Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-31 / 26. szám
ÄtUÖÜS Apósról«. „A magyar és cseh kulturális kapcsolatok 17. századi történetének legnagyobb eseménye Comeniusnak, a nagy cseh pedagógusnak magyarországi működése. Comenius személyében a cseh nép egyik legnagyobb fia jutott el a szomszédos magyar nép körébe és a találkozás mind a mai napig fényes ünnepe a haladó magyar és cseh kultúrának. Olyan találkozás ez, amelynek az éló történelmi hagyomány erejével kell világítania mai életünkben is." Kovács Endre: Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. 178. old. Ján Ämos Komen^cy, a cseh nép lángeszű fia, a tanítók tanítója 1592. március 28-án született Uhersky Brodban. Mint a neves tudósok általában, ő is évszázadokkal előzte meg korát. Terveit és gondolatait csak a szocialista humanizmus mai nemzedéke valósíthatja meg és a messze múltból jövő útmutatásért kegyelettel és hálával adózunk emlékének születése évfordulóján, a tanítók napján. Komensky élete folyamán több terjedelmes tanulmányt írt a tanítás módszereiről és könyveiben megalkotta a modern neveléstudomány ma is érvényben lévő alapelveit. Munkálkodása folyamán Sárospatakra is eljutott és az ott eltöltött évek életének jelentős szakaszát alkotják. Sárospataki tartózkodása nem véletlen műve volt, hanem szükségszerűen következett be a cseh és a magyar nép kapcsolatainak történelmi alakulása folyamán. A cseh és a magyar nép már Komensky előtt is közös harcot vívott az elnyomók ellen. A Csehországban nevelkedett Mátyás seregében huszita harcosok vágták a törököt, Bocikai és Bethlen lovassága pedig a cseh nép oldalán harcolt a császári seregek ellen. A hazájától távol élő tudóst Rákóczi Zsigmond hívta meg a sárospataki iskola megszervezésére. Komenskyt Rákóczi meghívása és egy újabb szövetség gondolata vitte 1650- ben Sárospatakra, a magyar függet-. lenségi mozgalmak nevezetes bölcsőjébe. A Rákócziak környezetében uralkodó tartózkodó álláspont miatt nem érhette el ugyan utóbbi célját, de a Sárospatakon töltött négy év alatt felbecsülhetetlen értékű munkát fejtett ki a népnevelés és a társadalompolitika terén. Átszervezte az egész iskolát, bevezette az anyanyelvi és a szemléltető oktatást, elkészítette „Az érzékelhető világ képekben“ című világhírű képeskönyvét, több neveléstudományi tanulmányt és előadást készített, iskolai színjátékokat szervezett és figyelme társadalmi kérdésekre is kiterjedt. „A nemzet szerencséje“ cimű tanulmányában nemcsak bírálja a magyarországi állapotokat, de bámulatos előrelátásával megmutatja a boldogulás útját is. Súlyosan bírálja a szociális igazságtalanságokból származó bajokat: „Nincsenek olyan törvényeitek — írja -*■ melye'k minden dologra és mindenkire kiterjeszkednének. Ezért a teljesen tudatlan népet súlyos alárendeltségben, a szolgaság igájában tartják... Az úri székeket is úgy kezelik, hogy az ártatlanság nem találja meg mindig a maga védelmét, a gonoszságnak meszsze földön nagyobb a hatalma ... Erőszak uralkodik mindenfelé, egyik ember elnyomja a másikat... Gazdagok vagyunk koldusokban, piszokban és mivel az ételek-italok elkészítése sem elég egészséges: sápadtságban, gyakori betegségekben, korai halálesetekben és ezért sok nálunk a félig kihalt vidék... nem eléggé ismeretesek a kenyérkeresés és a családfenntartás módjai, vagy az urak kegyetlensége miatt nem is lehet elég szabadon hozzájuk férni. Ezen az oly termékeny földön annyi a szerencsétlen, az éhező, a rongyos és a mindenben szűkölködő. Ha ugyanis ezt a földet észszerűen művelnék, négyszer annyi embert tudna táplálni, minden egyesnek és az összességnek bőven juttatna mindent.“ Komensky hazája természetes szövetségesét látja Magyarországban, önfeláldozóan dolgozik ezért a társadalmi viszonyok és az ország gazdasági erejének a megjavításán. Nyomdát létesít Sárospatakon, fáradhatatlanul szervez és agitál, hogy a nép és az ország sorsa jobbra forduljon. Komensky, aki jártas volt a tudomány minden ágazatában, a mező-A kollégium régi szárnya, ma múzeum. Árkádos folyosói a tudós Komensky emlékét őrzik. A zenész ökonómus — Soha nem gondoltam, hogy pedagógus leszek — vallja magéról Herényi Béla, a Safárikovói Mezőgazdasági Technikum tanára. Hajnáókai fiú, 1959-ben végzett a Prágai ökonómiai Főiskolán. Az ökonőmust a Luőeneci Állami Gazdaságba helyezték, ott kezdett dolgozni. Aztán a katonaság következett. A hadseregben is nagy hasznát vették ökonómiai felkészültségének. A falusi származású katonák mezőgazdasági munkaiskoláján mint előadó tevékenykedett. Lényegében itt kezdte pedagógiai tevékenységét is az örökké jókedvű ökonómus és találta szépnek a mások nevelését, oktatását. • főiskolára jár, ahol pedagógiai vonalon képezi tovább magát. Eleinte ő is azt hitte, hogy az ötéves fővárosi élet után nehezen tud falun megszokni. Nem így történt. A sok tennivaló annyira lefoglalja, hogy alig-alig van ideje Prágára gondolni. Az iskolai munkán kívül öt szövetkezetben is segítkezik a nehezebb ökonómiai problémák megoldásánál. Főleg arra szeretné rábírni a patronált szövetkezetek vezetőit, hogy mindenütt gondosan számítsák az önköltséget, amelynek nagy jelentősége van a jó gazdálkodásnál. De nemcsak a szakmája köti le a kissé bohémkinézésű fiatalembert. Szívesen játszik színdarabot, ahol már több esetben jeleskedett a tehetséges műkedvelő. Az igazi szenvedélye, ami a munka után a legközelebb áll hozzá, az a zene világa. A szűk legénylakásában a falraakasztva ott lóg a gitár és ott szoroskodik'a tangóharmonika. Elválaszthatatlan jő barátai ezek a zeneszerszámok. Nemcsak saját szórakozására játszik. Ha gyakorol az iskola tánccsoport, ő a kísérő. Falujában, ahová szombatonként hazajár, ő a lelke a jól működő zenekarnak. A nyolctagú dzsessz-zenekart jól ismerik Medvesalja községeiben, ahol kellemesen szórakoznak, táncolnak a szebbnélszebb zeneszámaikra a fiatalok. A zene mellett a különböző sportágaknak is a kedvelője. így aztán nincs ideje unatkozni, megtalálja a szórakozási lehetőségeket falun is. Néha-néha azért még kíséri a nagyváros fénye, hiányzik a színház, a koncert. Ezeket a kísértő gondolatokat elhessegeti egy másik. Akkor távol volt idős szüleitől, most pedig gyakran lehetnek együtt családi meghittségben. Aztán lassanként a nagyváros pompájánál többet jelentenek neki a másfél év alatt hozzánőtt tanulók. Egyre gyakrabban lesz rajta úrrá az az érzés, hogy örökre eljegyezte magát az iskolapadokkal, a kíváncsi, okos-szemű szavátleső diákok „odaláncolják“ a katedrához.-tő-A sárospataki vár híres Vörös tornya. A monda szerint innen hordozta ki egyenként Laskói Péter diák betanított hollója a Rákóczi-kincstár aranyait. Sok arany volt a Vörös toronyban, talán ezernyi holló sem tudta volna mind kihordani... gazdaság helyzetét szinte mlcsurini hangon bírálja: „Hogy az ország földje jó, de nem jól művelik — írja az említett tanulmányban — erre orvoslást a szakszerű megművelésben kell keresnünk. Ha ugyanis a szakértelem a természettel itt versenyre kel, csakhamar földi paradicsomot fogunk az országból teremteni.“ Bármennyire is igyekezett azonban, nem sikerült neki komolyabb katonai segítséget kieszközölnie a Rákócziaktól a Habsburg elnyomás alatt sínylődő honfitársak számára. Hazája szempontjából céltalannak látta a további itt-tartózkodást és 1654-ben elhagyta Sárospatakot. A lengyelországi Lesnóba távozott Itt élő honfitársaihoz, majd az 1670-ben bekövetkezett haláláig Amszterdamban folytatott tevékeny tudományos munkát. Komensky működése alatt Sárospatak a haladó tudományok magyarországi fellegvárává vált, szelleme mély gyökeret vert a pataki iskolán és az általa elvetett mag bőségesen csírázott a termékeny magyar talajban. Komensky szellemében nevelkedett a forradalmár Kazinczy Ferenc, a spilbergi vár foglya, később pedig fia, Kazinczy Lajos honvédtábornok, aradi vértanú. Sárospatakon bontogatta szárnyait Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Komensky szellemében vált Teleki László gróf tántoríthatatlan forradalmárrá, az ő könyveit olvasgatta itt Tompa Mihály, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond — hogy csak a legjobbakat említsük. Móricz Zsigmond édesapja, az öreg Móricz Bálint csak azért épített magának házat Sárospatakon, hogy fiait az itteni iskolába járathassa. A haladó emberi társadalom sokat köszönhet a nagy tudósnak, aki korának viszonyai között nem tudhatta megvalósítani nagyszerű terveit. Komensky — ahogy magát is nevezte — a „vágyak embere“ volt és vágyai csak napjainkban, három évszázad múlva válhattak valóra. A két népet minden eddiginél erősebb kapocs köti most össze, épül és erősödik a két ország gazdasága a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében, hogy mindenki számára elérhető legyen a Komensky által megálmodott jólét. A hazájukból elűzött cseh fazekasok és posztókészítők helyett ma egy iparilag fejlett szabad ország mérnökei és szakmunkásai járják a baráti Magyarországot, segítséget nyújtva az évezredes elmaradottságból magára ébredt dolgos magyar népnek. Ma sem ritkaság a cseh és szlovák szó Miskolc, Kazincbarcika és Tiszapalkonya környékén és a termékeny barázdákat forgató Zetor traktorokat is cseh és morva munkások keze készítette Komensky szűkebb hazájának fővárosában. Az Ugyeskezű munkások ünnepi asztalán aranylón csillan meg a hála, Sárospatak gyöngye, a tokaji vesszőből csepegő királyi nektár. MAKRAI MIKLÓS Egy papírszelet tartalma... Konferenciákon, hosszúra nyúló gyűléseken immár szokássá vált a „levelezgetés". Az összehajtogatott papírszeletkék kézröl-kézre vándorolnak — a „posta" diszkrét és megbízható. A levélkék tartalma persze sokféle, de mindig humoros. A legkülönbözőbb kérdéseket teszik fel egymásnak az emberek, esetleg intim, személyes .ügyek" iránt érdeklődnek stb. stb. A CSEMADOK rimaszombati járási konferenciáján... szóval én is összehajtogattam a levélkémet, rákanyarítottam a címet: Juhász Erzsiké. Mellettem ülő barátaim, kollégáim csiklandós pillantásán nem lepődtem meg, ismerem én az ilyesmit kérem, nagyon sok konferencián vettem már én részt!... Hajaj!... Az érdeklődés természetesen arra összpontosult, Készül a válasz ... (Foto: Gál Sándor) vajon érkezik-e válasz kérdéseimre. Megérkezett: • Tanítói tevékenységemet 1959-ben kezdtem. Jelenleg Gortván tanítok. Legnagyobb pedagógiai sikerem: a cigányszármazású tanulók csaknem 100 százalékos iskolalátogatást érnek el. • Ebben az évben tanítok először elsősöket. Nagyon megszerettem az apróságokat. Nagy öröm az, hogy szinte napról napra látom munkám eredményét. • Gyerekkorom óta tanító szerettem volna lenni. Sikerült. • Szabad időmet leginkább a fiatalok között töltöm. Igaz, sokat olvasok. Szeretek színdarabot is játszani. Most Magda szerepét vállaltam Kónya új darabjában. • Szerintem a pedagógus legfőbb kötelessége a nevelés. • Nagyon szeretem a könnyűzenét. Kedvelem a táncdalokat is. • Mindig alsó fokon tanítottam. Diákjaim túl picinyek ahhoz, hogy csínyt kövessenek el velem. Ennek ellenére élénkek, bátrak, szeretnek fecsegni, csintalankodni - persze csak az én engedélyemmel. • Huszonkét éves vagyok. Nem vagyok férjnél. Remélem, a koromat még bátran bevallhatom. • A diákjaim szeretnek... én is nagyon szeretem őket. • . Ami az úgynevezett „bogarakat“ illeti, félek tólük, de mindeddig még nem jelentkeznek. Amit talán már „bogárnak" lehetne nevezni — kínosan megkövetelem a zsebkendő használatát ... Hát ezeket a válaszokat kaptam az én levélkémre. Es most szóljon valaki egy rossz szót az újságírókra!... Polák Imre Még leszerelése előtt határozott Úgy, hogy megpróbál mint pedagógus dolgozni. Eleinte szokatlan volt a munkaköre. Aztán lassanként megszokta. Most, amikor már második évben oktatja a tanulókat, úgy érzi, nagyon hozzánőtt a jövő könyvelőihez és nehéz, nagyon nehéz lenne elválni tőlük. A diákok is mígszerették az örökké mosolygó tanárt, akiről az első látásra nehezen feltételezhető, hogy az ökonómia tudományának a tanára, szakembere, kedvelője. A látszat azonban csal. A jómegjelenésü, megnyerő külsejű fiatalember szereti a számok birodalmát. Hogy az iskola, a tanítás magához láncolta Herényit, mi sem igazolja jobban, minthogy az ún. kiegészítő 1963. március 31. G eri Zoltán a tanítóképző utolsó osztályát a háború vérzivatarában fejezte be. Diplomája azonban nem sokat jelentett abban az időben, amikor jártak is meg nem is iskolába a gyerekek. Később a nyilasuralom egyik legnagyobb gaztettének áldozataként őt is elcipelték mint leventét Németországba. Nemsokára fogságba került. A jó nyelvérzékű fiatalember gyorsan elsajátította az orosz nyelvet. Lassanként megismerke- i dett a láger őreivel, vezetőivel. Később számvevőségen dolgozott, sőt egy időben lágerparancsnok is volt. Jól, odaadóan végezte munkáját, ezért gyorsan megszerették a magyar fiút. Szabadon járhatott-kelhetett mintha nem is fogolytáborban lenne. Már-már a szovjet vezetők is azt hitték, hogy ott reked az oroszul kiválóan beszélő szorgalmas fiú. Gerinek is voltak ilyen gondolatai. De a honvágy egyre jobban és jobban marcangolta szívét, hívta a kelet-szlovákiai síkság, a gólyafészkek... Hazaérte után tanítani hívták. Nagy szükség volt az orosz-szakos tanítókra. Egy évtizede igazgató lett a Vel'ky Hores-i iskolán. Hogy milyen nehéz körülmények között tanítottak eleinte ezen az iskolán, azt semmi sem igazolja jobban, minthogy két tanteremben kétszáznál több gyereket tanítottak. Most pedig, amikor a tanulók száma megközelíti a háromszázat, már nyolc tanterem áll rendelkezésükre. De nemcsak a tantermek Az idő a legdrágább száma bővült, hanem szépen berendezett politechnikai műhelyük is van. Hogy ma ideális körülmények között taníthatnak, abban oroazlánrésze van az iskola igazgatójának. De nemcsak az volt a gondja, hogy legyen hol kényelmesen tanítani, hanem minőségi tanítás is legyen az irányítására bízott iskolában. Ennek alapja pedig a tanítók továbbképzése. Ö volt az élenjáró a továbbtanulásban, a tizenhárom év legnagyobb részében tanult és ma is tanul. 1955- ben elvégezte a VSP-t. Négy évvel később harmadfokú képesítést szerzett az egyetemen a magyar szakon. De még ezzel sem elégedett meg s jelenleg is tanul a presovi főiskolán, ahol az orosz szakra szerzi meg a harmadfokú képesítést. Valaki azt hihetné, hogy ennyi tanulás és az iskola irányítása mellett nem jutott ideje társadalmi munkát végezni. Pedig ez nem így van. Geri elvtárs kommunista becsülettel dolgozott ahol segíteni tudott. Sokáig a titkári funkciót töltötte be, dolgozott a testnevelési szervezetben, a HNB építkezési szakbizottságában. Hosszú ideig tagja volt a párt ellenőrzési bizottságának. A járási tankönyvtanácsadónak is tagja évek óta. Hogy jó munkát végzett az egyes funkciókban mi sem bizonyltja jobban, hogy a különböző diplomok egymás mellett függnek a falon. A nagygéresi pedagógusok munkájának fő tartalma mindig a mezőgazdaság megszerettetése volt. Az iskola melletti 2 hektáros tangazdaságon kiváló termelési eredményeket értek el az utóbbi években. Az iskola melletti gazdaságban mintegy 40 000 korona értékű gép is van, amelyeket megismertetnek és megszerettetnek a tanulókkal. Az alapos előkészítés eredménye, hogy nincs gond a különböző mezőgazdasági iskolákba való jelentkezéssel. Bbldog családapa is Geri Zoltán. Két aranyos kislánya a család dísze. A nagyobbik már másodikos. Öröm végignézni a füzeteit. A meghitt családi otthonban poharak is kerülnek az asztalra. Az igazgató derűs mosollyal kínál, koccint, aztán leteszi a poharat. Nekem, aki már előre számban éreztem a kecskeméti pálinka zamatját, megállt a kezemben a pohár. — Igyon, csak nyugodtan — bíztat — én már öt éve nem élek vele. öt éve nem iszik semmilyen szeszes italt. Egyik napról a másikra mondott le róla. Ugyanígy a dohányzásról is. Hogy miért tette? Mert szerinte a világon az idő a legdrágább. Az idő múlását nem lehet késleltetni egy másodperccel sem. Már pedig az italozás drága órákat rabol el a gyorsan múló időből, amikor annyi és annyi sok a tennivaló. Rengeteg idő és józan ész kell ahhoz, hogy eltöprengjen azon, hogyan lehetne még színvonalasabbá tenni a nevelést, az oktatást. Nemcsak az iskolában, hanem az élettársával, a tanítónővel is sok a vita, beszélgetés az életük, munkájuk tartalmáról a „hogyan jobban“-ról. Geri öt idegen nyelvet is megtanult, hogy minél több nemzet életéből, nevelési problémáiból meríthessen. Most a negyedik X határán is fáradhatatlan erővel tanul, hogy jobban taníthasson, irányíthasson. A kiváló pedagógust, a melegszívű embert, sokoldalú tevékenységéért tüntették ki a tanítók napján.
