Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-05 / 62. szám
A „BÉKE“ név alatt egyesített két szövetkezet — a volt galábocsi és zombori EFSZ — sok nehézséggel küzd, s bizony Gubányi Imre, az új elnök fáradságos munkáját nehéz értékelni. Hogy mennyit dolgozik, mennyit fárad ez a testileg, lelkileg is a szövetkezet érdekében dolgozó elnök, azt azok tudják, akik nap mint nap látják a két község határában a szövetkezet földjein, istállóiban és mindenütt, ahol dolgoznak. Kora hajnaltól késő estig irányít, szervez és ellenőriz. A két község közti majd három kilométernyi utat naponta négyszer-ötször is, és leginkább gyalogszerrei teszi meg, hogy a két község nem mindig egységes véleményét összehangolja, és meggyőzze őket a kollektiv munka előnyeiről. A sok — nem mindig tárgyilagos — bírálattal szemben azonban ékesen szólnak a tettek és az eredmények. Gubányi Imre három éves munkája eredményekben gazdag. Mint Zootechnikus éppen úgy, mint most szövetkezeti elnök feladata magaslatán áll. Kevés szövetkezetünknek van ma olyan derék, szakképzett és tanult elnöke, mint a „BÉKE“ szövetkezetnek. A négyéves mezőgazdasági technikum után, mintegy 8 évig a kövecsesi mezőgazdasági iskolának volt a tanítója. Tapasztalatokban gazdagon tért haza szülőfalujába, hogy itt megnyissa egy szebb és jobb holnap kapuit... Mert Gubányi Imre tudását és tapasztalatait gazdagon kamatoztatja ma odahaza. Erről tanúskodnak az eredmények, köztük a szaporodó szénakazlak. Hogy Gubányi Imre elnök szavaival éljek: szálastakarmánya és abrakja elég van most is a szövetkezetnek. S biztosítva vagyunk bőségesen az új termésig ... Pedig 470 szarvasmarha és több mint 700 sertés etetéséről van itt szó. Nem beszélve a baromfiállományról... S hogy állnak a terv teljesítésével? Félévi húsbeadási tervüket máris 127 %-ra telje-sitik. Június végén még mintegy 50 sertést adtak be, átlagban 100 kg-os súlyban ... s emellett 130 sertés van az ólban 80 kg-os súlyban. De mint Gubányi Imre elnök mondja — ezeket még nem adják be. Abrak van elég, el kell hát érniük az egy mázsás súlyt. Az istállókban 64 bika hízik. 15 darab már elérte a 4 mázsát, ezek beadására is csak akkor kerül sor, ha a bikák elérik az 5 mázsás súlyt. — Mi szarvasmarhákkal, sertésekkel csak dicsekedhetünk. Nem vagyunk rákényszerítve az eladásra. Csak elsöosztályú állatokat adunk be. A rossz és gyenge marhát feljavítjuk és úgy adjuk csak be. - mondja büszke önérzettel az elnök. S a BÉKE szövetkezet ez évben már két ízben segítette ki az ostravai bányászok húsellátását is. A közeljövőben mintegy 1800, 60-80 dekás idei csirke, maid 1500, átlagban 2 kilós kacsát adnak közfogyasztásra. Naponta 800 liter tejet ad be a szövetkezet. Ez is szép teljesítmény, hiszen átlagban ma egy tehéntől napi 6,2 literes átlagot érnek el. Itt még vannak nehézségek, amit a szövetkezet vezetői igyekeznek kiküszöbölni. Mert míg Galábocson elérik a napi 9 literes átlagot, addig Zomborban csak 4,6 literes átlagnál tartanak tehenenként. Az állattenyésztésben elért sikerek Mézpergetés A gazdag méztermésból ajándékba is jut Aztán méhész-tréfa következne. Újságíró barátomat akarják rászedni. Egy félig telt mézes tányérra! küldözgetik a méhkaptárakhoz, hogy ott lefényképezzék. A tréfa nem sikerült, mert idejében észrevettük a turpisságot. Később mi invitáljuk őket a fényképezőgép lencséje elé. De mintha összesúgtak volna, egyöntetűen tiltaAki annyit ért a méhészethez, mint tyúk az ábécéhez, annak nagy élményt jelent a mézszüret. Szlavecen egy tanító ismerősöm hívott meg ilyen alkalommal méhész-birodalmába. Javában folyt a pengetés. Erdősi János bácsi már 86 éves, de azért gyorsan forgatja a pergető kerekét. Az ezermester Erdősi bácsi kezemunkáját dicséri a szalóci méhkaptárak nagyrésze. Ha már ő készítette a méhek lakóházait, akkor miért ne hívnák meg a szüretekre is. Az öreg úgy van a mézszürettel, mint pl. pincemester a borral. Meg-meg kóstolgatja, s mindig talál benne valami új ízt. Mindig szerette a mézet, és fogyasztott is belőle jócskán. — Annak köszönhetem, hogy még mindig legény vagyok — mondogatja. Ürülnek a mézeslépek, telnek a kannák. A finom hársmézből gazdag a termés. Közel 4 mázsa kerül eladásra. — Aztán ősszel a sarjúvirág se kutya ám! — bizakodik Frankovics bácsi, a másik segítőtársa, aki szintén méhész. Nyalogatjuk a finom mézet. Ragad a kezünk, ragad a szánk. Hamar kidőltünk a gyerekétel evésétől. A házigazda azonban csak kínálgat. Mivel már nem állunk kötélnek, jófajta szesz kerül elő. Nem tudtam, hogy ez így szokás mézpergetéskor. Tömöl tanító méhészbirodalmában koznak a fényképezés ellen. A gyors pálfordulás meglepett. Eddig szívesek voltak, egyszerre idegenkedtek. Csak nem hadititok a méhkaptárok sora? És ezért nem lehet lefényképezni? Búcsúztunk. Alig tettünk néhány lépést, valami megütötte a fülünket. Az öregek korholták Tömöl tanítót. „Mi a fenének kellett ezek előtt beszélni." — Mit nem kellett volna előttünk beszélni? — kérdezgetjük egymást. — Miről is esett ott szó? — találgatjuk. — Azt hiszem a szövetkezet méheit emlegették a méznyalogatás közben. Miről is volt szó? Igen, most már tudom! Állítólag a szövetkezetnek is volt 46 család méhe, de 32 elpusztult belőle. Valahogy úgy emlegették, hogy a cukor nem jutott el a méhekhez. Azt már senki sem tudja, hogy „lavórovica“ készült-e belőle, vagy tejeskávéba került. De miért kell ezért nekik restelkedniük? Hisz természetes, hogy a méheket etetni kell. Tömöl tanító sem pedagógiai neveléssel tartotta el télen a méheket. És ha ő mint „szegény“ tanító tudott a 35 családjának elegendő cukrot venni, nem tudom, miért nem nézett utána a szlaveci szövetkezet vezetősége, hogy etetik-e a méheket és, hogy ki a cukor szemfényvesztője. Ejnye, ejnye! Hát ezért kell restelkedni? Ha igazat mondtak, akkor megérdemli e pár sor a nyomdafestéket. Hátha ezek a sorok is ösztökélik az EFSZ vezetőségét a szemfényvesztő keresésére. -tőazonban nem azt jelentik, hogy a takarmányalap biztosítása nem okoz gondot. Mint Gubányi Imre elnök mondotta, rétjeiknek szénája csak a lónak való. S ha a szövetkezet vetőtakarmányt nem vetne, nem tudna szarvasmarhát tartani. Nagyon jól bevált a szudáni fű, amely bőséges táplálékot nyújt a szarvasmarhaállománynak. A termelés is költséges a BÉKE szövetkezetnél. Náluk a DT traktor pl. a hegyes-dombos 1000 hektárnyi területen csak egyetlenegy vetőgéppeí bír vontatni. Ugyanakkor, ugyanilyen üzemköltséggel a déli, sikíekvésü szövetkezeteknél a DT egyszerre 4 — 5 vetőgépet is vontat. De nehézségekkel találkozik az elnök a tagság körébe« is, akik közül többen, sajnos, minden iránt, ami új, hasznos és eredményes, vonakodó magatartást tanúsítanak. — A volt földhözragadt embernek bármilyen újdonságot, új módszert nagyon nehéz megmagyarázni. Ezek az emberek sokszor a saját kárukon tanulnak így volt ez nálunk a burgonyának poprádi módszer szerint történt ültetése és gondozásánál, éppen úgy, mint a lóherének árpával való közös vetésekor is. Persze, most, hogy látják ezek hasznos és nagy előnyét, elismerik az újítás bevezetésének előnyeit és hasznát — mondja az elnök. Gubányi Imre elnökből szinte árad a sok-sok mondanivaló. Mutatja az egyik elhanyagolt hegyoldalt, amelyet tavaly barackfa csemetékkel ültettek be. Egyetlen egy sem pusztult el. A gondoskodás, a törődés és a hozzáértés eredménye volt ez is. Sajnos, az elnök nem mindenkinél talál megértésre a faluban, még a szövetkezeti körökben is. Hiszen a két falu bizony sokszor ellentétes véleményen van, s bizony még a két község helyi nemzeti bizottság titkára sem egyezik annyira, hogy támogatni tudná a közös érdekeket. Mert hát a BÉKE szövetkezetnél, ahol ilyen gazdag tapasztalatokkal rendelkező elnök van, az eddiginél is jobb és szebb eredményt lehet elérni. Csak nagyobb megértésre, támogatásra lenne szüksége. Sólyom László (Lucenec) ■SÍr Harminchat vándorbolt látja el a kelet-szlovákiai kerület 75 községét hússal és hentesárúval, 57 községet a legfontosabb élelmiszercikkekkel, s további 257 községben hasonló módon egészítik ki az iparcikkek választékát. (str) Valsovicében (prerovi járás) már három évtizede védelmezi az önkéntes tűzoltótestület a községet a tűzvész ellen. Az évforduló alkalmából ünnepséget rendeztek, korszerű tűzvédelmi, szemléltető gyakorlattal egybekötve. (avp) Terven felül 183 mázsa sertéshús Ügy egyezkedtek Tóth István és Lóczi Pál, a hornészalibi szövetkezet sertésgondozói, hogy idén 19,8 vagon sertéshúst termelnek. Ezt a pártkongresszus tiszteletére vállalták. Ketten ... közel húsz vagonnyit. Kicsit soknak tűnik, ügye? De úgy gondolják, megmegy, hiszen ezres a hizlaldájuk, s minden valamirevaló munkát gép végzi. Napjában egy ember könnyen velebír a dologgal. Egyik nap Tóth, a másik nap Lóczi a soros. Váltják egymást. Elmúlt az esztendő fele ... S a két sertésetető kitűnőre vizsgázott. A tagság nekik köszönheti, hogy a félévre előirányzott 835 mázsa sertéshús helyett 1119 mázsát adhatott el a közös gazdaság. Ez bizony nem csekélység, hiszen ez azt jelenti, hogy a félévi sertéshúseladási tervet a szövetkezet 138 százalékra teljesítette. Kétségkívül nagy siker ez, hiszen az elmúlt években ez a szövetkezet bizony nem jutott el a 100 százalékig, ezirányú feladat teljesítésében. Idén azzal üdvözlik a XII. pártkongreszszust, hogy a hústermelés tervét magasan túllépik. Krajcspvics F. (Galánta) Csengő barackok és a legkisebb királylány — mint a mesében ... A Pálpusztai Állami Gazdaság fáin szép barackok teremnek, de Rózsa Magdika igazi kis királylány közöttük. (Foto: -gs—) Se pénz, se posztó... Szövetkezeteink mindén igyekezete oda irányul, hogy minél nagyobb területet tudjanak kihasználni a takarmányok és az értékes ipari növények valamint a kenyérgabonák termesztésére. A lyubái szövetkezet is véget akar vetni a 7 hektárnyi TóvöigyieaBHaofiüs Balogh Guszti Két éve a szolnocskai szövetkezet sertésgondozója. Feleségével együtt szépen kerestek a szövetkezetben. Azonban a 2000 koronás havi kereset nem látszott meg a népes család életén. Könnyelmüsködtek a pénzzel, továbbra is a cigányok megszokott életét élték. A szövetkezet vezetősége mindezt jigyelemmel kísérte. Meghívták egy vezetőségi gyűlésre. Felajánlották, hogy építenek neki egy családi házat. Megijedt. Honnan vegyen elő annyi pénzt, hogy ki tudja jizetni a lakást? Megmagyarázták neki, hogy a szövetkezetnek a költségeket részletekben fogja visszafizetni. Gondolkodott, tétovázott, Guszti, de a paraszti logika végül is sikert aratott. A szövetkezet építöcsoportja egy szép, 26 000 koronás, fürdőszobás családi házat épített Balogh Gusztinak és családjának. Nagyon elégedettek a lakással, a szövetkezettel és a kereseti lehetőséggel. Guszti nemrég fizette vissza az utolsó koronát a szövetkezetnek. A vezetőség is elégedett Guszti munkájával, hiszen egyike a legbecsületesebb dolgozóknak. Tomi Vince (Szolnocska) parcella jelenlegi „hasznosságának”. Ez a terület a Párizs-csatorna legkeletibb csücske, amely ingoványos, hasznavehetetlen, se rét, se nádas. Szerződést kötöttek tehát a talajjavító szövetkezettel a terület alagcsövezésére. 1961 őszén jöttek is a mérnökök, minden oldalról szemrevételezték a telepet, kidolgozták a fő- és mellékcsatornák pontos tervét. Ez év tavaszán aztán megjelentek a helyszínen a talajjavító szövetkezet emberei és megindultak a földtúró-gépek. A csatorna körülbelül 1 km hosszában el is helyezték a csöveket, a terepet leföldelték és a talajjavító szövetkezet nem mulasztotta el felvenni az EFSZ-töl a tervezett költséget, „csekély“ 120 000 koronát. Aztán úgy, május végén minden abbamaradt. A talajjavító szövetkezet emberei azt hajtogatták, hogy először szabályozni kellene a Párizscsatorna szintjét, aztán lehet a munkát folytatni. Kérdezzük, milyen volt az együttműködés a mérnökök és a talajjavító szövetkezet közt, hogy ezt a munka kezdeténél nem tudták megállapítani? Vagy csak a munka megkezdése a fontos? Most ott állunk, hogy nemcsak a 7 hektár terület, da a 120 000 korona is parlagon hever, s a vízzel telt árkok partján felsorakoztatott csövek halmaza mintegy kérdőjel figyelmeztet és egyben kérdez, ki követte el a mulasztást? Gábris József (Nővé Zámky) Készüljünk fel a kenderaratásra Az aratás helyes ideje, amely a szár technikai érésekor történik, döntő jelentőségű a minőségre és a rosthozamra. Legújabb ismereteink szerint a kender akkor hozza a legjobb rostot, ha teljes virágzásban kaszáljuk, a virágtermő kender elvirágzásának kezdetéig. A virágos kender (hím) ebben az időben sárga színt kap és az alsó levelei kezdenek elszáradni. A nőnemű kender akkor még zöldes és a mag még nincs beágyázva. Ezért a kisebb területen termelő szövetkezetekben (2 —3 hektáron) a kender aratását a 80 — 90 százalékos porzásnál megkezdhetik. Ellenben a nagyobb területen (10 — 20 hektáron) már a 70 — 75 %-os porzásnál meg kell kezdeni az aratást. A porzást úgy kell ellenőrizni, hogy a bevetett terület több részén leszámolunk 100 vagy 200 szálat, azokat megrázogatjuk, s így a virágos kender porzik. Ha a kendert későn kaszáljuk, a szár túlérik, s így a nyersanyag jóval kisebb értékű lesz, s a felvásárló üzem egy-két osztállyal alacsonyabb értékűvé minősíti. Ezért szükséges, hogy a szövetkezet vezetői, s főleg az agronómusok előre gondoskodjanak a kenderaratáshoz szükséges aratókról. Ott, ahol több a kender, ajánljuk a szövetkezeteknek, vásárolják meg a jól bevált szovjet kenderaratógépet. A kisebb területen termelőknek elegendő a traktoros fűkaszáló, felszerelve a kendervágáshoz szükséges asztallal. Szükséges, hogy a kendert az aratás után 4 — 5 napig szétterítve a tarlón hagyjuk, hogy felesleges nedvtartalmát elveszítse s megkapja az aranysárga színt. Az előszárított kendert 15 — 20 cm vastag kévékbe kötjük. A 100 cfn-nél hosszabb kendert két helyen kötjük át. A kötéshez mindig a rövide’ób kenderszálakat használjuk " - , . v,<í, fel, méghozzá 4 — 5 szálat. A kötést a levélzet alatt 5 cm-re és az elvágott tőtől 20 — 25 cm-re végezzük. A kendert kötés előtt osztályozzuk. A kévébe csakis egyenlő szárakat, egyenlő hosszúkat, vastagokat, egyenlő színűt és egyenlő érettségű kendert teszünk. Ilymódon elérjük, hogy a jó minőségű szárak egy csoportba kerülnek. A kévéket összerakáskor osztályok szerint külön rakjuk, hogy beszállításkor ne kelljen mégegyszer osztályozni. Ugyanis a felvásárló üzem a nem osztályozott kendert csakis a legalacsonyabb osztályba veszi át. A kévéket összerakva szárítjuk, 8 — 10 kévét egymásnak támasztunk és úgy állítjuk fel, hogy azokat a nap és a levegő jól kiszárítsa. Kostyásky Géza (Vajani) Embermagasságúra megnőtt már a kender a trszticei szövetkezet Kis- Duna menti dűlőjén. — Finom, vékonyszálú ez a kender — állapítja meg Nagy István, a közös gazdaság üzemi pártszervezetének fiatal elnöke. — Idejében, s jól felkészülünk a bőséges termés betakarítására. (Foto: NKI) 1962. augusztus 5.
