet érdemel még Teleky Tiha­mér, de jól szerepelt az est műsorán Varga Tibor, Czina Éva és még so­kan mások. Végzetül elmondhatjuk, hogy a ver­seny nagy visszhangra talált és a fia­talok valóban jól elszőrakoztak. Elha­tározták, hogy a jövőben ismét ren­deznek „Ki mit tud“ estet. Rásó Márta (Calovo 1 Sokan szeretik hangoztatni, hogy a mai fiatalok hanyagok, nincsen ben­nük kitartás, szorgalom, társadalmunk könnyen juttatja őket érvényre, nem kell küzdenlök érvényesülésükért, csupán a tánc, a szórakozás érdekli őket. Ám nézzünk egy kicsit mélyebb­re, ne Ítéljünk felületesen. Tévednek azok akik ezeket a nézeteket általá­nosítják, hiszen konkrét tényekkel bi­zonyíthatjuk, hogy ifjúságunk döntő többsége igenis törődik társadalmunk fejlődésével és mind a munkába, mind kulturális életünkbe lelkesedéssel kapcsolódik be. Példának ezúttal a bohefovl fiata­lokat hozzuk fel. A mezőgazdasági munkák folyamán kinn dolgoznak a földeken s bizony sokat köszönhet Ifjúságunk életéből A padaiíl 9-éves középiskola 1—5 osztályos tanulói e napokban Bögellő községben szerepeltek, ahol nagy si­kerrel adták elő a Jávorfácska című mesejátékot. A fiatal színjátszók ko­ruk és tapasztalatlanságuk ellenére jé alakítást nyújtottak. Megérdemel­ten nyerték meg a közönség tetszé­sét. A mesejáték betanításáért főleg Bartalos Mária Igazgatónő és segítő­társai Boros Anna és Simon Mária tanítónők érdemelnek dicséretet, akik fáradságot nem Ismerve foglalkoztak a gyermekekkel. ifj. Lábady Imre (Padáü) A fülekpüspöki színjátszók sikere A fülekpüspöki művelődési otthon­ban nagyszámú közönség gyűlt össze, hogy megnézze milyen munkát végez­tek a fagyos téli estéken a helyi CSE­MADOK színjátszó csoportjának tag­jai. A szereplők Horváth Jenő „Bekopog a szerelem“ című háromfelvonásos ze. nés vígfátékát mutatták be nagy si­kerrel. A táncszámokat Sárosi Sarolta tanította be. Az ének- és táncszámo­kat Molnár Tibor közkedvelt zenekara kísérte, akik szintén a siker részesei. A CSEMADOK színjátszói kellemes estét szereztek a közönségnek. A mű­sor végérí mindenki megelégedéssel távozott. A fülekpüspöki színjátszók továbbra is megtartották jó hírnevü­ket. Bolla Károly { látjuk, hogy az eredményeket bizony kissé felfújták. Amíg a népművészeti tömegmozgalom vonalán fejtettek ki bizonyos ténykedést, addig vajmi ke­veset tettek a falu népének művelő­déséért. De a legfontosabb feladattal, a termelés közvetlen segítésével is keveset törődtek. A Maié Trakany EFSZ máskülönben a jól gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik. Van egy kiváló kertészeti csoportjuk, amely már elnyerte a szocialista munkabri­gád címet. Sok más pozitívumot is sorolhatnánk fel a tiszamenti EFSZ- ről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs még sok tennivaló, nincsenek tartalékok, amelyek még előbbre vi­hetnék gazdaságukat. Az utóbbi idő­ben azonban a klub bizottsága nem tevékenykedett. Sőt, a klub vezetőjét mindenféle adminisztrációs munkával bízták meg, mivel a klubban állítólag „nincs mit csinálnia“. S így az azelőtt zajos művelődés háza kong az üres­ségtől, nem teljesíti hivatását. Éppen az ellenkezőjét tapasztalhat­tuk Svodínban, ahol mindössze egy évvel ezelőtt alakult meg a szövet­kezei klub. A tél folyamán szépen működtek a különböző körök. Több­féle iskolázást, tanfolyamot rendeztek. A könyvtárban az olvasók száma a kétszeresére emelkedett. Színdarabo­kat játszanak, tánccsoportot szervez­nek, a sakk, a billiárd és az asztali­­tenisz kedvelőit is ott találjuk na­ponta a klubban. Szocialista munka­brigád szervezését is kezdeményez­ték. Értékelik, serkentik a komplex­brigádok munkáját. A klubvezetőnek annyi a tennivalója, hogy éjt nappallá téve dolgozhat. Két klub munkáját boncolgattuk, ahol a lehetőségek hasonlóak. Az egyikben gazdag ténykedésnek lehe­tünk tanúi, a másikban pangás, alig csinálnak valamit. Ezek a példák is azt igazolják, hogy nem elég csak a szövetkezett klubot megalakítani. Csupán abban az esetben lehet ered­ményes a klub tevékenysége, ha a szövetkezet vezetősége komoly jelen­tőséget tulajdonít a klub munkájá­nak. Ha a kezdetben nem is hat je­lentősen a klub tevékenysége a ter­melésre, később minden bizonnyal gyümölcsöztetőbb lesz munkájának a hatása. Ahol a szövetkezet vezetősége rendszeresen feladatokat ad a klub elnökének és ellenőrzi a klub vezető­ségének munkáját, nem zárkózik el az anyagi kiadásoktól sem, ott egy bizo­nyos idő múlva a legfontosabb vona­lon, a dolgozók szocialista munkavi­szonyában mutatkozik majd meg a szövetkezeti klub munkájának az eredményessége. TÖTH DEZSŐ i ahol nincsenek megfelelő helyiségek, : nem sok értelme van a klub megala- i kításának. A szövetkezeti klub tevékenységé­■ nek további előfeltétele a berendezés, ■ technikai és szemléltető eszközökkel i való felszerelés (televízió, gramorá- i dió, filmvetítő, fényképezőgép, sok­■ szorosítók, asztali játékok stb.). A megfelelő anyagi feltétel, helyi­ség, berendezés mellett legjelentő­sebb az EFSZ vezetősége által kine­vezett szövetkezeti klub bizottságá­nak a munkája. Az EFSZ rendszerint 5—11 tagú vezetőséget jelöl ki a klub irányítására. Ezeket főleg a kulturális tevékenységet kedvelő szövetkezeti dolgozókból, tanítókból és a népmű­velés vonalán már eddig is tevékeny­kedőkből állítják össze. A klub bi­zottságának az elnöke, akit rendsze­resen honorál az EFSZ, felel a szö­vetkezet vezetősége előtt a klub és a klubbizottság tevékenységéért. A klub sokoldalú tevékenységet fejthet ki. Munkájának legfontosabb része mindenekelőtt a szövetkezet gazdálkodásának elősegítése közvet­len vagy közvetett módon. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a szövet­kezet tagságát mozgósítani kell a politikai és gazdasági helyzet megvi­tatására. Népszerűsíteni kell köztük a tudományos világnézetet és a tech­nikai ismereteket, főleg a mezőgazda­­sági tudomány és technika eredmé­nyeit. Fontos feladat a szocialista munkaverseny, a szocialista munka­brigádok szervezése és ezek munká­jának rendszeres értékelése. Propa­gálni kell az egyes munkacsoportok, egyének bevált munkamódszereit, le­hetőséget teremteni a sokoldalú szak­mai, politikai, tudományos, művészeti, kulturális művelődésre a különböző érdekkörökön belül. Sokoldalúan tö­rődni a különböző kulturális népmű­vészeti rendezvények szervezésével, valamint a testnevelés és a sport támogatásával. A felépítés és a feladatok rövid ismertetése azért vált szükségessé, mert a klubok egész sora alakult az utóbbi időben, amelyeknél nem min­den esetben van meg az előfeltétel a jó munkához. De léteznek már régebben megala­kult szövetkezeti klubjaink is, ame­lyek nem minden esetben teljesítik azokat a feladatokat, amelyre a klub hivatva van. Kistárkányban legelsők között alakult meg a szövetkezeti klub. Székháza a helyi népművelődési otthon lett. Abban az időben a szö­vetkezeti klub munkájáról sok jót hallottunk. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk a klub munkáját, azt Falvaínkban a szocialista termelési viszonyok győzelme után az EFSZ-ek nemcsak gazdasági, hanem kulturális alapjává is válnak a falu életének. A mezőgazdaságunk szocialista átala­kulása egyben törvényszerűen megkö­veteli a rendszeres gondoskodást a szövetkezeti dolgozók eszmei, szakmai és kulturális fejlődéséről, amely sok­oldalúan befolyásolja a mezőgazda­­sági termelés gyorsabb ütemű kibon­takozását. Ennek tudatában több he­lyen elhatározta a szövetkezet tag­sága, hogy szövetkezeti klubot léte­sítenek, ahol széleskörű lehetőséget biztosítanak a művelődésnek. A szö­vetkezeti klubok megalakítását főleg az teszi tehetővé, hogy az EFSZ-ek jórésze gazdaságilag megerősödött s ez által szervezésileg és pénzügyi­leg is biztosítani tudja a szövetkezeti klub fenntartását és irányítását. Mi is lényegében a szövetkezeti klub? A szövetkezeti klub az EFSZ nép­művelődési intézménye, amelyben összpontosul a község kulturális és társadalmi élete. Az eddigi népműve­lődési otthon funkcióját teljesiti, ezért népművelődési tevékenységet fejt ki a szövetkezeti dolgozók és a község összlakosságának körében. A szövetkezeti klub az EFSZ, a HNB és a község valamennyi társadalmi szer­vezete népművelődési munkájának közös alapját képezi. A szövetkezeti klubot a helyi EFSZ alakítja meg. A szövetkezet egyedüli létezése azonban még nem elegendő feltétel a klub megalakításához. Lé­nyegesen fontos, hogy a szövetkezeti klubokat elsősorban azok az EFSZ-ek alakítsák meg, amelyek gazdaságilag megerősödtek és lényegében befejez­ték a beruházási építkezéseket. A gazdasági feltételt azért hangsú­lyozzuk ki, mivel a klub létezése újabb szervezési és anyagi nehézsé­geket jelenthet; a klubot a gazdasági, szervezési nehézségekkel küzködö szövetkezet úgysem tudna egészsé­gesen fenntartani, berendezni, irányí­tani. Feltétlenül szükséges, hogy azok a szövetkezetek, amelyek klubot akar­nak létesíteni, biztosítsák a külön­böző alapokat, így természetesen a kulturális alapot is. A szövetkezeti klub megalakításá­nak nélkülözhetetlen alapfeltétele a népművelödési tevékenység megvaló­sításához a megfelelő helyiségek biz­tosítása. Maga az elnevezés is azt jelenti, hogy klubszerű intézményről van szó, amelynek keretében külön­böző érdekkörök tevékenykednek, esetleg szórakoznak, a látogatók tár­sas- és sportjátékokat űznek. Ott, „Kereskedelmünk jó névjegyei“ és fél évvel ezelőtt arról kezdtek be­szélgetni, hogyan kapcsolódhatnának ők is be a szocialista munkabrigád mozgalomba. Sokat hallottak már arról, hogy üzemekben különböző kollektívák versenyeznek a nemes címért. Üze­mekben a versenyfeltételek kidolgo­zása nem okozhat különösebb nehéz­séget. De hogyan lehet egy üzletben versenyezni? — törték a fejüket. Nem egyszerű dolog egy sor kötele­zettséget vállalni olyan üzletben, ahol élelmiszereket árusítanak. Az eladás a vevőktől függ, no meg az üzletnek az áruval való ellátásától is. Végül mégis csak kiokoskodtak valamit s ki­dolgozták az egyéni és kollektív kö­telezettségvállalásokat, amelyeket a felettes szervek kisebb átformálás után jóváhagytak. A büszke elmért versengő kollek­tive vezetője Ruffíni István lett. Ta­pasztalatból jól tudta, hogy minden azon múlik, hogy mennyire sikerül fejleszteni társainak politikai öntu­datát, szakmai fejlődését. Rendszeres tízperceken ismertette munkatársai­val a kül- és belpolitikai helyzetet, kereskedelmünk problémáit. Részt vettek a pártiskolázáson, nyelvtanfo­lyamokon. ő is állandóan továbbképzi magát. Jelenleg a rimaszombati gaz­dasági iskolába jár. Közel ezer vevő fordul meg naponta a szépen berendezett üzletben. Na­gyon sokoldalú embereket kíván, hogy a vevők minden esetben elége­detten távozzanak és választ kapja­nak kérdéseikre. Hogy a vevők elége­dettek és szívesen járnak a környéken „Ruffíni önkiszolgálónak" hívott üz­letbe, ezt az üzlet tervteljesítése is igazolja. A múlt évi áruhiány ellenére is például az elárúsltási tervüket 113 447 koronával teljesítették túl. Amíg a tervet magasan túlteljesítet­ték, addig például a villanyáramon és a csomagolóanyagon 648 koronát ta­karítottak meg. Papírhulladék eladási tervüket is mindig magasan túltelje­sítik. A különböző más vállalásokat is sorra teljesítették. Az elárusítók sokoldalúak és az üz­letben előforduló minden-fajta mun­kához értenek. így aztán nem okoz gondot, ha valamelyikük betegség vagy más okok miatt hiányzik a mun­kából. Ruffíni István arra a legbüszkébb, hogy leltári hiánya sosem volt. Hogy mégis autóba ültetheti két gyermekét és feleségét, azt józan életének és annak köszönheti, hogy feleségével együtt lelkiismeretesen, becsülettel dolgoztak munkahelyeiken. A szocialista munkabrigád vezető­jét a büszke cím elnyerése mellett még más öröm, megbecsülés is érte. A szorgalmas üzletvezető tagjelöltje lett pártunknak. Most már a kommu­nisták soraiban tesz meg mindent az általa annyira becsült vevőkért és munkatársaiért. —tő— Pár szóban Ha valaki figyelte Hurbanovo kulturális életét, észrevehette, hogy a CSEMADOK berkeiben sokat ígé­rő mozgolódás támadt. Igen, az új vezetőség, úgy látszik, okult a múlt hibáiból, azokat jóvá szeret­né tenni. A célkitűzések valóban szépek s bizonyára olyan emberek állnak mögöttük, akik valóra is váltják majd a terveket. A helyi szervezet elhatározta, hogy a szövetkezetnek mind kul­turális, mind más téren segítenek. Az elhatározás már részben testet Is öltött. A lelkes CSEMADOK-ta­­gok kedves műsort biztosítottak az EFSZ évzáró taggyűlésére. A szer­vezetben különösen nagy lelkese­déssel tevékenykedik if j. J 1 r k a Ede, K u r u c z József és Nagy Sanyi bácsi. DROBCSÄNFIIBOLFA (Hurbanovo) 1933. április 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom