Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-05 / 62. szám
Önműködő cséplés A 2idlochovicei Gabonatermesztési Kutatóintézet szérűjét olyan gépsorral szerelték fel, amely a hárommenetes gabonabetakarítás esetén egyetlen gépkezelő íelügyeletéve! végezheti a cséplést, A kalászostól íelaprított szalmájú anyagot a nagy befogadóképességű kocsiból — amelyet kb. egy méter magas föidhányásból alakított rámpára huzatnak fel — a földbemélyített, kipléhezett adagolóasztalra ömlesztik. Innen lassúmozgású futószalagon a szalmástól felaprított gabona a villás lazítóhengerhez jut, amelyről egyenletes rétegben a gereblyés felvonón a szétválasztó szerkezetbe kerül. Itt a szem kb. 95 %-a kiválik és szállítócsigás csövön a gépsortól balra felállított tisztítógépbe, majd a zsákba jut. A szétválasztóból a fennmaradó, kb. 5 #/9-ot kitevő gabona a cséplőgépbe rázódik át a feiaprított szalmával együtt. Ebben az ismert módon megtörténik a gabona, a törek és a szalma különválasztása. A gabona itt ugyancsak zsákba, a törek az odaállított pótkocsiba, a szalma pedig fúvó segítségével a magas állványra emelt csöveken keresztül a 10 méterre emelkedő dróthálóval körülvett kazalozóhelyre hullik. Képeink az egy ember felügyeletével önműködően dolgozó gépsor összeállítását mutatják be az „utolsó simítások" befejezése előtt. Kúti Szilárd Becsület dolga Szívügyünk a jó takarmányaiap megteremtése Sok levél érkezik most a szerkesztőségünkbe. Ennek módfelett örülünk, hiszen levelezőink tudósításai, jelentései többnyire a legfontosabbakról, a most folyó nagy kenyércsata során kifejtett küzdelemről, a gyors és veszteségmentes gabonabetakarításról, valamint a terményeladásról, az állattenyésztési termékek értékesítési tervének teljesítéséről, a kötelezettségvállalások valóra váltásáról szólnak. Az alábbiakban a pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek és az eladási tervek teljesítéséről szóló leveleket közöljük, kivonatosan: Zádori levelezőnk, Válent László arról értesíti lapunk olvasóit, hogy a helybeli szövetkezet tagjai (háztáji gazdaságukból) miként teljesítik vállalásukat: „Hegedűs József 800, Balyo 758, Tasi János 565 és Bettes Imre pedig 400 liter tejet ad el terven felül a közellátás részére. A tojáseladásban élenjár Bettes István, aki eddig már 1250 tojást adott el, továbbá Bettes László 800-at, s vállalta, hogy terven felül még 450 tojást értékesít.“ Bajaniból Szalay Gyula írja a következőket: tV A pferovi Jednota egyre jobban fokozza vidéki tevékenységét, így például Sisma községben 80 ezer, Őszekben pedig 130 ezer koronát fordított üzemi étkezdék létesítésére, elsősorban a szövetkezetesek részére. Az oszeki étkezdében naponta legalább 250 ebédet szolgálnak majd fel. Ugyancsak kibővítik a gépjárműparkírozó térséget, s gondoskodnak a gépkocsivezetőknek frissítőkről. (Arnost Vyslűzil, Prerov) Földműves 1S62. augusztus 5. „Szövetkezetünk évi burgonyaeladási tervét 102,8 százalékra teljesítette. A közellátás részére 616 mázsa korai burgonyát adott el. A tervezett 90 ezer korona helyett burgonyából 111718 koronára növelte bevételét." A Trebisovban székelő kelet-szlovákiai munkatársunk, Palágyi Lajos meg arról számol be, hogy a deregnyői szövetkezetesek a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy gabonából 300, burgonyából pedig 500 mázsával teljesítik túl az eladási tervüket. Hírt ad arról is, hogy a kalsai lakosok adott szavukat valóra váltották: „A pártkongresszus tiszteletére vállalták a kalsaiak, hogy háztáji gazdaságukból 13 ezer tojást értékesítenek — írja Palágyi. — A vállalások ellenőrzésekor kitűnt, hogy 18151 tojást adtak el. Az értékelés után megtoldották felajánlásukat: év végéig 24 ezerre kerekítik ki, hogy tojásbőség legyen.“ Mató Pál, régi levelezője lapunknak. Most Vysnáhutkáról azt írja, hogy a szövetkezet gyöngén teljesítette félévi eladási tervét húsból, tejből és tojásból. „A HNB titkára Perún elvtárs elismerőleg nyilatkozott azokról a lakosokról — közli levelezőnk —, akik becsületesen teljesítik a pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. így például a többi között Takács Aridrást, Horváth Istvánt, Jaíjocskó Józsefet, Truhan Jánost, Hakavy Mihályt és Janocskó Pált dicsérte meg, akik tejből nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták vállalásukat." A lovinobányai szövetkezetesek a CSKP XII. kongresszusát az eladási feladatok túlteljesítésével köszöntik. A szövetkezetben eddig 140 egyéni és 4 kollektív vállalást tettek az eladási feladatok túlteljesítésére. A vállalások jelentős részét már teljesítették is, 7680 tojást és 4100 liter tejet adtak el terven felül. Ügy tervezik, hogy szeptember végére pontot is tehetnek adott szavuk valóraváltása után. (kn) fontos takarmánynövényévé válik a jövőben. Vetését a silókukorica első fogasolása idején kell elvégezni. Kitűnő eredményeket lehet elérni a szudánifü alávetésével takarmánykeverékben vagy árpában. Ez a fű két kaszálást is .megad számunkra. Jelentőségét a szárazságtűrő képessége nagyban emeli. Jó eredményeket érünk el a herefélék korán lekerülő takarmánykeverékekbe való alávetésével is, amely szintén a főnövény lekerülése után még egy kaszálást is megad. Ha nem akarunk lemaradni az állattenyésztés terén a tervben levő szarvasmarha és sertésistállókat, valamint sertésfürösztőt minél hamarabb fel kell építeni. A sertésistállók közelében a jövőben okvetlen létesítünk sertéslegelőt csicsóka, répa és takarmánytök vetésével, amelyek nagyban pótolják majd a vitaminhiányt. Minden talpalattnyi kihasználatlan, vagy megmüveletlen földet a takarmányalap megteremtése szolgálatába állítunk. Egy alkalommal ezt mondta nekem egy rendszerünkkel kevésbé szimpatizáló ember: „Lassan még az utat is bevetitek." Válaszul talán ennyit: Fel is szántjuk mindazokat az utakat, ahol azt a táblásítás megköveteli. Itt főleg a fölösleges dűlőutakra gondolok. A dohányban, szőlőben, és a kertészetben levő utakat viszont a jövőben beültetjük korai burgonyával. Ennek az intézkedésnek az lesz az előnye, hogy a takarmánynyerés mellett mágnesként vonzza majd a drótférgeket és a pajorokat. Senki sem veheti rossznéven, hogy a savanyúfüves területeket és félhatárnak is beillő kopár sertés- és libalegelőket felszántottuk, s helyükbe többszáz mázsa silótakarmány termesztésére szolgáló földterületeket nyertünk. Az illető szavaira mégegyszer visszatérve meg kell jegyeznem: igaz, valamikor is kenyeret ettek az emberek. Ki többet, ki kevesebbet. Ma viszont mindenki-A gemeri szövetkezetben szinte állandósult a takarmányhiány, pedig ki lehet, és ki kell küszöbölni. Elsősorban a rétek hozamának emelésére kell törekednünk, mert ezt növelhetjük legkönnyebben és a legkevesebb munkával. Rétjeink nagyrészt jó minőségű szénát teremnek, tehát ennek a mennyiségét kell növelnünk, amit többféle módon elérhetnénk, például trágyalevezéssel és komposztozással s ezt kiegészíteni a talajvizsgálat alapján műtrágyázással. Másodsorban a szántóföldi takarmányok hozamát kell növelnünk. Legfontosabb a lucerna, amit tiszta földbe védnövény nélkül kellene vetnünk. Vidékünkön tíz esztendő átlagában csak ötször volt jó lóheretermés és így ez a növény nálunk nem olyan biztos takarmány, mint a lucerna. Tehát ezt kisebb mértékben kell vetnünk, inkább próbálkoznunk kellene más növénynyel, például fehér virágú somkóróval, amely gyökereivel a talajt mélyen átjárva annak nitrogén és humusztartalmát emeli. Ezenkívül tejelő takarmánynak is kiváló, valamint a talajerő fokozása céljából zöldtrágyaként is beszánthatjuk. Szántóföldünkön legfontosabb a silókukorica, amit természetesen szintén a neki legmegfelelőbb talajba, trágyázva vessük. Meg kell vizsgáltatnunk, mi okozta például az „Orgován" dűlő eddigi silány csalamádéterméseit. S csak ennek az oknak a kiküszöbölése után lehet belevetni kukoricát, mert heknek jut elegendő kenyér, s ami a legfontosabb, sokszorosan több jut a kenyér mellé, mint hajdanában. Az eredmény a felszabadult ember tudományos alapokra helyezett gépesítéssel végzett céltudatos munkájának gyümölcse. A jövőben is azon az elven leszünk, eltávolítani a még szórványosan létező természeti akadályokat. Feltörni a még fennmaradó savanyúíüves területeket. Véleményem szerint többet kellene foglalkozni az öntözéses gazdálkodással. Ezen a téren jó példával járnak elő tanyi szomszédaink, akik az egész hereföldjüket öntözik. Igaz, az öntözőberendezések nagy befektetésekkel járnak, de a kiadások a bő takarmányalapban többszörösen megtérülnek. Napjainkban nagyon ügyelünk a takarmányok elraktározására, valamint beosztására is. Semmi esetre sem engedjük meg azt, hogy őszön túladagolják a takarmányt a tavasz rovására. Több esetben erélyesen fellépünk azokkal az állatgondozókkal szemben, akik az egy napra kiadott takarmányt reggelre fel akarják etetni. Végülis nem szabad megfeledkezni a takarmányok helyes előkészítéséről sem. Köztudomású, hogy a jó szakács gyengébb készletből is jó ételt tud előállítani, viszont a rossz szakács a jót is elrontja. Lelkiismeretesen kell ízesíteni és fülleszteni a szalmát, a takarmányok keverését, élesztősítését, erjesztését, így kevesebb takarmánnyal is szép eredményeket elérhetünk. Ezenkívül a takarmánykeverő üzemek több antibiotikumos takarmányt adhatnának állattenyésztőink részére. Csallóköz már a múltban is híres volt a gabonafélék termesztéséről. A gabonafélék, és egyéb mezőgazdasági kultúrnövények termesztése mellett, váljon tehát a Csallóköz és a Mátyusföld a keletszlovákiai síkság, az egész ország minden egyes szövetkezete és állami gazdasága előtt példaképül az önálló takarmányalap megteremtése terén. Kása Mihály, Zem. Olcsa tárhozam nélkül silókukoricát erőszakolni nem érdemes, amikor más növény ugyanott jó termést adna. Nagyon fontos a jól megszervezett betakarítás. Föl kell hagynunk az eddigi takarmánybetakarítási módszerrel, amely abból áll, hogy két hétig vagy tovább hagyni a füvet renden, amíg a nap szép barnára megégeti, és már majdnem korhadó minőségben kazalozni. Meg kell tanulnunk a bevált újításokat. Szövetkezetünkben a takarmányok állványos szárítását nem alkalmazhatjuk, mivel nagyon sok munkát kíván és kedvezőtlen időjárás esetén még így is sok a veszteség, például hordáskor már nagy növényt tiprunk. Ellenben a hideglevegös szárítást kell alkalmazni. Egy nap lekaszálni a füvet, másnap forgatni, majd a rendfelszedő után kötött kocsin egyenesen kazalba, amelyet hideg levegővel száríthatnánk. Ilyen módszer mellett nem kellene az időjárástól annyira félni és jó minőségű takarmányunk lehetne. Természetesen ehhez gépeket kell venni, de a vételük jobban kifizetődne, mint akármilyen korszerű új istálló. Sőt, istállót csak a takarmányok gyors szárításának és betakarításának megoldása Után érdemes építenünk, hisz a legkorszerűbb istállóban sem növekednek az állatok rossz takarmányon. A silógödrök alját és oldalát érdemes lenne kibetonozni, hogy ne legyen annyi veszteség a széleken. Majoros András, Gemer ^Teremtsünk önálló takarmánya lapot • A Szabad Földműves ankétja •Teremtsünk önálló Teremtsünk önálló takarmányalapot Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankétja • Teremtsünk önálló takarmányaiapot • A Szabad Földműves ankétja • Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankétja • Teremtsünk Ha azt akarjuk, hogy több hús, tej, vaj, tojás jusson dolgozóink asztalára, úgy több és jobb takarmányt kell termesztenünk állatállományunk részére. Napjainkban pedig a takarmányalap kulcskérdésnek számít. Volt idő, amikor kilincseltünk a szálas és szemestakarmányokért más szövetkezeteknél, a majdnem éhen pusztuló állataink részére. Akkor megfogadtuk, hogy többé nem szabad ilyesminek előfordulnia. A hiba nem csupán a kevés takarmánykészletből eredt, hanem az őszi és koratéli pazarlás is elősegítette a készlet kimerítését. Az új vezetőség okulva a hibákból, feladatul tűzte ki az önálló takarmányalap megteremtését. Alapos talajelemzés után a legjobb földekbe vetettük a takarmánynövényeket. Saját forrásból fedeztük ezen növények vetőmagszükségletét. E téren járási viszonylatban is szép sikereink vannak. Kiszélesítettük a herefélék, másodvetések magas fehérjetartalmú növények, mint a szója, lóbab, borsó tiszta és köztes, valamint a silőnövények termesztését. Munkánkat siker koronázta. Idén mi segítettük ki a takarmányhiánnyal küzdő szövetkezeteket, mert 35 vagonnal többet termeltünk, mint 1959-ben. A silótakarmány termesztését is megdupláztuk. Ennek következtében emeltük az állatállomány létszámát is. 1959-ben 828 szarvasmarhát és 1549 sertést, jelenleg viszont 1059 szarvasmarhát és 2288 darab sertést mondhatunk magunkénak. Míg 1958-ban 13, 1959-ben 19, 1961-ben 21 vagon húst adtunk el, addig 1962-ben terv szerint 26 vagont adunk közellátásunknak, amelyből az első fél évre eső tervet maradéktalanul teljesítettük. Eddigi eredményeinkkel korántsem vagyunk megelégedve. A jobb sikerek érdekében idén takarmányozási csoportvezetőt választottunk, akit a következő feladatokkal bíztunk meg: a szövetkezet vezetősége és tagsága hathatós támogatása mellett megteremteni a saját takarmányalapot és legjalább 5 hónapra takarmánytartalékot létesíteni. Bevezetni a takarmánytermesztésben, betakarításban, etetésben és kezelésben az új technika és technológia jól bevált módszereit. Zöldfutószalagot létesíteni Kpra tavasztól késő őszig, változatos, tápértékben dús takarmányok vetése révén a takarmányozási tervnek megfelelően, hogy minél kevesebb száraztakarmányra legyen szükség. Az ősziek gyenge áttelelése arra az elhatározásra bír bennünket, hogy kibővítsük a kukoricavetésterületünket 450 hektárra. (Itt nincs beleszámítva a silókukorica.) Ebből 250 hektárt négyzetesen, vegyszeres gyomirtással művelünk. Így a kukorica szövetkezetünkben a szántóterület több mint egynegyedén honol. A vegyszeres gyomirtásnak már idáig is nagy előnyeit látjuk. Hátránya talán csak az, hogy kissé megzavarja a vetésforgót, mivel ugyanazon területekre a következő évben is kukorica kerül majd. Behatóan foglalkozunk a silótakarmányok másod-, köztes- és hüvelyes takarmánynövények termesztésével, mint például a szójabab, borsó, lóbab, csillagfürt, murokrépa, fehér somkóró, takarmánytök, takarmánykáposzta s egyéb növények termesztésével. A kukoricában köztesként takarmánytököt, répát, a silóban pedig lóbabot termesztünk. A kukoricaszárat túlnyomórészben lesilózzuk, ennek ízesítésére 5 hektáron magas hozamú cukorcirkot vetettünk. Volna egy javaslatom a silőzással kapcsolatban: szükségesnek tartanám a silókombájnt hangyasavat tartalmazó tartállyal és permetező berendezéssel ellátni, mely kaszálás közben az elevátoron automatikusan hangyasavval permetezné a keményítőben szegény silónövényeket. Ezzel elejét vennénk a silógödörben történő aránytalan hangyasavazésnak. Ennél sokkal bonyolultabb kérdéseket is megoldottak már mezőgazdasági gépgyárainkban. Ezért érintkezésbe kellene lépni velük s minden bizonnyal megértésre találnánk. Javaslom továbbá a silókukorica tápértékének gazdaságosabb kihasználása érdekében a magashozamú szudáni fűvel való köztes termesztést. Ne feledjük el a szudáni fű mezőgazdaságunknak egyik 'C 3 s :o ::s «3 £ 0> u o H • CB •r-r-W X c CB «5 © > *3 s 2 3 fa CB •Q CB N cn < O e. 2 73 >i c 'CB s ki CB JX CB ■M £ 73 G :© •S 2 :s cn ■w £ © © H CB ■w 40) 2 CB W5 © > *3 H 2 3 fa T3 « & CB N < ■w §. 2 73 >> c 'CB £ 5-4 CB 3 CB +■> £ 73 G :© ■s :3 vj-M £ <D ki <D H A-M 40) G CB V1 © > *3 £ 2 3 fa Is CB N í/) < •w o ©4 2 73 G '35 £ & CB 3 CB ■w £ 73 G :© x c :3 VJ w £ ■V Li Teremtsünk önálló takarmlnyaíapöt • A Szabad Földműves ankétja • Teremtsünk önálló