Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-05 / 62. szám

A „BÉKE“ név alatt egyesített két szövetkezet — a volt galábocsi és zombori EFSZ — sok nehézséggel küzd, s bizony Gu­­bányi Imre, az új elnök fáradságos munkáját nehéz értékelni. Hogy mennyit dolgozik, mennyit fárad ez a testileg, lelkileg is a szövetkezet érdekében dolgozó elnök, azt azok tudják, akik nap mint nap látják a két község határá­ban a szövetkezet földjein, istállói­ban és mindenütt, ahol dolgoznak. Kora hajnaltól késő estig irányít, szervez és ellen­őriz. A két község közti majd három kilométernyi utat naponta négyszer-ötször is, és leg­inkább gyalogszerrei teszi meg, hogy a két község nem mindig egységes véleményét összehangolja, és meg­győzze őket a kollektiv munka elő­nyeiről. A sok — nem mindig tárgyilagos — bírálattal szemben azonban éke­sen szólnak a tettek és az eredmé­nyek. Gubányi Imre három éves mun­kája eredményekben gazdag. Mint Zootechnikus éppen úgy, mint most szövetkezeti elnök feladata magasla­tán áll. Kevés szövetkezetünknek van ma olyan derék, szakképzett és ta­nult elnöke, mint a „BÉKE“ szövet­kezetnek. A négyéves mezőgazdasági technikum után, mintegy 8 évig a kövecsesi mezőgazdasági iskolának volt a tanítója. Tapasztalatokban gaz­dagon tért haza szülőfalujába, hogy itt megnyissa egy szebb és jobb hol­nap kapuit... Mert Gubányi Imre tudását és tapasztalatait gazdagon kamatoztatja ma odahaza. Erről ta­núskodnak az eredmények, köztük a szaporodó szénakazlak. Hogy Gubányi Imre elnök szavaival éljek: szálastakarmánya és abrakja elég van most is a szövetkezetnek. S biztosítva vagyunk bőségesen az új termésig ... Pedig 470 szarvas­­marha és több mint 700 sertés ete­téséről van itt szó. Nem beszélve a baromfiállományról... S hogy állnak a terv teljesítésével? Félévi húsbeadási tervüket máris 127 %-ra telje-sitik. Június végén még mintegy 50 sertést adtak be, átlagban 100 kg-os súlyban ... s emellett 130 sertés van az ólban 80 kg-os súly­ban. De mint Gubányi Imre elnök mondja — ezeket még nem adják be. Abrak van elég, el kell hát érniük az egy mázsás súlyt. Az istállókban 64 bika hízik. 15 darab már elérte a 4 mázsát, ezek beadására is csak ak­kor kerül sor, ha a bikák elérik az 5 mázsás súlyt. — Mi szarvasmarhákkal, sertések­kel csak dicsekedhetünk. Nem va­gyunk rákényszerítve az eladásra. Csak elsöosztályú állatokat adunk be. A rossz és gyenge marhát feljavítjuk és úgy adjuk csak be. - mondja büszke önérzettel az elnök. S a BÉKE szövetkezet ez évben már két ízben segítette ki az ostra­­vai bányászok húsellátását is. A kö­zeljövőben mintegy 1800, 60-80 de­­kás idei csirke, maid 1500, átlagban 2 kilós kacsát adnak közfogyasztás­ra. Naponta 800 liter tejet ad be a szövetkezet. Ez is szép teljesítmény, hiszen átlagban ma egy tehéntől napi 6,2 literes átlagot érnek el. Itt még vannak nehézségek, amit a szövetke­zet vezetői igyekeznek kiküszöbölni. Mert míg Galábocson elérik a napi 9 literes átlagot, addig Zomborban csak 4,6 literes átlagnál tartanak te­henenként. Az állattenyésztésben elért sikerek Mézpergetés A gazdag méztermésból ajándékba is jut Aztán méhész-tréfa következne. Újságíró barátomat akarják rászed­ni. Egy félig telt mézes tányérra! küldözgetik a méhkaptárakhoz, hogy ott lefényképezzék. A tréfa nem si­került, mert idejében észrevettük a turpisságot. Később mi invitáljuk őket a fény­képezőgép lencséje elé. De mintha összesúgtak volna, egyöntetűen tilta­Aki annyit ért a méhészethez, mint tyúk az ábécéhez, annak nagy él­ményt jelent a mézszüret. Szlavecen egy tanító ismerősöm hívott meg ilyen alkalommal mé­hész-birodalmába. Javában folyt a pengetés. Erdősi János bácsi már 86 éves, de azért gyorsan forgatja a pergető kerekét. Az ezermester Er­dősi bácsi kezemunkáját dicséri a szalóci méhkaptá­­rak nagyrésze. Ha már ő készítette a méhek lakóházait, akkor miért ne hív­nák meg a szüre­tekre is. Az öreg úgy van a méz­szürettel, mint pl. pincemester a bor­ral. Meg-meg kós­tolgatja, s mindig talál benne valami új ízt. Mindig sze­rette a mézet, és fogyasztott is be­lőle jócskán. — Annak kö­szönhetem, hogy még mindig legény vagyok — mondo­gatja. Ürülnek a mé­zeslépek, telnek a kannák. A finom hársmézből gazdag a termés. Közel 4 mázsa kerül eladásra. — Aztán ősszel a sarjúvirág se kutya ám! — bizakodik Frankovics bácsi, a másik segítőtársa, aki szin­tén méhész. Nyalogatjuk a finom mézet. Ragad a kezünk, ragad a szánk. Hamar ki­dőltünk a gyerekétel evésétől. A há­zigazda azonban csak kínálgat. Mivel már nem állunk kötélnek, jófajta szesz kerül elő. Nem tudtam, hogy ez így szokás mézpergetéskor. Tömöl tanító méhészbirodalmában koznak a fényképezés ellen. A gyors pálfordulás meglepett. Eddig szívesek voltak, egyszerre idegenkedtek. Csak nem hadititok a méhkaptárok sora? És ezért nem lehet lefényképezni? Búcsúztunk. Alig tettünk néhány lépést, valami megütötte a fülünket. Az öregek korholták Tömöl tanítót. „Mi a fenének kellett ezek előtt beszélni." — Mit nem kellett volna előttünk beszélni? — kérdezgetjük egymást. — Miről is esett ott szó? — talál­gatjuk. — Azt hiszem a szövetkezet méheit emlegették a méznyalogatás közben. Miről is volt szó? Igen, most már tudom! Állítólag a szövetkezet­nek is volt 46 család méhe, de 32 el­pusztult belőle. Valahogy úgy emle­gették, hogy a cukor nem jutott el a méhekhez. Azt már senki sem tud­ja, hogy „lavórovica“ készült-e be­lőle, vagy tejeskávéba került. De miért kell ezért nekik restel­kedniük? Hisz természetes, hogy a méheket etetni kell. Tömöl tanító sem pedagógiai neveléssel tartotta el télen a méheket. És ha ő mint „szegény“ tanító tudott a 35 család­jának elegendő cukrot venni, nem tudom, miért nem nézett utána a szlaveci szövetkezet vezetősége, hogy etetik-e a méheket és, hogy ki a cu­kor szemfényvesztője. Ejnye, ejnye! Hát ezért kell res­telkedni? Ha igazat mondtak, akkor megérdemli e pár sor a nyomdafes­téket. Hátha ezek a sorok is ösztö­kélik az EFSZ vezetőségét a szem­fényvesztő keresésére. -tő­azonban nem azt jelentik, hogy a ta­karmányalap biztosítása nem okoz gondot. Mint Gubányi Imre elnök mondotta, rétjeiknek szénája csak a lónak való. S ha a szövetkezet vető­takarmányt nem vetne, nem tudna szarvasmarhát tartani. Nagyon jól bevált a szudáni fű, amely bőséges táplálékot nyújt a szarvasmarhaállo­mánynak. A termelés is költséges a BÉKE szövetkezetnél. Náluk a DT traktor pl. a hegyes-dombos 1000 hektárnyi területen csak egyetlenegy vetőgép­­peí bír vontatni. Ugyanakkor, ugyan­ilyen üzemköltséggel a déli, sikíek­­vésü szövetkezeteknél a DT egyszerre 4 — 5 vetőgépet is vontat. De nehézségekkel találkozik az el­nök a tagság körébe« is, akik közül többen, sajnos, minden iránt, ami új, hasznos és eredményes, vonakodó magatartást tanúsítanak. — A volt földhözragadt embernek bármilyen újdonságot, új módszert nagyon nehéz megmagyarázni. Ezek az emberek sokszor a saját kárukon tanulnak így volt ez nálunk a bur­gonyának poprádi módszer szerint történt ültetése és gondozásánál, ép­pen úgy, mint a lóherének árpával való közös vetésekor is. Persze, most, hogy látják ezek hasznos és nagy előnyét, elismerik az újítás beveze­tésének előnyeit és hasznát — mond­ja az elnök. Gubányi Imre elnökből szinte árad a sok-sok mondanivaló. Mutatja az egyik elhanyagolt hegyoldalt, amelyet tavaly barackfa csemetékkel ültettek be. Egyetlen egy sem pusztult el. A gondoskodás, a törődés és a hozzá­értés eredménye volt ez is. Sajnos, az elnök nem mindenkinél talál meg­értésre a faluban, még a szövetke­zeti körökben is. Hiszen a két falu bizony sokszor ellentétes véleményen van, s bizony még a két község he­lyi nemzeti bizottság titkára sem egyezik annyira, hogy támogatni tud­ná a közös érdekeket. Mert hát a BÉKE szövetkezetnél, ahol ilyen gaz­dag tapasztalatokkal rendelkező elnök van, az eddiginél is jobb és szebb eredményt lehet elérni. Csak nagyobb megértésre, támogatásra lenne szük­sége. Sólyom László (Lucenec) ■SÍr Harminchat vándorbolt látja el a kelet-szlovákiai kerület 75 községét hússal és hentesárúval, 57 községet a legfontosabb élelmiszercikkekkel, s további 257 községben hasonló mó­don egészítik ki az iparcikkek vá­lasztékát. (str) Valsovicében (prerovi járás) már három évtizede védelmezi az önkéntes tűzoltótestület a községet a tűzvész ellen. Az évforduló alkal­mából ünnepséget rendeztek, kor­szerű tűzvédelmi, szemléltető gya­korlattal egybekötve. (avp) Terven felül 183 mázsa sertéshús Ügy egyezkedtek Tóth István és Lóczi Pál, a hornészalibi szövetkezet sertésgondozói, hogy idén 19,8 vagon sertéshúst termelnek. Ezt a párt­­kongresszus tiszteletére vállalták. Ketten ... közel húsz vagonnyit. Kicsit soknak tűnik, ügye? De úgy gondolják, megmegy, hiszen ezres a hizlaldájuk, s minden valamirevaló munkát gép végzi. Napjában egy em­ber könnyen velebír a dologgal. Egyik nap Tóth, a másik nap Lóczi a so­ros. Váltják egymást. Elmúlt az esztendő fele ... S a két sertésetető kitűnőre vizsgázott. A tag­ság nekik köszönheti, hogy a félévre előirányzott 835 mázsa sertéshús he­lyett 1119 mázsát adhatott el a kö­zös gazdaság. Ez bizony nem csekély­ség, hiszen ez azt jelenti, hogy a félévi sertéshúseladási tervet a szö­vetkezet 138 százalékra teljesítette. Kétségkívül nagy siker ez, hiszen az elmúlt években ez a szövetkezet bizony nem jutott el a 100 százalékig, ezirányú feladat teljesítésében. Idén azzal üdvözlik a XII. pártkongresz­­szust, hogy a hústermelés tervét ma­gasan túllépik. Krajcspvics F. (Galánta) Csengő barackok és a legkisebb ki­rálylány — mint a mesében ... A Pál­­pusztai Állami Gazdaság fáin szép barackok teremnek, de Rózsa Magdika igazi kis királylány közöttük. (Foto: -gs—) Se pénz, se posztó... Szövetkezeteink mindén igyekezete oda irányul, hogy minél nagyobb te­rületet tudjanak kihasználni a takar­mányok és az értékes ipari növények valamint a kenyérgabonák termesz­tésére. A lyubái szövetkezet is véget akar vetni a 7 hektárnyi Tóvöigyi­eaBHaofiüs Balogh Guszti Két éve a szolnocskai szövet­kezet sertésgondozója. Feleségével együtt szépen kerestek a szövetke­zetben. Azonban a 2000 koronás havi kereset nem látszott meg a népes család életén. Könnyelmüsködtek a pénzzel, továbbra is a cigányok meg­szokott életét élték. A szövetkezet vezetősége mindezt jigyelemmel kí­sérte. Meghívták egy vezetőségi gyű­lésre. Felajánlották, hogy építenek neki egy családi házat. Megijedt. Honnan vegyen elő annyi pénzt, hogy ki tudja jizetni a lakást? Megmagyarázták neki, hogy a szö­vetkezetnek a költségeket részletek­ben fogja visszafizetni. Gondolkodott, tétovázott, Guszti, de a paraszti logika végül is sikert aratott. A szövetkezet építöcsoportja egy szép, 26 000 koronás, fürdőszobás csa­ládi házat épített Balogh Gusztinak és családjának. Nagyon elégedettek a lakással, a szövetkezettel és a ke­reseti lehetőséggel. Guszti nemrég fizette vissza az utolsó koronát a szövetkezetnek. A vezetőség is elé­gedett Guszti munkájával, hiszen egyike a legbecsületesebb dolgozók­nak. Tomi Vince (Szolnocska) parcella jelenlegi „hasznosságának”. Ez a terület a Párizs-csatorna leg­keletibb csücske, amely ingoványos, hasznavehetetlen, se rét, se nádas. Szerződést kötöttek tehát a talajjavító szövetkezettel a terület alagcsövezé­­sére. 1961 őszén jöttek is a mérnökök, minden oldalról szemrevételezték a telepet, kidolgozták a fő- és mellék­csatornák pontos tervét. Ez év tava­szán aztán megjelentek a helyszínen a talajjavító szövetkezet emberei és megindultak a földtúró-gépek. A csa­torna körülbelül 1 km hosszában el is helyezték a csöveket, a terepet leföldelték és a talajjavító szövetke­zet nem mulasztotta el felvenni az EFSZ-töl a tervezett költséget, „cse­kély“ 120 000 koronát. Aztán úgy, május végén minden abbamaradt. A talajjavító szövetkezet emberei azt hajtogatták, hogy elő­ször szabályozni kellene a Párizs­­csatorna szintjét, aztán lehet a mun­kát folytatni. Kérdezzük, milyen volt az együtt­működés a mérnökök és a talajjavító szövetkezet közt, hogy ezt a munka kezdeténél nem tudták megállapíta­ni? Vagy csak a munka megkezdése a fontos? Most ott állunk, hogy nemcsak a 7 hektár terület, da a 120 000 koro­na is parlagon hever, s a vízzel telt árkok partján felsorakoztatott csövek halmaza mintegy kérdőjel figyelmez­tet és egyben kérdez, ki követte el a mulasztást? Gábris József (Nővé Zámky) Készüljünk fel a kenderaratásra Az aratás helyes ideje, amely a szár technikai érésekor történik, dön­tő jelentőségű a minőségre és a rosthozamra. Legújabb ismereteink szerint a kender akkor hozza a leg­jobb rostot, ha teljes virágzásban ka­száljuk, a virágtermő kender elvirág­zásának kezdetéig. A virágos kender (hím) ebben az időben sárga színt kap és az alsó levelei kezdenek el­száradni. A nőnemű kender akkor még zöldes és a mag még nincs be­­ágyázva. Ezért a kisebb területen termelő szövetkezetekben (2 —3 hek­táron) a kender aratását a 80 — 90 százalékos porzásnál megkezdhetik. Ellenben a nagyobb területen (10 — 20 hektáron) már a 70 — 75 %-os por­zásnál meg kell kezdeni az aratást. A porzást úgy kell ellenőrizni, hogy a bevetett terület több részén leszá­molunk 100 vagy 200 szálat, azokat megrázogatjuk, s így a virágos ken­der porzik. Ha a kendert későn kaszáljuk, a szár túlérik, s így a nyersanyag jóval kisebb értékű lesz, s a felvásárló üzem egy-két osztállyal alacsonyabb értékűvé minősíti. Ezért szükséges, hogy a szövetke­zet vezetői, s főleg az agronómusok előre gondoskodjanak a kenderara­táshoz szükséges aratókról. Ott, ahol több a kender, ajánljuk a szövetke­zeteknek, vásárolják meg a jól be­vált szovjet kenderaratógépet. A ki­sebb területen termelőknek elegendő a traktoros fűkaszáló, felszerelve a kendervágáshoz szükséges asztallal. Szükséges, hogy a kendert az aratás után 4 — 5 napig szétterítve a tarlón hagyjuk, hogy felesleges nedvtartal­mát elveszítse s megkapja az arany­sárga színt. Az előszárított kendert 15 — 20 cm vastag kévékbe kötjük. A 100 cfn-nél hosszabb kendert két helyen kötjük át. A kötéshez mindig a rövide’ób kenderszálakat használjuk " - , . v,<í, fel, méghozzá 4 — 5 szálat. A kötést a levélzet alatt 5 cm-re és az el­vágott tőtől 20 — 25 cm-re végezzük. A kendert kötés előtt osztályozzuk. A kévébe csakis egyenlő szárakat, egyenlő hosszúkat, vastagokat, egyen­lő színűt és egyenlő érettségű ken­dert teszünk. Ilymódon elérjük, hogy a jó minőségű szárak egy csoportba kerülnek. A kévéket összerakáskor osztályok szerint külön rakjuk, hogy beszállításkor ne kelljen mégegyszer osztályozni. Ugyanis a felvásárló üzem a nem osztályozott kendert csakis a legalacsonyabb osztályba veszi át. A kévéket összerakva szá­rítjuk, 8 — 10 kévét egymásnak tá­masztunk és úgy állítjuk fel, hogy azokat a nap és a levegő jól kiszá­rítsa. Kostyásky Géza (Vajani) Embermagasságúra megnőtt már a kender a trszticei szövetkezet Kis- Duna menti dűlőjén. — Finom, vékonyszálú ez a ken­der — állapítja meg Nagy István, a közös gazdaság üzemi pártszerve­zetének fiatal elnöke. — Idejében, s jól felkészülünk a bőséges termés betakarítására. (Foto: NKI) 1962. augusztus 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom