Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-13 / 21. szám

Mindössze tizenhárom... A mezőgazdasági sajtó hete nemcsak azt eredményezte, hogy az újságok szerkesztői és a mező­­gazdasági szakirodalom írói talál­koztak az olvasókkal, s vélemény­­cserét folytathattak, hanem azt is, hogy részben áttekintést nyertek a lapok olvasottságáról, továbbá arról is, hogy mi az oka az egyes községekben az előfizetők csökke­nésének. Az elmúlt évben Zlaté Klasy­­ban főleg az EFSZ jóvoltából gar­madával olvashatta a tagság a kü­lönböző sajtótermékeket. Ez év elején azonban úgy döntött az EFSZ vezetősége, „hogy megfog­ják a garast', s minimumra csök­kentik az újságrendeléseket. Néhány évvel ezelőtt az Arany­kalász szövetkezetben, mint sok helyen másutt is, úgy határoztak, hogy a kulturális alapból fizetik elő a tagság részére a különböző saitótermékeket. ígv természete­sen a Szabad Földművest is. La­punk előfizetőinek száma az utób­bi években száz körül mozgott a községben. Most azonban, hogy a szövetkezet nem újította meg a rendelést, mindössze 13 előfize­tője maradt a Szabad Földműves­nek. Most nem sli célunk, hogy azt boncolgassuk, hogy helyes volt-e azoknak a válláról levenni a fize­tési gonslot, akik már azelőtt hosz­­szú évek óta előfizették az újsá­gunkat. Inkább azon kell elgon­dolkodni, hogy az Aranykalász szövetkezethez hasonló Intézkedé­seket iónébánv tett és sok az olvan község száma, ahová 40—SO, sőt 100 darab mezőgazda­sági sajtótermák iárt, most viszont mindössze 2—3 darabot rendelnek. Vas Ferenc, az Aranykalász szö­vetkezet elnöke Így nyilatkozott: — Bratíslavában vettem részt egy gyűlésen, és ott hallottam, hogy kevés a papír az egyes újsá­goknál. Talán ez az egyik oka, hogy nem szorgalmaztuk a töme­ges rendelés helyett az egyéni elő­fizetők szervezését. Azonkívül nyakunkon volt a tervezés, az év­zárógyűlés előkészítése és így nem is nagyon értünk rá törődni vele. Most már tudjuk, hogy lehet ren­delni Szabad Földművest és a szövetkezeti funkcionáriusokon ke­resztül azonnal megkezdjük az előfizetők toborzását. Beszélgettem az olvasókkal Is. ök azt mondták, hogy már több esetben reklamálták, miért nem kapják a Szabad Földművest. Mind­össze azt a választ kapták, hogy már nem rendeli a szövetkezet a tagság részére. Hol keressük hát a hibát? Azt hiszem legelsősorban a postákon. A hírlapterjesztés a Postai Hír­lapszolgálat feladata. Ha sok he­lyütt az illetékesek felelősséget éreznének munkájuk Iránt, akkor már megtették volna az intézke­déseket az előfizetők szerzésére. Helyes lenne, ha ilyen esetekben a posta értesítené a helyi nemzeti bizottságokat is az újságrendelés nagyméretű csökkenéséről. Sok olyan postai kézbesítő van, aki örömmmel vállalja a lapter­jesztést, s annak kézbesítését. Sajnos, azonban olyanok is van­nak, akik arról sem hajlandók fel­világosítani a lakosságot, hogy mi a megrendelés formája, holatt a kézbesitő táskájában ott lapul az előfizetési iv. Ezt sokan azért teszik, hogy kényelmetlennek tart­ják a sok újság kézbesítését. Zlaté Klasy-ban a HNB képvi­selői is meglepődéssel vették tu­domásul a visszaesést. A tanács legközelebbi ülésén megvitatják ezt a kérdést, s ők is megteszik az intézkedéseket az előfizetők toborzására. Természetesen más szövetkeze­tek vezetőinek is el kellene gon­dolkodniuk afelett, hogy ameny­­nyiben nem újították fel a töme­ges rendelést, a postával és a nemzeti bizottsággal karöltve meg­tegyék az intézkedéseket az elő­fizetők szerzésére. Remélhető, hogy azokban a köz­ségekben, ahol nem újították fel a tömeges megrendelést, hasonló intézkedések történnek, mint Zla­té Klasy-ban és megértéssel ta­lálkozunk mind a szövetkezet ve­zetői, mind a nemzeti bizottságok részéről és minél előbb megteszik a szükséges intézkedéseket, vagy a tömeges előfizetés felújítására, vagy az egyéni előfizetők szerzé­sére. —tő— kilencéves iskolák utolsó osztá­lyának tanulóira nagy feladat vár. A félig még gyermekeknek el kell ha­tározniuk, hogy hol fognak tanulni, dolgozni, meg kell találniuk azt az utat, amelyen majd a kilencedik osz­tály elvégzése után haladnak. A pályaválasztás nem könnyű fel­adat. Épp ezért a szülőknek és a ta­nítóknak is segíteniük kell a 15-éves tanulókat a pályaválasztásban. Ők már 15 éven át kiismerték őket, tud­ják, hogy melyik mire képes. Szocia­lista köztársaságunkban minden fel­tétel meg van ahhoz, hogy tovább Az emberiség nagy tanítója Marx Károly halálának 60. évfordulóján tanuljanak, kiváló szakemberekké vál­janak az orvostudomány, az ipar a mezőgazdaság stb terén. A pályaválasztás izgalma vonult végig a marcelovái iskola kilencedik osztályán is. A tanulók 50 százaléka a 12-éves középiskolában szeretne tovább tanulni, sokan technikumban, vagy pedig három éves ipariskolá­ban. Több tanuló a mezőgazdaságban szeretne elhelyezkedni. Ezek közé tartozik Horváth Mária, Psenák La­jos. Janik Béla és Juhász Imre is. Horváth Mária pályaválasztásban nagy szerepet játszott az is, hogy édesapja szövetkezeti dolgozó, s már ő maga is többször eljárt a szünidő­ben a szövetkezetbe dolgozni. Már ekkor elhatározta, hogy hároméves ipariskolába jelentkezik, ahol elsajá­títja a gépjavítást, ő lesz a faluban az első nő, aki majd gépjavítást vé­gez a szövetkezetben. Ezek a tanulók megtalálták a he­lves utat, magukévá tették a CSKP XII. kongresszusának a mezőgazdaság fellendítésére vonatkozó határozatait. Tudják, hogy a mezőgazdaságban számos fiatal munkaerőre van szük­ség, amely egyik fő forrása a mező­­gazdaság további fejlesztésének. Trenka László (Marcelová) Huszonöt éves oz Ivánkái kendergyár Az ivánkai kendergyár dolgozói ebben az évben ünnepük üzemük megállapításának 25. évfordulóját. E negyedszázad alatt nagyon sok min­den megváltozott az ivánkai gyárban. Eleinte a kézi munka volt túlsúlyban. Ma Szlovákia legmodernebb üzemei közé tartozik. Itt kezdték először alkalmazni a kenderturbinát, amely ma talán már minden kenderfeldol­­gozó üzemben megtalálható. Itt van továbbá a nyugat-szlovákiai kender­gyárak központi gép- és alkatrész­javító műhelye is. A műit évben az üzem dolgozói 100,5 %-ra teljesítették a termelési tervet és a XII. pártkongresszus tisz­teletére 89,5 %-ban vették fel a ver­senyt a szocialista munkabrigád cí­mért, amelyet két munkabrigádjuk el is nyert. Igen biztatók az ezévi eredmények is. Az első két hónapban 103,1 százalékos teljesítményt értek el. Az üzem termelési tervének telje­sítése azonban mindenekelőtt a nyers anyag-szállítástól függ, s ez a Nővé Zámky-i és a nyitrai járás szövetke­zeti dolgozóinak feladata. Mártonvölgyi László Ezekben a napokban az egész vilá­gon sokmillió ember gondolata száll a londoni Highgate külváros temető­jének egyszerű síremléke jelé. A fe­hér márvány lappal fedett, mindig virágokkal borított sírhalom alatt nyugszik Marx Károly, a tudományos szocializmus megalapítója és a szo­cialista forradalmi mozgalom nagy vezéralakja. Marx károly nem született kunyhó­ban. Gyermek- és serdülőkorában-nem ismerte a szegénységet és nem kény­szerből választotta a polgári bőség helyett a szüntelen, fáradságos mun­kával összekötött nélkülözést. Mint a filozófia fiatal dáktora szélesre tárult előtte a polgári érvényesülés útja. Lehetett volna jól fizetett főiskolai tanár valamelyik nagyhírű német egyetemen, lehetett volna a polgári társadalom „közbecsülésben álló“ tag­ja. De lángesze, megalkuvást nem is­merő szókimondása és bátorsága, mé­lyen érző szíve előre meghatározták élete folyását. Anyagiakban élete vé­géig koldusszegény maradt, de dáriusi módon gazdag tudásban, a gondolko­dás világosságában, páratlan munka­bírásban. Eg*sz életében nehezen küzd­ve a mindennapi falat kenyérért, óriási terjedelmű és sokoldalú tudományos munkát végzett, mellyel megterméke­nyítette korának és a jövő nemzedé­keknek gondolatvilágát A klasszikus német filozófiából in­dult ki, melyből magáévá tette azt, amit érvényesnek ismert fel, de kö­nyörtelenül kivetett belőle minden spekulatív elemet. Hegel filozófiájában felismerte a dialektika jelentőségét és ezt beépítette elméletébe, de leszámolt a hegeli filozófia idealisztikus vonásai­val. Feuerbach materializmusában meglátta az anyag döntő szerepét, viszont elvetette e filozófia mecha­nikus gondolkodási módszerét. E két filozófus valóságra érvényes tételei­ből született meg Marx sajátos alko­tása, a dialektikus és történelmi ma­terializmus elmélete, melyet azóta a társadalom fejlődése ragyogóan iga­zolt. A 19. század másik szellemi fóáram­latának a francia szocializmusnak vizsgálatával megszabadította azt az utópisztikus elemektől és a tudomá­nyos valóság talajára állította. Élet­művének gazdasági elméletében a ha­ladó angol közgazdászok munkáiból indult ki, így találta meg érték és értéktöbblet elméletének gyökereit, mellyel egyedül tudott magyarázatot adni a vagyon elosztásának egyenlőt­lenségére. A három forrásból alakult ki a marxista társadalomszemlélet, mely m"gis teljesen új és forradalmian ha­landó Ami pedig az emberiség jövője szempontjából a legfontosabb, Marx nem állt meg az elmélet kidolgozásá­nál, a terméketlen filozófálásnál, ha­nem cselekvöleg alkalmazta felisme­réseit az elnyomott osztályok felsza­badításának szolgálatában. Múlhatat­lannak tartotta a proletárok tömegei­nek aktivizálását saját sorsuk megvál­toztatása érdekében, felismerte a ve­zető párt szerepének fontosságát és maga lett kezdeményezője, vezetője az első nemzetközi munkásszövetség­nek az l. Internacionálénak. Hangsú­lyozta, hogy a proletariátusnak nem a burzsoá államgépezetet kell megja­vítania, hanem azt meg kell semmi­sítenie. Elsőnek ismerte fel a paraszt­ságnak, mint a munkásosztály terme-A mezőgazdaság megszerettetéséért A marcelovái iskolá­ban a keszi, hetényi és a mocsi iskola 9. osz­tályának tanulói egy közös összejövetelen vettek részt. Az össze­jövetel célja az volt, hogy a tanulókkal a tanítók és a bajcsi Me­zőgazdasági iskola nö­vendékei megismertes­sék a mezőgazdaság fejlesztésének problé­máit, valamint a me­zőgazdasági iskola nö­vendékeinek életét. A marcelovái iskola igazgatója üdvözölte a jelenlevőket, tanítókat és tanulókat. Előadá­sában foglalkozott a mezőgazdaság problé­máival, ismertette a XII. pártkongresszus­nak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatait. Utána a bajcsi Mezőgazdasági iskola küldötte, Ludas Agnes tanítónő mondta el, hogy milyen kikép­zést nyújt a bajcsi Me­zőgazdasági iskola, mi­lyen lehetőségek van­nak itt a tanulásra, majd pedig az iskola elvégzése után az el­helyezkedésre. Az egy éve végzett tanuló Far­kas Magda ismertette a tanulókat, hogy mi­lyen munkát végez és milyen előnyei vannak munkahelyén. A megbeszélés után rövid filmeket vetítet­tek, témájuk a mező­­gazdasági dolgozók éle­te volt. A filmvetítés után a tanulók még to­vább érdeklődtek, szó­rakoztak, majd pedig so­kan elhatározták, hogy jelentkeznek a mező­­gazdasági szakiskolába, sajátjukká tették: har­coljunk a mezőgazda­ság fellendítéséért jel­szót. Kádek Gábor, Marcelová szetes szövetségének jelentőségét. Marxi gondolat a hatalom átvételének és megtartásának módszere, a prole­tárdiktatúra is, melyet nagy követője és a marxi tudomány továbbfejlesztő­je, Vlagyimir lljics Lenin valósított meg az első marxista felépítésű tár­sadalomban, a Szovjetunióban. Marxot mint gondolkodót és forra­dalmárt a szigorú tudományosság és a következetes forradalmiság jelle­mezte. Ebben a törhetetlen elvhűség­ben. az egyszerűségben, a dolgozó és szenvedő néphez fűződő szeretetben egyivüsú vele Lenin, a Hagy Októberi Forradalom felejthetetlen vezéralakja, a társadalom nagy átformálója. Egy emlékező rövid írás keretében nem lehet teljes képet adni e szellem­óriásról. De hozzájárul profiljának ki­egészítéséhez, ha megemlékezünk tu­dós és harcos munkatársáról és ba­rátjáról, Engels Frigyesről, aki egész életében segítökézzel állt oldalán. Az egész emberiség egyik legna­gyobb tanítója volt, alkotásának je­lentőségét, a dolgozó osztályok felsza­badításában szerzett páratlan érdemeit ma az egész világon százmilliók isme­rik el és követik. Mi, akik a marxi­lenini tudomány és forradalmi elmélet megvalósult társadalmában élünk, ke­gyelettel emlékezünk meg Marx Ká­rolyról, akinek szabad életünk állan­dóan növekvő és kiteljesedő szépsé­géért örök hálával adózunk. P. E. Az ifjú ezermester Még a környékbeli traktoros brigá­dokon és gépállomásokon is ezer­mesternek ismerik Czafik Sándort, a fiatal nagvoakai népíavítót. Társával, Mezev elviárssal 17 kerekes traktort és 2 lánctalpas gépet javítottak ki. Ezt a munkát a tervezett időn belül véaezték el jelentős anvagmegtaka­­ritással, de a pénzüqyi tervet sem merítették ki. A gépek elkészültek a tavaszi munkák megkezdésére. Ha új gép érkezik a gépállomásra, amelvhez az idősebb javítók nem ér­tenek, Czafik elvtárshoz fordulnak tanácsért, aki szívesen adja át mun­katársainak tapasztalatait. Állandóan gondolkodik, kutat az új és jobb után. Czafik Sándor már régebben érdek­lődik a gépek iránt. Idős szaktársai mellett el-elleste a munka csínját­­binját. A napi munka után otthon még szakkönyveket is olvasott, hogy minél jobban elsajátíthassa a gépja­vítás elveit, melyeket aztán a gyakor­latban alkalmazhat. Nem régen Trna­­vában vett részt egy értekezleten, amelyen új mútrágyaszóró gépet mu­tattak be. Ö a gépet lerajzolta és ha­­zajövetele után hozzá is fogott a gép elkészítéséhez. Ez a műtrágyaszóró két gumikeréken járó lovas pótkocsi elejének alsó vázára szerelt csille, amelynek belsejébe van szerelve a szórószerkezet, amely a csilléből szórja ki a műtrágyát. Ezt a műtrá­gyaszórót traktor húzza: óránként 5-7 km sebességgel halad. Egy nap alatt egy ember a géppel 30-35 ha területen vetheti el a műtráqyát. Még sok ilyen hasonló munkát végez Czafik Sándor az ifjú gépszerelő tár­saival, hogy a szövetkezetét még ma­gasabb színvonalra emeljék. Kárász Zoltán (Bratislava) Öt kérdés-öt felelet Az állami gazdaságokon bevezetett új bérmódosításokról (ZN) Az állami gazdaságokban űj bérmódositás lépett életbe a mező­­gazdaságban dolgozók részére. Miután több kérdést intéztek hozzánk ez­zel kapcsolatosan, megkértük a Földművelésügyi Minisztériumban M. Tu­­rek elvtársat, továbbá Handlová és Jelinková elvtársnőt — akik a bérvál­toztatáson dolgoztak, hogy válaszoljanak kérdéseinkre. — Miben különbözik a bérek új módosítása attól a bérkiigazítástól, amelyet 1959-ben vezettek be a gazdaságokon? Az új bérmódosítás lényegében nem különbözik a régitől. Végeredmény­ben semmi újról sincs szó. A való­ságban ez csak azoknak az előírások­nak végleges bevezetését jelenti, amelyeket 1959 óta kipróbáltak és ellenőriztek. A két módosítás között csak annyi a különbség, hogy most pontosabbak a normák és kiterjednek az új gépekkel és az új technológia alkalmazásával végzett munkálatok időtartamára. A normák új meghatá­rozásánál tekintetbe vették továbbá a földterületek átlagos távolságát, a talaj tulajdonságait és lejtését. A be­takarítási munkálatoknál tekintetbe veszik, hogy a munkahely egy, vagy több oldalról közellthető-e meg. Némely ilyen szempontot eddig csak más ügykörben vettek tekintet­be, de most már kezdik figyelembe venni a mezőgazdaságban is. Minde­nekelőtt a veszteglési idő 100 %-os megfizetéséről (eddig csak 50 °/o-os tarifát fizettek) és a szakmunkások­nak nyújtott fizetési többletről van szó. A prémium rendszerben is vannak bizonyos változások. A prémiumok elsősorban a hektárhozam és a ter­vezett bevétel teljesítésétől függnek, a speciális termékek tervezett for­galmától stb. Tervezték az idény­prémium emelését is. Hogy a prémiumok tényleg ki le­gyenek használva, ezért a prémium­­rendszerben nemcsak a legmagasabb fokot (8 %) határozták meg — me­lyet a terv túlteljesítésekor emelni is lehet — de a legalacsonyabbat is (4%). Ezekkel már az évi pénzügyi tervben számolni kell. — Klegyenlíti-e az új módosítás a növénytermesztésben és állat­­nyésztésben dolgozók fizetése közti eltéréseket? Feltételezve, hogy a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben ugyanannyi munkaórát dolgoznak le, megközelítően hasonló munkaszer­vezés mellett, állíthatjuk, hogy a bé­rek is ennek megfelelően alakulnak. Azonban a legjobb bér-átszervezés sem teheti egyenlővé, s ez nem is volna helyes, pl. az etetönök és fejő­nők fizetését — mivel naponta órák­kal többet dolgoznak, mint mások, ezenkívül szombaton és vasárnap is munkában vannak — a növényter­mesztésben dolgozók jövedelmével, akik többnyire már szombaton sem dolgoznak. Nagyon sok függ az ÁG vezetőségétől. Ha megfelelően és egyenletesen szervezik a munkát, ak­kor senki sem panaszkodhat az állat­­tenyésztésben és növénytermesztés­ben végzett munkák díjazása közötti aránytalanságok miatt. — Az új bérkiigazítás valóban részletesen van kidolgozva. Mégis hallatszanak a gyakorlatból olyan hangok, hogy az keres, aki jól szét tudja írni a munkát. Aki ehhez nem ért, az ráfizet. Nincsenek az új normák túlságosan felaprózva? Ez a kérdés bizonyára a fogatoso­­kat és a többi közlekedési dolgozót érinti leginkább. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági munkálatokat egyre inkább gépesítjük és ezáltal más lesz ott a munkaszervezés is, ezért a bérben minden egyes elvég­zett munkát külön fel kell tüntetni. Pl. ezelőtt egy métermázsa trágya elszállítására volt egy meghatározott norma. Ma sok helyen felrakja a trá­gyarakógép, másutt a trágyaszóróra rakják, a munka egész menete más, mint amikor egy ember maga rakta fel, hordta el és rakta le a trágyát, vagyis mindent egyedül végzett. Ezért kell a bérben is a különféle munká­latokat egyenként, elkülönítve fel­tüntetni. Természetesen senki sem követel­heti az alkalmazottól, hogy önmaga számítson ki és írjon fel minden mű­veletet. így csak a gazdaságok tech­nikusai könnyítik meg munkájukat. A technikusok feladata, a munka megkezdése előtt kiszámítani az ún. egyesített normát és mindegyik mun­kás — mielőtt elindul — megtudhatja előre, hogy mit kap, pl. a mi esetünk­ben egy q trágya kihordásáért. Ha­sonlóképpen van ez más munkáknál is. — Az új módosítás ez év január 1-től érvényes. A gazdaságokra azonban csak december 10-én küldték le az irányelveket. Hogyan ismerhették meg azokat a gazda­ságok dolgozói? Igaz, hogy az irányelveket a gazda­ságok későn kapták. De már előze­tesen kioktatták őket, hogyan kell alkalmazni azokat. Hiszen végered­ményben nincs semmi újról sem szó, csak az előző pontosabbá tételéről. — Ki hibája tulajdonképpen a késés? Mi az irányelveket már augusztus­ban kidolgoztuk. Azután hosszabb ideig vártak jóváhagyásra a mező­gazdaságban dolgozók Szakszervezeti Szövetségének KB-án és a legnagyobb nehézségeink a nyomdával voltak. A mezőgazdasági normák gyűjtemé­nye (Sborník norem) tulajdonképpen még most is a nyomdában van, ezért kénytelenek voltunk ezer darabot sokszorosítatni, hogy legalább egy­­egy példány jusson az állami gazda­ságok számára. A mezőgazdasági nor­mák gyűjteménye márciusban kerül kinyomtatásra. Ennek ellenére szükséges lenne, ha az egyes ÁG-ok vezetősége — még a téli üzemi munkaiskola keretében — néhány ismertetést tartana az alkal­mazottak részére és elmagyarázná, hogy mi a normák új módosításának lényege és hogyan kell azt alkal­mazni. Ezzel elkerülhetők a további fölös­leges ellentétes értelmezések. 1963. március 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom