Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-01 / 61. szám
A KÖZPONTI ELLENŐRZÉSI ÉS STATISZTIKAI HIVATAL KÖZLEMÉNYÉBŐL Az algériai kérdőjel Egy hónappal ezelőtt, amikor a július elsejei népszavazás meghozta Algéria függetlenségét és győzelemmel tetőzte be az algériai nép nyolc évig tartó hősi harcát, nem gondoltuk, hogy néhány héten belül súlyos viharfelhők gyülekeznek majd a bátrak hazája felett, amelyek Algéria szabadságát félelmetesen fenyegetik. Sajnos, ennek a fenyegető veszedelemnek gyökerei az algériai függetlenségi harc vezetői közt dúló viszálykodásban rejlenek, és éppen ebből a széthúzásból akarnak hasznot húzni a szabad Algéria ellenségei, a régi gyarmattartók és a neokolonialisták egyaránt! Az FLN vezetősége és az algériai ideiglenes kormány belső válsága még Tripoliban kezdődött, amikor a túlr zott kompromisszumokra hajlamos Ben Khedda miniszterelnök az Algériai Felszabadító Hadsereg parancsnokát és néhány további vezető tisztjét puccszerűen leváltotta, valamint megakadályozta az FLN politikai bizottságának megalakulását, amelyet az ideiglenes kormány többsége helyeselt. Ez természetesen nem járt következmények nélkül. Ben Bella, a szabadságharc legnépszerűbb vezetője, valamint híve Khidr miniszter, kiváltók a kormányból és szakadás állt be a hadsereg egységei és tisztjei között is. Amint látjuk, az ideiglenes kormány Algériába való visszatérése nem a legjobb előjelek között történt meg. És otthon a válság még jobban elmélyült. Ben Bella híveivel Tlemencben telepedett le és a hadsereg segítségével befolyását kiterjesztette Oránra és Bonéra is. Azután Tlemencben megalakult a héttagú politikai bizottság. A válság ezáltal mégjgbban kiéleződött. A bizottság elítélte Ben Khedda megalkuvó politikáját, a miniszterelnök viszont súlyosan támadta Ben Bellát és az őt támogató bizottságot. Az elmúlt hét közepén a helyzet igen aggasztó volt, úgy látszott, már-már testvérharcra, polgárháborúra kerül sor a két szembenálló irányzat közt. A válság oka," ahogyan ez a külföldi hírügynökségek egymásnak gyakran ellentmondó jelentéséből kibogozható, a földreform végrehajtása körül tört ki. Míg a radikális Ben Bella és vele együtt a tiszti kar nagy része, s legújabban Ferhat Abbasz is a kérdés gyökeres megvalósítását szorgalmazza, addig Ben Khedda miniszterelnök és néhány tanácsadója csak mérsékelt és lassú ütemben végrehajtandó földreformot akarnak. Ben Belláék ugyanakkor elítélik Ben Kheddáék paktálását az OAS vezetőivel, valamint a profrancia, úgynevezett kollaboráns arabokkal való tárgyalásait is. Tény az, hogy a Ben Khedda támogatását élvező ideiglenes közigazgatási szerv, amelynek Faresz áll az élén, számos népellenes intézkedést foganatosított: így bizonyos időre letartóztatta a hős Sliman őrnagyot, Dzsamilla Bouhíredet és az Algériai Kommunista Párt két vezetőjét is, nem engedélyezi a párt sajtószervének, a „Hurija“-nak a megjelenését sem. S bizony nem vet jó fényt Ben Khedda híveire az antidemokratikus többségű választási törvény sem, mely az algériai kommunisták ellen irányul. A vasárnapi híradások azonban mégis arra engednek következtetni, hogy az algériai vezetők felelősségük tudatában igyekeznek a fegyveres összetűzést elkerülni. Ben Khedda kijelentette: hajlandó a tlemenci politikai bizottságot Ben Bellával az élén elismerni, ha azt először jóváhagyja az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács. Az algériai belviszályt a jelek szerint a francia neokolonializmus hívei igyekeznek kihasználni, és Joxe francia miniszterfa jobboldali sajtó nagy tetszésnyilvánítása közepette kijelentette: a francia kormány el van tökélve az Algériában élő franciák biztonságát megvédeni. Ez pedig nem más, mint a fegyveres intervencióval való fenyegetőzés, és 300 000 állig felfegyverzett francia katonát máris riadó-készenlétbe helyeztek Algériában. Nyilvánvaló, hogy bizonyos francia körök Algériának az új Kongó szerepét szánták. Az FLN vezetőinek igen gyors és józan elhatározásokra kell magukat elszánniok és a belső egyenetlenséget felszámolniok, hogy a külső súlyos veszedelemmel, amely ismét gyarmati sorba vetheti vissza az ifjú független államot, egyszer s mindenkorra le tudjanak számolni. Barsi Imre 1962. augusztus 1. Hogyan gazdálkodtunk az első félévben A Központi Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal közleményt adott ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának az 1962. év első félévi fejlődéséről, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. I. Ipar 1962 első félévében az iparban a teljes termelés tervét egészében véve 99.8 %-ra teljesítettük, 1961 első félévéhez viszonyítva az ipari termelés 6.8 %-kal emelkedett. A termelés a leggyorsabban az alapvető iparágazatokban növekedett, főként a vegy- és a gépiparban. Szlovákiában az ipari termelés 7,9 %-kal növekedett. 1962 első félévében az iparvállalatokban összesen 2,416 000 dolgozó dolgozott, ebből 1,823 000 munkás. A dolgozók száma 1961 ugyanazon időszakával szemben 80 000-el emelkedett. Az iparban dolgozó nők száma 940 000- re emelkedett és 1962 első felében az ipari dolgozók számának 39 °/o-át tették ki a nők. Szlovákia iparvállalataiban az első félévben 421000 dolgozó dolgozott, ebből 318 ezer munkás. 1961 ugyanezen időszakához viszonyítva tehát a dolgozók száma 5,2 %-tkal növekedett. Az iparvállalatokban az egy dolgozóra eső munkatermelékenység 1961 első félévéhez viszonyítva 3,2 Vokal növekedett, az előirt tervet azonban csak 99,5 °/o-ra teljesítették. Az ipari dolgozók átlagos havi jövedelme az első félévben 1483 koronát tett ki, s az előző év ugyan ezen időszakával szemben 1,9 %-kal növekedett. Az ipari munkások munkaidejének kihasználására a betegségek nagy száma miatt 1961 első félévében elért 92.8 °/o-ról az idei év felében 91,7 %ra csökkent. Az 1962 első felévében az ipar fejlesztésére jelentős beruházási eszközöket fordítottak. Az ipari minisztériumok beruházásai 8,6 milliárd koronát tettek ki, s a múlt év első feléhez viszonyítva 5,1 o/0-kal növekedtek. A tervben kitűzött feladatok teljesítésére kedvező hatást gyakorolt a szocialista munkaverseny továbbfejlődése. A szocialista munkabrigád címéért versenyző kollektívák száma több mint 52 ezer, beleértve azokat is, amelyek a címet már elnyerték. A versenyben összesen 570 000 dolgozó vesz részt. II. Mezőgazdaság, felvásárlás és erdőgazdaság A CSKP KB idei februári ülése elfogadta az 1962. évi mezőgazdaságfejlesztési határozatot, amelyben kitűzték a legfontosabb feladatok teljesítésének fő irányelveit. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésétől függ me. zőgazdasági termelésünk további fejlődése. A mezőgazdaságfejlesztés eddigi eredményei nem megnyugtatóak. Állami szerveink az első félévben megközelítőleg 1 milliárd koronát ruháztak be a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági beruházási építkezések tervét az első félévben 37,6 °/o-ra teljesítették. Ezenkívül az EFSZ-ekben 2,036 000 korona, ebből önsegélyezéssel 1,120 000 korona beruházást valósítottunk meg. A mezőgazdaság további gépekhez jutott, melyek megteremtik a nagyüzemi technológia kibővítésének és a begyűjtési munkálatok sikeres elvégzésének előfeltételeit. Hansolóképpen a műtrágyaszükséglet is állandóan növekszik. Mezőgazdasági üzemeink az év első felében 305 000 tonna műtrágyához jutottak, vagyis 12 %-kal többhöz, mint a múlt év hasonló időszakában. Mezőgazdasági üzemeinkben azonban lényegesen nem javult az istállótrágya gondozása és felhasználása és nem teljesítették kielégítően a komposztkészítés tervét sem. 1962 február 1-én mezőgazdaságunkban 1,307 000 állandó dolgozó dolgozott, 500 000-el kevesebb mint az elmúlt évben. Ezenkívül a mezőgazdaságban dolgozó családoknak 852 000 hozzátartozója vett részt a munkálatokban. Kedvezőtlenül alakult a mezőgazdasági dolgozók korösszetétele, mivel aránylag állandóan növekszik a mezőgazdaságban dolgozó idősebb korosztálybeliek száma. Az előzetes eredmények szerint néhány növényfajtából többet vetettünk a tervezettnél. Zabból 44 000, szemeskukoricából 18 000, silókukoricából pedig 32 000 hektárral vetettünk többet, mint amennyit a terv irányoz. Ezzel szemben a kenyérgabona vetési tervét mindössze 94, az árpáét 99, a cukorrépáét 99,7 és a burgonyáét 96 százalékra teljesítettük. Ebben az évben a takarmánybetakarításnál nagyobb mértékben alkalmaztuk az új technológiát, főképp a mesterséges szárítást. Ennek ellenére a szénabegyűjtés nem halad a -kívánt ütemben. Június végéig megközelítőleg 815 000 haktárról kaszálták le a takarmányt. Az állattenyésztési termelésben ugyan elértünk bizonyos jó eredményeket, pl. az állatok számának további növelését, de az állattenyésztési termelés színvonala továbbra sem kielégítő. Ez főképp az állatállomány alacsony hasznosságában mutatkozik meg. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva országos viszonylatban 153 000-el növekedett a szarvasmarhák száma, a sertéseké 55 000-el, a tyúkok száma pedig 380 000-el. A tej- és tojáshozam viszont a múlt év első feléhez viszonyítva csökkent és ezzel párhuzamosan a tej- és tojástermelés is kevesebb. A vágómarhák átlagos súlya 7, a vágósertéseké 3 kgal több mint tavaly, s így a hústermelés is növekedett, szarvasmarhából 11, sertésből pedig 1,1 %-kal. A múlt év első feléhez viszonítva 20 000 tonnával növekedett a húsfelvásárlás. A húsfelvásárlást a legjobban a kelet- és nyugat-csehországi kerületek teljesítették. A tej- és tojásfelvásárlást egyetlen kerület sem teljesítette, legrosszabbul áll a kelet-szlovákiai kerület. Az idei első félévi fakitermelés kisebb, mint a múlt évben volt, a tervet 97,4 %-ra teljesítik az erdőgazdaságok. III. Közlekedés és távösszeköttetés Az idei év első felében az áruszállítás tonnákban kifejezve 3,3 %-kal növekedett. A szállítás tervének teljesítéséhez azonban 5,3 o/0 hiányzik. A szállítási terv nemteljesítése elsősorban a vasúti szállítás hibája, amely az év kezdetétől a tervezettnél mintegy 2 millió tonnával kevesebb árút szállított. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a terv teljesítését más ágazatokban is. Sikeresen folytatódott a légi közlekedés fejlesztése. Ennek tervét 129,9 %-ra teljesítettük. IV. Beruházási építkezés és építészet Az államigazgatási szervek az évi tervet 41,5 %-ra teljesítették. Ebből a központi beruházási építés tervét 41,9 %-ra, a decentralizált beruházási építkezését pedig 41,2 %-ra. Az államigazgatási szervek 3,2 milliárd korona értékű nagy javítást végeztek és az évi tervet 43,4 %-ra teljesítették. A lakásépítés terén összesen 30189 lakást fejeztek be, s a tervet csupán 34,6 %-ra teljesítették. A múlt évhez viszonyítva 3000 lakással kevesebb készült el. Az építési vállalatokban az első félévben 261 000 munkás dolgozott 0,7 %-al kevesebb a tervezettnél. Az építkezési vállalatok dolgozóinak átlagos havi bére 1520 koronát tett ki. VI. Életszínvonal Az első félévben a népgazdaság szocialista szektorában az EFSZ-eken kívül) 5,072 000 személy dolgozott, vagyis 160 000 személlyel több mint a múltévben. Az alkalmazottak átlagos havi brutto bére 1381 koronát tett ki és 1,1 %-kal volt nagyobb mint tavaly. Az első félév végén 2,436 000 járadékot fizettek ki, vagyis 94 000-el többet, mint tavaly, s táppénz címen beleértve a' gyermekpótlékokat 4,4 milliárd koronát fizettek ki. 1962 április 1-től érvénybelépett a szövetkezeti parasztok társadalombiztosításáról szóló törvény, melynek rendelkezései csaknem 1 millió szövetkezeti parasztra vonatkoznak. 1962 első félév felében a szövetkezeti parasztok társadalom biztosítására 282 millió koronát fizettek ki állami eszközökből. VII. Bel- és külkereskedelem Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma az év első felében 47,6 milliárd koronát tett ki. Az élelmiszereladás további növekedés ellenére bizonyos ne. hézségek mutatkoztak, egyes élelmiszerek, főleg állati eredetű élelmiszerek eledásában. 1962 első félévében Csehszlovákia külkereskedelmi forgalom 15,1 milliárd koronát tett ki, a múltévhez viszonyítva 5,9 %-kal növekedett. Szolgáltatások: A közszolgáltatási vállalatokban, a helyi ipari vállalatokban, a szövetkezetekben, a költségvetési szervezetekben és a közszolgáltatási intézményekben a lakosságtól eredő bevétel az első félévben 7,7 o/Q-kal növekedett, de a tervet csak 98,6 %-ra teljesítették. Egészségügyi gondoskodás: 1962. júniusának végéig a gyógyintézetekben és gyógyfürdőkben az ágyak száma 167,5 ezret tett ki és 1,9 ezerrel haladta meg a tavalyi színvonalat. Az orvosi rendelők száma 586-tal, vagyis 2,5 %-kal növekedett. Kultúra: Ez év első felében 10 egész estét betöltő filmet, 303 rövid filmet és híradót készítettek. 2708 könyv jelent meg, 25,2 millió példányban és 1336 újság, ebből 24 napilap jelent meg 831,2 millió példányban. Az állami mozikban 540,5 ezer előadást tartottak, amelyeket 78,4 millió néző tekintett meg. A hivatásos színházak előadásait 7 millió személy látogatta. A televízió előfizetők száma 1,256 000, a rádióelőfizetőké 3,147 000 volt. * # * A gazdaság fejlesztésében az év kezdete óta elért eredmények és a kongresszus tiszteletére kibontakozó szocialista munkaverseny, amely főként a közlekedésben és a kohászatban, valamint a mezőgazdasági terményfelvásárlásban levő nehézségek leküzdésére irányul, megteremti az idei évre tervezett feladatok sikeres teljesítését. A Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal • Gilberto Arias, panamai pénzügyminiszter a nyilvánosság előtt élesen támadta az Egyesült Államok uralmát a Panama-csatorna fölött. Többek közt utalt arra is, hogy a csatornaövezet ma a csempészek paradicsoma, akik jóval nagyobb összegekkel fosztják meg az államot, mint amennyit a panamai kormány az Egyesült Államoktól kap a csatorna használatáért. • A dél-afrikai iskolaügyi minisztérium a középiskolai angol irodalomtörténetből töröltette Shakespeare Othello c. drámáját, mivel a néger „Othello kapcsolata feleségével, Desdemonával kihágás a Dél-Afrikai Köztársaságban érvényes fajtisztasági törvény ellen“. • Nyugat-németországi igazságszolgáltatás. Frankfurtban e napokban a bíróság botrányosan enyhe büntetéssel — 5 évi fogházzal (beszámítva a vizsgálati fogságot is) — illette Eichmann egyik legtevékenyebb bűntársát, Otto Hunsche SS- tisztet, aki a nácik által megszállt országokban a zsidók tömeges deportációját szervezte. Többek közt azt is rábizonyították, hogy 1944-ben Budapestről 1200 agg férfit, nőt és apró gyerekeket egyenesen az oswiecimi gázkamrákba szállíttatott. Újabb intézkedések a tojás és a tej eladásáról, valamint a házi sertésvágásokról tézkedésekről tárgyalt. Foglalkozott a kisebb, félhektárig terjedő mezőgazdasági területtel bíró, valamint tehenet tartó egyéneknél kialakult helyzettel. Ezek részére ugyanis nem állapítottak meg eddig eladási tervet, bár mint a többi dolgozók, egyformán részesülnek mindazokban a vívmányokban, amelyeket társadalmunk nyújt, sőt több olcsóbb mezőgazdasági terméket fogyasztanak, mint a többi dolgozó. Ez a tény a többi dolgozókkal szemben előnyösebb helyzetet teremtett számukra és újabb földdarabok megszerzésére serkenti őket. Mindez pedig a magán földtulajdon stabilizációjához vezetne. Az ilyen fejlődés ellenkezik társadalmunk érdekeivel és nincs összhangban falvaink szocialista fejlődésével. A Nemzetgyűlés ezért új törvényt hagyott jóvá a mezőgazdasági termékeknek a kis földtulajdonnal bíró, valamint teheneket tartó egyénektől való felvásárlásáról. Az új törvény és a Központi Felvásárlási Igazgatóság hirdetménye szerint a 0,21-től 0,50 hektárig terjedő mezőgazdasági területtel bíró egyének 300 tojás el„Szilárd alapokon" a nyugat-iriáni adására lesznek kötelezve. Amennyigyarmatosítók ... ben tyúkokat nem tartanak, a HNB (Nicolaescu rajza) más termékre állít össze részükre Nemzetgyűlésünk f. évi július 5-én, csütörtökön néhány, a mezőgazdasági termék felvásárlására vonatkozó ineladási tervet (széna, gyümölcs, zöldség, baromfi, stb.). ‘ Hasonlóképpen eladási tervet ír elő a HNB félhektárig terjedő földtulajdonnal rendelkező, valamint tehenet tartó egyének számára, mégpedig a helyi viszonyoknak megfelelően tehenenként átlag 700 liter (pinzgaui fajta esetén 550 1) eladására. Az eladási terv az esetben is kötelezi a tehén tulajdonosát, ha mezőgazdasági területtel 'nem rendelkezik. A tej és a tojás eladási tervének teljesítése csak azokra a félhektárig terjedő földdel bíró és tehéntulajdonosokra vonatkozik, amelyek esetében legalább az egyik haszonélvező (a házastársak egyike) munkaviszonyban áll. Eladási terv tehát nem állapítható meg járadékosok vagy eltartott személyek részére. Nem írható elő olyan háztáji földdel rendelkező szövetkezeti tag részére sem, akinek a szövetkezet vezetősége az össz-szövetkezeti terv keretében szabja meg eladási tervét, mint eddig. A szövetkezet vezetősége köteles a tagok háztáji gazdálkozása után eladási feladatokat előírni, mégpedig főként abban az esetben, ha a szövetkezet eladási tervéből eredő feladatait nem teljesíti. A nemzeti bizottságok a tervfeladatok megállapítása folyamán tekintetbe veszik a földterületek haszonélvezőinek szociális és termelési kö•ülményeit és azok alapján szabják neg az eladási tervek mutatóit. Beirtandó azonban az az elv, hogy a tözségben egy magángazdaság vagy ;gy tehén után átlagosan 30Ó tojás ;s 700 liter tej eladása biztosítva egyen. Három vagy többgyermekes és nunkaképtelen személyeket eltartó családok természetesen kedvezményjen részesülnek. Az említett eladási feladatokon kí/ü! bevezetjük a házi sertésvágások Jtáni kötelező zsíreladást és a házi tágások engedélyezését szabályozó •endelkezéseket. Az EFSZ-tagoknak és illami gazdaságok dolgozóinak egy sertés után 5 kg olvasztott zsírt kell jladniuk. Egyéni gazdálkodók és féliektárig terjedő földtulajdonnal bíró jgyének 7 kg olvasztott zsírt adnak >1. A sertésbőr eladására vonatkozó •endelkezések továbbra is érvényben naradnak. A Mezőgazdasági Felvásárló Vállalat központi igazgatóságátak hirdetményében meghatározott új /égési intézkedések f. é. augusztus l-én lépnek érvénybe. A jóváhagyott intézkedések által a fis földterülettel rendelkezők és teíéntulajdonosok is részt vállalnak iolgozóink élelmiszerellátásában s »gyúttal megszűnik előnyösebb helyletük a többi dolgozókkal szemben, ikik nem rendelkeznek mezőgazdasági területtel.