Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-31 / 26. szám
Szemelvények A. Sz. Sevcsenko A KUKORICA mmmm című könyvéből Gazdaság Kukoricafajta %S%Y'ha f'Wl “««""g Az adonyi „Béke" Mártonvásár 39 839 q 319 38 TSZ Ogyeszká 10 774 q 271 35 VIR 25 498 q 209 42 A Besnyői „Sallai“ Ogyeszká 10 723 q 239 33 TSZ Mártonvásár 39 537 q 231 45 VIR 25 429 q 180 42 Amint látjuk, a tejes-viaszos érésben begyűjtött silókukorica hektáronként ötször annyi keményítőértéket adott, mint a szemre termesztett kukorica és 25-szörösét annak, amit egy hektár zab. De nemcsak a „Béke“ TSZ ilyen kivétel! Vajon nem teremtettek itt kedvezőbb előfeltételeket ? Ném! Amit az is bizonyít, hogy más gazdaságokban is elértek hasonló eredményeket. Mint a táblázatból látjuk, a siló- ben az esetben is megmutatkoztak, kukorica termesztésének előnyei eb- (Folytatjuk.) k — Ml nem félünk a szövetke- 5Ji zetek egyesítésétől, ugye Marika? JJf.- jelenti ki derűsen Szilágyi Lajos, a kőkeszi szövetkezet elnöke. eső piaci termelés igen alacsony. Most drágán és keveset termelnek, ami a munkaegység értékét alacsony szinten tartja. Bállá József — Kovács István 1963. március 31. ■ VI. Magyarországi tapasztalatok! A/ígkedélyű, dolgos emberek lak* ják ezt a vidéket. Míg lent az Ipoly mentén zsírosak a földek, kevesebb munkával is bőven terem a róna, addig itt fent a hegygerinc lábánál bizony meg kell jócskán küzdeni a mostohább éghajlati és talajviszonyokkal, hogy a lehető legtöbbet kicsikarjanak a nehéz, kötött és agyagos talajból. Három falucska — Durkovce, Kamenné Kosihy és Sirkovce — szövetkezetének házatáján néztünk körül, hogy s mint gazdálkodnak, milyen nehézségekkel küzdenek. Nobilis és ignobilis Régi, sárguló anyakönyvekbe lapozgatunk. Az akkori társadalmi rétegeződésről vallanak a megfakult beírások. Az 1888 —1904-es anyakönyvben a következőket olvashatjuk: Nagy János, béres, Kőkeszi; Bállá Sándor, zsellér, Sirak; Bállá Ferenc szolga, Szelény; Zatykó János ostoros, Sirak; Piksziadesz János jobbágygazda, Sirak; Kmet Antal bíró, Kőkeszi. Tehát eképpen oszlott meg a titulus. A nobilis és ignobilis megnevezéssel egy 1855 —1896-os anyakönyvben találkozunk, ami nemest és nem nemest jelent. Néhányat idézünk: Kovács Antal, nemes és saját birtokán gazdálkodó; Kovács József nemes, árendás földön gazdálkodó; Kukolik István, ignobilis. A Sztranykovszkik, Lábadiak, Horváthok neve mögött is a nemes sző hivalkodik. Persze, errefelé is nagyot fordult a világ... A volt nemesek elszegényedtek, bocskoros nemesekké vedlettek. Legtöbbjének alig maradt a rangot, jómódot jelentő földből. A régmúlt nemesi világról már csak az anyakönyvek és a padlásokon porosodó kutyabőrök árulkodnak. Mindhárom faluban eltörölte az emberek rétegeződését a szövetkezés. Együtt munkálkodnak a nagy közös családokban a volt nemesek, zsellérek, ostorosok, szolgák, sarjai. Ki hogy dolgozik, úgy jussol a munkája után. A három gazdaság mérlegen Megközelítőleg egyformán gazdálkodnak, mégis a kőkeszi szövetkezet mondható a három közös gazdaság íözül a legjobbnak. A munkaegység értéke csak egy-két koronával különbözik, viszont a szorgalomból már egyik szövetkezetben több, a másikban meg kevesebb van. Főleg a munkaszervezés színvonalában vehető észre lényeges eltérés. Míg a kőkeszi szövetkezetben elég jól szervezik meg ‘ munkát, addig Györkiben már kis- . sé.sántikál, leginkább a növényter- ! Tnesztésbéh. Erre- vallanak az alacsony hektárhozamok is. Burgonyából csak 40 mázsát, árpából pedig 17,5 1 mázsát termeltek hektáronként. i Földterületük egyenként közeljár I 400 hektárhoz, vagy túlhaladja azt. ! Mondani sem kell, hogy a kis gazda- 1 ágokban nem bontakozhat ki a nagyüzemi termelés, ami egyben fékezője szakosításnak is. Holott az építkezés is már ezirányban folyik. A gyürci szövetkezetben egy korszerű borúneveidét építenek, de felerészben sem lehet a célnak megfelelően ki- , lasználni. Megfelelő sertésszállásuk , viszont nincs. Részben ez is hozzá- , árult ahhoz, hogy a malacok 28 százaléka elpusztult. György József zoo- s ;echnikus olyképpen nyilatkozott, jj íogy a borjúneveidét átépítik. Ez elesleges költség, amit megtakarítíatnának, ha egyesítenék a szövetcezeteket. — Volt már róla szó... — fejteette György zootechnikus —, de hát ddig még nem tudtuk nyélbeütni. Mi bár az egyesítés mellett döntötünk, a kőkesziek is ezt akarják, a irakiak viszont még tétováznak ... Gyürkiben a helyi adottságok a borúnevelésre nagyon kedvezőek; a telenészetnek is főleg itt a jövője, miéi elég sok a legelőjük. Nagyon időzerú a szarvasmarhatenyésztés kiejlesztése, mert kevés az istállőrágya. Akad olyan tábla föld is, mely 0 — 15 éve nem kapott istállótrágyát. Jövedelmező juhtenyészetet létesíthetnének A siraki szövetkezetben sem sokkal óbbak a termelési eredmények, mint iyürkiben, habár itt két koronával öbbet ért a munkaegység, ami bizoyos fokig elbizakodottá teszi a siakiakat. De ha mélyére nézünk a olognak, akkor a két korona többlet cissé csalóka; a tejtermeléssel egyálnapi átlagos súlygyarapodása 50-60 deka. Tehénállományuk egészséges. Szilágyi Lajos, a szövetkezet elnöke újságolta, hogy már négy esztendeje nincsen gümőkóros tehenük. Korszerű gazdasági épületeikben rend és tisztaság uralkodik. Ezt tapasztaltuk a tehénistállóban, ahol éppen Kosík Bertalan tartott ügyeletet. Az iparból jött vissza a szövetkezetbe, hazahívta faluja. — Szeretem a mezőgazdaságot, leginkább a teheneket, nézzék csak, hogy ragyog a szőrük — beszél elragadtatással a fejőgulyás. A legtöbb szövetkezeti tag hasonlóan vélekedik. Jó a munkafegyelem. A gépeket is alaposan kihasználják; a traktorosok képzésére is nagy gondot fordítanak. Szilágyi Lajos szövetkezeti elnökkel, Tóth István .agronómussal és Michnya István zootechnikussal folytatott eszmecsere az egyesítés előnyösségét igazolta. — Mi az egyesítés hívei vagyunk! — jelentette ki határozottan a szövetkezet elnöke. — Már beszéltünk a gyürki és a siraki szövetkezet vezetőivel. A gyürkiek velünk tartanak, a sirakiak meg majd csak belátják, hogy erőinket, földtalán nem dicsekedhetnek, ötvenkét tehéntől mindössze 150 liter tejet fejnek naponta. Az egy hektárra jutó húseladás még az egy mázsát sem éri el. Bár 105 hektár a legelőjük, mégsem használják ki gazdaságosan. Erről beszélt Dudás Vince, a szövetkezet zootechnikusa is. — Jobban kamatozhatna a legelő, ha ... Persze, a járási nemzeti bizottság is nagyobb megértést tanúsíthatna ... — A juhokra gondolsz, Vince? — Hát mi egyébre! — Bizony a mi falunkban ezer juhot is tartottak a múltban, most meg alig számlálunk harmincat — bizonygatja Ján Miskovkin, a fejőgulyás. Szívesen tartanának ezer juhot is. mert a tehén az erdős, bozótos, vízmosásos legelőt nem tudja hasznosítani kellően. A járási nemzeti bizottság jobban figyelembe vehetné a helyi adottságokat, s ennek megfelelően engedélyezhetné a szarvasmarha állomány csökkentését, ezáltal a juhállomány lényegesen felszaporodhatna. A XII. pártkongresszus határozata is emellett szól! c nat, mert sem szemtermés, sem ; ■ siló nem lesz. ) Kolbai K. professzor pedig a kukoí rica keresztsoros vetésével szembe> állította saját módszerét. E szerint i a módszer szerint a kukoricát 40 cm: es sortávolságú ikersorokban vetik, i majd 260 cm széles sorköz után ismét 40 cm-es sortávolságú ikersor . következik. A széles sorközt a terme- I lési időszak alatt többször kultivá. torozzák és a kukoricatermés betaka; rítása után búzával vetik be. Ezzel . a módszerrel több állami gazdaság és . termelőszövetkezet kísérletezik. ! Ennek dacára már 1958-ban több . termelőszövetkezet, így például az adonyi. „Béke“, a besnyői „Sallai“, a karcagi „Béke“ és „Hunyadi“, továbbá a Hajdúszoboszlói Mezőgazdasági Főiskola tangazdasága, a karcagi tangazdaság, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tangazdasága és még töb mezőgazdasági üzem hozzálátott a tejes-viaszos érésben begyújtott és silózott kukorica termesztéséhez és felhasználásához. Magyar barátaink hatékonyan hozzájárultak a silókukorica termesztése haladó tapasztalatainak gyakorlati elterjesztéséhez. Széleskörű népszerűsítő kampányt szerveztek és vagy húsz gazdaságban kezdtek kísérletezni az új módszerrel. Ezekben a gazdaságokban a kukoricát 70X70 cm-es, négyzetes-fészkes, tehát keresztsoros módszerrel vetették. Fészkenként 2—3, vagy 3—4 magot vetettek. ^A kukoricanövény többségét kétszer, két irányban sarabolták. Bár még csak kísérletezésről volt szó, de az elmondottakból azt látjuk, hogy a vetésnél és a növényápolásnál olyan módszereket alkalmaztak, mintha nagy területeken termesztettek volna új módszer szerint kukoricát. Mindez azt bizonyítja, hogy a kukorica termesztésének ez az ú módszere, amelyet csak első ízben alkalmaztak az MNK-ban, megfelel bármelyik termelőszövetkezet és állami gazdaság részére. Tájékoztatásként ismertetjük a fontosabb tényeket. Az eredmények feltárásánál kiindulunk az egyes gazdaságokból, a kukoricahibrid ékből r és fajtákból. A többéves megfigyelések alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az 1958-as év nem kedvezett a kukorica termesztéséhez. Kevés volt a csapadék és a száraz időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a terméseredmények alakulását. Ennek dacára az ú; módszer alkalmazása mellett mindenhol jó kukoricatermést értek el. Az alábbi táblázatban ismertetjük a silókukorica 1958-as évi eredményeit: A kukoricatermesztesben szerzet tapasztalatok szempontjából a szó cialista országok között Magyarorszái rendkívüli figyelmet érdemel. Ebbei az országban a kukorica szemre vall termesztésének gazdag hagyománya vannak és a magyar földművesei rendelkeznek a szükséges tudással é; tapasztalatokkal is. Amint azt mondottuk, Magyarországon a kukoricát a múltban főlet csak szemre termesztették, s mindössze a vetésterületének 1 %-ái használták fel silózás vagy zöldtakarmányozás céljából. Ezek a körülmények természetszerűen korlátozták i takarmányalap megteremtésének lehetőségeit és az állattenyésztési termelés fejlődését. Lényegesen megváltozott a helyzet a szovjet kormányküldöttség magyarországi látogatása után, tehát 1958- ban. Ny. Sz. Hruscsov a mezőgazdaság vezető dolgozóival széleskörű elvtársi eszmecserét folytatott és meggyőzően bizonygatta a kukorica silózás céljából való termesztésének előnyeit.- Győződjenek meg saját tapasztalataik alapján, vagyis kísérletezzenek olyképpen, hogy a kukoricatermés egy bizonyos részét silózzák tejes-viaszos érésben, a többit pedig hagyják beérni szemre. Biztosan meggyőződnek róla, hogy gazdaságosabb a kukoricát tejes-viaszos érésben silózni, mint szemre termeszteni — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. Meg kell mondani, hogy ezt a nézetet a magyar mezőgazdasági szakemberek nem tették egyik napról a másikra magukévá, hanem sokat vitatkoztak róla. A magyar mezőgazdasági szakembereknek és földműveseknek a silókukorica keresztsoros vetésével kapcsolatban is különböző nézeteik voltak. Egyesek például azt állították, hogy ez a módszer megfelel a Szovjetunióban, de nem felelhet meg magyarországi viszonyok között. Mások azt bizonygatták, hogy a keresztsorosan vetett és ápolt kukorica nem hoz nagyobb termést mint az, amelyet hagyományos módszerek szerint vetnek. Ezek az emberek valószínűleg megfeledkeztek a kukorica biológiai tulajdonságairól és abból indultak ki, hogy minél több növényegyed van egy hektáron, annál nagyobb termés várható. De voltak olyanok is, akik teljesen indokolatlanul arra figyelmeztettek, hogy idő előtti a kukoricatermesztés szovjet tapasztalatainak népszerűsítése stb. S amikor a „Béke“ termelőszövetkezet elhatározta, hogy kukoricát silőzás céljából is termeszt, a környező községek földművesei azt hangoztatták, hogy ebből semmi jó nem származ-A szóbanforgó borjúnevelde jeinket egyesítve juthatunk előbbre Bár a kőkeszi szövetkezetnek jé a tehénállománya, kevés a legelője Míg az 54 hektár rétjükön is savanyú széna terem, mert a beiszapolódott patak gyakran elönti a rétet. A talajjavító szövetkezet mihamarabb hozzáfoghatna a medermélyítéshez és a rét alagcsövezéséhez. Meglepő, hogy egy szövetkezetben sincs jelentős gyümölcsös, vagy szőlészet, pedig a dombos, oldalas dűlők erre tág lehetőséget nyújthatnának. A járás több segítséget nyújthatna az említett szövetkezetnek, szervezési és anyagi téren. A három szövetkezetben szerzett tapasztalatok bizonyítják: érett a helyzet az egyesítésre. A szövetkezetek vezetői és tagjai többet beszélhetnének az egyesítés előkészületeiről. Mindannyiuk érdeke, hogy az egyesítés után áttérjenek a belterjes gazdálkodásra, mert az egy hektárra Jól bevált náluk a kacsatenyésztés a zootechnikus szerint 1500 kacsát i; tenyészthetnek. Emellett kifizetődni a pulykatenyésztés is, mert van elé; legelő. A munkaszervezés jobb, mint Gyürkiben. Például a mélyszántást sikerült annak idejében elvégezniük Nagy gondot fordítanak a tehénállomány felújítására. Egyetlen gümőkóros tehenük sincs. Központ lehetne Ä legjobban szervezett gazdasác - amint már említettük — a kőkeszi, amely az egyesített szövetkezet központja lehetne a mostoha körülmények ellenére elég magas hektárhozamokat ért el. Míg a gyürk: szövetkezetben csak 40 mázsa burgonyát termeltek hektáronként, a kőkesziben 110 mázsát. A hízósertései 5 De a „Sallai“ TSZ eredményei is azt mesztése minden szempontból előbizonyítják, hogy a tejes-viaszos nyös. íme az eredmények: érésben begyűjtött silókukorica terx Keményitőérték 1 q keményítőérték' ter° 1 ha melésének önköltsége Silókukorica 73,5 q 30 Frt Kukorica szemre 24,0 q 220 Frt Zab 11,3 q 330 Frt A kísérletezések alkalmából a magyar földművesek arra törekedtek, hogy a lehető legalacsonyabb önköltség mellett minél magasabb hektárhozamot érjenek el, de necsak zöldanyagból, hanem csőtermésből is. Az elért eredmények figyelemre méltóak. Nagy jelentőségű főleg az, hogy a négyzetes-fészkes, tehát keresztsoros módszer alkalmazásával elérték a feltételezett magas csőtermés-átlagot. Egyes hibridek esetében a csőtermés az össztermésnek 40 %-a volt. Különös figyelmet érdemel az adonyi „Béke“ TSZ, ahol a különböző kukoricafajtákból 681 mázsás átlag hektárhozamot értek el, míg a Martonvásár 39-es fajtából 839 mázsát. Az plemzés alanián meaálfaoítást nvert. hogy egy hektáron átlag 197,5 mázsa szárazanyagot, 121,2 mázsa keményítőértéket és 8,16 mázsa emészthető fehérjét termeltek. A hasonló körülmények között szemre termesztett kukorica 29,5 mázsa hektárhozamot adott. Ez annyi, mint 25,1 mázsa szárazanyag, 23 mázsa keményítőérték és 2,08 "mázsa emészthető fehérje. Zabból 10,6 mázsás hektárhozamot értek el, ami 9,2 mázsa szárazanyagnak, 5 mázsa keményítőértéknek és 0,87 q emészthető fehérjének felel meg. Áttekintés céljából az alábbi táblázatban ismertetjük a hektáronként elért keményítőértéket és kitermelésének önköltségét. .... - Keményitőérték 1 q keményitőérték térovenH i ha melésének önköltsége Kukorica tejes-viaszos érésben 121,2 q 19 Frt Kukorica szemre 23 q 86 Frt Zab 5 q 290 Frt Például a karcagi „Béke“ TSZ silókukoricából (Bukovinszky hibrid) tejes-viaszos érésben 410 mázsás hektárhozamot ért el. Ez annyi, mint 156 mázsa szárazanyag és 66,4 mázsa keményítő hektáronként. Egy mázsa keményítő önköltsége 47 forint volt. Ugyanakkor a szemre termesztett kukorica esetében egy mázsa keményítő önköltsége 115 forintot, míg a takarmányrépánál 333 forintot tett ki. Hasznos lenne az egyesülés
