Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-03 / 27. szám

Á megkésett tavaszi munkálatok megoldása (Befejezés a 49. oldalról) távolítani. Ha ezt beszántanánk a talaj­ba, úgy nitrogén depresszió elkerülése végett jelentékeny mennyiségű salétrom műtrágyát (nátriumnitrát) kell alkalmaz­nunk. Ott, ahol drótféreg vagy a vetési bagolypille lárvájának veszélye fenyeget, célszerű hektáronként 3 mázsa mész­­nitrogén vagy 3 mázsa kainit felhaszná­lása a védekezésre. VIGYÁZZUNK A SZERVES­TRÁGYÁKKAL Szervestrágyák (istállótrágya) tavasz­­szal történő kihordása mindig veszéllyel jár és növeli a termelés kockázatát. Cukorrépa alá semmi esetre sem ajánl­juk még a teljesen érett istállótrágya használatát sem, kukorica alá végső esetben felhasználható az érett istáló­­trágya, de száraz időjárás esetén ez fel­tétlenül a terméshozam rovására megy. Jelen esetben, tekintettel az elhúzódó télre, különös jelentőséget nyer majd a műtrágyák nagyobb méretű felhaszná­lása. Szervestrágyák közül az érett kom­poszt minden veszély nélkül alkalmaz­ható, amely kultivátorral, esetleg kapá­val keverhető a talajba. A közeljövőben a helyzet az időjárás alakulása szerint változik majd. Terme­lőinkre nagy munka vár és számolni kell a csúcsmunkák torlódásával. Jó szerve­zés válik szükségessé és a rendelkezésre álló idő teljes mértékű kihasználása. Reménykedés a jó termésben még nem teljesen kilátástalan. Okulhatunk a ta­valyi példából, amikor még a legnagyobb optimista sem merte remélni, hogy olyan rekord termésmennyiséget takarítunk be, amilyen csak a legjobb években for­dul elő. Minden az időjárás alakulásától és attól függ majd, hogyan tudunk al­kalmazkodni az időjárási viszonyokhoz és milyen módon tudjuk azt kellőképpen kihasználni. A természet rendszerint bőkezű, s ha valamit egyik kezével elvenne is, azt a másikkal megadja. Természetes, hogy csak akkor lesz értelme az adakozásnak, ha magunk is mindent megteszünk an­nak célszerű és idejében történő kihasz­nálására. Minden termelő legyen résen és nap mint nap kövesse az időjárás alakulását. Minden órányi késedelem veszteséget és a természeti adottságok kihasználá­sának elmulasztását jelenti, ami egyér­telmű a termelés csökkentésével. Az itt elmondott elveket a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Főosztá­lya által összehívott tudományos és gya­korlati szakemberek aktívája elfogadta, ezért végrehajtásukat az összes mező­­gazdasági nagyüzemünk számára ajánl­juk. Dr. Frideczky Ákos mérnök, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára Rétek és legelők gondozása Az állattenyésztési termelés fokozásá­nak érdekében — azaz hogy kora tavasz­tól késő őszig elegendő zöldtakarmányt, télire pedig megfelelő mennyiségű szé­nakészletet biztosítunk — nem szabad megfeledkeznünk a rétek és a legelők ápolásáról. A természetes réti széna, illetve a jó legelőn feletetett természetes takarmány jelentőségét nem kell külön kiemelni. Bár volt idő, amikor a legelőket csupán kemény kifutókkal helyettesítettük, de az általános és helyes felfogás minden­kor az volt, hogy egészséges, szilárd szervezetű állatot csak réti széna és legeltetés segítségével nevelhetünk. A rétek és a legelők gyenge termésének okát vizsgálva, arra a megállapításra jutunk, hogy ez nem csupán a mostoha természeti adottságokban rejlik, hanem a legfontosabb rét- és legelőjavítási munkák elmulasztásában. Sokan a rét- és legelőjavítást bizalmatlanul fogadják, mondván: „Ha van eső, zöld a mező is, ha meg szárazság uralkodik, akkor a ré­ten és a legelőn sem terem semmi“. Ez az első pillanatban igaznak is látszik, azonban az okszerű rét- és legelőműve­lés feladata éppen abban rejlik, hogy megfelelően nemesített növényállomány­nyal és alkalmas agrotechnikával lehető­leg függetlenítse a gyepnövekedést az időjárástól és biztosítsa a legelő jószág olcsó és egészséges takarmányozását. A legelők és rétek javításával okvetlenül foglalkozni kell nemcsak azért, mert ér­demes, de mivel népgazdaságunk szem­pontjából erre nagy a szükség. Felületrendezés — gyepfeljavítás A felületi rendezés azt jelenti, hogy a legelőket és a réteket évente egyen­getjük, tisztogatjuk. Külön figyelmet kell azonban szentelnünk azoknak a ré­szeknek, ahol tavaszi utánvétessel akar­juk megjavítani a fühozamot. Mindenek­előtt azokon a helyeken kell megjavíta­nunk a helyzetet, ahol a fű kiveszett, megritkult, valamint ott, ahol kúszó gyomnövények találhatók. Továbbá fon­tos a javítás ott, ahol a fű elmohásodott, végül pedig ahol a gyep összefüggő ugyan, de alacsony értéket képvisel, mert kevés rajta az értékes fűféleség. A rétek és legelők felületi rendezésének és trágyázásának legmegfelelőbb idősza­ka ugyan az ősz, márcsak azért is, mert ilyenkor több idő áll rendelkezésünkre, azonban ahol a szükséges teendőket nem végeztük el, a kora tavaszi időt kell erre kihasználni. Cyepfelújítás feltörés nélkül csak fe­­dületi trágyázás és utánvetés útján vi­hető végbe. Ezen beavatkozásnak elen­gedhetetlen feltételei: a talaj kellő táp­anyagellátása, megfelelő magágy létesí­tése, a talaj átszellőzése és elegendő nedvessége. Az utánvétest megelőzően az elöre­gedett gyepet és a mohát okvetlenül el kell távolítanunk. Ha tömör, meg nem lazított gyepre vetnénk, a magvak nagy része nem kelne ki, ezért a felülvetést megelőzően foszforsav- és káliumtartal­mú, majd nitrogéntartalmú műtrágyát szórunk ki rá, s a gyepet keresztben­­hosszában erősen megboronáljuk. A ve­tés előtt ajánlatos a már meglazított és műtrágyázott felületet körülbelül 2 cm komposztréteggel befedni, amelybe az­után az elvetett magot bedolgozzuk. La­zításkor szükséges, hogy a talaj nyirkos legyen. Ha a föld túl nedves, akkor azt a kívánt átszellőzés helyett tömítenénk. A sikeres utánvetés legfőbb követel­ménye és alapfeltétele a vetés korai el­végzése. Olyan évben, amikor azt az idő­járás megengedi, már február második felében vagy március elején vessük el a magot, amit sajnos idén nem tehettünk meg. Ne féljünk a hideg időjárástól, mert az évelő füvek fejlődésük első sza­kaszában hűvös környezetet kívánnak. A magról termesztett alacsony hőmér­sékleten csírázó fű fejlődése valamint bokrosodása gyors. Amikor a magot hi­deg földfelületre vetjük, tulajdonképpen a szovjet agrobiológia felismeréseit hasz­náljuk ki, amely szerint a növények szakaszos fejlődése kezdetén módot nyújtunk a természetes, mezei környe­zetben lezajló jarovizálásra. A korai utánvetés előnye: • 1. A csírázás biztos, mivel a téli ned­vesség a magvak rendelkezésére áll. • 2. Megtakarítjuk a magvak bedolgo­zására fordított munkát. • 3. Ha hideg, esetleg fagyos földbe vetünk, a magokból fejlődő fűfélék fejlődési előnyhöz jutnak, szemben az elöregedett füvekkel és a gyom­növényekkel. Utánvetésre elsősorban gyorsan fejlődő fűféléket használjunk. Az is fontos té­nyező, hogy a fű összetételének kivá­lasztásakor a szárazságtűrő fajtákat helyezzük előtérbe Alapelvünk az le­gyen, hogy a keverék minden szempont­ból szívós fajtákból álljon. Igen bevált például a szarvaskerep és a réti csen­­kesz. Ha mindezen munkákat rendszeresen és megfelelő időben végezzük el, nagy­ban hozzájárulunk a takarmányalap meg­javításához. Benkovics József, a Stúrovoi Mezőgazdasági Szaktanintézet tanítója Tavaszi burgonya­vetőgumó válogatá­sa a Královái Nö­vénynemesítő Állo­máson

Next

/
Oldalképek
Tartalom