Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-13 / 21. szám
Sertéstenyésziésünk új úijai A sertéstenyésztés jelentősége hazánkban Igen nagy. A szarvasmarhatenyésztés után ez a legfontosabb állattenyésztési ágazat. Csehszlovákia sertéstenyésztése területi arányban világviszonylatban is az elsők között foglal helyet, mivel ma minden 100 hektár szántóterületre 104 sertés jut, ami négyszer több, mint a világviszonylatban vett átlag, amely 25 darabot tesz ki. Ha 1000 lakosra számítjuk az átlagot, akkor is nagyon jó helyen állunk, mert nálunk minden 1000 lakosra 403 sertés jut, míg világviszonylatban az állag csak 131 darab. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy ami a darabszámot illeti, a sorrendben előnyös helyet foglal el állományunk, ha azonban a minőségi mutatókat vizsgáljuk, akkor a helyzet lényegesen rosszabb. EFSZ-eink nagy részében csak 0,30 kg-os átlagos napi súlygyarapodást érnek el, miközben 1 kg élősúly-gyarapodáshoz felhasznált keményítőérték 3 — 3,5 kg-ot tesz ki. Az alacsony súlygyarapodás leggyakoribb oka a takarmányhiány és a rossz takarmányozási technika. Azonban nem-, csak ez az egyedüli ok, hanem hátrányos az is, hogy a szlovák nemes fehér sertéstípus nem tökéletesen megfelelő az intenzív és gyors húsra végzett hizlalásra. Különösen a Dél-Szlovákiában tenyésztet vérvonalú fajták kevésbé megfelelőek, mert testrámájuk kicsi, izomzatúk kevésbé fejlett és a zsírlerakódásuk is korai. Ez a hiba igen régi eredetű. A múlt évtizedekben főleg olyan fehér sertéseket szelektáltak földműveseink, amelyek testrámája kicsi és így az állatok tetszetősek, gömbölyűek voltak. A hosszabb testrámájú tipikus hússertéseket nem szívesen látták tenyészetükben, ami azzal magyarázható, hogy a kis gazdaságok nagy része nem a piac számára hizlalt, mivel a tulajdonos saját háztartásának egész évi zsírellátása volt elsősorban a cél. Az elmúlt években ezt a hibát részben sikerült helyrehoznunk a cseh fehér nemes sertés keresztezése útján, azonban tudjuk, hogy bizonyos öröklékenységileg rögzített tulajdonságot csak hosszú évek során, gondos kiválasztással (szelekcióval) és tenyésztési eljáirásokkal lehetséges megváltoztatnunk. A jó hústípusú sertés kialakításában segítségünkre lehet a „Iandrace" (landrasz) fajta sertés. A Iandrace fajtát főleg Dániában, Svédországban, Hollandiában és Kanadában tenyésztik. Ezekben az államokban főleg bacon (békn, 85 — 95 kg-os hússertés! hizlalására használják őket. A Iandrace sertésfajta fontosabb haszon- és egyéb tulajdonságai: almonkénti szaporaság 11—13 darab, tejelékeriység (alomsúly 21 napos korbao) 58 - 60 kg. Csontozata igen finom, zömök feje aránylag kicsi, fülei nagyok és lelógóak, végtagjai rövidek, törzse rendkívül hosszú, továbbá jellemző e fajtára, hogy gyorsan fejlődik, korán érik, s már 11 hetes korban eléri a 20 kg-os, 180 napos korban pedig a 90 kg-os élősúlyt. Hollandiában a Iandrace fajta tenyésztése során a következő átlagos eredményeket érték el: MIRE HASZNÁLJUK NÁLUNK A LANDRACET Nálunk a landracet az eddigi kísérletek alapján felhasználhatjuk majd nemesítési célokra és haszonállat-előállító keresztezésre. A kísérleteket 1961-ben kezdték, amikor Kanadából több Iandrace kocát és kant hoztunk be. A Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet 12 kocával és 2 Iandrace kannal kezdte kísérleteit. A kutatás eddigi eredményeit az alábbi táblázatokon ismertetjük Majerciak Pál mérnök nyomán. A kocák haszontulajdonságainak összehasonlítása az első eílés alapján Mérték- ________Fa ta_________ egység Iandrace fehér nemes Az összehasonlított kocák száma . , db 12 11 Született malacok száma . . , , , 1 alomból 11 11,36 Ebből élve született db 10,16 10,72 Alomsúly születéskor......................... , kg 15,55 14,96 Alomsúly elválasztáskor.................................. kg 136,60 124,70 Egy malac átlagsúlya születéskor . . kg 1,50 1,40 Egy malac átlagsúlya választáskor . . kg 14,29 13,12 Az elválasztott malacok átlagszáma . db 9,41 10 Elhullás születéstől elválasztásigi . , % 10,17 7,84 A kocák tejelékenysége................................. kg 53,13 43,44 A haszon-tulajdonságokon kívül vizsgálják a hízókonysági és vágőhozami tulajdonságokat is, összehasonlításban a fehér nemest a landraceval, és a keresztezett utódokkal. (Szlovák nemes fehér koca X Iandrace kan.) Ezen a téren a következő eredményeket állapították megi: Mérték- Fajta Keresztezé-M utaló ------------------------------------- sükbólszár_________________________________egyseg fehér nemes Iandrace maz6 utőd(>k Átlagos napi súlygyarapodás darabonként............................... gr 596 607 663 Testhosz (vágósúly) .... cm 88,8 99,77 96,5 Hús összesen ....... kg 20,36 21,08 21,09 Hús összesen ....... % 55,63 58,35 58,29 A Rozmberki Állami Nagyhizlaldában a jelenlegi lehetőségek szerinti automatizálás lényegében befejeződött. Ez lehetővé tette legnagyobb sertéshizlaldánkban, melynek befogadóképessége több mint 22 000 darab, a munka termelékenységének nagyarányú növelését és az önköltség csökkentését. -ksz-Atlagos napi súlygyarapodás darabonként..................... 752,6 gramm Takarmányszükséglet 1 kg élősúly-gyarapodásra . . 3,12 kg Vágósúly-hossz . . 102,6 cm Hátszalonna-vastagság . . 3,3 cm Az eddigi eredmények alapján úgy tervezzük, hogy a Iandrace fajtát bizonyos körzetekben tiszta vérvonalban tenyésztjük majd és előre kidolgozott céltudatos terv szerint nemesítési, vérfelfrissítési és hasznossági keresztezésekre használjuk fel. Hogy miképpen alakul a nemesített fehérnél a Iandrace véraránya, azt a további kutatások mutatják meg. Anynyit azonban ma már bátran ajánlhatunk tenyésztőinknek, hogy a landracet haszonállat-előállító keresztezésre eredményesen alkalmazhatják Bállá László mérnök, a Sahyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára
