Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-01 / 52. szám
Biztosítsunk etopuidó iaUawtáhyl ^ • A korán lekerülő takarmánynövények helyét másodnövények vetésével hasznosítsuk • Silózzuk a tavaszi keverékeket és az eddig nehezen tartósítható hereféléket • A kénsav és a sósav könnyen beszerezhető Egységes földművesszövetkezeteink esetleg péppé főzött kukorica- vagy ötödik kongresszusa határozatban gabonadarát adagoljunk, emeli ki a saját forrásból származó A nehezen tartósítható herefélék Igazi százasok növényápolás és a főterményként vetett kukorica hozama megközelítésének lehetőségét. A vetéshez rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. A silózásra szánt kukoricát is négyzetesen vessük, minden fészekbe 4 — 5 szemet számítva, esetleg ikersoros vetést végezzünk. A napraforgót ugyancsak négyzetesen vagy ikersorosan vessük. Az aprómagvú takarmányfélék vetése előtt az előkészített talajon okvetlenül alkalmazzuk a hengerezést, ami jó termést biztosít. Kúti Szilárd Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankét ja »Teremtsünk önálló •v CB js CB N í/5 < o a cs re >5 fi £ u re X co +■> 'O 2 c :© x e :3 in £ © u © H aj •n ■w '© X C 05 in © > *3 £ 2 i© fa CÜ X? re N cn < O a re 2 >> c £ u re X re 2 '2 c :o £ :3 +■» £ a •-* 4) H • a •I—, +■> '4i C CB ■ tn v > >3 £ 2 io b B3 a XI a N to c-w o 8. _a a >> c >a £a a •w 2 <B :o 2* c :s [/)£ a a H A hroboáovói EFSZ-ben idén a 22 hektárt kitevő lucernájukat is öntözik Rot-revolt permetfejek, csővezeték és egy 24 lóerős Slávia szivattyú-motor segítségével. Kutlács György - akit felvételünk munka közben örökített meg - csodálkozva azt mondja, hogy az öntözött lucerna minden nap több mint egy cm-t nő, ami előreláthatólag 4-5 kaszálást tesz lehetővé. Másodnövényként legalkalmasabb takarmánynövényeink a kukorica, a napraforgó, a mohar, a köles, a cirok és a takarmánykáposzta. A kukoricát négyzetes kötésben vessük, mert ez adja meg a gépi Matyi elvtárs kissé szomorúan fogadott, hatalmas kukoricatáblájuk szélén. — Látják mennyit rontott a rossz idő. Itt jobban ér a szél, kevesebb az eső. Már háromszor megsaraboltuk keresztbe, hosszába és átlószerűen. És ezután, ahányszor szükséges lesz... Nem sajnáljuk a kézi erőt sem, mint tavaly Sabovikék. Őszig pedig, ha törik, ha szakad ... Most már úgy is mutatkozik, hogy fej-fej mellett haladnak... A nagygéresi szövetkezetesek meglepetésre törekednek — Mi nem hívtuk versenyre se egyiket, se másikat, de... mondta az egyik vezető, kikötve, hogy nevét ne említsük. Ezt megtesszük, viszont azt eláruljuk, hogy a „de“ mögött igen sok rejlik. Ebbe tartozik a komplex brigád gyommentes haragoszöld kukoricája és nagy akarásuk. Ezek után nekünk már nem okozhatnak meglepetést. Igaz, egyelőre az elsőség kérdését latolgatni hiábavaló. A versenyen kívülieknek, akik még titkos versenyt sem folytatnak, az a meggyőződésük, hogy nagyon kiegyenlítettek az erőviszonyok. Bárhol születhetnek százasok, mégpedig igazi százasok. De ha csak félszázra emelkedne is az átlagos hektárhozam, akkor is előbbre viszi Kelet-Szlovákia kukoricatermesztését. A kerületet bejárva azt tapasztaltuk, hogy a munkából a gépnek jutott az oroszlánrész, de egyéb erőt sem vonakodnak bevetni. Például, ahol hibás volt a vetés, csíráztatott kukoricát ültettek kapa után, csakhogy a szükséges tőállomány meglegyen. Legtöbb helyen a kukorica. 4 — 5- szöri sarábolásával számolnak. Ez biztosíték a kukorica további gyommentességére és a talajnedvesség megőrzésére, ami majd az igazi százasok szaporodását eredményezi. Csurilla József Lépésről lépésre Calovón a Nagyhizlalda 40 hektáros vöröshere tábláján a lekaszált takarmányt csak megszikkadni hagyják, mert az emészthető fehérjetartalom megőrzése céljából hideglevegős utánszárítást végeznek. Képünkön László Rudolf traktorost, Czina Gyula és Bartalos Péter kocsirakókat látjuk munka közben. (A szerző felvételei) H 8 3 £: S3 7? ©: 3 Ov Ö5 r as n 3 03» 3 3 > 71 N OS 3“ as Qé TJ 2i 2 3 < re <n as 3 re» rf as • H re ”t re 3 r+ 3* ** ©: 3 a:» ©ti ct* as sr as as»’ 3 as. © T3 © rf > C/l N BS cr as Qi o: 2 3 £i re (A as 3 7T re» rt»* • H re re 3 3* •K ©: 3 ©» 2 rtas 7T as 3 is< 3-<t as sr 3 3 > ifi N 09 <? 09 3* A kürti szövetkezet egyik taggyűlésén az 1960-tól érvénybe lépő új egységes felvásárlási árak és az új irányítási elvek kerültek vita alá. A tagság örömmel vette tudomásul az új árak bevezetését — hiszen kötelező beadáson felül még nem igen értékesítettek árut, de már nehezebben fogta fel az érem másik oldalát, azt ugyanis, hogy a magasabb árakkal szemben nagyobb szolgáltatásokat kell végezni a szövetkezeti alapokba és az állami költségvetésbe. A takarmányok visszavásárlásának megszüntetése okozott ilyen újdonságot, melyet a kezdeti időben hihetetlennek is tartottak. Csak hosszú hónapok tapasztalata bontakoztatta ki azt a felfogást, hogy a pénzügyi megerősödésen kívül főleg a takarmányok kitermelésében kell fokozatos önellátottságot elérni, mert csak annyi húst, tejet és tojást tudunk most már magasabb áron értékesíteni, amelynek kitermeléséhez saját takarmányokat állítunk elő. Gondok a Párizs csatorna körül Ha az új intézkedések első évi vetési tervét vizsgáljuk a kenyérgabona és a takarmányok szemszögéből, két helyen találunk jelentősebb változást az 1962. évi tervvel szemben. 1962-ben a búza vetési területe 6 %-kal - nagyobb, ezt azzal magyarázzuk, hogy a majdnem változatlan területen 7 vagonnal emelkedik a felvásárlás terve, azonkívül számításba jön bizonyos mértékben a gabona termelése takarmányozási célra. Ezzel szemben a szemre termesztett kukorica területe 13 %-kal több. Ennek jelentőségét talán nem kell különösebben megadni. Abban viszont megegyezik mindkét évben a vetési terület megosztása, hogy rétek címén 180 hektár szerepel. Bár ne szerepelne. A szóban forgó terület ugyanis a Párizs csatorna melléke. De míg Köbölkút határában vagy 150 hektárnyi területen jó minőségű nádat terem, Kürt határában a 180 hektár rétből csak kb. 30 hektánagyobb mértékben fognak alkalmazni — a silókukoricába cukorcirkot vetnek. A fentiekből láthatjuk, hogy a szövetkezet vezetősége időben reagált a tél okozta károk pótlására. Igyekezetük minden formában oda hat, hogy fokozzák a területek hektárhozamát, és ezáltal lépésről lépésre közelebb jussanak ahhoz, hogy a takarmányok önellátása megvalósuljon szövetkezetükben. A kukorica sikeres termesztése kétszeresen is érdeke az EFSZ- nek, hisz a takarmányalap feltöltésén kívül az elmaradt kenyérgabona pótlására is ebből kell kiegészíteni a szerződött mennyiséget. így érthető, hogy a szövetkezet vezetősége kulcshelyzetnek tekinti a 223 hektárnyi kukorica megművelését. A terület ugyan nem kapta meg a kívánt istállótrágyát, de műtrágyából a kíván* adagokat rászórták. Tért hódít az új technológia Aki a kicsit megbecsüli, a na gyot megérdemli. A tagság dicséretére legyen mondva, a 110 hektárra zsugorodott herefélék beta karításánál úgy szorgoskodott hogy a kevés végeredményben mégis sok legyen. A rendre vágott herét félig száradni hagyták, aztán úgy kazalozták, hogy hidegievegős szárítást végezhessenek E célból csöveket, jobban mondva egymás fölötti járatokat létesítettek a kazalozásnál és ezekbe a járatokba magtisztító motorjával árasztották a hideg levegőt. Korega István takarmányossal alkalmam volt megtekinteni az új szárítási módot. A három kazalba került lucerna — az első kaszálásból hektáronként 20 mázsát értek el — gyönyörűen megtartotta levélzetét. Ezek tetejét csádéval fedik be. A harmadik ka zalnál már vasszerkezeten nyugszik a takarmány és Diesel motoi hajtja a levegőt. Egyik helyen sem hiányzik a marhasó, mely az esetleges penészedést megakadályozza. Szép sikernek könyvelhetjük el a kürti szövetkezeteseknek ezt a cselekedetét. Ez a siker már további kedvet és jobb munkát szül. Gábris József (Nővé Zámky) A többéves takarmányok szempontjából — habár ezek csak szerény 14 %-kal szerepeltek a szántóföld arányos megosztásában - 180 hektárnyi területről akartak a szövetkezetesek maguknak télire begyűjteni. A száraz és hideg tél azonban keresztülhúzta számításaikat, mert a herefélékből 70 hektárt ki kellett szántani. Ez a sórs ért 73 hektár-búzát, 15 hektár rozsot, és 20 hektár őszi árpát. Az agrotechnikai naptár már csak a kukoricát és esetleg még a tavaszi kalászosokat mutatta a kivezető útnak. így került a földbe 223 hektáron kukorica szemre, 60 hektárnyi kukorica silónak tejes-viasz érésben és a 40 hektárnyi csalamádé. A tavaszi árpa területe pedig 150 hektár lett. Erősen a kukorica irányába terelődött a termelési terv, de kiláboltak egyelőre a bajból. A szövetkezet cukorrépát takarmányozási célra 18 hektáron termel. Egy hektáron szójababot termesztenek, jövő évre ezzel fehérjesítik a csalamádét. Amit viszont már az idén megvalósítottak — és jövőre is Fontos érdek a takarmanyalap bővítése Az alsószecsei szövetkezet 678 hektáron gazdálkodik. Tavaly a hús, tej és a tojás beadását 100 százalékon felül teljesítette. Terven felül 20 000 liter tejet adott be. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy mi már mindent elértünk, mert sokszor még a jón is akad javítanivaló. Már tavaly megszüntettük a takarmányok földön történő szárítását, s a földeken, valamint a kazalozásnál hideg levegővel szárítunk. Az elmúlt években a földön történt szárításnál 5 % emészthető fehérjét kaptunk. Tavaly pedig már állványokon hideg levegős szárítást alkalmaztunk. S így 12 % fehérjetartalmat mutattunk ki, ami kétszeresére emelte a tejtermelésünket. A takarmányalap bővítését nagyban elősegítette szövetkezetünk komplex gépesítése. így elértük azt, hogy 50 pár igavonóból csak 10 párt kellett meghagyni, mivel a munka jó részét a gépek végzik. Ily módon csökkentjük az önköltséget. A lovak mellőzésével bővebb takarmányalapot nyertünk, megszabadultunk 20 pár ló takarmányozásától. Az eredmények mellett szövetkezetünkben van azért fogyatékosság is. Szerintem bővíteni kellene a szövetkezet takarmányalapját. Hibák vannak a növényápolás terén is. Miért nem fizetnek prémiumot a cukorrépa és kukorica gyors és jó megmunkálásáért. Á galánlai járásban 2 korona külön jutalmat kaptak áranként, akik idejében és jól elvégezték a cukorrépa egyelését. Ezzel elősegítenénk azt, hogy mindenki jó munkát végezzen, ami nagy hasznára válna a szövetkezetnek. Nem látom tehát helyesnek, hogy a mi szövetkezetünk a prémiumokra tervezett összeget a tagok keresete után osztja el az év végén. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy aki hanyagul végezte a növényápolást, az is ugyanúgy kap prémiumot, sőt, több esetben még jobban. A cukorrépa vetésterületét ez idén 10 %-kal növeltük, a kukoricáét 40 %-kal. Ez a növény, valamint a silókukorica nagyban hozzájárul a takarmányalap megteremtéséhez. Helyesnek találom szövetkezetünknek azt az álláspontját, hogy ez idén jelentősen növelte a kukorica vetésterületét, mivel a kukorica mind szemtermésre, mind pedig takarmányozásra a legkiadósabb növény, és mi több; a legtöbb emészthető fehérjét adja hektáronként. Egy másik reménytkeltő terve a szövetkezetünknek az, hogy a közeljövőben bevezetik az általáno.' öntözést hatalmas szivattyúk segítségével. A Garamból az egész határt el tudjuk árasztani. Természetesen tudnunk kell azt is, hog> egyes növényfajták mennyi vizel igényelnek, mikor a legmegfelelőbb az öntözés. Különösen fontos a lucerna öntözése, öntözésre legmegfelelőbb időszak a második és harmadik kaszálás ideje. Példaként megemlítem, hogy a Nagymegyeri Állami Gazdaságban, Jánosíkovón 311 mázsa hektárhozamot értek el lucernából öntözéssel. Ezzel szemben a szomszéd táblán, amelyet nem öntöztek csak 185 mázsa volt a hektárhozam. Mivel az öntözésnél tartok, ér demes megemlíteni azt is, hog? a cukorrépa öntözését a negyedik hónapban 40, az ötödikben 70, a hatodikban 80, a hetedik és nyolcadik hónapban pedig 90 — 100 milliméter csapadék biztosításává’ végezzük. Június végétől augusztus 20-i> leggazdaságosabb a cukorrépa öntözése. A kukoricának pedig a? ötödik hónapban 70, a hatodik és hetedik hónapban 100, a nyolcadik hónapban pedig 90 mm csapadékra van szüksége. A hektárhozam növelése céljából legelőnyösebb júniusban öntözni. Kúcs Gyula (Alsószecse) taitarmanyaiap Diztositasanax tontosságát. Az egy hektár mezőgazdasági területre előirányzott 175 kg hús és 730 liter tej előállítását csak úgy érhetjük el 1965-ben, ha növeljük állatállományunk létszámát és jövedelmezőségét. Tudjuk, hogy fejősteheneink átmeneti gyenge takarmányozása következtében lecsökkent tejelékenységét — az ezt követő kiadós etetéssel is — csak nagyon hosszú idő múltán tudjuk helyreállítani. Ezért minden erőnkkel és képességünkkel arra kell törekednünk, hogy az eddig még bizonyos mezőgazdasági üzemekben előforduló takarmányhiányt végképp felszámoljuk Csakis ez teszi lehetővé állatállományunk létszámának folyamatos emelését és az egyenletes, bő takarmányozás következtében, jövedelmezőségének növelését. A korán betakarításra kerülő takarmánykeverékek a repce vagy a gabonafélék helyén haladéktalanul vessünk másodnövényeket, hogy ez az önmaga kínálkozó lehetőség sem maradjon kihasználatlanul a saját forrásból származó takarmányalap biztosítására irányuló törekvésben. A talaj a másodnövények vetéséhez még eléggé nedves, s így a földbe kerülő csíraképes magok kikelése biztos. Ha a tavaszi takarmánykeveréket napi részletekben kaszáljuk, s a vetéshez szükséges 15 — 20 cm-es középmély szántást és a vetést lehetőleg naponként végezzük el a felszabadult földterületen, nehogy az kiszáradjon, mert így elveszítenénk a jó magágykészítés lehetőségét. Ha egyszerre végezzük el a takarmánykeverék betakarítását, úgy okvetlenül vegyük figyelembe azt, hogy hosszabb időre legalkalmasabb silózással tárolni a takarmányt. Azok a takarmányok konzerválhatok eredményesen, amelyekben a nitrogénmentes kivonható anyag legalább kétszerese a nyers proteinnek. Ez a követelmény a pillangósok esetében nincsen meg. A jó silótakarmány érdekében Silosilt vagy melaszt, ennek hiányában pedig édescirkot, silozasara leginkaob a kensav es sósav alkalmazásával végzett finn silózási módszert ajánljuk, amelyet nálunk például a szenei és a drietomai EFSZ-ben alkalmaztak nagy sikerrel. Ez a tartósító anyag könnyen beszerezhető és előnye az, hogy használatakor a silógödröt nem kell 2 — 5 napon belül légmentesen befödni, a verem akár két hétig is nyitva maradhat és fokozatosan tölthetjük meg. A szóda-pirokénszulfát is jó tartósítószer, csak nehezen beszerezhető. ron lehet számítani termésre — jó savanyú szénára. Ezt is csak aránylag száraz időben, gumicsizmákban, körülményes munkával lehet kimenteni az ingoványból. A többi 150 hektár se rét, se nádas — teljesen hasznavehetetlen terület. Lecsapolni, hasznosítani kellene a Párizs csatornát az általa érintett valamennyi község közös érdekében — acélos búzát és bőséges takarmányalapot teremteni az állattenyésztés felvirágoztatására. Ha a terv megvalósulna — kétszeres haszna lenne az EFSZ-nek. Az igazi rét és később a szántóterület gyarapításán kívül közel 8 km-es vonalon a felfogott víztárolókból öntözéssel lehetne a kapások és a takarmányok termesztését elősegíteni, a Laposok, és a Sármellék parcelláin. Ez annál is inkább szükséges volna, mivel a község földjei egy hosszú völgykatlanban vannak, ahol ritkán esik eső. . Kilábolnak a bajból Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankétja • Teremtsünk önálló 4/rtW Földműves 19e2. július 1. Két évvel ezelőtt egyesek a kukorica teljes ápolását' és betakarítását úgy akarták megoldani, hogy két traktoros maga végezze el az összes munkát 100 hektáron, a kézierő teljes kizárásával. Ennek volt jó oldala is, meg rossz is. Csodálatraméltó teljesítmények születtek a gépek kihasználása terén, de sokszor a hektárhozamok rovására. Ebből okulva a pólyáni szövetkezet, Matyi elvtárssal az élén, versenyt indított a kelet-szlovákiai kerületben, a minél nagyobb hektárhozamok eléréséért az egyetemesen gépesített kukoricatermesztés terén. Az első évben ők nyerték meg a versenyt; utána, vagyis a múlt évben a stretávkai szövetkezet, amelynek elnöke Sabovik Ondrej, elleste a pólyániak minden mesterfogását. Igaz, a pólyániak sem rejtették véka alá tudományukat, sőt mindenkinek elmondták, hogy miképpen csinálták, így is elsők között foglaltak helyet a múlt évben is és továbbra sem veszítenek érdemeikből, amit a verseny megindításával és részvételükkel szereztek. A pólyániakat nem törte meg a stretávkai és pályini szövetkezet élretörése, akik a múlt évben több mint 100 mázsás szemtermést értek el kísérleti parcelláikon és az átlagos hozam is 60 mázsán felül volt. Visszavágóra készülnek a pólyániak, de újak is sokan vetélkednek az elsőség megszerzéséért. Vircík Michal, a stretávai szövetkezet agronómusa még télen versenyre hívta Sabovikékat. A múlt héten pedig azt mondta nekünk: — Látták a kukoricánkat?... A Sabovikékét is? Láttuk, és azt tapasztaltuk, ami már a versenyzők között sem titok. Stretava legalább mellhossznyi előnyt szerzett Stretávkával szemben. De még őszig ...
