Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-07 / 28. szám

TANULTAK A HIBÁKBÓL Az opinái szövetkezet ötéves múlt­ra tekint vissza. Az eredmények azonban ezt nem tükrözik. Az 1962-es évet majdnem 300 000 korona ráfize­téssel zárták. A növénytermesztésben a termelés még csak ment valahogyan. Minden növénynél elérték a tervezett hek­tárhozamokat, terv szerint teljesítet­ték az eladási tervet is. Az istálló­trágya helyes kihasználása, a trágya­­levezés és komposztolás végered­ményben.. megmutatkozott a hektár­hozamokban. Kár, hogy kevés gondot fordítottak a silókukorica termesz­tésére, amelyet a 18 hektár helyett csupán 10 hektáron termeltek. A nö­vénytermesztés terén a legnagyobb hiányosságok abban mutatkoznak, hogy nem törődtek a nedves talajok lqcsapolásával, nem kezdték meg a kishozamú rétek és legelők felszán­tását, nem fogtak hozzá azon terüle­tek befásításához, amely művelésre és egyéb növények termesztésére al­kalmatlan. Mit érnek a szép kidol­gozott fásítási, gyümölcsítési tervek, ha ezek csak papíron vannak?! Panaszkodnak, hogy túl sok a kia­dásuk a gépekre és üzemanyagra, de az elsődleges nyilvántartással nem törődnek. Jóformán náluk ilyen nem is létezik. A traktorosok átalány ju­talmazása kedvezőtlen hatással volt a munka mennyiségének és minősé­gének elvégzésére. Elég megemlíte­ni, hogy a növénytermesztésben a tervezett 234 000 korona helyett csu­pán 147 000 korona lett a bevétel — de a 159 000 korona költségelőirány­zatot teljesen kimerítették. Ez tehát világosan beszél a pausák jutalmazás ellen. Még rosszabb a helyzet -az állat­­tenyésztésben. A szövetkezet elma­radt 12 mázsa hússal, majdnem 20 ezer liter tejjel és közel 40 000 darab tojással. A tervezett munkaegység mennyiséget azonban ezen a szaka­szon 5496-tal lépték túl. Átlagban naponta fejőstehenenként csupán 2,4 liter tejet adtak el. Az állatokat nem mérik, a napi súlygyarapodást nem vetik papírra. Jutalmazás ezen a té­ren is csak pausál. Érdekes állásponton voltak a fér­fiak: — az asszonyoknak minél ki­sebb lehetőséget adni, sőt teljesen ki­szorítani a szövetkezet vezetőségéből. Szerintük az asszonyoknak nem kell az irányítással és ellenőrzéssel tö­rődni. Az évzáró gyűlésen lefolyt vita ennek az ellenkezőjét mutatta. Ha mi — mondották az asszonyok — a szövetkezet minden szakaszán dolgo­zunk, többen vagyunk mint a férfiak, tehát részt akarunk venni a munka szervezéséből és irányításából is. Részt akarunk venni az ellenőrzés­ben is. Akarjuk, hogy mindenütt kép­­viselve,legyünk. Nekünk az nem elég, ha az év végi gyűlésen azt halljuk, hogy egyszerűen nem jött ki az év­végi osztalék és ráfizettünk a ter­melésre. Mi világosan akarjuk már év közben látni előttünk a tükröt. Az asszonyok jogos követeléséhez magyarázatra nincs szükség. Ök dol­goznak, tehát szervezni, irányítani és ellenőrizni is akarnak. Ezt a jogot nehéz harc után mégis elérték, mert a gyűlésen beválasztották őket mind az igazgatásba, mind az ellenőrző bizottságba. Erre szükség is volt, mert az ellenőrző bizottság egész évi működésének, illetve nem működésé­nek az is bizonyítéka, hogy a gyűlé­sen csupán nyolcsoros beszámolót tartottak. Természetes, ha az ellen­őrző bizottság nem dolgozott, akkor beszámolót sem tudott miről írni. A szövetkezeti munkaiskola nem működik. A vezetőség elhanyagolta, nem törődött a tagság növekedésé­vel, nem szervezte meg az iskolát, közömbös volt neki, hogy az előtte állő terveket jobb vagy kevéssé jobb szakmailag felkészült szövetkezeti tagokkal fogják-e biztosítani. Opinán van miből levonni a tanul­ságot, van javítanivaló, ha ez évben egy lépéssel előbbre akarnak jutni. Azt hiszem tudatában vannak rossz helyzetüknek és fordítani fognak ezen. Néhány lépésük már erről ta­núskodik. Az ősszel a mélyszántást terv szerint végezték el, az istálló­trágyát 25 hektáron beszántották. El­végezték a búza téli nitratációját is. A takarmánymennyiség szerint ete­tési tervet dolgoztak ki. A takarmá­nyokat élesztősítéssel és meszezés­­sel ízesítik. Kidolgozták a házirendet, minden szakaszon bevezették a ha­szonhozam szerinti jutalmazást. A vetőmag és ültetőanyag készen van, a gépek kijavítva, a tavaszi munka­terv kidolgozva várja a munka meg­kezdését. Minden tag tudja, milyen feladatot kell teljesítenie a tavaszi munkálatoknál. Javítani kell még az ellenőrző munkákon s ez év végén nem ráfizetésről, hanem szép ered­mények eléréséről fognak beszélni. Iván Sándor (Kosice) Jól telelt a rozs, de a bükköny java­része kifagyott - állapítja meg Tu- : húsz Ábel, a Sze- i szélyesi Kísérleti Állomás gazdaságá­nak csoportvezető­je. A bükkönyt bal­tacímmel pótolják, hogy ne szenvedjen hiányt a takar­mányalap. • • Egyre kevesebb az ipar és méhészet részére hasznos akácfa. Napjainkban ritkán látott jelen­ség az akácfa-ülte­tés. Szeszélyesen gondoskodnak ar­ról, hogy a homo­kos árokpartokat, kihasználatlan par­lagokat fásítással hasznosítsák. Képünkön: a gaz­daság dolgozói akác­csemetéket visznek a fásítás színhe­lyére. Foto: Sándor Az építő bírálat a fejlődés előmozdítója Egy jól szervezett komplexbrigád A lehotal EFSZ dolgozói (nyitral járás) jó hírükhöz méltón az idén is alaposan felkészültek. A szövetkezet értékes tapasztalatokkal bíró komp­lex-brigádja mindent elkövetett, hogy a tavaszi munkálatok zavartalan menetét az agrotechnikai határidők­ben a !»hető legjobban biztosítsák. a szemeskukorica, a szllázs és a cu­korrépa esetében is. Természetesen elosztották már egymás közt a mun­kafeladatokat. A szövetkezet vezetősége értékes prémiumokkal serkenti a tagokat a lehető legjobb eredmények elérésére. Joggal várható tehát, hogy a lehotai szövetkezet tevékeny komplexbrigád­ja jól megszervezett munkája által gazdag termést gyűjt be majd az 1066 ha kiterjedésű szántóterületéről. (s) A három közös gazdaságból tavaly egyesült Horny Bár-i szövetkezetben akadtak borúlátó emberek is, akik ilyenképpen vélekedtek: — Haszon helyett kárunk lesz az egyesítésből. A valóság ma az ellenkezőjét bi­zonyítja. A megnagyobbodott szövet­kezetben közös erővel legyűrik a ne­hézségeket, megbirkóznak a felada­tokkal. Az első negyedévi húseladási tervet idejében teljesítették. Lema­radás mutatkozik a tej és tojás tel­jesítésében, de a második negyed­évben ezt a lemaradást behozhatják. A tojástermelés szinte napról napra fokozódik. Szépek az eredményeik a tenyész­állatok nevelése szakaszán, mind a szarvasmarha, mind pedig a sertés­­tenyésztést illetően. A szövetkezet a fő figyelmet nemcsak a tenyész­állatok eladására fordítja, hanem a saját alapállomány felújítására, hasz­nosabbá tételére is. Külön említést érdemel a termő­talaj kiszélesítésére irányuló törek­vésük. Felszántják az eddig termé­ketlen, mocsaras területeket, s ter­mővé teszik azt. Ez módot nyújt a vetésforgók helyes beállítására, s a földterület jobb kihasználására. Azok az emberek, akik két-három évvel ezelőtt a szövetkezetnek hátat­­fordítva az iparban helyezkedtek el, ott kerestek munkalehetőséget, most újból felvételüket kérték a szövet­kezetbe. Ilymódon eddig 15 új taggal gyarapodott a taglétszám. A „Parasztbecsületért“ mozgalom­nak számos követője van nálunk is. Dolgozóink az eredmények elemzése­kor — és más esetben is — bátran bírálják azokat, akik felelőtlenül vég­zik munkájukat. Él a becsületes ta­gokban az a tudat, hogy a mezőgaz­daság fellendítésének kulcsa az em­berek kezében van. Szövetkezeti dol­gozóink megváltozott, helyes mun­kaviszonya és a bizalom, amely a kö­zös iránt él' bennük, biztosítéka annak a célkitűzésnek, hogy az idei felada­tokat hiánytalanul teljesítik. Lelkes Irén (Horny Bár)-jJj- A szántó negyedrészén. Dél-Morvaország 430 komplexbrigádja a tavaszi munkálatokat a kerület me­zőgazdasági földjének egynegyedén, azaz 200 ezer hektáron végzi majd. (tk) ☆ & Japánban háromévi munká­it val elkészült egy nyolc kilométer >> hosszú alagút a Fuzsijama alatt. ☆ 400 q répamag. A Trebisovi Élelmiszeripari Kombinát már több mint négyszáz mázsa cukorrépamagot bocsátott a répatermesztő mezőgaz­­daságLüzemek rendelkezésére. A ke­­let-szrovákiai kerületben összesen mintegy 11500 hektárnyi területen termesztenek az Idén cukorrépát, (c) • Feltárt tartalék. A nitrai já­rásban a CS1SZ tagok nagy segítsé­get nyújtanak a kihasználatlan tar­talékok feltárásában. Eddig több mint egymillió korona értékű gépet fedeztek fel, amelyek kihasználat­lanul hevertek az üzemekben és a mezőgazdaságban; a többi között Chrenovában, Csermányban, Klasov­­ban, Zlaté Moravcében. (czg) • Segítettek magukon. A sokolcei EFSZ tagjai nem várták meg, amíg a laposokra összefutott hóié felszá­rad, hanem több száz méter hosszú csövek segítségével leszivattyúzták, így most már a megtömődött őszi vetések talaját könnyű fogasokkal meglazíthatják, a levegő és napfény éltető ereje lábraállíthatja a le­gyengült növényzetet. (Bajcsy Jenőné, Sokolce) • Száz százalékon felül. A Levicei Állami Gazdaság, dolgozói március 25-én teljesítették az első negyedévi eladási tervet, sőt túl is haladták azt. Tejből 108 %-ra, húsból 143 %­­ra, tojásból pedig 130 °/o-ra tettek eleget feladataiknak, vagyis 20 ezer liter tejjel, 45 ezer kiló hússal és 15 ezer darab tojással többet adtak a közélelmezés céljára. Ehhez a nagyszerű eredmény el­éréséhez nem kis mértékben hozzá­járultak a fejők, mint például Rigó Imre, aki év elejétől 9,88 liter tejet fejt ki tehenenként naponta: vala­mint Ondrej Fiacan, Ján Öuris, Mi­­nár Margit, Csajágy Lenke, és Kas­sai András. A sertéshizlalás terén pedig Maria Srnová és Gubo Ilona érdemel dicséretet. További mun­kájukhoz sok sikert! (Boldis János, Sahy) • Behozzák a késést. Körülbelül egy hónapi lemaradás mutatkozik a Sturovoi Állami Gazdaság kertésze­tében a tavasz késése következté­ben. Végre megkezdhetik a 60 ezer karalábé, 120 ezer karfiol és 150 ezer korai káposzta kipalántázását. Ugyancsak serény asszony és leány­­kezek szorgosan pikírozzák a 100 ezer paprika és 150 ezer paradi­csompalántát. (nj) • 50—500—5000. A levicei járás fiataljai a CSISZ IV. országos kong­resszusának tiszteletére elindították az „50—500—5000“ elnevezésű moz­galmat. Ugyanis ötezer hektárnyi kukorica fölött vállaltak védnöksé­get, s vállalták, hogy 500 mázsa si­lókukoricát, valamint 50 mázsa sze­mes kukoricát termelnek, egy-egy hektáron. Érdemes még megemlí­tene hogy a talaj termőerejének gyarapítására 50 ezer köbméternyi komposztot készítenek. (bol) • Első szemeszter után. A Roz­­navai Járási Nemzeti Bizottság me­zőgazdasági osztály által szervezett mezőgazdasági népi akadémia első szemesztere befejeződött, amelyen a járás állami gazdaságainak, szö­vetkezeteinek, erdőgazdaságainak és a felvásárló üzemnek 43 dolgozója (gyümölcsésze és kertésze) gyara­pította szaktudását. A Záhon József tanár vezetésével működő népi aka­démia hallgatói áprilisban tanul­mányútra mennek, hogy gyakorlati tapasztalatokat gyűjtsenek és mun­kahelyeiken érvényesíthessék azt. (Knábelné, Roznava) Megoldásra váró problémák Jozef Dobos, a lehotai gépjavítók veze­tője és munkatársa, Vincent Zaujec egy rakodó javítása közben (Foto: -S-) Ez a brigád a járásban elsőként al­kalmazta komplex módon a növény­­termesztés új technológiai eljárásait — a talaj előkészítésétől a begyűjté­sig. Az idejében és igen jól végzett tavaszi munkájukért 1962-ben el is nyerték a CSISZ Központi Bizottsá­gának elismerő oklevelét. A lehotai traktorosok és gépészek abban az időszakban 10 501 liter naftát takarí­tottak meg és az 1 ha szántóterület­re tervezett megművelési költsége­ket 85,70 koronáról 55,40 koronára csökkentették. A 33 tagot számláló komplex-bri­gád a jövőben maga gondoskodik a növényvédelemről is. Tervbe vették továbbá, hogy a 349 ha-t kitevő ga­bonaféléket 80 %-ban kétmenetesen aratják le, komplex módon művelik meg és gyűjtik be a 145 ha-nyi éve­lő takarmányok termését. Az új tech­nológia eljárásait érvényesítik majd rétik és életük céljának tekintik szö­vetkezetüket. Sajnos, azonban a tavalyi kora ta­vaszi fagyok nagy károkat okoztak az évelő takarmányokban, amelyekből 140 hektárt kellett kiszántaniok, de az előző évhez viszonyítva, így is lényeges javulás állt be a takarmány­nyal való ellátottság terén, ami pénz­ben kifejezve 428 000 korona többle­tet jelent, Persze, helytelen lenne, ha azt állítanánk, hogy itt most már minden a legnagyobb rendben van. Sok, na­gyon sok megoldásra váró feladat akad még ebben a szövetkezetben. Nagy szükség lenne a nyugodtabb légkör, a barátságosabb viszony ki­alakítására, amelyet csakis közös erő­feszítéssel, a falu dolgozóinak szoros, testvéri együttműködésével, a kom­munisták jó példamutatásával és nem utolsósorban az ottani nemzeti bi­zottság tanácsának konkrét segítsé­gével lehetne eredményesen megol­dani. Erről folyik a szó a szövetkezet irodájában, ahol jelen vannak Taliga Sándor, a HNB elnöke, Turcsan Mi­hály zootechnikus, Névai Győző fő­könyvelő, Adami János EFSZ elnök, Béres István kertész, Bogár Mihály agronőmus, Gál Gyula gépesítő és mások. Ahány ember, annyi vélemény, így helyes ez. Kell, hogy mindenkinek meglegyen a saját véleménye a szö­vetkezet továbbfejlesztését illetőleg, amelyekből kialakítható egy közös, egybehangzó vélemény, amely mind­­annyiuk boldogulását foglalja magába. A vita a nemzeti bizottság körül folyik, amely a faluban az államha­talmat képviseli. Felelős az EFSZ gaz­dálkodásáért és az állammal szem­beni feladatok idő terv szerinti telje­sítéséért. Legfőbb feladata, hogy se­gítséget nyújtson a szövetkezet ügyes- bajos dolgainak megoldásánál. — Milyen segítséget nyújt a HNB? — kérdezzük az EFSZ elnökét. _ ? ? ? Szöget üt az ember fejébe. Itt va­lóban tenni kellene valamit. Melyik oldalon a hiba? Ezen kár lenne rá­gódni. Nem ez a lényeges, hanem az, hogy a hiba valóban fönnáll és erősen bomlaszt. Zavarólag hat a munkára, emészti az emberek energiáját, ame­lyet hasznos dolgokra, a falu, a tár­sadalom javára kellene gyümölcsöz­­tetni. A szövetkezet szekere a kátyúból kikerülve jó útra tért. A jelenlegi színvonalat tovább kellene fejleszte­ni. Erre minden előfeltétel megvan. Persze, segítségre lenne szükségük a problémák megoldásánál, de a hiá­nyosságok regisztrálása nem nevez­hető segítségnek. Segítség az, amikor a dolgokat közös akarattal, kollektív józansággal oldják meg, s ehhez a faluban mindenki a legnagyobb mér­tékben hozzájárul. A szövetkezetnek jól felszerelt gépparkja, három lánctalpasa, 19 ke­rekes traktora és számos más mező­­gazdasági fölszerelése van. Gondos­kodni kellene arról is, hogy ezeket az eszközöket jobban kihasználják. Komplex gépesített csoportokat kel­lene létesíteni, amennyire csak lehet, gépesíteni kellene a termelést. Aján­latos lenne továbbá a premizálás be­vezetése és most, a tavaszi munkák gyors befejezésének serkentésére az idényprémium alkalmazása. Különös gonddal, türelmességgel kellene el­járni a fiatal traktorosok nevelésénél és itt igénybe kellene venni a tapasz­talt, a munka dandárjában jól bevált traktorosok, mint például Csabai Er­nő, Lőjek József, Taliga Vilmos és mások segítségét. Minden bizonnyal szeretettel foglalkoznának az új em­berekkel. Az idei feladatokra az EFSZ jól fel­készült. A marhahús és a tej kivéte­lével, tojásból és sertéshúsból ma­gasan túlteljesítették első negyedévi eladási tervüket. Most, az év elején kellene megállapítani, vajon a tej és a marhahús termelésben mi okozta a lemaradást. És intézkedéseket kellene tenni a helyzet megjavítására. Tuda­tosítani keli, hogy az év végi meg­állapítások már nem befolyásolhatják a termelést. Legyen ez az év az új feladatokra, a hétéves terv első évére való alapos fölkészülés éve, Mytné Ludany-ban is. Erre kellene most minden figyelmü­ket összpontosítaniuk a falu vezetői­nek, a szövetkezet funkcionáriusai­nak, a nemzeti bizottság titkárának, elnökének, a választókörzetek képvi­selőinek és szocialista rendszerünk­höz hűen ragaszkodó minden egyes állampolgárnak. Hoksza István 1963. április 7. a Mytne Ludany-i szövetkezet felől évekkel ezelőtt csak rosz­­szat hallott az ember. Mi ta­gadás, nem alaptalanul. Ma azonban teljesen megváltoztak a vélemények. Egyre jobban izmoso­dik ez a szövetkezet. A fordulat az 1959-es év második fele óta követ­kezett be. Azóta lassan, de biztosan mindig jobb eredménnyel zárták az évet. Az aránylag nagy, 1517 hektár me­zőgazdasági területen gazdálkodó EFSZ elnökéül a fiatalos lendületű Adami Jánost választották meg, aki kezdetben kissé szorosan tartotta a gyeplőt, de abban az időben szükség is volt erre. Akkoriban a gazdaság alapeszközeinek értéke 11 milliót tett ki. Aránylag rövid, három és fél esz­tendő megfeszített munkája után újra gyarapodott a kollektív vagyon, s ma 19 milliós értéke van. Ez fényes bi­zonyítéka annak, hogy a szövetkeze­tei jó kormányos irányítja a boldo­gulás útján. Friss, fiatalos vér áramlik az ütőerekben, s ez tevékenyen hat a pezsdülő élet továbbsarjadásánál. A közös gazdálkodás sokéves fönn­állása óta, sajnos, csak tavaly, a válságos száraz évben érték el a leg­jelentősebb eredményeket. Befejez­ték egy 600 hektárt kitevő posványos terület dréncsövezését, lecsapolták a káros vizet és a pihent talajt bekap­csolták a termelésbe. Az eredmény már az első esztendőben megmutat­kozott. Árpából 177 hektáron nem kevesebb mint 35, cukorrépából pedig 100 hektáron 320 és egy 27 hektáros parcellán 480 mázsás hektárátlagot értek el. Nem jött ez csak úgy ma­gától. Jól megdolgoztak érte mind­azok a szövetKezeti tagok, akik sze-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom