Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-07 / 28. szám
• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon 9 Csináld Régi, nedves istállók átalakítása Régente . az épületek szigetelésével nem sokat törődtek. Nem szigetelték a lakóházakat sem, nemhogy az istállókat. Az eredménye az, hogy ezek az épületek többnyire a „plafonig“ vizesek. Az ilyen „nyakig“ vizes, de egyébként jó, időtálló anyagból épült istállót érdemes szigetelni, hogy megakadályozzuk a talaj nedvességének fölfelé szivárgását. Magáról a szigetelésről nem akarok sokat beszélni, ennek a munkának a keresztülvitele az építő szakember dolga. Mivel azonban sok nedves épületet szárítottam ki életemben, röviden elmondom, hogyan-miként csináltuk. A talajszint fölött 5—10 cm-rel a falat nagy, úgynevezett rönkfűrésszel vízszintesen átfűrészeltük és a fűrész által vágott nyílásba szakaszonként szigetelő lemezt húztunk. A fal két oldalán kiálló szigetelő lemezt a padló alá hajlítottuk, illetve a külső oldalon a falhoz simítottuk. Az ilyen módon kezelt fal — tapasztalatom szerint — egy-két év alatt tökéletesen kiszárad és nem ontja magából a párás, ázott téglaszagot. Ha az istállót szigeteltük és a száradás gyorsítása céljából nem vakoljuk be a falakat, akkor még a világítás kérdését kell megoldanunk. Annyi ablak legyen az istállón, hogy az ablakfelület az istálló alapterületének 1/8—1/12 része legyen. A világosság élénkíti a szervezet működését, fokozza az anyagcserét és kedvező a tejelválasztásra is. A fiatalabb állatoknak a világosabb istálló, a hízómarhának a homályosabb felel meg jobban. A régi istállókban szinte megoldatlan a szellőzés kérdése. Nem mintha kifogástalanul megoldották volna az új épületekben! Sajnos, de való, hogy igazán jól működő szellőző berendezés nincsen. befureszeuüh SZIGETELŐ BŐR-(KÁTFlJ.NYJ LEMEZT a CSÚSZTATUNK BE A nedvesfalú Istállót szigeteljük A plafon alatti szellőztetőnyílás >SM< © KÉRDÉS: Különböző szakkönyvekben olvastam a szőlömetszési módokról, ahol többek között az áll, hogy a metszést 1—12 rügyre végezzük fajták szerint. Melyik fajtáknál hány rügyet hagyunk, hogy termést hozzanak? (Kélecsényi János, Cata) VÁLASZ: A metszés egyszerű gyakorlati szabályai a következők: 1. A fejművelésű tőkék metszését kivéve minden más művelésnél a tőke bármely részén magánosán álló vesszőt csak rövidre metszhetjük, mert különben a tőkének ez a része felkopaszodik. 2. Ha a szőlőt hosszúra metszszük, azt úgy végezzük, hogy a letermett részt a következő évben teljesen leválthassuk. A leváltást a bakművelésű tőkéken és a lugasokon mindig a termőcsap alatti ugarcsapra, a fejművelésű tőkéken pedig rendszerint a fej bármely részén a fattyúból nevelt ugarcsapra végezzük. 3. Ha a tőke bármely részén egy gyenge vesszőt hagyunk, azt csak egyrügyesen metsszük, hogy abból erősebb hajtást kapjunk. Ötféle metszésmődot ismerünk, amelyet egyszerűen két csoportra oszthatunk. A kopaszmetszés és a rövidcsapos metszés a rövidmetszések, (0—2 rügy), a hosszúcsapos, félszálvesszős és a szálvesz-, szős metszés a hosszú metszések (3—12 rügy) csoportjába tartozik. A kopaszmetszést csak azon fajtáknál alkalmazzuk, amelyeknek a sárszemei és a rejtett rügyei is termékenyek. Ilyen a Kadarka, Kövidinka, Ezerjó. Kopaszmetszéskor az előző évben keletkezett vesszőket vagy sárszemre metsszük viszsza, vagy teljesen eltávolítjuk. A tőkén jól fejlett világos rügyek nem maradnak. A kopaszmetszés egyik nagy előnye: nem kíván szaktudást. A másik: a hosszú időn keresztül nem trágyázott, gyenge termőerőben levő szőlőkben, ahol a tőkék nagyobb megterhelés esetén egy-két év alatt kimerülnének, ezzel a metszéssel a tőkék erejét sok éven keresztül fenntarthatjuk. A rövidcsapos metszésmód igen elterjedt, elsősorban a tömegbor-Lehet, hogy maradi embernek tartanak, de a régi istállókban én mégis azt tartom a legjobb megoldásnak, hogy a „plafon“ alatt közvetlenül minden másfél méterre kivesznek a falból egy téglaszélességet és a nyílást szabadon hagyják. A levegőcserét ezek a nyílások nagyon jól elvégzik. H. L. K D $ IL ff X D IK © RJ Amit a vándoroltatásról tudni Kell szőlő fajtáknál, mert azok egyrészt nagyfürtűek, másrészt pedig e fajták vesszőinek alsó rügyei is igen termékenyek. A tömegborszőlő fajták tőkéit ezért rövidcsapos metszéssel is jól megterhelhetjük a várható bőséges termésért (például Piros szlankamenka, Pozsonyi fehér, Izsáki sárfehér). Rövidcsapon metsszük továbbá a minőségi fajták közül azokat, amelyek legalább közepes fürtnagyságúak és szintén elég termékenyek (pld. Furmint, Zöldveltlini stb.). Rövidre kell metszeni, s ennek mégfelelően kevéssé terhelni a sovány, szegény talajon levő tőkéket, s általában mindazokat a szőlőket, amelyek valami oknál fogva legyengültek. A rövidcsapos metszés rendszerint két-, ritkábban egyrügyes metszést jelent és az bármilyen tőkeformán folytatható. Hátránya, hogy erőteljes tőkéken a legtöbb tőkeforma mellett a megterhelés a hajtások összezsúfolódásának veszélye miatt nem emelhető. Erős tőkéken ezért a megterhelést inkább hosszabb csapok meghagyásával fokozzuk. A hosszúcsapos metszést elsősorban a jó erőben levő, jól gondozott szőlőben alkalmazzák. Hoszszúcsapos metszésben kell részesíteni azokat a szőlőfajtákat, amelyeknek alsó rügyeiben kevés a fürtkezdemény (például Kétfrankos). Az ilyen fajták egy részét azonban inkább szálvesszőzve művelik (például Afusz Ali). Hosszúcsapos metszést végzünk ezenkívül akkor is, ha a r.ügyek egy része különböző okok miatt károsodott. A rendszeres hosszúcsapos metszéssel fenntartott szőlőben fokozott trágyázás is szükséges. Szálvesszős metszést rendszerint csak egyes fajták termesztésénél vagy jó erőben levő szőlőben alkalmazunk. Ugyancsak szálveszszőzzük azokat a fajtákat is, amelyeknek alsó rügyei kisebb termékenységűek és fürt átlagsúlyuk is olyan kicsi, hogy azokról rövid csapokon nem kapnánk kielégítő termést (például Szürkebarát). Szálvesszőzésre elsősorban a vékony, hosszú ízközű, hajlékony vesszejű fajták alkalmasak, -gir-Lapunk januári számában már írtunk arról, milyen előírásoknak kell eleget tennie annak a méhésznek, aki méhcsaládjaival vándorolni készül. Az összes előírt intézkedések foganatosítása után a méhész útnak indulhat. Köteles a vándorhelyen gondoskodni méhcsaládjairól, s ha netalán fertőző betegség támadná meg a méheket, a vándortelepet tilos elhagynia a megfelelő intézkedések és a zárlat feloldása előtt. Azok a méhészek, akik valamelyik állami gazdaság, erdőgazdaság vagy szövetkezet közelébe vándorolnak és 3 kilométernél közelebb telepednek le a mezőgazdasági üzem földjeitől, akkor kötelesek ezt az illetékes gazdaságban bejelenteni. A mezőgazdasági üzem ugyanis ilyen esetben értesíti a méhészt, ha rovarok és gyomok vegyszeres irtására készül. Ha a méhész vándorlási igazolvány nélkül vándorol, vagy nem KULTIVÄTOROZÄS: 3—8 cm mélységű lazító, kis mértékben porhanyító, forgatás nélküli talajmunka. Morzsás takarót hoz létre, élvágja a gyomok gyökerét, javítja a vízgazdálkodást, elősegíti a légcserét. Alkalmazása széleskörű: gyomirtás, magágykészítés, tarlóhántás és -ápolás, üllepedett talaj föllazítása, cserepesség megtörése stb. A kapásnövények gépi ápolásának legjobb módja. MÉLYMÜVELÉS: A mélyszántás mélységéig vagy annál mélyebben ekével vagy ekére szerelt altalajlazítóval vagy speciális kultivátorral végzett altalajmunka. MÉLYÍTÖMÜVELÉS: Célja a művelés alatt álló feltalaj vastagítása, a termékenység fokozása, a vízbefogadóképesség növelése érdekében. Nyáron vagy ősszel végezzük. Közvetlen a mélyítés, ha ekével az eddig művelt rétegnél mélyebben szántunk. Olyan talajon, ahol a feltalaj és az altalaj között lényeges különbség nincs, évről évre 3—5 cm-rel lejjebb hatolhatunk. Ahol az altalaj nem beteg, de világosabb színe humuszszegénységre utal, a mélyítést lassúbb ütemben végezzük el. A mélyítőművelés általánosan szokásos alsó határa 35—40 cm. ALTALAJLAZlXÁS: Az altalajlazítás eszközei az eketest mögé szerelt különböző alakú, kultivátor formájú eszközök. Használatukkal ha szükséges, a szántás mélységét csökkenteni lehet. Nedves földön nem szabad altalajlazítót járatni, mert ilyenkor olyan mélyen rongálja a szerkezetet, hogy a tél fagya nem képes helyrehozni. Minél kötöttebb a talaj, annál hasznosabb az altalajlazítás, mert ezzel együtt jár a talaj mélyebb átszellőzödése, a vízbefogadó-képesség növekedése. Az ilyen földön a tavaszi munkát is korábban kezdhetjük meg. Olyan mélyrétegű talajokon is előnyös lehet az altalajlazítás, ahol a gyengébb trágyázottság miatt a humuszkímélő talajművelési rendszer válik be. Legnagyobb a jelentősége az eketalpbetegségben szenvedő, valamint a szerkezet nélküli, szikes, savanyú, erdei és a kötött réti agyag-, talajokon. RRBBRaBaBaKBBlRBflBflBBflBBB A vándorméhész a vándorhely elfoglalása után két napon belül köteles az illetékes járási nemzeti bizottságnak bejelenteni jövetelét és ugyancsak ilyen határidő alatt távozását is. A vándorlási szabályzat előírásainak betartását a járási nemzeti bizottság és az illetékes járási méhészeti szervek ellenőrzik. A járási nemzeti bizottságok döntik el a vitás kérdéseket a kerületi méhészszervezetekkel egyetemben. A méhészszövetség jogában áll az előírások megszegése miatt a büntetett méhészt kizárni a következő években a vándorlásból. A vándorlási szabályzat rendet és rendszert vezetett be a vándorlásba, elsősorban- a méhek^gazdasági felhasználása, tehát a méhtulajdonosok elsőrendű érdekében, valamint minden nektárforrás és megporzásra szoruló gazdasági növény kihasználása és terméshozamának növelése érdekében. Az 1955 ó.ta bevezetett szabályzat kisebb változtatásokkal, helyes eljárásnak bizonyult. A méhészek fegyelmezettsége és rendszeretete minden esztendőben jó eredményekkel jár. Dr. Novacky helyezi méheit a számára kijelölt helyre, az illetékes járási méhészbizottság arra kérheti a járási nemzeti bizottságot, hogy az illető méhésznek utasítást adjon a méhek áthelyezésére. Ha a méhész nem tesz eleget ennek az utasításnak a következő 24 órán belül, vagy ha az illető méhész ismeretlen helyen tartózkodik, a járási nemzeti bizottság az illető méhész terhére és veszélyére eltávolíthatja a méhcsaládokat. i Kasokkal, nem szétszedhető kaptárokkal vándorolni tilos. A vándorméhész köteles kaptárait tartósan megjelölni, továbbá köteles a vándortelepen a nevét, állandó tartózkodási helyét és a méhtelepen elhelyezett méhcsaládok számát egy táblán feltüntetni. A tábla 40X30 cm-es legyen. A táblán ezenkívül a méhész köteles feltüntetni, kinél és hol helyezte el a vándorlási igazolványt és annak érvényességét bizonyító iratokat. drótsodrony elülső részére erősített kötél vagy drót végét a kocsi mögött-földbe vert cölöphöz rögzítjük. Amikor a járomit ismét megindul, a sodrony az egész rakományt lehúzza a kocsiról. Ügyes megoldás A szénával, silóanyaggal megtöltött kocsi hidraulikus billentöszerkezet hiányában emberi munka nélkül is gyorsan kiüríthető, ha hátulsó szélére drótsodronyt erősítünk és azt a kocsi rakfelületére fektetjük a rakodás előtt. Ha a megrakott kocsi a rakodóhelyre ér (az átjárósilóba, kazalhoz stb.) a Korszerű traktorülés CíAt/.ö___ö__! A rakomány gyors (sodronyhálós) lerakásának vázlatos képe Teleszkópos gépkocsioldal Hosszas kísérletek előzték meg Angliában a vezetők testi adottságaihoz szabályozható új ülés kialakítását. A szokásos rugózott felfüggesztésen kívül egy lökhárítós-rendszert is alkalmaztak, amely a lengéseket teljesen kiegyenlíti. A gépkocsik a terimés anyagok szállítására csak oldalfal magasítással tehetők alkalmassá. A Szovjetunióban olyan teleszkópos rendszerű oldalfalakat terveztek, amelyek összenyomva rendes oldalfalat alkotnak, széttolva pedig magasítottak. A gépkocsi tehát a szükségletnek megfelelően hamar átalakítható. • % s lazsaiQZS-iazsdSDiQiunno • Ojüifum opi udfípn • ipoßmu 6sut piguisj « uopjixd] spt ißpsvpzvßozdw • ö'PW • Hunjozsvipa du^dsapug^vzs N co 13 N OO I So Q> N 05 «o O **o :o s 6 u • a c »-a o N eo 8 Ko '8 8 V. Aí 05 *8 '8 Ai Ai 8 N v> So N oo '8 5 So N CO JS N ? ‘ So I N 00 '8 00 £ :o 1 a O • >o So 8 *8 k. '8 8 ?0 S £ 85 ko § •ö 53 5J> 53 s <3> <D s NJ >53 C Jí o • e o >ü ♦-o oo s '8 05 a *8 N 8 85 *o N 5 • CV. V. '8 s *8 8 So So O *-o ko 8 ÍJ • 6 C 8 KO o N oo 8 Ko '8 8 8 Ai Qí 05 '8 *8 'CD Ai Ai 8 N VJ • Szakkérdésekre ^ ^ yál as^|u n k oo N 8 CDv 8 a* <Dv 05 CD ■'t CD 8 Öt C-O a 05 N O S* 8 ?? • a: 8 0-4 <•-* o «'S. 8 a* 3 8v *>3 s CD N 05 <8 8 N 8» 8 Oo öt <8 S 05-Ko CD o O 05 S’ 8t KO a <o CD «8 3 8 «8 8 a, § ÍN CD a a! o* 8 8v 8* a OS Ot í: 8 oo 0.4 O 0+. o*. 8 a* 8 öt *•0
