Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-04 / 53. szám

Bratislava, 1962. július 4. Ára 30 fillér XII. évfolyam, 53. szám. A szenei szövet-Idejében és szakszerűen ápoljuk a növényeket Pár nap múlva hozzálátunk a gabo­natermés betakarításához. De ugyan­akkor nem feledkezhetünk meg a kapásnövényekröl sem. A hideg idő után ugrásszerűen fejlődnek. Tegyük hozzá, nem mindenütt egyformán. Vajon miért? Amilyen a gazda, olyan a határ. Bizony ezt látjuk határszemle alkal­mával. Találkozunk már fél méter magas kukoricával és olyan haragos­zöld, dús levélzetű cukorrépával, amelyben már alig mehet a kapáló­eke. Az érem másik oldala hiányos­ságokról is beszél. Egyes szövetke­zetek kukoricatáblái messziről sár­gítanak és a növény alig két arasznyi magas. Tegyük fel újra a kérdést. Vajon miért? Tekintsünk csak vissza egy tavasz­elői kukoricakonferenciára. Komá­romban gyűltek össze a legjobb ku­koricatermelők, agronómusok, szö­vetkezeti elnökök, hogy megvitassák a kukoricatermelés problémáit. Nem kis tétről volt szó, hisz a kukorica vetésterületét egyes szövetkezetek­ben megkétszereztük. Tehát a meg­munkálás nagy igényeket támaszt. Az értekezleten Győrfi Béla magyar­­országi szakember azt állította, hogy a televénydús földön, ha van elég gyomirtószer, nem kell többször ka­pálni a kukoricát. Petrov elvtárs a Szovjetunió kiváló kukoricatermesz­­tője viszont a többszöri kapálás és a mechanikus gyomirtás mellett tört lándzsát. Náluk a kukoricát fogaso­láson kívül négyszer-ölször kapálják és több mint 100 mázsa szemeskuko­ricát termelnek hektáronként. Mind a két szakember megállapította, hogy a kukorica legfőbb ellensége a gyom. Ha tehát magas hektárhozamokat akarunk elérni, minden módon irta­nunk kell a gyomot. A gyom sok más egyéb között elpárologtatja a talaj nedvességét, elszívja a tápanyagot és a fiatal kultúrnövénytől valósággal elvonja az oxigént, a szó szoros ér­telmében megöli a kukoricát. Ezen kivül főleg a repcefélék mérges anyagot bocsátanak ki gyökérzetük­ből és így is ártanak a kultúrnö­vénynek. Mondanunk sem kell, hogy az elnyomorodott kukoricától nem várhatunk jó termést. A többszöri kapálás nemcsak akadályozza a talaj­­nedvesség elpárolgását, hanem leve­gőzteti is, és ez kedvezően hat a növény fejlődésére. A legtöbb föld­műves természetesen tudja ezt. Saj­nos, ennek ellenére még igen sok elgyomosodott kukoricával találko­zunk, az udvardi, kürti és más ha­tárban is. A Sárosfai Állami Gazda­ság kukoricatábláját inkább repcetáb­lának nevezhetnénk. A vadrepce bi­zony 15 — 20 cm-rel is megelőzte a kukoricát. Itt már nem várhatunk jó termést. Amíg a Sárosfai Állami Gaz­daság kukoricatábláján még csak most egyelik a kukoricát, nem messze a hegyétei szövetkezet kuko­ricáját már harmadszor kapálják és bizony a lombos kukorica megközelíti Gyorsan, gépi segítséggel Calovón is jó szolgálatot tesz a rozmitáli Agrostrojban gyártott NPK - 160 jelzésű szénarakó gép, melynek tartozékát, a boglyázótartályt lekap­csolták és így a megszikkadt gomboshere közvetlenül a pótkocsira hull, fcogy azonnal elszállítsák a hideglevegös műszárítás helyére. az 50 cm magasságot. Nem is kell bizonyítékért menni tovább. Az el­gyomosodott kukorica alig 15 cm magas, a jól ápolt, tiszta kukorica viszont hamarosan eléri a fél métert. Ilyen erős kukoricától aztán joggal várhatunk 50 — 60 mázsás szemesku­­korica-termést. Ha jó termést akarunk, a kukori­cát kapáljuk legalább négyszer. Ne hagyjuk, hogy a gyom elnyomja a takarmányalapunk pillérét. A cukorrépa-táblák között nem olyan túlságos nagy a különbség. Átlagosan jó termésre számíthatunk. Persze a növényápolás lényegesen fokozhatja a cukorrépa hektárhoza­mát. Az okánikovói szövetkezet trak­torosa, Kolárik Lajos már harmadszor kapálja a cukorrépát. A szakszerűen fejtrágyázott cukorrépa a becslések szerint biztosan megadja az 500 má­zsás hektárhozamot. A semerovói szövetkezet sem ül karbatett kézzel. Az összes cukorrépájukat trágya­­levezik. Óriási tartalékaink vannak ezen a téren. A szövetkezetek gazda­sági udvarain évente nagy mennyisé­gű trágyalé folyik el. A cukorrépa igen szereti a nitrogént. Hát mért nem öntözzük trágyalével? Van hozzá gép is, csak el kell kezdeni a mun­kát. A fejtrágyázással egybekötött sarabolás költsége kamatosán meg­térül majd a hektárhozamokban. A korai burgonyát már ássuk, de a késeit még utótöltögethetjük. Nem árt a burgonyát még később is megka­pálni, mer a legtöbb évben a burgo-_ nyatáblák annyira elgyomosodnak, hogy ásás előtt először le kell ka­szálni a füvet. Ilyen nagy arányú elgyomosodás természetesen nem használ sem a burgonyának, sem az utána következő kultúrának. Azt mondhatjuk, hogy elérkeztünk a növényápolás csúcspontjához. Az esők után kikelt gyom most nyúlt ki 10 — 20 cm-re (ahol nem irtották ki), tehát minden órát ki kell használni a gyomirtásra. Most a gépek még nagyszerűen dolgozhatnak a kukori­catáblákon, cukorrépaföldeken, de pár héttel később a buja növény miatt már nem igen használhatjuk a gépeket. Persze a legjobb gyomirtás a megelőzés. Petro elvtárs a „kuko­­ricakirálv“ négyszer-ötször fogasolja a kukoricatáblát vetés előtt és utána is, és ezáltal a gyomot csírájában, fiatalon pusztítja el. A gyomirtószer­nek is csak akkor van hatása, ha vetés előtt permetezik. Persze, arról már hiába beszélünk, amit elmu­lasztottunk. Most nemzeti bizottsá­gainknak, szövetkezeti vezetőinknek arra kel! törekedni, hogy minden munkaerő mozgósításával minél ha­marabb kiirtsuk a gyomot a sorok­ból. sorközöket pedig gépekkel mű­veljük. A mondás is azt tartja, ahány ka­pálás, annyi eső, ezt pedig megtold­­hatjuk azzal, hogy minél többször kapálunk, annyival magasabb hektár­hozamot érünk el. kezeiben a napok­ban már megkezd­ték a repce aratá­sát. Az egyeteme­sen gépesített bri­gád az idei aratás­ra jól jelkészült. A brigád tagjai jól előkészítették a gépeket és a szövet­kezet vezetősége példás aratási tervet dolgozott ki, mely szerint 9 nap alatt elvégzik az aratást. A 632 hektár gabonaféléből 432-t kétmenetesen aratnak. A kombájno­­sok már csépelik a repcét. Képünk még az első napokban készült, ami­kor Kapustiar Jozef és Bálint István a rendrakóval indultak. Foto: S 1 u k a Aratják a repcét | A Gyulamajori Állami Gazdaságban már megkezdték az aratást. « Az első nap 7 hektárt vágtak le az aratógépek. Az Agyagosi Álla- « mi Gazdaságban is megindultak a traktorok, az aratógépek, hogy » a megérett repcét levágják. >> Megkezdődött tehát az aratás. Erik a repce, érik az őszi árpa is, X még pár nap és a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban <s megkezdődik a verseny az idővel a jövő évi kenyérért. ' ★ ★ ★ » (CTK) A závadkai szövetkezetesek (michalovcei járás) szintén S aratják az őszi repcét. A járásban a repce felét kétmenetesen X aratják. « A függetlenségre szavaztak Az elmúlt vasárnap népszavazást tartottak Algériában. A jelentések szerint az algériai nép túlnyomó többsége a függetlenségre szavazott. A központi választási bizottság je­lentése szerint a leadott szavazatok 99,6 °/o-a igenlő volt. A választók közül 2 605 203 polgár a függetlenségre szavazott, ellene 4=3 A dunaszerdahelyi járás Üszőri Ál­lami Gazdaságának újmajori részlegén már érik a repce. Fejes József, a komplex gépesített munkacsapat gé­­pesítóje a napokban gyakran megáll a repcetábla mellett. Alig várja, hogy a gépek munkába álljanak. A 7 hektár repcét új módon, kétmenetesen arat­ják ez idén. A repce bőséges termést ígér. Foto: VI. Balazic — Egyik nap fázunk, másnap alig bírjuk ki az égő nap tüzét. Bolond egy idő ez — mondogatják az embe­rek, akik az aratásra várva — szégyen ide, szégyen oda, még olykor a kabá­tot is kénytelenek magukra húzni. Ám a bolondos szeszélyes időjárás ellenére is mindenki az aratás lázá­ban j§1. Komárom környékén már vág­ják a repcét, s a földművesek minde­nütt kémlelik a sárguló gabonatáblá­kat. Kérges tenyerükben morzsolgat­­ják a sárgás kalászokat: Vajon mikor érik be a gabonaszem? A Bajcsi Állami Gazdaság gépjavító műhelyében ezzel szemben jóformán szünidői hangulat uralkodik. Az ara­tási előkészületeket, vagyis az arató és cséplő gépek javítását már május 20-ig befejezték. Egyedül egy SK—3- as áll még a műhely csarnokában. Huszár József kombájnos-gép javító elmélyülten dolgozik rajta. — Ezt a kombájnt és rajta kívül még egyet átalakítjuk a két és fél­menetes aratásra. Amint látja a kom­bájn szalmarázójára forgókéses szecs­kavágót szereltünk. Ez tökéletesebb munkát végez, mint az a szecskavágó, amelyik a Zselízi Állami Gazdaságban dolgozott tavaly a két és félmenetes aratás bemutatóján — magyarázza Sztruhár Béla, a műhely vezetője. Kitűnt, hogy a kombájnok átalakí­tását Huszár József Seifert elvtárssal, a kitüntetett kombájnossal együtt végzi. — Sztruhár elvtárs, nem kár, hogy ilyen két tapasztalt kombájnos gép­javítással foglalkozik és nem vesz részt az aratásban? — így jobban kihasználjuk a ta­pasztalataikat. Ugyanis az aratás ide­jén ők járnak a mozgó javítóműhely­­lyel és ott, a gabonaföldeken végzik ■el a gépek javítását. Viszont, ha szűk. séges, a javítóműhely dolgozói is ki­veszik részüket az aratásból. Hiszen Huszár és Seifert elvtársakon kívül a műhelyben még további hat olyan gépjavító dolgozik, aki kombájnt is tud kezelni. Példuál Borsányi Miklós a szereidéből tavaly kombájnnal dol­gozott és gépével 670 hektár gabonát aratott le. Ez pedig nem mindenna­pos teljesítmény! Bizony nem mindennapos, hiszen ilyen nagy teljesítménnyel hazánkban csak néhány kombájnos dicsekedhet. Hiszár József egy pillanatra abba-Huszár József az SK—3-as kombájn hagyta a munkát és olajos kezét si­­mogatóan a szecskavágóra helyezte. — Ezzel a kombájnnal nálunk eddig soha nem látott eredményeket érhe­tünk el. Ugyanis ez a forgókéses szecskavágó egyszerre szív is nyom is. Tehát nincs itt szükség külön ven­tilátorra, mint Zselízen, amely a töre­­ket a fúvóberendezésbe nyomja. A szecskavágó napi átlagos teljesítmé­nye 8 vagon. A szocialista mezőgazdaságért fflr mim? MwM !W A ME7GGA7DASÁG1 DOLGOZOK LAPJA lói felkészültek csupán 6732 szavaztak. A választók legalább 90 %-a vett részt a népsza­vazáson. A népszavazás eredménye szerint Algéria július 1-töl kezdve független állam. Hivatalosan a népszavazás végleges eredményeinek közlése után hirdetik ki függetlenségét. * * * Az ideiglenes algériai kormány pa­rancsot adott a nemzeti felszabadító hadsereg három vezérkari tisztjének elmozdítására. Bumedien ezredes ve­zérkari főnököt, Sliman és Mendzsll őrnagyokat megfosztotta tisztségük­től. Lépését azzal okolta, hogy „meg akar hiúsítani minden olyan kísérle­tet, mely megfosztaná a népet a győzelem gyümölcseitől“. A Bajcsi Állami Gazdaságban eb­ben az évben két átalakított kombájn végzi majd a kétmenetes aratást. De már a harmadik kombájn átalakításá­hoz is beszerezték a gyári előállítású szecskázógépet. A bajcsiak ezen fe­lül mérsékelni akarják a szalmát szállító nagy űrtartalmú teherkocsik átkapcsolásával járó időveszteséget, amely a két és félmenetes aratás egyetlen hátránya. A teherkocsikat nem kapcsolják majd a kombájn után, ami az átkapcsolás idején veszte­getésre kényszeríti a kombájnokat, ha­nem a kombájn mellett haladó traktorra erősítik, így a kombájn negszakítás nélkül dolgozhat. Igaz vi­szont, hogy több rektorra lesz szük­ségük. De ami ä legfontosabb, gyorsul az aratás üteme. A Bajcsi Állami Gazdasági gépjaví­tó műhelye sokat segít a szomszédos szövetkezeteknek s. Bagota felett jyakorol védnöksé­get és így a bago­­ai szövetkezet hoz- Sájuk fordul min­ien hiányzó gép­­ilkatrész vagy bo­­íyolultabb gépjaví­­ás esetében. A mű­helynek saját öntő­átalakítása közben déje is van, s így ők öntik a tenge­lyeket, csapágyházakat a szomszédos szövetkezet számára is, mivel ezeket nagyon nehéz beszerezni. Így nem csoda, ha a műhely teljesítményének 13 °/o-a a szomszédos szövetkezetek megsegítését szolgálja. Tehát nem utolsó sorban a műhely dolgozóinak érdeme, hogy mind a Bajcsi Állami Gazdaság, mind a szomszédos szövet­kezetek idejében felkészültek az aratásra. Gajdáő C. Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom