Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-05 / 62. szám

Tanítóink és a népművelés Napjainkban egyre időszerűbbé vá­lik a müveit falu megteremtése. Hi­szen falvaink gazdasági helyzete a múlttal szemben gyökeresen megvál­tozott és ennek következtében gyö­keresen meg kell változnia falvaink kulturális arculatának is. A szocia­lizmus építése során és most, útban a kommunista társadalom felé, egyre jobban bebizonyosodik, hogy a város és a falu közti különbség fokozatos megszüntetése nem szólam, hanem örvendetes valóság. A falusi dolgozók életszínvonala ugyanolyan mértékben emelkedett, mint a városi dolgozóké. A falusi ember nem él rosszabbul, mint a vá­rosi. A fejlett lakáskultúra, a rend­szeres és kiadós táplálkozás, divatos öltözködés, a falusi és városi ember­re egyaránt jellemző. A falusi ember anyagi természetű igényei nagymér­tékben megnövekedtek, s így szellemi és kulturális igényeinek is fejlődnie kell. A falusi házak tetején büszkél­kedő TV-anténák is elsősorban in­kább az anyagi jólét, mint a kultu­rális téren mutatkozó igényesség hir­detői. Nem szándékom valamiféle te­levízió-ellenes propagáció, hiszen a televízió kulturális életünk fontos tartozéka, felbecsülhetetlen eszköze. De semmi esetre sem lehet a TV- anténák száma valamilyen falu kul­turáltságának fokmérője. Ugyancsak helytelen lenne egy né­hány főből álló színjátszókört azono­sítani az egész falu dolgozó közössé­gével. A műveltebb faluért folyó har­cunkat akkor fogjuk megvívni ered­ményesen, ha a tömegekben ébreszt­jük fel a kulturális igényeket, ha a műveltséget a falu egészére kiter­jesztjük. A műveltebb faluért folyó harcunk­nak egyik leghatékonyabb fegyvere új iskolarendünk, amely lehetővé és egyben kötelezővé teszi a művelődés alapjainak megszerzését gyermekeink számára. Az iskolahálózat oly nagy­arányú kibővítésére került sor, ami­lyenre eddig nem volt példa. Már nemcsak városokban, járási székhe­■ Csehszlovák filmiskolások etűd­jeit és vizsgafilmjeit mutatták be Magyarországon, Csehszlovák Kultúra Népköztársaság úti helyiségében. B Négy magyar filmet mutatnak be a franciaországi Annecyben közel­jövőben megrendezésre kerülő rajz­ás bábfilmfesztiválon: a Szenvedély, a Párbaj, a Piros pettyes labda és a Bölcsőtől az iskoláig címűeket. tV Könyvalakban adta ki a közös gazdálkodás egész évi tervét a kis­újszállási Bűzakalász TSZ. A tagság így ellenőrizheti a terv végrehajtá­sát. ■ 950 jelentkezőből 19-et vettek fel a Színház és Filmművészeti Fő­iskola új tanévére Magyarországon. lyeken vannak kilencéves és közép­iskolák, hanem a nagyobb falvakban is. Szinte azt is mondhatnék: a mű­velődés lehetősége „házhoz jött“. Az iskolahálózat nagyarányú kibő­vítésének a következménye, hogy nem lehetett minden iskolában egyaránt szakképzett tanerőkből álló tantestü­leteket kialakítani. A kilencéves isko­lák hálózatának kibővítése a szak­tanítók hiányát hozta magával. Ezért a tévúton tanuló tanítókkal szemben más követelményt, iskolánkívüli te­vékenység címén nem támaszthatunk, mint azt, hogy mielőbb szerezzék meg a szaktantárgyak tanítására jogosító oklevelet. Falvainkon a tanítók között vannak olyanok is, akik lakásproblémákkal küzdenek, vagy egyáltalán nincs la­kásuk, s így utazásra kényszerülnek. Ezek a tanítók a faluban folyó isko­lánkívüli népnevelő munka számára szintén elvesztek. Nem tartom jó megoldásnak, hogy a falu kulturális életének létét vagy nem létét a tanítók iskolánkívüli munkájától teszik függővé, mivel a falusi értelmiség fogalma már nem­csak a tanítóságra korlátozódik. Fal­vainkon szép számmal vannak olyan fiatalok, akik már a mai iskola ne­veltjei és ha nem is az értelmiség képviselői, iskolai végzettségük alap­ján hasznos támogatóivá válhatnak a falu kulturális életének. Szó esett az ún. „nagyon elfoglalt tanítókról“, akik azonban „alacsony képzettségük“ miatt „szégyenkeznek" eleget tenni iskolánkívüli kötelezett­ségeiknek. Ezzel a megállapítással nem értek egyet. Ha egy tanítónak annyira alacsony a képzettsége, hogy szégyenkeznie kell, akkor még „úgy­nevezetten“ sem lehet nagyon elfog­lalt. Hiszen éppen a legképzettebb, legügyesebb tanítóink azok, akik va-A Csehszlovák-Szovjet Barátság lucsemeci vezetősége és a filakovői Kovosmalt n. v. üzemi szervezete a közelmúltban szép ünnepélyt rende­zett a Bucsony erdőben. Nevezetes hely ez, hiszen az 1925 —27-es évek­ben a Vörös Szakszervezetek tagjai itt tartották titkos összejöveteleiket. A régi munkásmozgalmi hagyomá­nyokra való tekintettel úgy határo­zott a Csehszlovák-Szovjet Baráti társaság járási vezetősége, hogy ezen az emlékezetes helyen rendezik meg az ez évi nyári békeünnepélyt. Az ünnepi beszédet Lőrinc Gyula, a CSE­MADOK KB elnöke tartotta. Utána kultúrműsor következett, melynek keretében fellépett a budapesti Köz­lekedési és Szállítási Szakszervezet népiegyüttese, valamint a CSEMADOK filakovői szervezetének énekkara és tánccsoportja. Közreműködött még a Kovosmalt n. v. zománcozó és lemez­gyártő osztályának tánccsoportja és lóban nagyon elfoglaltak s ez sajnos gyakran olyan jellegű, hogy a falusi népnevelő munkához semmi köze. Nagyon sok tanítónktól gyakran a társadalmi helyzetükhöz nem méltó feladatok elvégzését követelik egyes funkcionáriusok és intézmények. Ez azt a látszatot kelti, mintha a taní­tók bárki által használható „félembe­rek“ lennének, akiktől bárki követel­het, kérni lassan már el is felejte­nek. Itt lenne az ideje, hogy a taní­tók iskolánkívüli munka és kötele­zettségek címén semmi olyan felada­tot ne végezzenek, amiért másokat fizetnek. Véget kell vetni annak a helyenként uralkodó felfogásnak is, hogy a tanító bármilyen intézmény számára afféle „Mädchen für alles“, azaz „mindenes“. A műveltebb faluért folyó harc döntő csatája az iskolában folyik. Az iskolának kell a falusi fiatalokban kialakítani a helyes életszemléletet, megszerettetni falujukat és szövet­kezetüket, megnyerni ókét a szocia­lista mezőgazdaság száméra, stb. Ta­nítóink tehát a műveltebb faluért folyó csatájukat elsősorban az isko­lában vívják meg. A tanítási órán kívül még sok munka vár rájuk, a tanításra való felkészülés, a szülők körében folyó munka és a diákokkal való iskolán kívüli foglalkozás. Ami szabad idejük marad, azt az egész falut érintő népnevelő munkára for­dítják. Úgy gondolom, akkor jó a népne­velő munka valamely faluban, ha e sokrétű tevékenység valamennyi faj­tája nemcsak a tanítók vállára nehe­zedik, hanem ahol a tanító egyik fon­tos fogaskerék szerepét tölti be ab­ban a jól működő szerkezetben, ame­lyet a népművelő munka összes ille­tékesei együtt alkotnak. Sági Tóth Tibor fúvózenekara. A jól sikerült ünnepély után népmulatság következett s kel­lemesen szórakozhattak mindazok, akik eljöttek Bucsonyba, erre a szép békeünnepélyre. * * * A CSEMADOK lucseneci vezetősége 1962. augusztus 26-án Veliká nad Ipl'omon „Dalol az Ipolyvölgy“ cím­mel nagyszabású járási aratási ünne­pélyt rendez. Az ünnepélyen a CSE­MADOK csakanyovcei, filakovői, lu­cseneci, rapovcei, panickédravcei és velikái kultúrcsoportjai fognak sze­repelni. * * * A CSEMADOK sávolyi szervezet a helyi EFSZ vezetőségével karöltve ugyancsak nagyszabású aratási ünne­pélyt rendez augusztus 19-én. A szö­vetkezet dolgozói vállalták, hogy erre az időpontra már befejezik az ara­tási és cséplési munkálatokat, -esi-Kulturális hírek a lucseneci járásból Kosúton, Hegyen, VIzkeleten és Diószegen nagyban folyt már a ko­súti tragédia szereplőinek letartóz­tatása, amikor a csendőrök Hegyen Kozmer Kálmánéknál nyitottak be. Az asszony eleinte rémületében a ke­zét tördelte, de látva férje nyugodt viselkedését, remegése megszűnt és úgy búcsúzott, mintha az embere a járásszékhelyre vagy munkába, a cu­korgyárba indulna. Csak a négy Koz­­mer-gyerek állt döbbenettől tágra nyílt szemekkel a konyha sarkában, még akkor is, amikor az a két bácsi igazi, szuronyos puskával az apjukat az udvaron keresztül kísérte. Kozmer Kálmán tudatában volt, an­nak, nincs oka félelemmel, lehor­­gasztott fővel mennie a csendőrség­re, nem szegte meg a törvényt, amit az alkotmány ír elő a munkásság lenlevő csendőröknek. Egy székre mutattak, üljön le. — Ezek akarnak engem... kivizsgálni? — gondolta Kozmer nagyott nézve. — Hiszen teg­nap ők voltak azok, akik lőttek ... ezek húzták meg a ravaszt a puská­kon, ezek golyói találták el Poplu­­hárt, Kuglert, Pszotát, Pszotánét, Rappandot, Molnárt... öltek, mészá­roltak ... és ezek vezetnek most vizs­gálatot? ... Nagy kedve lett volna hozzá, hogy maga kezdjen kérdezősködni, hogy ő hallgassa ki a csendőröket... Mit akarnak tőle megtudni? Hiszen tud­nak ezek mindent, mint ő maga ... Az első mondatok után úgy vélte, egész rendesen viselkednek. Türel­metlen aggodalommal várta, mikor változik meg a hangjuk. .. .Hiszen tudják ők jól, milyen védelmében. Nem olvasta ugyan azo­kat soha, csak hallott róluk, de bí­zott saját eszében és tudta, mit sza­bad, s mit nem. Egész életében először lesz dolga ezekkel a csendőrökkel, falujuk, gyű­léseik és most már lakásuknak is hívatlan vendégeivel. Amint megérkeztek, köszönt a je­nehéz a sorsa, négy gyerek nem cse­kélység, de azért még sem kéne érintkeznie a kommunistákkal, azok­kal a veszedelmes elemekkel, csak bajt okoznak. Azt is tudják, egy idő óta őt is megszédítették és most ala­posan a csávába jutott. De ők, már­mint a csendőrök, ellátják jótanács­­csal, segítenek rajta. Különben sem­miért sem felelnek, akár mi is tör­ténne vele. Tehát olvassa csak el ezt a papirost, és írja alá!... Hiszen előtte a többiek is aláírták: Kolárik József, Uhrovcsik József, Kozmer La­jos is, Prágai is, mind aláírta. Amit az a bratislavai képviselő meg Kug­­ler János összefőztek, csak zabálják meg most maguk. Csak nem teszi ki magát ő, Kozmer börtönnek, hóna­pokra, sőt talán több évre, elszakít­va a gyerekeitől, asszonyától... Kozmer Kálmán már nem is hallja, miféle hegye-t-havat locsognak össze itt neki a csendőrök ... Arra kiván­csi, mi áll azon a papíron?... hogy saját fülével hallotta, amint Fabianic, kommunista titkár Bratislavából (az, aki nálunk hált, villant fel az agyá­ban) a Hegyen, május 24-én lefolyt gyűlésükön azt mondta volna, a ko­súti gyűlést az esetben is megtart­juk, ha a csendőrök nem engedné­nek, ... hogy fel kellene fegyverkez­nünk, ... hogy forradalom lesz nálunk is, mint Oroszországban ... Képtelen volt tovább olvasni. Ha­zugságok ... Visszanyújtotta az ira­tot.- Kozmer, írja alá! A saját érde­kében! — Nem írhatom alá, őrmester úr. Fabianií ilyesmit nem mondott.- De igen. Biztos, hogy mondta. Emlékezzen csak vissza! Maga előtt már mind igazolták ... alá is írták. Kozmer azonban megtagadja az aláírást. — Aki így hallotta, aláírhatja, az ő dolga ... Fájdalmában felorditott. Az egyik csendőr csizmája sarkával Kozmer lábujjára taposott... és minél inkább torzította az arcát a fájdalom, a csendőr csizmás lábát ide-oda for­gatva áldozata cipőorrán, mintha egy rögöt aprított volna, tovább taposta. • (Folytatjuk.) Épül Ipolymente legnagyobb kultúrháza Fészket raknak... a kultúra hajlékának Ipoly mentén is. Pincinán már kitűzték a májfát, ami jelzi, hogy elkészültek a falazás­sal. Tágas szövetkezeti klub épül a kis faluban. A kulturális helységeken kívül ebben az épületben lesz elhe­lyezve a HNB, az EFSZ irodája és az orvosi rendelő is. Aki egy évtized­del ezelőtt járt Pincén, aligha is­merne rá a falura. Ez a község volt a környék legna­gyobb pocsolya­fészke. A falu kö­zepe tavasszal és ősszel egy nagy tóhoz hasonlított, nyáron a kacsák, libák és a szúnyo­gok tanyája volt. A szorgos pinciek társadalmi munká­val nagyban elő­segítették a pocso­lyafészek eltávolí­tását. A sártenger helyén modern aszfalt-út vezet vé­gig a falu közepén. A szövetkezeti klub építésénél is segít a falu népe. Az alapot teljesen brigádmunkával építették. A falazás­hoz is akadt mindig segédmunkás. Az építkezést sietteti a lucseneci ipariskola tanulóinak a segítsége is. Három-három hétre jöttek a brigá­­dosok segíteni. Jól dolgoztak a fiata­lok. Kiváló munkájukért külön ki kell emelni Cígel Istvánt és Kovács Jenőt. „Ebben az évben tető alá tesszük, jövő évben pedig befejezzük a szö­vetkezeti klubot!“ —^ jelentik ki ha­tározottan a község vezetői. * * * A járás másik szélén lévő Vinicán épül a lucseneci járás egyik legna­gyobb kultúrháza. A sportpálya mel­lett épülő kultúrház 70 méter hosszú lesz, színházzal és moziteremmel. A lelkes vinicaiak már több mint 12 000 brigádórát dolgoztak és minden csa­ládból három napi brigádmunkával járulnak hozzá a kultúrház minél előbbi befejezéséhez. De vannak olyan lelkes építők is, mint Jankovics Já­nos, az állami gazdaság dolgozója, aki már eddig 300 órát dolgozott le. Az EFSZ is mindenben segíti az építést. A szövetkezet kőműves csoportja rakja a falakat is. Jól halad a munka. Ha a járás to­vábbra is segíti anyagiakkal az épít­kezést, akkor nemsokára Ipolymente legnagyobb kultúrházának kapui is megnyílnak. (tő) Tetőre vár a plncicei kultúrház A MATESZ játékterve augusztusban VIII. 16 — csütörtök — Pohronszkiruszkov 19.30 Nem olyan világot élünk — Hornészalibi „ Három szegény szabó­legény VIII. 18 — szombat Dubník •• Különös házasság VIII. 19 — vasárnap — Tonkovce » Különös házasság VIII. 21 - kedd — Kosúti „ Szarkafészek — Velykéúlyani Egy szerelem története Vili. 23 — csütörtök — Hurbanovo „ Különös házasság VIII. 24 — péntek — Samorín „ Különös házasság VIII. 25 - szombat — Vlcsani „ Szarkafészek — Sahy Egy szerelem története VIII. 26 - vasárnap - Marcelová » Szarkafészek — Vinica „ Egy szerelem története VIII. 28 — kedd - Sallya „ Különös házasság ÚJ SZAKKÖNYV A gépek értékes segítsége a mező­­gazdaságban is csak úgy lehet tar­tós, ha azok gondos kezekre vannak bízva. Üzemképességük és élettarta­muk a szakszerű bánásmód és kar­bantartás minőségétől függ. Fontos tehát, hogy a gépek szakemberek gondjaira legyenek bízva, akik isme­reteiket állandóan gyarapítják és tö­kéletesítik. Ezt a célt szolgálja Hradil mérnök és munkaközösségének kézikönyve is a „Mezőgazdasági géptan“ címen, amelyből az olvasó megsze­rezheti azokat az alapismereteket és tudnivalókat, amelyek a növényter­mesztés és állattenyésztés gépesíté­sével összefüggnek. A könyv külön­ben, amely már harmadik kiadásban jelent meg, a növénytermesztési és állattenyésztési mezőgazdasági ta­nonciskolák tananyaga. A gyakorlat­ban dolgozók örömére azonban közöl­nünk kell, hogy kellő mennyiségű példányszám rendelkezésükre áll. A szerzők a könyv bevezető részé­ben ismertetik a gépgyártás anya­gait, azok tulajdonságait és áttekin­tést nyújtanak a műszaki anyagok­ról. Majd a gépszerkezeti részek összekötéséről adnak felvilágosítást. Értékes tapasztalatokat szereznek az olvasók „A villamosság a me­zőgazdaságban“ című fejezet­ből, amelyben a szerzők magyaráza­tot nyújtanak az elektromos áram keletkezéséről és tulajdonságáról, s részletesen ismertetik a villamos mo­torokat és karbantartásukat, az elek­tromos energia átvitelét és átalakí­tását, valamint annak elosztását. A legterjedelmesebb fejezetek a növénytermesztésben használt gépek leírását és küldetését tartalmazzák. Az olvasó itt megismerkedik a talaj­művelő gépekkel és eszközökkel, a trágyateregető és műtrágyaszóró gé­pekkel, vető- és ültetőgépekkel, a növényvédelem és az öntözés gépei­vel és készülékeivel, valamint a ta­­karmánybetakarító és gabona arató és más betakarító gépekkel. A szerzők külön nagy fejezetben ismertetik az állattenyésztés leghasz­nálatosabb és a nagyüzemi technoló­giának legjobban megfelelő gépeket, mint a különféle fejőgép-típusokat és berendezéseket, azok kezelését és karbantartását, a fejőautomatákat és fejőállásokat, valamint berendezése­ket a kifejt tej hűtésére. „A barom­fitenyésztés“ című rész szem­léltetően tárgyalja a baromfi mester­séges keltetéséhez szükséges gépe­ket és berendezéseket, a baromfi­nevelőházak berendezéseit, továbbá felvilágosít a munka gépesítéséről a takarmányelőkészítőben és a tyúk­ólakban. A könyv utolsó fejezetei a mezőgazdasági épületek és építő­anyagok leírásával, szarvasmarha-, sertésistállók és más mezőgazdasági épületek építésével és a háztartások és szövetkezeti berendezések gépi felszerelésével foglalkoznak. Az olva­só a könyv végén megtalálja a szö­vegben előforduló legfontosabb szak­­kifejezések magyar-szlovák szótá­rát is. Oldalszám 276, ára fűzve 1,50 Kcs. LM! ffUMÍVlf 7 1962. augusztus 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom