Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-13 / 21. szám

Farsangvégi „lakodalom“ Még decemberben történt, mikor a jászóiak elhatározták, hogy „meghá­zasodnak“. Mint megfelelő partnert, a debrődieket szemelték ki. Kevés töprengés után el is mentek megkér­ni a „menyasszonyt“ — kinek szin­tén megtetszett a házassági ajánlat. Nemsokára megkapták az igenlő vá­laszt. A megegyezés tehát megtör­tént. A „lakodalmat“ farsang végére tűzték ki. Az ez évi farsang nem volt nagyon hosszú. Arra azonban elég, hogy mind a „menyasszony“, mind a „vőlegény“ elintézhesse a még vitás dolgait, hogy a házasság után mindkéttőjüknek a legnagyobb rendbe legyen a „szé­nája“. Az idő elröpült és elérkezett az utolsó nap — farsang vége. Az ünne­pi aktust a jászói kultúrházban tar­tották meg. Mondanom sem kell, hogy a nagyterem színültig megtelt ünnep­lő „lakodalmasokkal“. Voltak itt gyerektől felfelé egészen 80 éves ko­rig. Mindenki kíváncsi volt, hogyan zajlik le egy „szövetkezet-lakodalom“. A kíváncsiság érthető, mert ilyen esemény csak egyszer van a község­ben. A „lakodalommal“ együtt megtar­tották a „keresztelőt“ is. Az újszü­lött neve „Közös Út“ lett. A hivatalos rész után a díszvacsora következett,­­majd reggelig tartó mulatozás. Ropta a táncot öregje-fiatalja — mindenkit fellelkesített az egyesítés. S most nézzük meg, mi áll a lako­dalom mögött, milyen célból házasod­tak, hogyan teszik meg az első közös lépéseket, és mik a további terveik. A két szövetkezet egyesítése után az összterület 1296 hektár lett, mely­ből a szántó 708 hektár. A terület a burgonyatermelő körzetbe tartozik. Nehéz körülmények között termelnek, de így egyesítéssel könnyebben és Jobban megtudnak majd oldani min­den problémát. Elsősorban is meg tudják oldani a termelés szakosítását. A növényter­mesztésben ez nagy előnyt jelent, mert így az egyes növényeket a leg­megfelelőbb helyen tudják termelni. Megoldódik a ihunkaerőkérdés Is. Eddig mindkét szövetkezet munkaerő­hiányra panaszkodott. Kevés a fiatal. Nagyobbrészt asszonyok dolgoznak, mert a férfiak többsége otthagyta a falut. A szövetkezeti dolgozók átlag életkora 53 év. Azzal ugyan nem sza­porodik a tagok létszáma, ha a két szövetkezetből egy lesz — ez a kér­dés mégis megoldódik. A nagyobb földterület lehetővé teszi a gépek nagyfokú kihasználását — ami maga után vonja az élőmunka csök­kenését. Mivel mindkét szövetkezet szép gépparkkal rendelkezik (2 ga­bonakombájn, 3 silókombájn, 3 DT stb.) megpróbálkoznak a komplex gé­pesítés bevezetésével. Ez évben még csak gépesített csapatot szerveznek, de ha ez bevált, jövőre már komplex­­brigádot létesítenek. Már most terv­be vették, hogy az idei kaszálásnál, szénaszáritásnél, kukoricánál (30 hek­táron), takarmányrépánál (9 hektá­ron), lóherénél (77 hektáron), ár­pánál (100 hektáron) felmerülő mun­kákat teljesen géppel végzik el. Ezeknél a növényeknél az élőmunka­szükséglet a minimumra csökken. Az állattenyésztést szakosítják. Az istállók összetétele erre nagy lehető­séget ad. Jászón már majdnem tel­jes egészében sikerült a TBC-s állo­mányt kiselejtezni. Nem úgy Debrő­­dön, ahol az állatállomány egy része még mindig e betegségben szenved. Most a két helyről összevonják és úgy helyezik el, hogy fertőzés már ne történjen és minél előbb elérjék a teljesfokú, egészséges állományt. Debrődön a sertésekkel is baj van. Az anyakocák számát nagyobbrészt még az összpontosítástól meglévő öreg sertések képezik. Természetes, ezektől a legjobb gondozás mellett sem le­hetett évenként a tervezett malaco­kat fölnevelni. Ennek következménye aztán, hogy az évi ellési áltag egy anyakocától csak 7,2 darab. Most az állományt teljesen fölfrissítík. Jászó­ról hoznak fiatal anyakocákat, azokat pedig kiselejtezik. Ez évben már lé­nyeges javulásnak kell beállni a sertés­tenyésztésben. A szövetkezetnek nagyon kifizető a juhállomány. Több hektár olyan lege­lőjük van, amit csak a Juh legelhet. A juhtartás aránylag kevés költség­gel jár. Megeszi az olyan szénát vagy más takarmányt is, amit a szarvas­­marha nem fogyasztana el, ős munka­erő Is kevés kell hozzá. A befektetési költségek tehát alacsonyak. Viszont a tőlük származó jövedelem annál na­gyobb. A szövetkezetnek most már 510 merinóí juha lesz. Ebben a hó­napban a költségvetésben 170 000 ko­rona bevétel szerepel a gyapjúból és 50 000 a sajtból. A juhok tehát sok­szorosan gyümölcsöztetik a befekte­tési költségeket. Ami a takarmányt illeti — no, eb­ből elég gyenge lábon állnak. Szemes­takarmányból még van elég, de szé­nából ... A múlt év szeptemberében nagy csapás érte a jászói szövetkeze­tét. A széna nagyobb részét a vasút közelében levő zsindelyes tetejű csű­rökben helyezték el. A szárazság kö­vetkeztéiben egy napon a vonatból kicsapódó szikra meggyújtotta a csűrt. A leggyorsabb védekezés elle­nére Is 13 vagon szénájuk égett el. Ezt bizony most nagyon megsínylik az állatok. A siló is elég kevés, mert Jászón az elmúlt évben 24 hektár kukoricát a szárazság miatt ki kellett szántani. Debrődön már 28 hektárról sikerült a silózás. A takarmány ezután közös lesz, így újig nagynehezen kitartanak. A következő évek takarmányproblé­máitól nem félnek, mert a két szövet­kezetnek összesen 130 hektár a jó minőségű rétje. A Bódva ezt minden évben elönti, ezzel megtrágyázza és a kellő gondozás mellett így kitűnő szálastakarmányt nyernek. A szervezési munkát is ügyesen old­ják meg. A két szövetkezet élére No­­vék József kerül, aki már Jászón 12 évig volt elnök. Most újból két évre választották meg. A főkönyvelőséget könyvelőhiány miatt már eddig is mindkét helyen Csoltko Jenő végezte. Az egyesítés után így legalább „ott­hon lesz“ a munkájában. A vezetőség többi tagjait mindkét szövetkezetből választották. Az egyetértés így to­vábbra is meglesz. Úgy egyeztek meg, hogy a tagsági, valamint a vezető­ségi gyűléseket is megosztják.. Egy­szer Jászón, máskor pedig Debrődön tartják meg. Így a szövetkezeti tag­ság nem panaszkodhat az esetleges utazgatások miatt. Közös elképzelések, közös tervek, közös célok — a Közös Üt szövetke­zetnek ezután minden közős lesz. Most már csak a tagságtól függ, hogy sok olyan eredményt érjenek el, amely mindnyájuk érdekét szolgálja. Zsebik Sarolta A gyümölcs a legtermészetesebb gyógyszer A komárno! JNB mezőgazdaság osztálya a közelmúltban szőlészeti, gyümölcsészeti, zöldségtermesztési műszaki-gazdasági értekezletet tar­tott. Ezen az értekezleten jelen vol­tak tudományos dolgozók, a központi és járási szervek képviselői, valamint Dr. Porpászi Aladár akadémikus, a Fertői Nemesítő Állomás igazgatója és Horváth Károly az állomás főmérnö­ke (mindketten a Magyar Népköztár­saságból), továbbá a járás szövetke­zeti elnökei, az állami gazdaságok igazgatói és a mezőgazdasági nagy­üzemek szőlészeti, gyümölcsészeti és zöldségtermesztési szakemberei. Hlaváö mérnök, a JNB mezőgazda­­sági osztályának vezetője beszámoló­jában sokoldalúan foglalkozott az em­lített kultúrák jelenlegi termesztésé­nek nem kielégítő formáival, ered­ményeivel. Majd ismertette a XII. pártkongresszus határozatának a sző­lő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre vonatkozó feladatait. Köztársaságunkban az egy főre ju­tó gyümölcsfogyasztásnak 100, s zöld­ségfélékből pedig 120 kg-nak kell len­nie. Ez azt jelenti, hogy kétszeresére kell a fogyasztást emelni, még hozzá túlnyomórészt saját forrásainkból. Ennek érdekében a gyümölcsfák szak­szerűbb ápolásra és ifjitásra szorul­nak s nemes szőlővel telepítsük be, főleg olyan területeket, ahol más nö­vények kevésbé díszlenek. Itt leg­inkább a futóhomokra gondolunk, amelyek járásunk területén nincsenek eléggé kihasználva. A komáromi járás szőlőterülete 1618 hektárnyi. Ezt a területet 1965-ig 292 hektárral, majd 1975-ig újabb 1077 hektárral fogjuk növelni. Meg­jegyzendő, hogy a szőlőterület ne­gyedrésze a múlt évben direkttermő volt, amelyet 19 %-ra sikerült le­csökkenteni. A jövő évben a direkt­termő szőlő területe tovább zsugoro­dik majd, hogy helyét a nemes szőlő­fajták foglalják el. Természetesen, nem elaprózódott parcellákon. Itt az ideje, hogy az új telepítéseket már a nagyüzemi szőlőtermesztés elvei sze­rint végezzük. Idén a szőlőtelepítési terv 93 hektárt irányoz elő, s a leg­jobban bevált Olasz rizling, Ezerjó és Mülier-Thurgau kerül előtérbe. A gyümölcstermesztés terén is me­részek a tervek: 1970-ig virágzó gyü­­mőlcsöskertté alakul át a járás te­rülete. Jelenleg több mint félmíllő gyümölcsfát tartunk számon, amely­ből 180 ezer közös vagyont képez. Az idén az ültetési terv 23 ezer gyü­mölcsfa telepítését irányozza elő. A kiültetés 1970-ben eléri majd az 1000 hektárt, s főleg kajszi- és őszi ba­rackból, valamint téli almából tevő­dik össze. Járásunk büszkesége lesz a Komárnoi Állami Gazdaság bálványl 800 hektáros gyümölcsöse, 1970-ben. Zöldséget eddig 43 mezőgazdasági üzem termeszt, amely 25 üzemben összpontosul majd, s 14 százalékkal emelkedik 1965-ig a zöldségtermesz­tés. Ám egyes szövetkezetek vezetői­nek sokkal többet kell törődniük a zöldségtermesztés kérdésével. Például a sokolcei szövetkezet kertészetében tavaly 15 hektárnyi területen az egy ha-ra tervezett 167 mázsa zöldség he­lyett 243 mázsát termeltek, vagyis az előirányzott 29 780 korona helyett 32107 korona volt a hektáronkénti bevétel. Ezzel szemben a príbetai szövetkezetben (amelynek a sokolcei EFSZ-éhez viszonyítva sokkal jobb az éghaljati viszonya) a 19 hektár terü­leten az egy hektárra tervezett 120 mázsa zöldség helyett csak 80 má­zsát takarítottak be. Így az előirány­zott 11 600 korona bevétel 8424 koro­nára csökkent. Jó példának hozható még fel a Dedina Mládefe-i 256 má­zsás hektárhozam zöldségből, vala­mint a kameniínái 218, s a Zlatná n/O-i 269 mázsás ha-hozam; viszont I2án csak 8, Dulovcén pedig 79 mázsa zöldséget termesztettek hektáronként. Dr, Porpáczi Aladár akadémikus értékes vitafelszólalásában kitért a Kárpát-medence egyedülálló éghajlati viszonyaira, amelyek nagyon kedvező­ek az említett növények számára, job­bak, mint a napsugaras Olaszország­ban, s méltatta a nagyüzemi gyü­mölcstermesztés előnyeit: — A híres magyar nagyüzemi gyü­mölcsösök önnállóan gazdálkodnak, s Jól kihasználják főleg a homokos talajokat. A sortávolságot szélesítik és a tőtávolságot pedig szűkítik, sö­vényféle fasort alakítanak ki. Ennek előnye, hogy a fák alacsonyak, köny­­nyebben végezhetők az ápolási, szüre­telést munkálatok, kevesebb permet­­anyag vész kárba, s a hektárhozam 300—400 mázsa is lehet. A széles sorközökben nagyobb gépek Is elfér­nek, s a zöldtrágya-növény is jól meg­nő, így ezek a sorközök nem vonnak el trágyát a szántóföldi növényektől. Porpáczi akadémikus számításai szerint a gyümölcsszüret a magastör­­zsü fáknál az évi munkálatok 60 %-át öleli föl, viszont a törpefáknál ez csökken, s vele együtt a kitermelési ár Is alacsonyabb. A rentábilis szőlő-gyümölcskertészet sok asszonyt foglalkoztat a magyar mezőgazdaságban és így a mezőgaz­daság nagy bevételeket biztosító könnyű iparává vélik. A Magyar Nép­köztársaságban 1970-ig a szántóföld 10 °/o-án termesztenek majd gyümöl­csöt, szőlőt, ami a magyar export 70 %-át fogja képezni. Az értekezlet, s a vitafelszólaláso­kat Kosztankó Antal, a Komárnoi Já­rási Pártbizottság vezető titkára ér­tékelte záróbeszédében. Rámutatott, hogy a Napot, mint nyersanyagot job­ban ki kell használni a gyümölcs, szőlő és zöldségtermesztés szempont­jából, mert ezek a termékek szolgál­tatják a legtermészetesebb gyógysze­reket, s a hektárnyi Jövedelem a le­hető legmagasabb. Majd felkérte Kosztankó elvtárs járásunk valameny­­nyi dolgozóját, hogy ezen örömteljes terv megvalósításához mindannyian járuljanak hozzá. Kása Mihály (Zemanská OlCa) Síkföldi emberek ók, a csalló­közi rónák fiai. A túlzott óva­tosságot félretéve hamar megbarátkoznak az újjal, a fejlődést előremozdftóval. Már tavalyelőtt úgy érezték, hogy elavult a mezei csoportok rendszere. Szorít, mint a kamaszlegény-kinőtte rámáscslzma. Az effajta kényelmet­lenségtől szabadultak meg a dióspa­­tonyi szövetkezet vezetői, amikor a komplexbrigádot nyélbeütötték. Ám az új „lábbeli“ kezdetben igen­csak szorított. Mindaddig, amíg a láb­hoz nem állt. Az össze nem szokott traktorosok, a pontosnak egyáltalán nem mondható nyilvántartás, no meg a tapasztalat hiánya is egész sor ne­hézséget okozott... De mindezen hamarjában túltették magukat. Közös erővel hárították el a haladást aka­dályozó torlaszokat. Az első siker Roppant nehéz évet hagytak maguk mögött. Késve érkezett a kikelet, amely semmi jót nem kínált. Dologhoz láttak hát! A tavaszi munkákat már az új szervezés jellemezte. Ugyanis, gépek­re osztották el a feladatokat. Így lényegesen megcsappant a gyalog­erők száma; a növénytermesztésben ennek ellenére meggyorsult a munka­végzés, egyik dolog nem nőtt a má­sikra. Szélesre tárták az új technológia érvényesülésének kapuját. A gabona 98 százalékát kétmenetesen takarí­tották be. Hat kombájnnal dolgoztak. A jó munkaszervezés, a gépek alapos, kihasználása és szorgoskodásuk ered­ményeképpen az aratást, szalmaössze­­takarítást, valamint a tarlóhántást 12 nap alatt elvégezték, amire a szövet­kezet fennállása óta nem volt példa. A huszonhattagú komplexbrigád — amelyre a járásbéliek is felfigyeltek — győztesen került ki a múlt évi ga­­bonabetakarltási versenyből, Varga Imre hozzáértő vezetésével. köszöntsék a kongreszust, nagyon értékes szocialista kötelezettségeket vállaltak. Ezek a vállalások az évi normálhektár-terv túlteljesítésére, üzemanyag megtakarítására, a gépja­vítási költségek leszorítására, stb. irányultak. A munkaverseny jó iráhyítása, a vállalások teljesítésének rendszeres ellenőrzése a második jelentős siker elérését eredményezte. A pártnak adott becsületszavukon szemernyi csorba nem esett. Az évi normálhek­­tár-tervet 116,5 százalékra teljesí­tették. Az egy normálhektár megmű­velésére előirányzott 83 korona ki­adásnak a felét (42 korona) merítet­ték csak ki. Vállalásaik túlteljesítésé­vel elérték, hogy 156 832 koronát megtakarítottak közös gazdaságuk javára. Fáradozásuk, önzetlen szorgalmuk legnagyobb elismerése: a „XII. párt­­kongresszus brigádja“ titulus, amely­nek birtokába jutottak. nem láttam, mint itt. Nagy becsben tartják itt a gépet. Számos komplex­brigád felkereshetné a kormány­­kitüntetésre előterjesztett dióspa­­tony-kisíaludi brigádot. Lehet tőlük tanulni sokat — az alkatrész-rend­­bentartást illetően is. Ez a komplexbrígád elől jár abban is, hogy az állattenyésztés gépesítését Nem ülnek babéraikon ... és a második A brigád tagjai egy szép napon összedugták a fejüket. Elhatározták, hogy versenyre kelnek a „XII. párt­­kongresszus brigádja“ büszke titulu­sért. Természetesen, hogy méltó módon Az elért sikerek nem teszik elbiza­­kodottá a brigád tagjait, sem a veze­tőket. Tovább tökéletesítik a munka­­szervezést. Ezt megköveteli az is, hogy az 1880 hektárnyi mezőgazda­­sági földterületük 2316 hektárra nö­vekedett azáltal, hogy a szomszédos kisfaludi szövetkezet csatlakozott hozzájuk, ingó és Ingatlan vagyonával, tagságával együtt Nemcsak a földterület szélesedett ki az egyesülés folytán, hanem a komplexbrigád tagjainak száma is megszaporodott. Ugyancsak kibővült a géppark is. Említésre méltó még, hogy a központifűtéses gépjavító­­műhely 16 dolgozója is a brigádhoz tartozik már, amelyet alapos meg­fontolás előzött meg. Abból indultak ki, hogy a gépek kellő időben, jól legyenek megjavítva, s ezáltal a leg­kisebbre csökkenjen a gépkiesés. Lényeges dolog ez, hiszen a komp- Jexbrigád kevés híján hárommillió korona értékű géppel rendelkezik. Sokhelyütt megfordultam már, de annyi gépet fedél alatt, gondosan el­raktározva, konzerválva, még sehol •fátból és 27 kg kénsavas ammóniák­ból állítják elő a szükséges víz hoz­záadásával. A tejhozam-emelkedés tehenenként és naponta 4—7 deci. Tehát a napi tejtöbblet mintegy 160 liter. Aki papírt és ceruzát vesz a kezébe, könnyen kiszámíthatja, mit jelent egy ilyen moslékgyér — főleg takar­­mányszük esztendőben. * * * Jól felkészült a dióspatony-kisfa­­ludi EFSZ immár népes komplexbri­gádja a tavaszi munkákra. A brigád tagjai még a közeli napokban rövid (háromnapos) iskolázáson vesznek részt. Van rá idejük, hiszen a gépe­ket kijavították a megszabott, időn belül. Fokozott gondot fordítanak a szö­vetkezet tagjai a saját takarmány­alap megteremtésére, az istéllótrágya, trágyalé és műtrágya szakszerű gon­dozására, valamint ezek felhasználá­sára. Ebben látják a termelés további fellendítésének előfeltételeit. Ha egy közös cél — a termelési irányszámok elérése — lebeg majd nap mint nap szemük előtt, akkor az egyesített szövetkezet a tavalyitól még sikere­sebben zárja majd az idei éve#. Nádszegi Kovács István ötvenezer korona beruházási költséggel központi fütésessé alakították a gépjavítóműhelyt, amelyben a nagy hidegek elle­nére is zavartalanul folyt a munka. Ott jártunkkor Pong­­r á c z Mihály éppen egy gép­alvázat hegesztett, Táncos János és Méri József a DT— 54-es lánctalpas traktorra sze­relték a sárvédőt, Horváth Ferenc — aki a képen Is lát­ható — pedig alkatrész készí­tésén munkálkodott. szorgalmazza. Pőthe József műhely­vezető kíséretében alkalmam nyílt a mintegy 100 000 korona beruházási költséggel létesített moslék-gyár megtekintésére. Ez a gyár naponta 100 hektoliter élesztősített moslékot termel 400 tehén részére. Ezt a mós­­lékmennyiséget 9—10 mázsa takar­mánycukorrépából, 30 kg szuperfosz-Javítóműhely nélkül is jól halad a munka összesen 40 traktort, 10 kombájnt, 4 tehergépkocsit és számos más me­zőgazdasági gépet mondhat magáénak a marcelovái szövetkezet tagsága. A gépek jó kezekben vannak: a lánc­talpas traktor vezetője Kotárovszky József, aki a múlt év őszén a mély­szántási versenyben harmadik helyet vívott ki a járásban. A legjobb kere­kes traktoros Fábrlk Márton és Brat­­kó László. A traktorosok és gépjavítók mun­káját nehezíti, hogy nincsen megfe­lelő szerelőműhelyük. Már régebben előirányozták a vezetők garázs és szerelőműhely építését, de mosta­náig nem került sor a felépítésére. Baranyai Géza, a kovácsmű­hely vezetője és a műhely dolgozói elhatározták, hogy a nehéz körülmé­nyek ellenére üzemképessé teszik a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági gépeket, mire a tavasz beköszönt. Ez évben már két komplexbrigád működik a szövetkezetben; az egyik a CSISZ védnöksége alatt. Máriási János (Marcelová) 1963. március 13. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom