Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-13 / 21. szám

EFSZ-einkben az elsődleges nyilvántartás vezetését 3. kivel (kikkel) szükséges aláíratni, 4. kinek kell az egyes példányokat továb­bítani és milyen határidőn belül. Ezzel az EFSZ minden funkcionáriusát részletesen meg kell ismertetni, mert kielégítő munkát csak ezek után várha­tunk tőlük. A növénytermesztésben használatos el­sődleges bizonylatok kitöltésének techni­kája és körforgása a következő: ■ MUNKAJEGYZÉK. A munkajegyzé­­ket a mezei termelőcsoport vezetője, vagy a csapatvezető az alakulat vala­mennyi tagja számára két példányban köteles vezetni, amit tíz naponként lezár. Ezen a bizonylaton terményfajták sze­rinti csoportosításban mindazokat a mun­kálatokat szükséges feltüntetni, amelye­ket a csoporttag tíz nap alatt elvégzett. Továbbá azt is fel kell tüntetni, hogy elvégzett munkájáért mennyi munkaegy­ség! illeti őt a jóváhagyott teljesítmény­normák, valamint a nehézségi osztályok szerint. A csoport, vagy csapatvezető az eredeti példányt legkésőbb a- tíznapos időtartam eltelte utáni harmadik napon átadja a könyvelőnek, a másolatot pedig az egyes tagoknak, akik az eredeti alá­írásukkal igazolják a másolat átvételét. A munkajegyzékeket a szövetkezet köny­velője dolgozza fel, amely munka során figyelemmel kíséri, hogy mennyi teljesít­ménynormát, vagy munkaegységet merí­tetek ki az egyes tagok a különféle ter­mények termesztésével kapcsolatban. ■ CSÉPLÉSI NAPLÓ. A cséplőgéppel kicsépelt gabona nyilvántartására a csép­­lési napló szolgál. Ezt két példányban vezeti a mázsálással megbízott személy vagy a csoportvezető, mégpedig termé­nyenként és műszakonként. A cséplési napló négy részből áll: • Az 1. részben feltüntetjük azt a terü­letet (táblát), amelyről a kérdéses műszakban csépeltek, továbbá a gabonaszállító szekerek vagy ko­csik mennyiségét, valamint a ki­csépelt gabona súlyát összesen és az egyes minőségi osztályok sze­rint. Ugyancsak ebben a részben tüntetjük fel a műszak ideje alatt felhasznált energiát, illetve üzem­anyagot. • A 2. részben feljegyezzük azon körül­ményeket, amelyek a folyamatos cséplést gátolják (például szíjsza­kadás, motorhiba stb. és hogy mennyi ideig állt a gép a dolgozók étkezése miatt. • A 3. rész a kicsépelt gabona elszállí­tásának nyilvántartására szolgál. A cséplést vezető személy (má­zsáié) minden elszállított tételre átvételi elismervényt állít ki. Az elszállított mennyiséget a második sorba jegyzi fel, mert az elsőbe a megelőző műszak maradékmeny­­nyiségét írja be. Az oldal betöltése után az utolsó sorba a következő műszakban elszállításra kerülő ma­radékot jegyzi fel. Ha a gabonát a szövetkezet raktárába szállítják, akkor a raktárnok az átvételi elis­mervény másolatán igazolja a ter­mék átvételét, melynek eredetijét és egy másolatát magának és a könyvelőségnek tartja meg. Ha a gabonát egyenesen a felvásárló üzembe szállítják, akkor az átvé­teli elismervény eredeti példáját a felvásárló üzemtől kapott felvá­sárlási bizonylathoz csatolják. A mázsakezelő a szabályszerűen ki­töltött cséplési napló egyik pél­dányát a megfelelő átvételi és fel­­vásárlási elismervényekkel együtt átadja a csoportvezetőnek, aki el­lenőrzés után további feldolgozás céljából a könyvelőhöz juttatja azt. A cséplési napló másodpéldánya a mázsakezelő blokkjában marad. • A 4. részben feltüntetjük a cséplő­gépnél dolgozó személyek neveit, azok biztosításának, valamint ju­talmazásának céljából. ■ ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY. Az átvé­teli elismervényt a raktárnok a szállító­tól jegyzék nélkül átvett anyagról, a cso­portvezető, cséplésvezető, illetve mázsáló pedig a szövetkezet raktárába beadott terményekről állítja ki. Az átvételi elis­mervény az összes anyagféleség (takar­mány, saját termékek, anyagok stb.) elszámolására szolgál. Az átvételi elis­mervény kiállításának alapja a mázsálási napló (kombájnaratáskor, száraz takar­mányok és zöldtakarmányok begyűjté­sekor) vagy a cséplési napló. Ezekben az esetekben az átvételi elismervényt három példányban állítjuk ki. Az eredeti pél­dányt a raktárnok a könyvelőnek adja át, a másodpéldány a raktárnoknál ma­rad, aki azt a raktári segédkönyvbe tör­ténő beírás után időrendben összefűzi, a második példányt pedig a kiállító a blokkban hagyja. Az átvételi elismervényt a csoportvezető, cséplésvezető, illetve mázsáló mint a nyomtatvány kiállítója, a raktárnok pedig, mint az átvételt iga­zoló személy írja alá. A vásárolt készle­tek átvételét a raktárnok, vagy a má­zsáló a szállítási jegyzékben igazolja, amit azután a könyvelőnek ad át. ■ KIADÁSI ELISMERVÉNY. A kiadási elismervényt három példányban az a szövetkezeti funkcionárius tölti ki, akit a vezetőség a készletek feletti rendelke­zés jogával ruházott fel. A szövetkezet könyvelője, vagy a csoportvezető szintén három példányban tölti ki a felvásárló üzemnek történő gabonabeadásról szóló kiadási elismervényt. A termék elszállí­tását megelőzően a szövetkezet elnöké­nek a beadást aláírásával igazolnia (en­gedélyeznie) kell. A raktárnok, vagy a cséplési mázsakezelő a terményeket az átvételt végző személy (sofőr) aláírása ellenében adja ki, s a kiadási elismer­vényt maga is aláírja. Az eredeti pél­dányt egy másodpéldánnyal a raktárnok veszi át és a kiadási oszlopba írja a ténylegesen átadott mennyiségiét. Az első másodpéldányt a raktárnok, mint a ki­adás bizonyítékát magánál tartja és mi­után a kiadást a segédraktárkönyvbe bejegyezte, időrendi sorrendben az irat­rendezőbe fűzi azt. Az eredeti példányt átadja a könyvelőnek az átvételi elismer­vényekkel együtt, aki ezek alapján ve­zeti a raktárkönyvet, (-lapokat). A má­sodik másodpéldány a kiállítónál marad a blokkban. E . kiadásielismervények mutatják a szövetkezet összes anyag- és terménykiadását. A kiadási elismervény használható a takarmányok kiadásakor is. A raktárnok a szövetkezet raktárából anyagot vagy terményt csak az elnök vagy más megbízott személy által aláírt igénylőlap (kiadási elismervény) alapján adhat ki. Kivételt csak kisebb tárgyak képeznek, például villanyégő, apró javí­tásokhoz szükségies anyag stb. Ilyen eset­ben a raktárnok az apróságok kiadásét valamint átvételét vagy külön lapon vagy külön füzetben igazoltatja és a csoport­­vezető ennek alapján kiadási elismervényt állít ki rájuk. ■ MÁZSÁLÁSI NAPLÓ. Ezt a nyomtat­ványt a mázsakezelő vezeti két példány­ban. Eredeti példányát átadja a szövet­kezet könyvelőjének, a másolat pedig nála marad a blokkban. A mázsálási nap­lóba be kell vezetni a betakarított ka­pásnövények, száraztakarmányok és zöld­­takarmányok egész mennyiségét, továbbá a kombájnnal aratott gabonát is. Ha nem lehet a zöldtakarmányt (valamint a szá­raztakarmányt) lemérni, a mázsálási naplót a takarmánytermesztő csoport vagy csapatvezetője tölti ki, amelybe beírja a takarmányok hozzávetőleges, a valóságot legjobban megközelítő tiszta súlyát. A mázsálási naplónak tartalmaz­nia kell a következőket: a dátumot, a szállító (fuvaros) nevét, annak a táblá­nak, amelyről a betakarítást végezték, közelebbi megjelölését, a termény súlyát, adatokat arról, hogy hova szállították a terményt. Ezt a naplót a csoportvezető és a mázsakezelő írják alá. Ha a naplót egész szövetkezeti méretben egyféle ter­mény (vagy trágyaféleség) mérlegelésé­nek kimutatására használjuk, akkor a „Vyrobky — Netto“ alatti 3 üres kockába a termelőcsoportok számát vagy nevét írjuk, ha pedig egy naplót csak egy cso­port számára fektetjük fel, akkor ezekbe a mérésre kerülő termények nevét írjuk. Ezt a mázsálási naplót célszerűen hasz­nálhatjuk bejegyzésre az istállótrágiya kihordásakor is. Minden szövetkezetben a megtermelt és a raktárba, vagy szé­rűre kerülő, kazalba hordott vagy a me­zőről közvetlenül feletetett termékeket mérni kell, (az utóbbi esetén kisterület­­ről próbamérést végzünk). Ahol erre még nincs meg a lehetőség (kicsi a mérleg), vagy az egyes vezető dolgozók ezt nem tartják eléggé fontosnak és nem végzik, ott a lehető legrövidebb időn belül meg­felelő hídmérleget kell építetni, a veze­tőket és a többi tagokat pedig kötelezni a termények mérésére. ■ A TERMÉNYEK TECHNOLÓGIAI LAP­JA. Ennek adatai nagyon fontosak az egyes termények önköltség számításakor. Ez mindenféle tervezett és tényleges mennyiséget, értéket tartalmaz. A növé­nyek technológiai lapját minden terme­lési táblára, minden növényre külön kell kidolgozni. Év elején a tervezéskor pon­tosan fel kell tüntetni rajta az elővete­­ményt, továbbá a tervezett fő és mel­léktermékek mennyiségét és értékét (állandó árakban), az anyagszükségletet (például trágya, vetőmag, üzemanyag, stb.), valamint az elvégzendő munkála­tokat az elvégzés időrendi sorrendjében a végrehajtás idejének meghatározásával. A tervezett munkákat gépi, fogatos és kézi erővel végzett munkák szerint cso­portosítjuk. A tervezett munkaegységek vagy teljesítménynormák mennyiségét havonta összegezzük, mivel a tervkönyvbe havonta kell beírni ellenőrzés végett az eredményeket. Fontos növényenként fel­tüntetni a ténylegesen előállított termé­kek, a valóságban felhasznált anyagok és az elvégzett munkák pontos mennyiségét, mert csak így tudjuk összehasonlítani a tervet a valósággal, ami alapul szolgál az egyes termények önköltségének ki­számításához. A terménylapot a szövet­kezet könyvelője vezeti. Ennek rendel­tetése az, hogy minden egyes termény esetében nyilvánvalóvá tegye, hogy mennyi munkaegységet, teljesítmény­normát és egyéb költséget fordítottak bizonyos növény termesztésére. Takács Lajos, a Safárikovői Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára

Next

/
Oldalképek
Tartalom