Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-07 / 28. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon 9 Csináld Régi, nedves istállók átalakítása Régente . az épületek szigetelé­sével nem sokat törődtek. Nem szigetelték a lakóházakat sem, nemhogy az istállókat. Az ered­ménye az, hogy ezek az épületek többnyire a „plafonig“ vizesek. Az ilyen „nyakig“ vizes, de egyébként jó, időtálló anyagból épült istállót érdemes szigetelni, hogy megaka­dályozzuk a talaj nedvességének fölfelé szivárgását. Magáról a szigetelésről nem akarok sokat beszélni, ennek a munkának a keresztülvitele az építő szakember dolga. Mivel azon­ban sok nedves épületet szárítot­tam ki életemben, röviden elmon­dom, hogyan-miként csináltuk. A talajszint fölött 5—10 cm-rel a falat nagy, úgynevezett rönk­fűrésszel vízszintesen átfűrészel­tük és a fűrész által vágott nyí­lásba szakaszonként szigetelő le­mezt húztunk. A fal két oldalán kiálló szigetelő lemezt a padló alá hajlítottuk, illetve a külső oldalon a falhoz simítottuk. Az ilyen mó­don kezelt fal — tapasztalatom szerint — egy-két év alatt töké­letesen kiszárad és nem ontja magából a párás, ázott téglaszagot. Ha az istállót szigeteltük és a száradás gyorsítása céljából nem vakoljuk be a falakat, akkor még a világítás kérdését kell megolda­nunk. Annyi ablak legyen az is­tállón, hogy az ablakfelület az istálló alapterületének 1/8—1/12 része legyen. A világosság élén­kíti a szervezet működését, fokoz­za az anyagcserét és kedvező a tejelválasztásra is. A fiatalabb ál­latoknak a világosabb istálló, a hízómarhának a homályosabb fe­lel meg jobban. A régi istállókban szinte meg­oldatlan a szellőzés kérdése. Nem mintha kifogástalanul megoldot­ták volna az új épületekben! Saj­nos, de való, hogy igazán jól mű­ködő szellőző berendezés nincsen. befureszeuüh SZIGETELŐ BŐR-(KÁTFlJ.NYJ LEMEZT a CSÚSZTATUNK BE A nedvesfalú Istállót szigeteljük A plafon alatti szellőztetőnyílás >SM< © KÉRDÉS: Különböző szakköny­vekben olvastam a szőlömetszési módokról, ahol többek között az áll, hogy a metszést 1—12 rügyre végezzük fajták szerint. Melyik fajtáknál hány rügyet hagyunk, hogy termést hozzanak? (Kélecsé­­nyi János, Cata) VÁLASZ: A metszés egyszerű gyakorlati szabályai a következők: 1. A fejművelésű tőkék metszé­sét kivéve minden más művelésnél a tőke bármely részén magánosán álló vesszőt csak rövidre metsz­hetjük, mert különben a tőkének ez a része felkopaszodik. 2. Ha a szőlőt hosszúra metsz­­szük, azt úgy végezzük, hogy a letermett részt a következő évben teljesen leválthassuk. A leváltást a bakművelésű tőkéken és a luga­sokon mindig a termőcsap alatti ugarcsapra, a fejművelésű tőkéken pedig rendszerint a fej bármely részén a fattyúból nevelt ugar­csapra végezzük. 3. Ha a tőke bármely részén egy gyenge vesszőt hagyunk, azt csak egyrügyesen metsszük, hogy abból erősebb hajtást kapjunk. Ötféle metszésmődot ismerünk, amelyet egyszerűen két csoportra oszthatunk. A kopaszmetszés és a rövidcsapos metszés a rövidmet­szések, (0—2 rügy), a hosszúcsa­pos, félszálvesszős és a szálvesz-, szős metszés a hosszú metszések (3—12 rügy) csoportjába tartozik. A kopaszmetszést csak azon faj­táknál alkalmazzuk, amelyeknek a sárszemei és a rejtett rügyei is termékenyek. Ilyen a Kadarka, Kö­vidinka, Ezerjó. Kopaszmetszéskor az előző évben keletkezett vessző­ket vagy sárszemre metsszük visz­­sza, vagy teljesen eltávolítjuk. A tőkén jól fejlett világos rügyek nem maradnak. A kopaszmetszés egyik nagy előnye: nem kíván szaktudást. A másik: a hosszú időn keresztül nem trágyázott, gyenge termőerőben levő szőlőkben, ahol a tőkék nagyobb megterhelés ese­tén egy-két év alatt kimerülnének, ezzel a metszéssel a tőkék erejét sok éven keresztül fenntarthatjuk. A rövidcsapos metszésmód igen elterjedt, elsősorban a tömegbor-Lehet, hogy maradi embernek tar­tanak, de a régi istállókban én mégis azt tartom a legjobb meg­oldásnak, hogy a „plafon“ alatt közvetlenül minden másfél méter­re kivesznek a falból egy tégla­szélességet és a nyílást szabadon hagyják. A levegőcserét ezek a nyílások nagyon jól elvégzik. H. L. K D $ IL ff X D IK © RJ Amit a vándoroltatásról tudni Kell szőlő fajtáknál, mert azok egyrészt nagyfürtűek, másrészt pedig e faj­ták vesszőinek alsó rügyei is igen termékenyek. A tömegborszőlő fajták tőkéit ezért rövidcsapos metszéssel is jól megterhelhetjük a várható bőséges termésért (pél­dául Piros szlankamenka, Pozso­nyi fehér, Izsáki sárfehér). Rövid­csapon metsszük továbbá a minő­ségi fajták közül azokat, amelyek legalább közepes fürtnagyságúak és szintén elég termékenyek (pld. Furmint, Zöldveltlini stb.). Rövidre kell metszeni, s ennek mégfele­­lően kevéssé terhelni a sovány, szegény talajon levő tőkéket, s ál­talában mindazokat a szőlőket, amelyek valami oknál fogva le­gyengültek. A rövidcsapos metszés rendszerint két-, ritkábban egy­­rügyes metszést jelent és az bár­milyen tőkeformán folytatható. Hátránya, hogy erőteljes tőkéken a legtöbb tőkeforma mellett a megterhelés a hajtások összezsú­­folódásának veszélye miatt nem emelhető. Erős tőkéken ezért a megterhelést inkább hosszabb csa­pok meghagyásával fokozzuk. A hosszúcsapos metszést első­sorban a jó erőben levő, jól gon­dozott szőlőben alkalmazzák. Hosz­­szúcsapos metszésben kell része­síteni azokat a szőlőfajtákat, ame­lyeknek alsó rügyeiben kevés a fürtkezdemény (például Kétfran­­kos). Az ilyen fajták egy részét azonban inkább szálvesszőzve mű­velik (például Afusz Ali). Hosszúcsapos metszést végzünk ezenkívül akkor is, ha a r.ügyek egy része különböző okok miatt károsodott. A rendszeres hosszú­csapos metszéssel fenntartott sző­lőben fokozott trágyázás is szük­séges. Szálvesszős metszést rendszerint csak egyes fajták termesztésénél vagy jó erőben levő szőlőben al­kalmazunk. Ugyancsak szálvesz­­szőzzük azokat a fajtákat is, ame­lyeknek alsó rügyei kisebb termé­­kenységűek és fürt átlagsúlyuk is olyan kicsi, hogy azokról rövid csapokon nem kapnánk kielégítő termést (például Szürkebarát). Szálvesszőzésre elsősorban a vé­kony, hosszú ízközű, hajlékony vesszejű fajták alkalmasak, -gir-Lapunk januári számában már írtunk arról, milyen előírásoknak kell eleget tennie annak a mé­hésznek, aki méhcsaládjaival ván­dorolni készül. Az összes előírt intézkedések foganatosítása után a méhész útnak indulhat. Köteles a vándorhelyen gondoskodni méh­családjairól, s ha netalán fertőző betegség támadná meg a méheket, a vándortelepet tilos elhagynia a megfelelő intézkedések és a zár­lat feloldása előtt. Azok a méhészek, akik valame­lyik állami gazdaság, erdőgazdaság vagy szövetkezet közelébe vándo­rolnak és 3 kilométernél közelebb telepednek le a mezőgazdasági üzem földjeitől, akkor kötelesek ezt az illetékes gazdaságban be­jelenteni. A mezőgazdasági üzem ugyanis ilyen esetben értesíti a méhészt, ha rovarok és gyomok vegyszeres irtására készül. Ha a méhész vándorlási igazol­vány nélkül vándorol, vagy nem KULTIVÄTOROZÄS: 3—8 cm mélységű lazító, kis mér­tékben porhanyító, forgatás nélküli talajmunka. Mor­­zsás takarót hoz létre, élvágja a gyomok gyökerét, javítja a vízgazdálkodást, elősegíti a légcserét. Al­kalmazása széleskörű: gyomirtás, magágykészítés, tarlóhántás és -ápolás, üllepedett talaj föllazítása, cserepesség megtörése stb. A kapásnövények gépi ápolásának legjobb módja. MÉLYMÜVELÉS: A mélyszántás mélységéig vagy annál mélyebben ekével vagy ekére szerelt altalajlazítóval vagy speciális kultivátorral végzett altalajmunka. MÉLYÍTÖMÜVELÉS: Célja a művelés alatt álló feltalaj vastagítása, a termékenység fokozása, a vízbefogadó­képesség növelése érdekében. Nyáron vagy ősszel végezzük. Közvetlen a mélyítés, ha ekével az eddig művelt rétegnél mélyebben szántunk. Olyan talajon, ahol a feltalaj és az altalaj között lényeges különb­ség nincs, évről évre 3—5 cm-rel lejjebb hatolha­tunk. Ahol az altalaj nem beteg, de világosabb színe humuszszegénységre utal, a mélyítést lassúbb ütem­ben végezzük el. A mélyítőművelés általánosan szo­kásos alsó határa 35—40 cm. ALTALAJLAZlXÁS: Az altalajlazítás eszközei az eketest mögé szerelt különböző alakú, kultivátor formájú eszközök. Használatukkal ha szükséges, a szántás mélységét csökkenteni lehet. Nedves földön nem szabad altalajlazítót járatni, mert ilyenkor olyan mé­lyen rongálja a szerkezetet, hogy a tél fagya nem képes helyrehozni. Minél kötöttebb a talaj, annál hasznosabb az altalajlazítás, mert ezzel együtt jár a talaj mélyebb átszellőzödése, a vízbefogadó-képes­ség növekedése. Az ilyen földön a tavaszi munkát is korábban kezdhetjük meg. Olyan mélyrétegű talajo­kon is előnyös lehet az altalajlazítás, ahol a gyen­gébb trágyázottság miatt a humuszkímélő talajmű­velési rendszer válik be. Legnagyobb a jelentősége az eketalpbetegségben szenvedő, valamint a szerkezet nélküli, szikes, savanyú, erdei és a kötött réti agyag-, talajokon. RRBBRaBaBaKBBlRBflBflBBflBBB A vándorméhész a vándorhely elfoglalása után két napon belül köteles az illetékes járási nemzeti bizottságnak bejelenteni jövetelét és ugyancsak ilyen határidő alatt távozását is. A vándorlási sza­bályzat előírásainak betartását a járási nemzeti bizottság és az ille­tékes járási méhészeti szervek el­lenőrzik. A járási nemzeti bizott­ságok döntik el a vitás kérdéseket a kerületi méhészszervezetekkel egyetemben. A méhészszövetség jogában áll az előírások megszegése miatt a büntetett méhészt kizárni a kö­vetkező években a vándorlásból. A vándorlási szabályzat rendet és rendszert vezetett be a vándor­lásba, elsősorban- a méhek^gazda­sági felhasználása, tehát a méh­­tulajdonosok elsőrendű érdeké­ben, valamint minden nektárfor­rás és megporzásra szoruló gaz­dasági növény kihasználása és terméshozamának növelése érde­kében. Az 1955 ó.ta bevezetett szabály­zat kisebb változtatásokkal, he­lyes eljárásnak bizonyult. A mé­hészek fegyelmezettsége és rend­­szeretete minden esztendőben jó eredményekkel jár. Dr. Novacky helyezi méheit a számára kijelölt helyre, az illetékes járási méhész­bizottság arra kérheti a járási nemzeti bizottságot, hogy az illető méhésznek utasítást adjon a mé­hek áthelyezésére. Ha a méhész nem tesz eleget ennek az utasítás­nak a következő 24 órán belül, vagy ha az illető méhész ismeret­len helyen tartózkodik, a járási nemzeti bizottság az illető méhész terhére és veszélyére eltávolíthat­ja a méhcsaládokat. i Kasokkal, nem szétszedhető kap­tárokkal vándorolni tilos. A ván­dorméhész köteles kaptárait tar­tósan megjelölni, továbbá köteles a vándortelepen a nevét, állandó tartózkodási helyét és a méhtele­­pen elhelyezett méhcsaládok szá­mát egy táblán feltüntetni. A tábla 40X30 cm-es legyen. A táblán ezenkívül a méhész köteles fel­tüntetni, kinél és hol helyezte el a vándorlási igazolványt és annak érvényességét bizonyító iratokat. drótsodrony elülső részére erősí­tett kötél vagy drót végét a kocsi mögött-földbe vert cölöphöz rög­zítjük. Amikor a járomit ismét megindul, a sodrony az egész ra­kományt lehúzza a kocsiról. Ügyes megoldás A szénával, silóanyaggal megtöl­tött kocsi hidraulikus billentöszer­­kezet hiányában emberi munka nél­kül is gyorsan kiüríthető, ha há­­tulsó szélére drótsodronyt erősí­tünk és azt a kocsi rakfelületére fektetjük a rakodás előtt. Ha a megrakott kocsi a rakodóhelyre ér (az átjárósilóba, kazalhoz stb.) a Korszerű traktorülés CíAt/.ö___ö__! A rakomány gyors (sodronyhálós) lerakásának vázlatos képe Teleszkópos gépkocsioldal Hosszas kísérletek előzték meg Angliában a vezetők testi adott­ságaihoz szabályozható új ülés kialakítását. A szokásos rugózott felfüggesztésen kívül egy lökhárí­­tós-rendszert is alkalmaztak, amely a lengéseket teljesen ki­egyenlíti. A gépkocsik a terimés anyagok szállítására csak oldalfal magasítás­sal tehetők alkal­massá. A Szovjet­unióban olyan te­leszkópos rendsze­rű oldalfalakat ter­veztek, amelyek összenyomva ren­des oldalfalat al­kotnak, széttolva pedig magasítottak. A gépkocsi tehát a szükségletnek megfelelően ha­mar átalakítható. • % s lazsaiQZS-iazsdSDiQiunno • Ojüifum opi udfípn • ipoßmu 6sut piguisj « uopjixd] spt ißpsvpzvßozdw • ö'PW • Hunjozsvipa du^dsapug^vzs N co 13 N OO I So Q> N 05 «o O **o :o s 6 u • a c »-a o N eo 8 Ko '8 8 V. Aí 05 *8 '8 Ai Ai 8 N v> So N oo '8 5 So N CO JS N ? ‘ So I N 00 '8 00 £ :o 1 a O • >o So 8 *8 k. '8 8 ?0 S £ 85 ko § •ö 53 5J> 53 s <3> <D s NJ >53 C Jí o • e o >ü ♦-o oo s '8 05 a *8 N 8 85 *o N 5 • CV. V. '8 s *8 8 So So O *-o ko 8 ÍJ • 6 C 8 KO o N oo 8 Ko '8 8 8 Ai Qí 05 '8 *8 'CD Ai Ai 8 N VJ • Szakkérdésekre ^ ^ yál as^|u n k oo N 8 CDv 8 a* <Dv 05 CD ■'t CD 8 Öt C-O a 05 N O S* 8 ?? • a: 8 0-4 <•-* o «'S. 8 a* 3 8v *>3 s CD N 05 <8 8 N 8» 8 Oo öt <8 S 05-Ko CD o O 05 S’ 8t KO a <o CD «8 3 8 «8 8 a, § ÍN CD a a! o* 8 8v 8* a OS Ot í: 8 oo 0.4 O 0+. o*. 8 a* 8 öt *•0

Next

/
Oldalképek
Tartalom