Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-13 / 21. szám
A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Az ősziek ápolása nem tűr halasztást A rendkívüli száraz ősz, az aránylag erős fagyok és a sokhelyen kialakult jégréteg az ősziek számára nehéz feltételeket teremtett — főként a téli és a tavaszi tenyészidőszak közötti átmenet idején. Ezekre a feltételekre való tekintettel megfelelően és főként idejében kell hozzálátnunk az ősziek ápolásához. Háromfajta agrotechnikai intézkedés jöhet tekintetbe: a) erőmüvi (hó, jégkéreg, boronák, henger), b) vegyi (fejtrágyázás, növényvédelem), c) biológiai (alávetés, pőtbeporzás). A hó erömüvi visszatartásával az őszieket védjük az erős fagyoktól. A havat különféle hófogókkal tartjuk vissza vagy a szovjet agrotechnika szerint a havat erősen lehengereljük és ezzel meglassítjuk annak olvadását. Ezzel szemben azokban a körzetekben, ahol fönnáll a hópenész veszélye, az őszi rozs vetésterületén előnyös meggyorsítani a hóolvadást, mivel a késői hóolvadás meghatványozza a hópenész kártételének nagyságát. A lejtős területeken a hóolvadás megkezdésekor a talajrétegek irányában barázdákat húzunk, s ezzel megakadályozzuk a talajeróziót és a növényállomány megbontását. Ezzel a beavatkozással több téli csapadékot tartunk vissza ezeken a területeken, Am a síkságokon és a völgyekben, ahol fennáll a gabonafélék kiázásának veszélye, gondoskodnunk kell az olvadás következtében összegyűlt víz levezetéséről, mivel a víz alá került növények oxigén híján megfulladnak. A télen legyengült növényeknek az intenzív tavaszi növekedés kezdetén fokozott mennyiségű oxigénre van szükségük. Ha a talajvíz miatt nem juthatnak elegendő oxigénhez, visszamaradnak a növekedésben és fejlődésben, és csökkentett terméshozamokat adnak. Nagyon káros a jégkéreg s ezért mindenütt, ahol ez lehetséges, rögtörőkkel, gyűrűshengerekkel, Cambridge hengerekkel vagy lánccal körültekert hengerekkel a jégkérget fel kell törni. A fagyok és az olvadás váltakozása az őszi búza vetésterület felületének porhanyítását idézi elő, a növénykék gyökerei ebben a levegős talajszerkezetben nem tudnak sem vízhez, sem tápanyagokhoz jutni és nem tudnak szilárdan megkapaszkodni a talajban. Az így porhanyóvá vált talajt az őszi búza vetésterületén kora tavasszal hengerezéssel szilárdítjuk, s így a növénykék gyökereit belenyomjuk a talajba és megakadályozzuk a tavaszelői szelek által keletkezhető károkat. A koratavaszi szelek főként Dél-Szlovákia járásaiban a növények gyökérkéit összeszaggatják, sőt némelyik növényt teljesen ki is tépik a talajból. Az ilyen növények természetesen elpusztulnak. A hengerezést csak abban az esetben végezzük el, ha a talaj megfelelő nedvességű (tehát nem túl nedves vagy száraz). A tavaszi hengerezést mindig boronálás követi. A boronálással a talaj felső vékony rétegét porhanyítjuk, a kapilláris vízfelszívárgást és a talaj nedvességének elpárolgását. Boronálással a talajt át is szellőzzük, lehetővé tesszük a talaj és a légkör közötti levegőcserét, meghatvanyozzuk a talajparányok működését, és ezzel hozzájárulunk a talaj tartaléktápanyagainak jobb felszabadulásához. Bratislava 1963 március 13. • Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 21. szám. Amikor ez a felvétel készült, a kutnikyi szövetkezet komplexbrigádja már az Utolsó javításokat végezte: a tavaszi munkálatokat felkészülten várják. A képen Árpád NAVRÁTIL, GÓDÁNY Benedek, HEGYI Nándor, KÁZMER János, HEGYI Jenő és RÓZSA Ottó látható. (Foto: VI. Balazic — Rovinka) a komplexbrigádok A tavaszi növényápolás hatása a Kasticei szálkás őszi búza hektárhozamaira A növényápolás módja Maghozam q/ha-ban Bokrosodás Száraz Nedves Szokványos Kora tavasszal ., • ■ ■ ---------------------------____________________________________________________évben_____________ Ápolás nélkül — 29,03 54,45 39,04 Hengerezés és boronálás — 30,94 54,88 45,22 Hengerezés Hengerezés és boronálás és boronálás 29,02 24,85 41,76 Hengerezés és boronálás Boronálás 29,10 56,51 43,69 MEGÁLLAPÍTÁST NYERT, hogy az ősziek a rendkívül hosszú és zord tél ellenére jól átteleltek. Az élő növények száma mintegy 87—92 %-ot tesz ki. Ez azonban még nem a végső eredmény, mert az időjárás befolyásolhatja. Az Uitetőburgonya csiraképessége sem mondható véglegesnek, mert a hőmérséklet ingadozása következtében sok csíra tönkremehet, valamint sok függ a további gondozástól is. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek betartsák a vetéstervet. A gabona és a kapásnövények mellett köménymagot, kendert, majoránnát is vessenek, amelyeket csak peremnövényként tekintenek. ÄLLANDÖAN JAVUL a gabonafajták összetétele. Tavaszi búzából és árpából is nagyhozamú fajtákat vethetünk. Sikerült az őszi takarmánykeverékek vetésterületét 260 ezer hektárra kibővíteni. Ez bizonyos mértékben kedvezően hat majd a takarmányalapra. Idén nagyobb területet kell bevetni takarmánycukorrépával, takarmánykáposztával és többéves takarmánnyal. Silókukoricát a tavalyihoz hasonlóan 290 ezer hektáron termesztenek majd a mezőgazdasági üzemek. Tegyenek meg mindent a mezőgazdasági üzemek annak érdekében, hogy jó vetőágyba kerüljön a mag. Ami még a takarmánytermesztést illeti, erre igen nagy gondot kell fordítani. A tavalyitól jobb feltételeket teremtsenek, hogy bő termést takaríthassanak be. Idén 10 járásban dolgozzák ki a takarmánytermesztés és elraktározás mintatervét, amelynek tapasztalatait felhasználhatják a többi járás mezőgazdasági üzemeiben is. NEM LEHETÜNK MEGELÉGEDVE a gépjavítás ütemével. A lánctalpas és kerekes traktoroknak még közel 10 %-a kijavításra vár. Ennek oka az is, hogy éppen a traktorokhoz nincs elegendő pótalkatrész. Idén ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el a mezőgazdasági termelésben, tovább kell tökéletesíteni a munkaszervezést, érvényesüljön szélesebb területen az új technológia, jobban használják ki mezőgazdasági T anácskoznak a szovjet mezőgazdasági dolgozók Március 11-én délelőtt kezdődött a Kremlben az Orosz SZSZSZK, a Szovjetunió legnagyobb köztársasága mezőgazdasági dolgozóinak értekezlete, amelyen Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak további vezetői is részt vesznek. Az értekezleten jelen vannak a kolhoz és a szovhoz-igazgatőságok vezetői, az igazgatóságok pártbizottságainak titkárai, a köztársaság párt- és politikai vezetői, a tudósok és az újítók. Ezeket az igazgatóságokat a Szovjetunióban a mezőgazdaság javítása érdekében egy évvel ezelőtt létesítették. Számuk az Orosz SZSZSZK-ban ma már 795.' A két napig tartó tanácskozáson megtárgyalják a kolhozok és a szovhozok tartalékainak jobb kihasználását, a tudományos ismeretek érvényesítését, hogy az idén a hétéves terv ötödik esztendejében nagy sikert érjenek el az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztésében. Munkára váró emberek Szertefoszlik a köd, a tavaszi napsugarak áttörik a tél dohos leheletét. Emberek, gépek ragyognak a napsütésben. Emberek, munkára vágyó emberek. Türelmetlenül lesik az idő nyílását. TÓTH Sándor a rubani szövetkezet mechanizátora a szerelőműhely udvarán fel-feltekint a napra... — Hej, csak ragyogjon már! Nem nekünk való ez a tétlenség - szakad ki belőle a sóhaj. Tavaszt vár a brigád minden tagja, várják a pirkadó föld kellemes szagát. Szinte már maguk elé képzelik, amint száguldanak a hatalmas táblákon. A felkészültséggel nincs baj. Tizenhét kerekes és 4 lánctalpas traktor készen áll. Tavaly a gabonaféléket négy nap alatt vetették el, most sem akarják megtoldani. Erős, nagy teljesítőképességű a géppark, de van ám tennivaló. A befagyott 160 hektár őszi szántást is el kell végezni. Az aprólékos munkaterv szerint nem lesz fennakadás. A négy hernyótalpas és a Super traktorok két váltásban dolgoznak majd. Munkaerő van elég, hisz 28 traktoros ülhet a gépekre. A munkatervet megfűszerezték még egy kis buzdítóval is; tíztagú bizottság (vezetők, szövetkezeti tagok) értékeli majd a gyorsan végzett, jó minőségű munkát. A jó munkáért idényprémiumot kapnak. Ilyen hát a munkára váró brigád. De vajon mit mond az agronómus. Mert nem elég csak az ember, a gép, vetőmag is kell. O nódy Imre agronómus széles jókedvvel érkezik. Süt a nap, gyerekek, nemsokára indulhatunk — örvendezik — rohammunka lesz most a vetés. Igaz, Onódy Imre agronómus (balról) és Tóth Sándor mechanizátor hogy tavaly is így volt, hisz tudjátok. Alig indultunk, máris elfogyott a munka. Még a fagy hátára is vetettünk. Nem bántuk meg: 34 mázsás hektárhozamot értünk el árpából. Csak piruljon már a föld, úgy ellepjük a határt, hogy csak úgy porzik belé. Amikor a vetőmagra terelődik a szó, kissé elkomorodik az arca. — Megtréfált a televízió. A példás szerelők: Michalek Lajos, Pócs József (Fábián) és Pányic János Sokan kuncognak, mosolyognak. — Hát az úgy volt, hogy az árpavetőmagot elöcsíráztattam, de valahogy nem indult. Gyanússá vált a dolog. Aztán rádöbbentem, hogy este a fiatalok televtziót néztek és a csíráztatót kikapcsolták. Sajnos, a vetőmaggal nem dicsekedhetünk. A strekovi raktárból csak 60% -os csíraképességű vetőmagot kaptunk. Most lótok-futok, hogy idejében megkapjuk a jóminőségű vetőmagot. Az indulásig meglesz. Meg kell lenni, hisz nyakunkon a tavasz. Erősebben tűz a nap, foszlik a tél köpenye, csermelyben csobog az olvadó hó leve. Az idő eljött, itt a tavasz és ha pirkad a határ, a rubani dologra vágyó emberek hírnevén nem esik csorba. BÁLLÁ JÓZSEF üzemeink a gépeket és a gépi eszközöket, s tartsák be az agrotechnikai előírásokat. Legyenek a tavaszi munkák, s általában a termelés legfőbb tényezői a komplexbrigádok. KIMERÍTHETETLEN TARTALÉKUNK: az ipari üzemek szennyvize. Az ily módon felgyülemlett 500 millió köbméter szennyvíz nem kevesebb, mint 35 912 tonna nitrogént, 10 580 tonna foszfort és 52 401 tonna káliumot tartalmaz. Feljavítás után ezt a nagymennyiségű folyékony tápanyagot felhasználhatnák a növények öntözésére és trágyázására, mint ahogy azt a Szovjetunió, az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság mezőgazdaságában teszik. (ctk-kn) A Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium jelentése az ősziek áttelelésének állapotáról, a komplexbrigádok jelentőségéről, valamint a szennyvízről, mint ki nem használt tartalékról A tavaszi munkák fő tényezői legyenek ahol szükség van a bokrosodás elő- ( segítésére. A boronálás sikerét tér- ( mészetesen a megfelelő talajnedves- ( ség vagy elegendő csapadékmennyi- < ség befolyásolja. A szárazabb körze- i tekben a bokrosodás idején végzett i boronálás eredménye bizonytalan. i Az őszi rozs tavaszi hengerelése j még fontosabb mint a gabona hen- ( gerezése. Ezzel szemben a boroná- ( lásnak kevésbé előnyös hatása van f a rozsvetésekre, mint a búzavetések- | re. A rozs az ősz folyamán aránylag ( erősen bokrosodik és így a tavaszi ( boronálással kárt tehetünk benne, ( további nem kívánatos bokrosodást < idézünk elő, a növényállomány túl- ( ságosan sűrű lesz és fokozódik a { megdőlés veszélye. Szárazabb évben ( nemcsak az utólagosan növesztett j szárak száradnak el, hanem a főszár ( is legyengül, s ennek következtében j csökken a terméshozam. Az őszi árpa ( tavaszi ápolásánál ugyanazokat az ( elveket érvényesítjük, mint az őszi ( rozs esetében. ( Frantisek Adamovsky mérnök, ( a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola ( tanára ( Amint az itt közölt táblázat is mutatja, Az őszi búza bokrosodás idején végzett második hengerezése — melynek célja a fő szár növekedésének fékezése és ezzel egyidejűleg a többi szár azonos mértékű fejlődésének támogatása — csakis csapadékdús évben fizetódik ki. A szárazabb években ez a beavatkozás kárt tesz a főszárban és a növényeket további bokrosodásra készteti. Az új szárak azoban csapadék híján nagyon lassan fejlődnek és gyakran teljesen elpusztulnak. A bokrosodás idején végzett boronálás támogatja a növények gyorsabb ütemű bokrosodását. Ez a beavatko- i zás azonban csak kedvező éghajlati viszonyok között (csapadékdús évben) járt sikerrel. A bokrosodás idején csakis az olyan gabonafajtákat boronálhatjuk, amelyek nem hajlamosak a megdőlésre. A megdőlésre hajlamos fajtáknál ez a beavatkozás a növényállomány túlságos sűrűsödését vonja maga után és növeli a megdőlés veszélyét. Ezért a bokrosodás idején csakis a ritkaállományú, roszszul áttelelt növényzetet boronáljuk. Csak így tovább...! A vrbovkai szövetkezet vezetői és tagjai azon fáradoznak, hogy az idei munkasikereik még a tavalyit is túlszárnyalják. Ez év első hónapjában a tervezett 9600 liter tej helyett 15 265 litert adtak el a közellátás részére, ami 166,6 0/o-os havi tervteljesítést jelent. A tejhozamemelkedést a takarmányozás menetének megváltoztatásával érték el. Január elsejétől tejhozam szerint takarmányozzák a teheneket. A napi 20 liter tejet adó tehenek 2 kg abrakot kapnak; ugyanakkor a 4—5 liter tejet adók csupán fél kg-ot. Marhahúseladási tervüket januárban 136 °/o-ra, a sertéshúsét pedig 100 °/o-ra teljesítették. A szövetkezet tagjai az állati termékek eladási tervének teljesítése elősegítésére kötelezettséget vállaltak. A vállalások egyike: 10 ezer literrel túlteljesítik az évi tejeladási tervüket, amely 180 ezer liter. Ezért a vállalás-teljesítésért Badó János, Lajtos Sándor, Páris István éa Talpas Gyula fejő kezeskedik. —sl—