Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-01 / 61. szám

Új élet sarjad a pusztán

Három folyó, az Ondava, Labore és a Latorca szegélyezi Nagyerdő pusztát. Ennek ellenére nem sok hasznot hajtott lassan hömpölygő vizük. Cserjés, bokros, sovány legelők borították, azelőtt csak tengődött rajta a gulya. Az iszapos, gyér fű kevés táplálékot nyújtott, de bőségesen terjesztette a májmételyt és egyéb betegségeket. Benyúlott ez a szomorú vidék Céke, Kaáov, Szürnyeg, Jastrab, Abara, Imreg és még jőnéhány szövetkezet határába. v

A vízszabályozás módot adott rá, hogy gazdag termőföldekké változtassák ezt a pusztát. Igenám, de emberlakta településnek csak Kucany falucska tekinthető alig 15 házával, amelyik közigazgatásilag Abarához tartozik. Olyan senki földje volt ez a néhány száz hektár 16 falu határában.

Sok gondot okozott ez a terület a járás vezetőségének is. Felhívták az érdekelt szövetkezeteket, hogy szántsák fel a silány legelőket. Nem vállalták. Azzal érveltek, hogy távol esik a községüktől, rossz megközelíteni. Ezekután nem volt mit tenni, az ifjúsághoz fordultak segítségért, mint Nyugat-Szlovákiában az Ifjúságfalva megalakítása idején.

Így jött létre Kelet-Szlovákiában az első ifjúsági gazdaság, amelynek a történetét mindössze az elmúlt év október 10-től számítják. Négy „dété“, meg néhány lelkes fiatal jelent meg akkor az 1044 hektárnyi „szűzföldön“. Mostoha körülmények között, megállás nélkül, éjjel-nappal dolgoztak egészen december 12-ig.

A lehulló hó már 915 hektár felszántott földet takart be.

Tavasszal fokozódott csak igazán a munka; többszörös tárcsázás, műtrágyázás, végül április 8-án az év— Emlékszem, egy ízben megszólított az öreg, akinek a fáskamrájában háltam;

— Oszt, mit akartok itt csinálni, fiam? ,

Gondolkodás nélkül soroltam, hogy gabonát, kukoricát meg egyebet termelünk majd. Az öreg csak legyintett. Még arra sem méltatott, hogy ellenkezzen velem.

Azóta megváltozott a falubeliek véleménye. Eddig még nem nagyon mutatják, de az eredmények, a hallatlan lelkesedés gyümölcsei mindjobban meggyőzik őket. Amerre csak a szem ellát, gabonától, kukoricától tarkállik a határ. Az ember szinte el sem hinné, hogy a Nagyerdő-pusztán jár.

Ahol tavaly a lánctalpasok álltak a szabad ég alatt, most új csinos faházikők sorakoznak. A rögtönzött irodahelyiségen még alig száradt meg a vakolat. A két lány az irodából, Fekete Adél és Bukus Piroska még az itt szokásos belépési áldomást sem fizették le. Júliusban jöttek csak ide. Azelőtt az irodai munkát is Slovenské N. Mestón végezték. Most egy kicsit megnövekedett, hát ezért itt helyben kell intézni. No, meg ha minden jól megy, őszre önállósul a gazdaság. Egyelőre oda tartoznak, ami egy kis hátránnyal jár, mert nagyon messze esik Kucanytól.

A gazdaságnak jelenleg 63 állandó dolgozója van, ebből 45 CSISZ-tag. Ha lelkesedésben, tenniakarásban nincs is hiány, a szervezeti életben még vannak nehézségek.

— Nincs kultúrtermünk, mégcsak egy kötet könyvünk sincsen — ezt nem panaszképpen mondja Kucharcsik László, a szervezet elnöke. — No meg nem is volt eddig ilyesmire idő. De lesz, minden lesz, csak egyenesbe jöjjünk — és szavaiból szilárd meggyőződés árad.

Kibővül a gazdaság. A traktorosok javítóműhelyt és kocsiszínt kapnak. A közeljövőben megkezdik egy 200 férőhelyes istálló építését, ugyancsak az idén befejeznek egy sertésistállót. Őszig 14 kukoricaszárítót elkészítenek, mert a 250 hektár kukorica jó termést ígér. A silókukorica is sok jóval kecsegtet. Kell is ám. A tervek szerint fajállattenyésztő gazdaság lesz ezen a részlegen.

— Mintagazdaság - hangsúlyozza büszkén Rásky Zoltán.

Felismerhetetlenségig megváltozik a vidék arculata. Üj élet sarjad a pusztán.

Palágyi Lajos

Két rendrakó vágja a hónaljáig érő sűrű tavaszi árpát a Turnyai Állami Gazdaság . dűlőjében. A dús kalászok vastag rendre hullnak. A széles földön itt-ott megdűlt az árpa, súlyos kalászterhe alatt; de a rend itt is oly szép, hogy kézi kaszával sem lehet különbet vágni.

Zsigrai József agronómus a tarlón le és fel járva sűrűn figyel, mintha nem hinne a szemének. A dűlő végén megállt egy autó az országúton, s s belőle kilépő három férfi feléje tart.

— Nem mondtuk? — szól a2 egyik, akiben rég ismerősét, a kutatóállomás dolgozóját fedezte fel aí agronómus szeme — Miért nem vállall többet, Zsigrai elvtárs?

— Azért, hogj jobban túlteljesíthessük vállalásunkat. Igaz, ezt sen vállaltam volna í tátrai értekezleten ha rá nem beszélnek. Máskor úgj szoktuk, hogy hazajövet gyűlésen beszéljük meg a dolgot és a többség dönt. Itt fordítva történt. Előbb döntöttem, aztán vitattuk meg. Igaz, az itthoniak is azt mondták, hogy miért nem vállaltam többet.

Ez a kötelezettségvállalás még a Tátrában történt, amikor Sabovík Óndrej elmondta, hogyan érték el a 60 mázsás átlagos hektárhozamot szemeskukoricábói.

Ebédkor az egyik sarokban levő asztalhoz telepedett a Turnyai Állami Gazdaság hat mezőgazdasági szakembere. Hosszas terefere után úgy állapították meg, hogy Zsigrai necsak Sabovíkot hívja versenyre, hanem a kerület minden gazdaságát és valamennyi főnövény termesztése terén.

így is történt. De amikor felszólalt, mindjárt kérték, hogy határozza meg a hektárhozamokat is.

Rásky Zoltán és Kucharcsik László az első termési szemlélik

szazaaoKig parlagon nevert toiaon megindult az első vetőgép. A pihent föld szinte nyelte a magot, hogy gazdag termés formájában adja viszsza.

Pedig nem volt könnyű dolga a merész hódítóknak.

— Mikor idejöttünk, nem volt itt semmi — emlékszik vissza Rásky Zoltán, aki a beteg Fuösko István helyett az egész gazdaságot vezeti. Huszonhat éves, szikár fiatalember. A leleszi mezőgazdasági iskolában érettségizett, azelőtt a Slovenské N. Mesto-i Állami Gazdaság Károlytanyáján dolgozott. Itt a növénytermelést vezeti, most meg az egész gazdaság gondja-baja szakadt a nyakába. — Nem tudtuk hová lehajtani a fejünket, a szabad ég alatt meg fészerekben aludtunk. Egyesek még ki is nevettek bennünket. Váltig hangoztatták, hogy ez a föld bogáncsnál egyebet nem terem.

Jó barátok

Gépek serege vonult ki a csatai határba, hogy betakarítsa az életetadó termést. Az öt kombájnra 340 hektár kicséplése vár.

— Nem is olyan rég történt, amikor a falu nagy többsége kaszákkal, sarlókkal fölszerelve kivonult és látástól vakulásig görnyedt a mezőn. Ma, a gépek korszakában pedig mindössze 30 személyt számlálhatunk öszsze, akik résztvesznek az aratásban, de ezek közé már a gabonatisztítók, szalma-betakarítók is be vannak számítva — jegyzi meg Cibula János, a kettes számú egyetemesen gépesített csoport vezetője.

Rafaj János és Gregor János is ebbe a csoportba tartoznak. Az előbbi a tavalyi aratásnál traktorosként szerepelt, felesége pedig a kévekötőaratógépet kezelte. Míg az utóbbi a szövetkezet gépesítője volt mindaddig, míg az iskolázott szakember megérkezett.

A két jóbarát — mintha összebeszélt volna a családalapítás terén — tavaly aratás előtt megnősült. Most mindkettőjüknél egy-egy pufók kisfiú született, ami arra enged következtetni, hogy e téren is>...

Idén a szövetkezet szalmapréssel ellátott új 2m—330-as gabonakombájnt kapott. A vezetőség törte a fejét, kit ültessen a kormánykerék mellé. Válogattak. Ez érthető, hiszen a gép tartóssága nagyban függ attól, hogyan járatják be. Ehhez pedig géppel együttérző emberek kellenek. Végülis a két jóbarátra esett a választás.

— Rafáj? ő a legjobb traktorosaink egyike. Gregor pedig a gépek embere — mondogatták.

Mindketten nagyszerű emberek, akikkel számol és akikben megbízik a szövetkezet tagsága.

De van itt még valami, amit utóbb tudtunk meg. A két jóbarát a falumegelőzhesse az esetleges hibákat. Első év ez, amikor kombájnon ülnek, de vállalták, hogy 100 hektár gabonát betakarítanak.

Az új 2m 330-as munkában

Ez pedig kezdőknek igen bíztató ;redmény. Ebből is látható, hogy konolyan veszik a dolgot. Számolni kell /elük. Nem lesz véletlen műve, ha i legjobb kombájnosok közt emlegeik majd nevüket. (-hai-)

Bő terméshozamot várnak

A Medzinadbodrogomi Állami Gazdaság príbenyíki részlegén is javában aratnak. Még hozzá 95 százalékát a gabonájuknak kétmenetesen. Az árpa hektárhozama 31 mázsa, s a jobb részeken eléri a 35 mázsát is.

Kétszáztizennyolc mázsa gabonát csépeltek ki a vasárnapi műszak alatt. Kotka Mihály megjegyezte, hogyha a kisegítő kombájn idejében megérkezik, a tervezett 12 nap helyett 8, de legkésőbb 9 nap alatt befejezik az aratást.

A betakarított búza helyébe 12 hektáron másodnövényt vetettek, s ezenfelül még 37 hektárba akarnak másodnövényt vetni.

Zelenák István (Príbeník)

ban tekintélyes személynek számít. Rafaj János tagja a párt alapszervezete vezetőségének, Gregor János pedig a HNB plénumának, valamint a mezőgazdasági albizottságnak, ahol példásan kiveszik részüket a munkából.

Künn a gabonatáblán is meggyőződtünk róla, hogy a gépekhez mindketten kitűnően értenek. Míg az egyik a kombájnt vezeti, a másik állandó felügyeletet tart a masina körül, hogy

mát sem tudják, mert a kétmenetes aratás első szakaszát végzik, de anynyi bizonyos, hogy a Zsigrai egy mázsája minden értelemben meglesz. Másik szomszédos táblán a Kaszticei szálkás búza és a Pavlovicei 198-as ígér a tervezettnél nagyobb hektárhozamot. Ugyancsak itt van a közelben a kukorica-versenyparcella is. De ami a legértékesebb: a versenyen

kívüli földeken ugyanolyan szép a termés. Ez pedig azt mutatja, hogy Zsigrai József nem egyedül volt a versenyben. Sok hajdani béres barátjával mutatja meg évről évre, hogy igazi gazdáivá váltak a kavicsos földnek.

A terméshozamok is csak akkor igazán szembeötlők, ha a talajadottságokat is figyelembe vesszük. A közös munka sikerét a jő hozamokon kívül pedig az szemlélteti, hogy a mostoha időjárás ellenére szemveszteség nélkül, aratnak.

A két rendrakógép és a két kombájn elvégzi az aratás nehéz munkáját. Kézi munkára jóformán csak az első rendnél került sor. Hanem aztán ide sokan jelentkeztek. Kíváncsiak voltak a gazdag termésre, árpára, búzára, cukorrépára, kukoricára és arra, hogy mit vetnek a tarlóba. Mikor a három vendég elment az autóval, itt a tarlón határozták el, hogy kukorica helyett napraforgót tesznek a tarlókeverék közé, mert ez bírja az őszeleji gyakori deret. Az időjárás késését másképp nem hozhatják be.

Arról is szó esett, hogy jövőre a cukorrépa se maradjon ki a nagy terméshozamokért indított versenyből. Legtöbbnek meg az a véleménye, hogy a gazdaság egész területével bátran benevezhetnek a nagy versenybe.

Csurilla József

Alig egy hónapja, hogy a períni szövetkezet elemezte a tejtermelés és a tejeladás helyzetét. Utána vállalta, hogy a tejeladásban levő hátralékot rövid időn belül törleszti, évi tervét határidő előtt teljesíti és terven felül 20 000 liter tejet ad el. Felhívással fordult a kelet-szlovákiai kerület minden szövetkezetéhez és állami gazdaságához, tárják fel a lehetőségeket, s azon igyekezzenek, hogy az évi tejeladási tervet teljesítsék.

Elindult tehát a mozgalom, s Perín a hátralékot már június 30-ra kiegyenlítette. Míg június elején naponta 1400 liter tejet adtak el, addig június végére már 1800-at, s jelenleg a napi eladás meghaladja a 2000 litert. A perényiek felhívását — különösen a kosicei járásban — a többi szövetkezet is alaposan felülvizsgálta, s így a felhívásukra már több helyről válaszoltak is.

Elsőnek a Nyizsni-Csáji EFSZ jelentkezett. Évi termelési tervük tejből 189 000 liter, ami egy hektár mezőgazdasági területre 379 litert tesz ki. Ez a mennyiség a períni szövetkezet hektáronkénti tejtermeléséhez viszonyítva 43 literrel több, tehát olyan szövetkezetről van szó, ahol magas termelési szintet érnek el. Az évi tejeladási terv 140 000 liter és így az egy hektárra eső eladási terv 281 liter. E számokból látni lehet, hogy a Nyizsni-Csáji szövetkezet az össztermelésből eladásra 74 °/o-ot irányozott elő, míg az üzemen belüli fogyasztást már a tervben csak 26 °/oban állapította meg.

A szövetkezet tejfelvásárlási időterve 68 200 liter. Június 10-ig csak '62 673 litert adtak el s így a tervet csupán 91,8 #/o-ra teljesítették. Ez részben befolyásolta a szövetkezet belső tejellátását.

Amikor Hangácsi István, szövetkezeti elnök és Susnyák József zootechnikus előtt a szót a períni mozgalomra tereltem, kicsit kelle-13 HEKTÁR TARLÓBUKTATÁS NAPONTA

A kelet-szlovákiai kerület legjobb tarlóhántója és mélyszántója, Gnap József PÍechoticéről, — aki tavaly nyáron és az ősz folyamán 703 hektárt szántott fel, — versenyre hívta fel a járás lánctalpas traktorosait. Versenyfelhívásában vállalta, hogy meghosszabbított műszakban 13 hektár tarlót hánt fel naponta.

Málas. Cséplés idejére ifjúsági brigádot szerveztek a málasi szövetkezetben. (Abonyi, Málas)

A períni mozgalom követőkre talál

metlen helyzetbe noztam okét. Nem voltak még erre felkészülve, és alapjában véve nehezebb helyzetben voltak, mint a períniek, hiszen nagyobb a hátralékuk. Nem teljesítik a napi tejeladási tervet sem, s így a hátrálékuk napról napra nő. De az agyukban már ott keringett a gondolat, hogy a períni felhívást sem mellőzhetik csak úgy egyszerűen. Tenniük kell valamit, hogy a helyüket megállják.

A fejőnőkkel, S z a s z á k Évával, D a n k ó Klárával, Hangácsi Margittal, Szitás Ilonával, V a j á n y i Erzsébettel és Szekeres Terézzel még aznap az istállóban rögtönzött gyűlést tartottak, amelynek az eredménye az lett, hogy a perínyiek felhívására ők is válaszolnak.

— Milyen intézkedéseket tesznek az évi terv teljesítésére?

— Eddig a legelők füve elegendő volt a tejtermeléshez és a fejősteheneket utána nem etették. Ezután azonban őszi keverékekből előállított zöldszecskával utánetetik a fejősteheneket. A keverékek túlnyomó része hüvelyesekből áll. Amikor ez a keverék elfogy, zöldkukoricával utánetetik a teheneket. Ezenkívül a szopós borjakkal is több szárított tejet etetnek, s így naponta több tejet tudnak eladni. Gondolnak az év további szakaszára is. Tehénállományukat már augusztus elsejétől további 4 darabbal feltöltik.

Rendkívül jó minőségű a silókukoricájuk, s az őszi repce után további 6 hektárt vetnek. A gabona learatása után az egész területbe — az alávetett területek kivételével — tarlókeveréket vetnek, különösen napraforgót borsóval, sőt 5 hektáron kísérletileg takarmánykáposztát is. Ez biztosítja majd a zöldszalag kiszélesítését decemberre is. A tarlókeverékek egy részét zölden etetik fel, majd a többit télre lesilózzák.

Ezekután már ők is vállalhatták, hogy a napi tejeladást július 23-a után folyamatosan teljesítik. Szeptember 30-ig a meglévő hátralékot törleszteni tudják. Kijelentették, hogy az évi terv teljesítése után még további 10 000 liter tejet adnak el.

Nyizsni-Csájban megértették a períniek hívó szavát, s feleltek is rá. A betartott szó később javára lesz a szövetkezetnek, de egész társadalmunknak is. A tervüket túlteljesíthetik, ha figyelembe veszik a szocialista szektoron kívülálló 51 tehenet is. E tehenektől az első félévben csupán 59 liter tejet adtak el átlagban. Ez bizony nagyon kevés, hiszen Nyizsná Kamenicában a háztáji tehenektől az első félévben átlagosan már 256 liter tejet adtak el.

IVÁN SÁNDOR (Kosice)

Bő termést Ígér a cukorrépa a Turnyai Állami Gazdaságban. A képen Zsigrai József, a gazdaság agronómusa látható, aki a gyönyörűen fejlődő cukorrépát szemléli.

ierültek, hogy Zsigrainál ilyen esetien az egy mázsa valóban 5 — 10 má:sát jelent. Egyszóval mindenki örült i talpraesett feleletnek, csak azon norfondíroztak, hogyan felejthették :1 megkérdezni, mennyit vállal cukorépából. Annyi bizonyos, hogy kimaadt a versenyfelhívásból. Voltak, ikik azt mondták, hogy Zsigrai ezt s szándékosan tette, mert sovány, ;avicsos földjeik nem alkalmasak lukorrépatermesztésre.

ő viszont a ki nem mondott szót s annyiba veszi, mint amit kimonlott, ha már egyszer megfontolta, gy történhetett meg az is, • hogy az irpa tőszomszédságában párját rit:ítja a haragoszöld cukorrépa, s ver;enyen kívül is figyelemreméltó ho:amot ígér.

Jelenleg még az árpa hektárhoza-Miért nem vállalt többet?...

— KUKoricaDoi ou mázsát, DuzaDOi 40-et, tavaszi árpából 40-et.

— Abból többet... — vágott közbe öt társa, erősen bíztatva a szűkszavú agronómust.

— Akkor legyen 41 — jelentette ki kurtán.

Erre nagy kacagás támadt, mert a

közönség legalább 5 — 10 mázsával várt többet. Az ismerősei meg azon