Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-03 / 27. szám
Á megkésett tavaszi munkálatok megoldása (Befejezés a 49. oldalról) távolítani. Ha ezt beszántanánk a talajba, úgy nitrogén depresszió elkerülése végett jelentékeny mennyiségű salétrom műtrágyát (nátriumnitrát) kell alkalmaznunk. Ott, ahol drótféreg vagy a vetési bagolypille lárvájának veszélye fenyeget, célszerű hektáronként 3 mázsa mésznitrogén vagy 3 mázsa kainit felhasználása a védekezésre. VIGYÁZZUNK A SZERVESTRÁGYÁKKAL Szervestrágyák (istállótrágya) tavaszszal történő kihordása mindig veszéllyel jár és növeli a termelés kockázatát. Cukorrépa alá semmi esetre sem ajánljuk még a teljesen érett istállótrágya használatát sem, kukorica alá végső esetben felhasználható az érett istálótrágya, de száraz időjárás esetén ez feltétlenül a terméshozam rovására megy. Jelen esetben, tekintettel az elhúzódó télre, különös jelentőséget nyer majd a műtrágyák nagyobb méretű felhasználása. Szervestrágyák közül az érett komposzt minden veszély nélkül alkalmazható, amely kultivátorral, esetleg kapával keverhető a talajba. A közeljövőben a helyzet az időjárás alakulása szerint változik majd. Termelőinkre nagy munka vár és számolni kell a csúcsmunkák torlódásával. Jó szervezés válik szükségessé és a rendelkezésre álló idő teljes mértékű kihasználása. Reménykedés a jó termésben még nem teljesen kilátástalan. Okulhatunk a tavalyi példából, amikor még a legnagyobb optimista sem merte remélni, hogy olyan rekord termésmennyiséget takarítunk be, amilyen csak a legjobb években fordul elő. Minden az időjárás alakulásától és attól függ majd, hogyan tudunk alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz és milyen módon tudjuk azt kellőképpen kihasználni. A természet rendszerint bőkezű, s ha valamit egyik kezével elvenne is, azt a másikkal megadja. Természetes, hogy csak akkor lesz értelme az adakozásnak, ha magunk is mindent megteszünk annak célszerű és idejében történő kihasználására. Minden termelő legyen résen és nap mint nap kövesse az időjárás alakulását. Minden órányi késedelem veszteséget és a természeti adottságok kihasználásának elmulasztását jelenti, ami egyértelmű a termelés csökkentésével. Az itt elmondott elveket a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Főosztálya által összehívott tudományos és gyakorlati szakemberek aktívája elfogadta, ezért végrehajtásukat az összes mezőgazdasági nagyüzemünk számára ajánljuk. Dr. Frideczky Ákos mérnök, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára Rétek és legelők gondozása Az állattenyésztési termelés fokozásának érdekében — azaz hogy kora tavasztól késő őszig elegendő zöldtakarmányt, télire pedig megfelelő mennyiségű szénakészletet biztosítunk — nem szabad megfeledkeznünk a rétek és a legelők ápolásáról. A természetes réti széna, illetve a jó legelőn feletetett természetes takarmány jelentőségét nem kell külön kiemelni. Bár volt idő, amikor a legelőket csupán kemény kifutókkal helyettesítettük, de az általános és helyes felfogás mindenkor az volt, hogy egészséges, szilárd szervezetű állatot csak réti széna és legeltetés segítségével nevelhetünk. A rétek és a legelők gyenge termésének okát vizsgálva, arra a megállapításra jutunk, hogy ez nem csupán a mostoha természeti adottságokban rejlik, hanem a legfontosabb rét- és legelőjavítási munkák elmulasztásában. Sokan a rét- és legelőjavítást bizalmatlanul fogadják, mondván: „Ha van eső, zöld a mező is, ha meg szárazság uralkodik, akkor a réten és a legelőn sem terem semmi“. Ez az első pillanatban igaznak is látszik, azonban az okszerű rét- és legelőművelés feladata éppen abban rejlik, hogy megfelelően nemesített növényállománynyal és alkalmas agrotechnikával lehetőleg függetlenítse a gyepnövekedést az időjárástól és biztosítsa a legelő jószág olcsó és egészséges takarmányozását. A legelők és rétek javításával okvetlenül foglalkozni kell nemcsak azért, mert érdemes, de mivel népgazdaságunk szempontjából erre nagy a szükség. Felületrendezés — gyepfeljavítás A felületi rendezés azt jelenti, hogy a legelőket és a réteket évente egyengetjük, tisztogatjuk. Külön figyelmet kell azonban szentelnünk azoknak a részeknek, ahol tavaszi utánvétessel akarjuk megjavítani a fühozamot. Mindenekelőtt azokon a helyeken kell megjavítanunk a helyzetet, ahol a fű kiveszett, megritkult, valamint ott, ahol kúszó gyomnövények találhatók. Továbbá fontos a javítás ott, ahol a fű elmohásodott, végül pedig ahol a gyep összefüggő ugyan, de alacsony értéket képvisel, mert kevés rajta az értékes fűféleség. A rétek és legelők felületi rendezésének és trágyázásának legmegfelelőbb időszaka ugyan az ősz, márcsak azért is, mert ilyenkor több idő áll rendelkezésünkre, azonban ahol a szükséges teendőket nem végeztük el, a kora tavaszi időt kell erre kihasználni. Cyepfelújítás feltörés nélkül csak fedületi trágyázás és utánvetés útján vihető végbe. Ezen beavatkozásnak elengedhetetlen feltételei: a talaj kellő tápanyagellátása, megfelelő magágy létesítése, a talaj átszellőzése és elegendő nedvessége. Az utánvétest megelőzően az elöregedett gyepet és a mohát okvetlenül el kell távolítanunk. Ha tömör, meg nem lazított gyepre vetnénk, a magvak nagy része nem kelne ki, ezért a felülvetést megelőzően foszforsav- és káliumtartalmú, majd nitrogéntartalmú műtrágyát szórunk ki rá, s a gyepet keresztbenhosszában erősen megboronáljuk. A vetés előtt ajánlatos a már meglazított és műtrágyázott felületet körülbelül 2 cm komposztréteggel befedni, amelybe azután az elvetett magot bedolgozzuk. Lazításkor szükséges, hogy a talaj nyirkos legyen. Ha a föld túl nedves, akkor azt a kívánt átszellőzés helyett tömítenénk. A sikeres utánvetés legfőbb követelménye és alapfeltétele a vetés korai elvégzése. Olyan évben, amikor azt az időjárás megengedi, már február második felében vagy március elején vessük el a magot, amit sajnos idén nem tehettünk meg. Ne féljünk a hideg időjárástól, mert az évelő füvek fejlődésük első szakaszában hűvös környezetet kívánnak. A magról termesztett alacsony hőmérsékleten csírázó fű fejlődése valamint bokrosodása gyors. Amikor a magot hideg földfelületre vetjük, tulajdonképpen a szovjet agrobiológia felismeréseit használjuk ki, amely szerint a növények szakaszos fejlődése kezdetén módot nyújtunk a természetes, mezei környezetben lezajló jarovizálásra. A korai utánvetés előnye: • 1. A csírázás biztos, mivel a téli nedvesség a magvak rendelkezésére áll. • 2. Megtakarítjuk a magvak bedolgozására fordított munkát. • 3. Ha hideg, esetleg fagyos földbe vetünk, a magokból fejlődő fűfélék fejlődési előnyhöz jutnak, szemben az elöregedett füvekkel és a gyomnövényekkel. Utánvetésre elsősorban gyorsan fejlődő fűféléket használjunk. Az is fontos tényező, hogy a fű összetételének kiválasztásakor a szárazságtűrő fajtákat helyezzük előtérbe Alapelvünk az legyen, hogy a keverék minden szempontból szívós fajtákból álljon. Igen bevált például a szarvaskerep és a réti csenkesz. Ha mindezen munkákat rendszeresen és megfelelő időben végezzük el, nagyban hozzájárulunk a takarmányalap megjavításához. Benkovics József, a Stúrovoi Mezőgazdasági Szaktanintézet tanítója Tavaszi burgonyavetőgumó válogatása a Královái Növénynemesítő Állomáson
