Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-01 / 61. szám

Hová, mikor és hogyan nyújthatunk be újítási javaslatot Ki nyújthat be újítási javaslatot Újítási javaslatot bárki benyújthat, korára és állampolgárságár^ való tekin­tet nélkül, függetlenül attól, hogy hol van alkalmazásban és milyen a munka­­beosztása. Tehát az üzem igazgatója éppúgy, mint a többi alkalmazott, vagy az üzemen kívüli dolgozók, nyugdíjasok, diákok, főiskolások, férfiak és nők, cseh­szlovák állampolgárok és külföldiek egyaránt. Az újítási javaslat benyújtója lehet magánszemély vagy több személyből álló munkaközösség. Ha valamely dolgozó közösség nyújt be újítási javaslatot, az egyes tagoknak a javaslat kidolgozásá­ban való részvételét százalékszámokban kell feltüntetni. Amennyiben ez a száza­lékarány nincsen feltüntetve, úgy te­kinthető, hogy a közösség minden tagja egyenlő mértékben vett részt a javaslat kidolgozásában. A javaslatot benyújtó közösség tagjai lehetnek egyugyanazon üzemből, de különböző üzemekből is. A hivatalos eljárásban a munkaközösséget név szerint mindig a csoport egy tagja képviseli. Az újítási javaslatot általában az újí­tás szerzője (vagy szerzői) nyújtja, (illetőleg nyújtják) be. Amennyiben ez a személy elhalálozott, jogai átszállnak az utódokra. Társszerzőnek olyan sze­mély tekinthető, aki résztvett az újítási javaslat tárgyát képező terv kidolgozá­sában. Ahhoz, hogy az újítási javaslat elfogadható legyen, nem szükséges, hogy a javasolt újítás világviszonylatban is új elemeket tartalmazzon, elég, ha üze­mi viszonylatban újítást jelent az, amire a javaslat vonatkozik. Az újító felhasz­nálhatja könyvekből, folyóiratokból vagy a tárgyhoz vágó szakirodalomból szer­zett ismereteit, avagy más üzemekben tett látogatásain, kiállításokon stb. nyert tapasztalatait. Nem tekinthető azonban társújítónak az, aki csak technikai segít­séget nyújtott az újítási javaslat tervé­nek megvalósításához. így nem tekint­hető társújítónak az a személy sem, aki az újításra felhívta a figyelmet, vagy megrendelte azt; aki megszerezte, ille­tőleg összeállította a technikai doku­mentációt arról, hogy hogyan oldották meg a szóbanforgó feladatot máshol; aki technikailag átdolgozta az újítási javas­lat lényegét anélkül, hogy növekedett volna annak hatékonysága; aki segítsé­get nyújtott a rajzok, modelek, minták és prototípusok kidolgozásában, vagy segített a kipróbálásban, az újítás beve­zetésében és terjesztésében, aki meg­szervezte és biztosította az újítási ja­vaslat kipróbálását és bevezetését, be­szerezte a hozzá szükséges anyagot, gondoskodott az eladásáról, népszerűsí­téséről, stb. Hová nyújtható be az újítási javaslat Az újítási javaslatot általában abban az üzemben vagy üzemrészlegben nyúj­tunk be, amelynek szakkörébe tartozik az a munka, illetőleg munkafolyamat, amelyre a javaslat vonatkozik. Fontos, hogy olyan szervezet legyen az, amely gazdasági-szervezési funkciója révén jo­gosult a javasolt újítás bevezetésére. Az ilyen szervezetek közé nemcsak a ter­melő üzemeket soroljuk, hanem a ke­reskedelmi hálózatot, a különféle szol­gálatokat nyújtó szervezeteket, szövet­kezeti üzemeket és EFSZ-eket is. A gépi 112 ^ lí\ fjfqfi2dASfí/f 1962. berendezések tökéletesítésére vonatkozó újítási javaslatokat azokban az üzemek­ben kell benyújtani, ahol felhasználhat­ják azokat. Ha külföldi gyártmányú gé­pek újításáról van szó, az újítási javas­latot a gép használójához vagy esetleg az illetékes minisztérium révén a kül­földi gyár cégéhez lehet benyújtani. A beruházási építkezésekre vonatkozó újí­tási javaslatokat a beruházási feladat előkészítése idején a beruházónak (in­­vesztornak), a tervrajznak kidolgozás céljából történő kiadásuktól kezdódőleg a tervrajz-dokumentáció utolsó fokoza­tának átadása közötti időszakban pedig a tervrajz készítő szervekhez kell be­nyújtani. A tervrajz készítő szerv több­nyire a tervrajzi intézet, vagy a kerületi tervrajzi központ stb. szokott lenni. Ha az üzemnek van tervrajzi részlege, ak­kor oda nyújtandó be az újítási javaslat. Építés ideje alatt az újítási javaslatot annak az üzemnek nyújtjuk be, amelyik az építést végzi. Benyújtható azonban az újítási javaslat a beruházóhoz is, aki azután megtárgyalja azt az építést vég­ző üzemmel. Bárminemű változtatást fo­ganatosítanak is azonban a tervrajzzal szemben, szükséges, hogy a tervrajz ké­szítőivel is megtárgyalják azt. Szövetkezeti dolgozók a mező- és er­dőgazdasági termelésre vonatkozó újítási javaslataikat vagy egyenesen az EFSZ- ben, vagy pedig a lakó- és munkahelyük szerint illetékes HNB mezőgazdasági bizottságának nyújthatják be. Azok az újítók, akik nem olyan üzem alkalma­zottjai, amely a Mező-, Erdő- és Víz­gazdasági Minisztérium hatáskörébe tar­tozik, a mező- és erdőgazdasági terme­lésre vonatkozó javaslataikat a lakó- és munkahelyük szerint illetékes HNB me­zőgazdasági bizottságának nyújthatják be, amennyiben nem ismernek olyan üzemet, ahol az újítási javaslatnak hely­ben hasznát vehetnék. Az újítási javaslatokat tehát rendsze­rint nem a központi hivatalokba, hanem üzemekbe és gyárakba kell benyújta­nunk. Ha az újító nem tud olyan üzem­ről, ahol újítási javaslatát érvényesít­hetné, akkor beküldheti azt a központi hivatalokba is, azzal a kérelemmel, hogy onnan továbbítsák az illetékes üzemek­nek. Ilyen esetekkel leggyakrabban a gépek tökéletesítésére vonatkozó újítási javaslatokkal kapcsolatban találkozunk, amikor nem tudjuk megállapítani, hogy a szóban forgó gépet hol és milyen üzemben gyártják. Ugyanaz az újítási javaslat egyidejűleg több üzemhez is benyújtható. Az újítónak erre vonat­kozó jogait az érvényben lévő előírások nem korlátozzák. Kötelessége azonban az újítónak, hogy a saját üzemébe is benyújtsa újítási javaslatát, ha az újítás tárgya az üzem szakköréből való. Sok esetben előnyös azonban az újítási javas­latot több üzemben is benyújtani, hogy ezáltal biztosítsuk az elsőbbséget és a gyorsabb elintézési módot. így például valamely mezőgazdasági gépre vonatko­zó újítási javaslatot nemcsak abban az állami gazdaságban kell benyújtani, amelynek tulajdonában van a szóban­forgó gép, hanem a gép- és traktor­állomáson is, amely ilyen gépeket javít, valamint abban a gyárban is, ahol ezeket a gépeket gyártják. Mikor kell benyújtani az újítási javaslatot Az újítási javaslatot azonnal be kell jelenteni, mihelyt az újítónak világos elképzelése van arról, hogy mit és ho­gyan akar újítani. Újítási javaslattal jelentkezhetünk a termelés, a tervrajz­készítés és a kísérletezés bármely idő­szakában, a termelés előkészítésének idején, valamint annak megkezdése és beválása után; továbbá vonatkozhatik az újítási javaslat már a mintákra vagy prototípusra, avagy valamely építkezés jóváhagyott dokumentációira, úgyszin­tén a beruházási feladatok megoldásá­nak módjaira is stb. Az érvényes elő­írások nem szabják meg az újítási ja­vaslat beadásának időpontját és nem is volna helyes ennek korlátozása. Általában előbb jelentkezzünk az újí­tási javaslattal, mint ahogy megkezdő­dött volna annak a bevezetése. Kivételes esetben az újítás bevezetése után is benyújtható az újítási javaslat. Hogy a dolgozó ilyen újítási javaslatot benyújt­hasson és azért jutalomban is részesül­hessen, a következő feltételeket kell teljesítenie: • kell hogy az újítási javaslat beveze­téséről az üzemnek tudomása legyen, miközben szükséges, hogy ez a bele­egyezés közvetlenül az üzem részéről vagy a felsőbb szervek rendelete ér­telmében történjék. A beleegyezés történhetik szóbelileg, írásban, vagy hallgatólagosan is, abban az esetben, ha az üzemvezető hallgatagon eltűri, hogy üzemében újítási javaslatot ve­zessenek be. • Kel), hogy az újítási javaslatot a be­vezetéstől számítva legkésőbb három hónapon belül nyújtsuk be. Bevezeté­sen értjük mindazoknak a feltételek­nek a megteremtését, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy az üzem kihaszr nálhatja azokat az előnyöket, amelyek miatt az újítási javaslatot bevezette. Bevezetésen tehát az újítási javaslat gyakorlati megvalósításának — ki­használásának — a kezdetét értjük. A próbaidőt 3 hónapig nem számítjuk be. Próbaidőnek nevezzük a berende­zésben vagy a technológiában végre­hajtott ideiglenes változtatásokat, me­lyeknek segítségével a bejelentett újítási javaslat előnyössége és hasz­nálhatósága igazolható. Ha valamely gépet vagy technológiai eljárást több fokozatban újítanak, a bevezetés kez­detének az az időpont tekinthető, amikor már az összes újítása kipró­bálták és megkezdődött a rendszeres termelés. Megemlítjük, hogyha a 3 hónapos határ­idő lejártával az újító újítási javaslat formájában nem érvényesíti jogait, ké­sőbb már sem erre, sem jutalomra nem jogosult, és az üzem jutalmazás nélkül is kihasználhatja újítását. A benyújtás határideje 3 hónap elteltével érvényét veszíti, tekintet nélkül arra, hogy az újítónak volt, vagy nem volt módjában jogait érvényesítenie. Valamely témakörre kiírt feladat meg­oldásának a benyújtása is újítási javas­latnak tekintendő és ezért letárgyalására és elbírálására is ugyanazok a szabályok érvényesek. Dr. Henkel Andrej

Next

/
Oldalképek
Tartalom