Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-17 / 14. szám

Bratislava 1963 íebruár 17. • Ara 40 fillér XIII. évfolyam, 14. szám. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA 1 A Podluzany-i EFSZ, amely el­­j nyerte a „XII. kongresszus szövet- i kezet e" címet 732 hektáron gazdái­­: kodik. Az évzáró gyűlésen szép | eredményekről számoltak be. fiz i eladási tervet túlteljesítették. Lé­­nyegesen emelkedett az egy hek- I , tárra eső piaci termelés értéke. < A földterület 27 %-án többéves ta­­j i kormányokat termelnek. Igen szép ( ! a tehénállományuk. A legjobb tehén i ' 35 liter tejet ad naponta. 1 | A szövetkezeti tagok a jól vég­­] ! zett munka után figyelmesen hall­­l i gatták Ián MALIS mérnök-zootech­­j | nikus évzáró beszámolóját. < 1 (Foto: CTK) <=D> Emberek, gépeka tavaszra készen Bár a talajt mégi fehér takaró borít­ja, nagy pelyhekben szállingózik a hő, azonban ez nem változtat a lényegen, enyhül az idő, erősen közeleg a ta­vasz. Itt-ott jnár érezteti hatását. A természet szeszélye nem tévesztheti meg a falusi embert. Serényen készü­lődnek, várják az alkalmas pillanatot, hogy földbe tehessék a tavasziakat. íratlan szabály nálunk, hogy a tava­szi munkálatokat rendszerint a Du­­najská Streda-i és a komárnói járá­sokban kezdik elsőnek. Vajon jól fel­készültek? Gépeik üzemképesek? Ele­gendő-e a traktorosuk? — Ilyen gon­dolatokkal indultunk a két járásba, s íme a következőket tapasztaltuk. A Dunajská Streda-i járásban a Holicei Traktorállomás igazgatója, Varga elvtárs tájékoztatott a gépek üzemképessége felől Elmondta, hogy a közelmúltban végzett ellenőrzések­ből kitűnt, hogy a szövetkezetekben a gépek javítására nagy súlyt fektettek. Ezt bizonyítja az is, hogy idáig 40 EFSZ-ben Indulásra készen, kijavított gépekkel várják a tavasz érkezését. A járás számos szövetkezetében — mint például a Zlaté Klas-i, Novy Zivot-i, Opafovské Sokolec-i, okoci, topol'níki és számos más EFSZ-ben — korszerűen felszerelt javítóműhelyek­kel és jól képzett javítócsoportokkal rendelkeznek, akik közép-, illetve fő­javítások elvégzésére is képesek. Ez a jő eredmények titka. Persze, akadnak olyan szövetkeze­tek is — mint a bakai, oldzai, trávníki stb. —, ahol serényebben kellene hoz­zálátni a gépek javításához. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium s a mezőgazdasági ter­mékfelvásárlási központi igazgatóság közli, hogy tekintettel egyes EFSZ-ek átmeneti takarmányhiányára, ideigle­nesen a megszabottnál kisebb súlyú sertések is felvásárolhatok. A kormány a pénzügyi károsodás enyhítése érde­kében 1963. február 6-án jóváhagyta, hogy azok az EFSZ-ek, amelyek feb­ruár 1. és március 31. között az elő­írásosnál kisebb súlyú sertéseket ad­nak el, felárt kaphatnak. Amennyiben az EFSZ-ek a mező­­gazdasági felvásárlási vállalattal meg­egyeznek és 1963. február 1. és már­cius 31. között 50 — 85 kg élősúlyú sül­dőket szállítanak, értük megkapják az érvényes felvásárlási árakat és ezen kívül kg-ként 2 korona felárat. A 70 — 85 kg súlyú sertések élősúlyának 1 kg­­jáért 12 koronát kapnak a szövetke­zetek. Ha a szövetkezetek az említett időben, kivételes esetekben 50 kg-ná) kisebb súlyú malacot ajánlanak meg­vételre — olyanokat, amelyeket más mezőgazdasági üzemekben felhizlal­hatnak —, úgy 25 kg-ig a választott malacokért járó felvásárlási árat. vagyis kg-onként 22 koronát, és 25 kg-töl 50 kg-ig az 50 kg-os malacok átvételére megállapított árat, és ki­lónként 5 koronával többet kapnak, így például a szövetkezet egy 35 kg-os A javítók munkáját értékelve azt kell mondanunk, hogy derekasan dol­goztak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a lánctalpasok 100 %-ra, a kerekes traktorok pedig 95 %-ra üzemképesen, munkára készen állnak. Az igazgató elvtárs megjegyzi, hogy az utóbbi időben az alkatrésszel való ellátás is megjavult, azonban ez nem a kerületi raktárak jóvoltából, hanem a traktorállomás szemfüles beszerzői­nek leleményessége révén. így mint­egy 90%-ra képesek kielégíteni a kö­vetelményeket. A traktorállomás a múlt évben ép­pen az alkatrészhiány végett mintegy 450 000 korona értékű elhasználódott alkatrészt javított meg, s ezzel bizo­nyos részben fedezte a hiányt. A traktorállomás a szakemberképzés terén is nagy segítséget nyújt a szö­vetkezeteknek. Tavaly 419 traktorost képeztek ki — ebből 58 volt a női traktoros — idén pedig számukat 600-ra gyarapítják, mivel a járás újabb erőgépeket - 10 lánctalpast és 91 kerekestraktort kap. így szükség lesz újabb traktorosokra. A cél az, hogy egy-egy gépre legalább két kép­zett traktorosuk legyen. A tavaszi munkáknál elsősorban a komplexbrigádokra építenek, amelyek­ből a járásban 88 működik jó ered­ménnyel. Hiányosságnak talán azt hozhatnánk fel, hogy a járás területén mintegy 800 hektárnyi területen nem végezték el az őszi mélyszántást. Egyesek itt a kukorica kései érésére és betakarí­tására hivatkoznak, azonban körülte­kintőbb szervezéssel, az ősz folyamán annyiszor hangoztatott mosti módszer következetes alkalmazásával igenis, lehetőség nyílt volna a mélyszántás 100 °/o-os elvégzésére, mert hiszen sem gépekben, sem pedig traktorosokban nem volt hiány. A komárnói járásban Janecka elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztályának főagronómusa elmondta, hogy eddig tizenegy szövetkezet­ben fejezték be 100 %-ra a gépjaví­tást. Ilyenek például a radváni, a Ze­­mianská Olca-i, a búci, valamint más szövetkezetek, ahol gondossággal, szakértelemmel végezték a javításo­kat. A járás mezőgazdasági üzemeiben a lánctalpasok javítását 82, a kerekes traktorokét pedig 81 %-ra végezték el. Ez annyit jelent, hogy a gépjavítást meg kellene gyorsítaniuk, de különö­sen a komárnói, mocai és a lúki szö­vetkezetben kellene jobban hozzálátni a munkához, ahol nagy a lemaradás. A komárnói járás hurbanovói trak­torállomáson nagy gonddal végzi a traktorosképzést. Tavaly 327 dolgozót — ebből 15 nőt — neveltek traktoros­sá. Idén az a cél, hogy számukat to­vábbi 450-nel emeljék. Az oktatás je­lenleg három helyen folyik, azonban az érdeklődés meglehetősen nagy, s lehetőség nyílna további tanfolya­mok szervezésére, de a traktorállo­másnak nincs elegendő szaktanítója, tehát szükséges lenne, ha a SVÄZARM segítségükre sietne. Általában véve, a járás traktorosok dolgában jól áll. Egy-egy traktorra 2,4 szakképzett traktoros jut. A járás 34 EFSZ-ében 45, a négy állami gazdaságban pedig 12 komp­lexbrigád működik. Ütőképes egység, jelentős erő ez. Számolni kell velük, építeni kell rájuk a tavaszi munkák­nál. Érthetetlen az, hogy a járás mező­­gazdasági üzemeiben 5827 hektáron nem végezték el az őszi mélyszántást — holott a legrosszabb mélyszántás többet ér a legkiválóbb tavaszi szán­tásnál. Későn érett be itt is a kuko­rica? Nem nyílt lehetőség a mélyszán­tás elvégzésére? Itt is a mosti mód­szerre kell hivatkoznunk, hiszen náluk sincs gép- és szakemberhiány. Hoksza István Világűrben az USA mesterséges holdja Az amerikai Országos Aeronautikai és Űrku­tatási Hivatal csütörtö­kön a reggeli órákban keringési pályájára bo­­csájtotta a Syncom táv­közlő mesterséges hol­dat. A mesterséges hold súlya 36 kg; keringési pályájára hordozó raké­ta segítségével juttaták el. A Syncom mestersé­ges hold keringési pá­lyájának a Földtől való távolsága több mint 35 ezer kilométer. Sebes­ségét összehangolják a Föld forgási tengelyse­bességével és így a mes­terséges hold a térben látszólag mindig egy helyben lesz. A Syncom henger alakú, átmérője 70 cm, s 3840 napelem­mel van felszerelve. A 7 400 megaherc frek­vencián közvetít és fel­adata kapcsolatot te­remteni Amerika és Af­rika között. A Telstar és Relay távközlő mes­­tesrséges holdaktól el­térően, a Syncom kis méretei miatt nincs fel­szerelve a televíziós közvetítésre alkalmas berendezéssel. Csupán a telefon- és távíró ösz­­szeköttetésre alkalmas. Jelentések szerint a Syncom harmadik táv­közlő mesterséges hold sikeres fellövése után az amerikaiak még két hasonló mesterséges holdat készülnek felbo­­csájtani. Amerikai hiva­talos jelentés szerint a Syncom rádiókapcsolata a Földdel öt órával ki­lövése után megszakadt. (CTK) A sertésfelvásárlás ideiglenes módosítása A LEGNAGYOBB TARTALÉK A szövetkezeti gazdálkodás irány­tűje a termelési és a pénzügyi terv. A tervszerű gazdálkodás és a nagy­üzem szorosan együvé tartozik mező­­gazdaságunkban. A többszáz, sőt ezer hektáros szöv#kezetek irányítása el­képzelhetetlen időben elkészített ter­vek nélkül, amelyek megszabják a fel­adatokat a termelés fejlesztésének ütemét. A tervek megvalósításához, magától értetődően, elegendő gép, korszerű gazdasági épületek, jó vetőmag, kiváló állatfajta, műtrágya, öntözőberende­zés és sok minden más kell. Emellett azonban a legfontosabb a jó vezetés, irányítás. Ha figyelemmel kísérjük a gyengén működő szövetkezeteinket (Sázdice, Dőlné Semerovce, Veliká stb.) akkor azt látjuk, hogy ezekben az EFSZ-ekben gyakran változott a vezetőség és főleg az elnök személye. Viszont a jól gazdálkodó szövetkeze­tekben, mint pl. Maié Trakany, Topol'­­níky, Vcelince, Sahy és így sorolhat­nánk tovább, hosszú évek óta alig volt változás a vezetőségben és az elnök személyében. E napokban tartják országszerte a szövetkezeti zárszámadásokat. Talán ez a legalkalmasabb idő, hogy elgon­dolkozzanak a „koronás“ szövetkeze­tek tagjai és vezetői munkájukon, ter­mészetesen vonatkozik ez azokra az EFSZ-ekre is, ahol már megteremtet­ték a nagyüzemi mezőgazdaság alap­jait, bevezették a szilárd bérezést, a prémium-rendszert, érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét, illetve a jó vezetés eredményeként egyre gazda­gabb a tagság. Természetesen az ed­digi eredmények nem jelenthetnek álljt. Nincs olyan szövetkezet, amely­ben nem lehetne magasabb szintre emelni a vezetés színvonalát. Különö­sen a szakosítás megfontolt beveze­tésével még alaposabb terveket lehet készíteni, s még jobban ki lehet hasz­nálni a technika, kémia legújabb vív­mányait. A gyengén működő szövet­kezetek pedig végre alaposan mérle­geljék az elmúlt évek tapasztalatait és olyan vezetőséget állítsanak a szö­vetkezet élére és úgy támogassák an­nak munkáját, hogy végre megszilár­duljon a gazdaság. Ebben az írásunkban mi is a szö­vetkezetek tagjainak és vezetőinek segítségére akarunk lenni a jó vezető és tevékenységének meghatározásá­val. Továbbá a vezetők állandó képzé­sének fontosságát szeretnénk bizo­nyítani. A „ki a jó vezető" kérdésre adott válasz rendszerint beéri a szocializ­mushoz való hűség és a szakmai fel­­készültség követelményének hangoz­tatásával. Ezen két elv hangoztatása azonban még senkit nem tesz jó ve­zetővé. Sokan azt is mondják, hogy a vezetőnek születni kell. Ezt nem lehet kategorikuson kijelenteni. Senki sem születik jó vezetőnek, mint ahogy nem születik jó rajzolónak sem. Viszont senki sem tagadja, hogy egyes embe­rek rendelkeznek bizonyos született adottsággal, tulajdonsággal — ezeket később tudatosan fejleszteni lehet és kell is. Ám, emellett meg kell sze­rezni bizonyos alapvető ismereteket is, amelyek nélkül egyetlen vezető sem képes jól vezetni, vagyis mások mun­káját, cselekedeteit egy bizonyos cél elérésére irányítani, alkotóképessé­güket kibontakoztatni és gondoskodni mindazokról a feltételekről, amelyek mindehhez szükségesek. Hogy az említett tulajdonságok ki­alakuljanak valakiben, ahhoz termé­szetesen idő kell. De vajon lehetsé­ges-e ez azokban a szövetkezetekben, ahol „tiszavirág“ életű az elnök és a többi vezető. A mezőgazdaságban nem lehet néhány hónap alatt csodákat elérni. Számtalan olyan elnökünk van, aki az első években nehézkesen moz­gott, irányított. De sem a szövetke­zei tagság, sem a helyi vezetők nem voltak türelmetlenek és ma már a leg­jobb elnökök között emlegetik. Hiába van egy elnöknek jó szervező készsége, ha nem ismeri kellőképpen a terveket és nincs áttekintése a pénzügyi gazdálkodásban. Ezekben a szövetkezetekben már előre ismerjük a választ, ha az elnökhöz fordulunk valamilyen kérdéssel: — Menjenek a könyvelőhöz, az mindent tud! A jó könyvelő nagyon fontos a szö­vetkezetben. De ha az elnöknek, a ve­zetőségnek nincs betekintése a köny­velő munkájába, az már sok kárt, visszaélést okozott. Az ilyen szövet­kezetekben az elnök, a vezetők sok esetben csak bábuk, az EFSZ-ben lé­nyegében mindent a könyvelő irányít. Ha a tagok valamiről érdeklődnek, akkor sok esetben az elnök tévesen informálja őket, mivel nincs áttekin­tése a szövetkezet pénzügyi gazdálko­dásáról, a tervek teljesítéséről. Las­sanként ezekből a vezetőkből az ún. „jó emberek" lesznek, akik nem véte­nek a légynek sem, viszont a gazdál­kodás állandóan egy helyben topog. A vezetőkkel kapcsolatban talán né­hány alapelvet említhetnénk, amelyet helyes lenne, ha minden szövetkezet­ben tiszteletben tartanának és igye­keznének betartani mind a régi, mind az új vezetők és a tagság: • Helyes, ha elnöknek köztisztelet­ben álló, a gazdálkodáshoz jól értő, lehetőleg helyi embert választanak. Ez ellentétben van azzal a sokat hangoz­tatott véleménnyel; „nálunk csak ide­gen ember tud rendet teremteni“. • Az EFSZ vezetőinek tökéletesen kell ismerniök a helyi gazdálkodás körülményeit és az embereket. A jó vezetők nem hajkurásszák a tagokat a munkára, hanem olyan helyzetet teremtenek, hogy a tagok családtag­jaikkal együtt saját egyéni érdekeik­től is ösztökélve mindent megtegyenek a közös előrehaladásáért. • Az anyagi érdekeltség megterem­tése bár elsőrendűen fontos, de még­sem művel csodákat. Ehhez még az szükséges, hogy a vezetők szót tudja­nak érteni a tagokkal, tudjanak bánni az emberekkel és törődjenek szakmai és politikai nevelésükkel. Csak ott le­het jó a vezetés, és eredményes a gazdálkodás, ahol érvényesítik a szö­vetkezeti demokráciát. Nagyon fontos, hogy a tagság ismerje jogait és köte­lességeit, éljen azokkal, illetve telje­sítse azokat. Az öntelt, klskirálykodó elnökök előbb-utóbb a leváltás sorsára kerülnek. • Az elnök és a vezetők éljék a ta­gok életét, ne szakadjanak el tőlük! Ne futkározzanak, vendégeskedjenek fölöslegesen a szövetkezet számlájára. A vezetők óvakodjanak a rokoni­baráti befolyásoktól, az ivó cimborák­tól. Lépjenek fel idejében mindenféle részlehajlás, igazságtalanság, a közös vagyon herdálása ellen. • Főleg a nagyobb szövetkezetek­ben a vezetés sok fajta teendővel jár. Rossz a munkamódszere annak az el­nöknek, aki mindent maga akar csi­nálni. A szövetkezet vezetői között körültekintően kell elosztani a munkát, mindenkinek tudnia kell, miért fele­lős. • A vezetők fordítsanak különös gondot a fiatalok megnyerésére és szakmai nevelésükre. Törődjenek az­zal, hogy a különböző iskolákat vég­zett szakkádereket a gyakörlati ta­pasztalatokkal rendelkező (agronó­­mus, zootechnikus, gépesítő, csoport­­vezető) mellé osszák be, időnként értékeljék és úgy irányítsák munká­jukat, hogy elméleti tudásukat a gyakorlatban is érvényesíteni tudják. Komoly jelentőséggel bír a vezetés színvonalának emelésében a vezetők stabilizálása. A vezetők pozíciójának megszilárdításában jelentős szerepet játszanak a pártszervezetek és a HNB-ok, Azok a helyi pártszervezetek és HNB-ok, amelyek időben segítségre sietnek a kezdő vezetőknek és építő bírálattal, tanáccsal segítik az egyes vezetők vagy az elnök munkáját, ott a vezetők helyzete fokozatosan megszi­lárdul. Sok esetben sajnos ez a segít­ség csak annyiból áll, hogy az illeté­kesek egyet értenek azzal, hogy le kell váltani ezt vagy azt a vezetőt és má­sikat kell a helyébe állítani. Sok he­lyütt a község vezetői olyan elnököt is leváltásra javasolnak, aki éveken keresztül bebizonyította rátermettsé­gét, vezetői készségét. Ilyen esetben rendszerint különböző rokoni kapcso­latok játszanak közre. Minden vezetőnek szüksége van ar­ra, hogy időnként, mind a szövetkezet tagsága, mind a község vezetői érté­keljék, bírálják munkáját. De ugyan­úgy szükség van arra is, hogy a tagság és a nemzeti ' bizottság is elismerje, támogassa a vezetők munkáját. Nem könnyű vezetőnek, jó vezető­nek lenni. Sokat kell tanulni, hogy lé­pést tudjon tartani a gyorsütemű fej­lődéssel. Számtalan deresedő fejű el­nökkel és más szövetkezeti funkcio­náriussal találkozhatunk a mezőgaz­dasági technikumok iskolapadjaiban, hogy távúton elsajátítsák a mezőgaz­daság szakmájának csínját-bír.ját. De akik nem járnak iskolákba azok is késő éjszakáig bújják a szakönyveket, mert nem akarnak lemaradni. Amíg szakmai vonalon úgy-ahogy lépést, tartanak a fejlődéssel, addig sajnos a vezetés művészetére főleg csak az élet tanítja őket. Ideje lenne már, hogy a járási nemzeti bizottsá­gok s más illetékes szervek fontolóra vennék, hogy a vezetést is tanítani kell. Amíg 100 és 100 termelési gyű­lést tartanak, olyan ritka mint a fehér holló, hogy a vezetés módszereiről tanácskoznának valahol. Már pedig a vezetőképzés megoldása, s az aktív vezetők legjobb tapasztalatainak szer­vezett elterjesztése éppen az a tarta­lék, amelynek feltárása bőven kama­toztatja majd az erre fordított ener­giát. A szocialista mezőgozdosógért malacért 600 koronát (25X22, és 10X5 koronát) kap. Az 50 kg-on aluli ser­tések árát az említett kulcs szerint csak abban az esetben fizetik meg, ha más szocialista mezőgazadsági üzemek biztosíthatják további hizlalásukat. A mezőgazdasági felvásárlási üze­mek szükség szerint további felvilá­gosítással szolgálnak az érdeklődők­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom