Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-01 / 52. szám

Egy kirándulás tapasztalatai A közelmúltban egy tanulmányi ki­ránduláson vettünk részt a mezőgaz­dasági iskola 15 — 16 éves tanulóival. Janóvá Lehotára látogattunk el. A falucska az Alacsony Tátra zeg­zugos völgyeinek egyikében fekszik, a Ziar nad Hronom-i járásban. A szövetkezetei a faluban 1952-ben ala­kították meg. A falu kicsi, de lako­sainak, a szövetkezet dolgozóinak eredményei annál nagyobbak. Lássunk néhány példát. Az évi átlagos tejtermelés egy ta­karmányozási napra tehenenként 9 — 10,5 liter között mozog. A választott borjak napi súlygyarapodása 0,90 — 1 kg, a hízószarvasmarhák súlygya­rapodása, 1 — 1,5 kg. A baromfiak évi tojástermelési átlaga 180 — 210 darab. Itt meg kell jegyezni, hogy a szö­vetkezet földterülete 1087 hektár, amelyből 360 hektár a kimondott mű­velés alatt álló terület. Ebből tehát megállapítható, hogy itt főleg állat­tenyésztéssel foglalkoznak. A szövet­kezetben már a második éve alkal­mazzák a szilárd jutalmazást, egy norma értéke 20 korona. Ez a szilárd jutalmazás a falu fiatalságának java­részét is a hazai munkakörbe von­zotta, olyannyira, hogy a szövetkezet tagságának 65 #/o-a fiatal. A havi ke­resetük 1200 — 1600 korona körül mo­zog. A szövetkezetben elért eredmények mellett vannak olyan figyelemreméltó újítások is, amelyeket érdemes volna más szövetkezetekben is megvalósí­tani. Közülük említést érdemel a pár évvel ezelőtt épített régebbi nem bevált típusú szabad istálló átalakí­tása, amelyben ma 2500 tyúk nap mint nap tojja a tojásokat. Széllé Szilveszter (Somorja) Van még szűzföld nálunk is A komáromi járásban még nagy terület fekszik kihasználatlanul. E te­rületen bőséges takarmányalapot te­remthetünk. Vegyük például Nemes­­ócsát, ahol körülbelül 75 hektár olyan föld van kihasználatlanul, amelyen meg lehetne honosítani a csalánt, ami egyszeri megmunkálással hosszú éveken keresztül biztosítaná a zöld­takarmányt. Tudjuk, hogy a csalán évelő és vadnövény, egyszeri meg­munkálás után örökké aratható, évente háromszor. Jó tulajdonságait ismerjük. Tele van fehérjével, vassal és más vitaminokkal. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy az ilyen takarmánnyal etetett állatok a beteg­ségekkel szemben is ellenállóbbak. Megjegyzem, hogy ez a növény a gyengébb télen is vegetál, tehát télen is zöldtakarmánnyal lehetne etetni, heneknek abraktakarmányként vagy ami nagyon előnyös volna a tej és a liszt formájában. Hasonlóan a lucer­­tojáshozam elérésében. Megjegyzem naliszthez, silózásra is alkalmas, még, hogy e takarmány nagyon jó a kacsáknak, a sertéseknek és a te- Pálfy János (Komárom) Neveljünk egészséges borjakat A Komáromi Állami Gazdaság pál­­pusztai részlegén bevezettük az új módszerü borjúnevelést. Amikor a kisborjú megszületik, az anyától el­távolítjuk, és csak hat óra leforgása után kap először tejet. A tehenet az ellés után rögtön kifejjük és az első tejet megsemmisítjük, mert ez a tej minden állatnál emésztési zavart okoz. A tehenet az ellésétől számí­tott hat óra után ismét kifejjük, és Bőséges takarmányalap megteremtésére-— — =____i____törekszenek A lévai járás legnagyobb szövet­kezeteinek egyike a nagysallői. Évek óta élenjár, ami a növénytermesztést illeti. Jelenleg az állattenyésztés fellen­dítése okozza Pakusza Lajos szö­vetkezeti elnöknek és Kunta Pál mérnök-zootechnikusnak a legtöbb gondot. Hogyne, hiszen a 900 szarvas­­marha, 2000 sertés, 7000 baromfi és a 250 juh temérdek takarmányt kö­vetel egész esztendőben. Hogy elegendő és jó minőségű ta­karmány bekészítésére törekszenek, azt bizonyítja az évelő takarmányok területének bővítése. Tavaly a szán­tónak 18 százalékán termeltek here­féléket, idén pedig már 23 százalé­kán. Most is alkalmazzák a széna­félék mesterséges szárítását, amely náluk jól bevált. A szövetkezet ki­bővítette kukoricaterületét is. Csu­pán silókukoricából 110 hektárnyit vetettek. A magas kukorica-hektár­­hozam elérése érdekében ifj. Kocsis János, a HNB titkára kezdeményezé­sére szocialista munkaverseny indult. Cél: 40 000 tőszámot meghagyni hek­táronként, s túlteljesíteni az elő­irányzott hektárhozamot. A terven felüli kukoricatermés minden mázsája után 15 korona prémium jár annak, aki azt kitermeli. Jó az együttműködés a HNB, a szövetkezet pártszervezete és a szö­vetkezet vezetősége között. Mind­annyian szemelő« tartják a közös­ség érdekeit, s törődnek a munkater­melékenység növelésével. Bajkai Béla (Nagysalló) a kisborjúnak ebből a második fejős­ből adunk először. Születésüktől 30 napos korukig 8 liter édes, meleg tejet adunk a borjaknak, 30 napos koruktól 60 napos korukig 4 liter édes tejet, és 4 liter megaludt tejet összekeverünk 20 deka fehérjekeve­rék darával s azt így adjuk a bor­jaknak. Hatvan napos koruktól 90 na­pos korukig 8 — 10 liter megaludt tejet összekeverünk 30 deka fehérje­keverék darával, s csak aztán ada­goljuk. Ezalatt az idő alatt a bor­jaknak jó minőségű lucernát vagy réti szénát is adunk. Ezzel az etetési módszerrel a bor­jak egészségi állapota erősen meg­javul, szépen fejlődnek, a napi súly­­gyarapodásuk 85 — 90 deka. Ezzel az etetési módszerrel egy borjú felne­velésénél 60 nap alatt 360 liter tejet takarítunk meg, s azt átadjuk a köz­ellátásnak. Beke Antal (Pálpuszta) í Tizenegy nap alatt | elkészült az aratási terv A taksonyi szövetkezeti tagok a nyári munkák elvégzésére poli­tikai-szervezési tervet dolgoztak ki. Ezt a tervet a párt alapszer­vezete és a HNB tanácsa is meg­tárgyalta, majd utána ismertet­ték a szövetkezeti tagokkal. A taksonyi szövetkezetben egye­temesen gépesített munkabrigád is van, vezetője Papp Dániel. A brigád tagjai — ismerve a nyári munkák tervét — elhatározták, hogy a gabonát 298 hektárról két­­menetes módszerrel takarítják be. így csökkentik a betakarítás ön­költségét. Kiszámították továbbá, hogy a kombájnok és a rendrakók teljes kihasználásával az aratást 11 nap alatt elvégzik. A trakto­rosok éjjel elvégzik a tarlóhán­tást és elvetik a nyári keveréke­ket. Az elkészített tervből nem ma­radt ki a szocialista munkaver­seny sem. Az egyetemesen gépe­sített munkabrigád kezdeményezé­sét a szövetkezet vezetősége is támogatja. Elhatározták, hogy a legjobb kombájnos 300 korona ju­talmat kap, a másik hely elnye­réséért 150 korona jutalom jár. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta védekezzünk a burgonyabogár ellen Dudlis edényből táplálják az egy-kétnapos borjakat A hideg időjárás sem zavarta meg a burgonyabogár szaporodását. Olyan helyeken is felütötte a fejét, ahol eddig nem ismerték. A gépállomások növényvédelmi szolgálata és az Agro­­let Szalay István vezetésével haté­kony védekezést folytat a nagyüzemi gazdaságok földjein, de a védekezést minden talpalatnyi burgonyaföldre ki kell terjesztenünk. A magángaz­dák földjein és a kertekben, háztáji gazdaságokban termesztett burgonya Megértették az idők szavát Hogyan akadályozzuk meg az alma férgesedését? Az alma férgesedését az almamoly hernyói okozzák. E hernyó ellen az almafát a vegetáció idején kétszer­­háromszor permetezni kell. Először a virágzás után 2 — 3 héttel perme­tezünk, másodszor 2 — 3 héttel az első permetezés után. Az almamoly második nemzedéké­nek hernyói ellen, amelyek csak Dél- Szlovákia vidékein fordulnak elő, az almafát harmadszor is permetezzük, éspedig július végén, augusztus ele­jén. Az almafákat 1 °/o-os Dynollal per­metezzük. Ha olyan oldatkombinációt használunk, amelyhez bordóilé (0,5 százalékos) és Kupricol (0,5 %-os) keveréket vagy egyéb réz- és kénes tartalmú készítményt adunk, a gyü­mölcstermést megvédhetjük varaso­­dás, lisztesedés és monília-betegség ellen. Meidlik Kálmán (Nána) — Tanulni és tanítani, ez a ket­tős feladat vezérelje jó munkájuk­ban a vezetőket — mondotta Szalai Gyula, a bajányi szövetkezet könyve­lője egy beszélgetésünk alkalmával. Szalai Gyula je­lenleg a nagykapo­­si egyéves mező­­gazdasági techni­kum padjaiban ül, ahol — kissé őszü­lő fejjel - igyek­szik pótolni mind­azt, amit az el­múlt rendszer el­rabolt tőle, amely csak arra töreke­dett, hogy a pa­rasztok tudatlanok maradjanak. Szalai Gyula Ma ez másképpen van. Bizonyítja ezt a nagykaposi egyéves mezőgazda­­sági technikum is, ahol e napokban tesz érettségi vizsgát 30 meglett em­ber, mezőgazdasági dolgozó, akik az év utolsó napjáig becsületbeli ügyük­nek tekintették a tanulást. Erről ta­núskodik tanulmányi átlageredmé­nyük is, amely 2,1 % volt. S hogy mi buzdította őket a tanu­lásra? Erre talán ők maguk tudná­nak a legjobban megfelelni. Ezért hát átadom a szót a tanfolyam legszor­galmasabb hallgatóinak. Ifjabb Szalai János, aki 1.3 tanul­mányi átlagot ért el, kitüntetéssel, a következőket mondja: — Amikor megtudtam, hogy Nagy­­kaposon iskola nyílt az idősebb me­zőgazdasági dolgozók számára, nyom­ban elhatároztam, hogy beiratkozom. Szövetkezetünkben, Bajánházán (mi­­chalovcei járás) rájöttem arra, hogy a gyors fejlődés megköveteli a kép­zett szakkádereket, és ma már nem elegendő ha a szövetkezetnek mes­teriskolát végzett zootechnikusa, el­nöke van, de a többi vezető funkció­id. Szalai János náriusoknak is alapos mezőgazdasági szakismerettel kell rendelkezniük. Idősebb Szalai János szintén a bajánházai szövet­kezetből jött. Ö a harmadik, aki visz­­szatérve az iskolá­ból, segíteni akarja a 700 hektáros szövetkezetét. — Én csak trak­toros voltam a szö­vetkezetben, de ne­kem is sok esetben hiányzott a kellő szakképzettség. Az én, továbbá a ve­zető dolgozók tudatlanságából nem­egyszer súlyos hibák, néha tetemes károk keletkeztek. Az ilyen esetek nagyon bántották a lelkiismeretemet, attól függetlenül, hogy nem szándé­kosan követtük el azokat. Már ekkor elhatároztam, hogy tanulnom kell. Most itt ülök az iskolában, de nem­csak a helyet foglalom, hanem maga­mat megemberelve, alaposan nekilát­tam az érettségire való felkészülés­re. Bízom abban, hogy az elhatározá­somat valóra váltom, kitűnő ered­ménnyel fejezem be az iskolát, s visszatérve a szövetkezetbe, az ott szerzett szaktudásom felhasználásával sokszorosan helyrehozom mulasztáso­mat. André János, az abarai szövetkezet agronómusa (az is­kola befejeztével elnök lesz) a kö­vetkezőképpen nyi­latkozott: — Mint kommu­nista, kötelessé­gemnek tartom, hogy az előttünk álló feladatok nagy­ságához mérten növeljem szaktu-André János aasomat. ez az egyeves technikum számomra előnyös, mert egy év alatt csaknem pótolni tudom mindazt, amit négy évtized alatt nem szerezhettem meg. Hosszú idő óta dolgozom a me­zőgazdaságban, ahol különböző be­osztású, de mindig felelőséggel járó munkát végeztem, s így nem egyszer rádöbbentem az elméleti tudás hiá­nyára. De most úgy érzem, ez az év, illetve ez az iskola megadta nekem mindazt, ami hiányzott, amire vágy- i tam. Hogy vélekedik az iskoláról egy könyvelő? Erre válaszol Szirovecz István, aki a szőlős­kei iskolabirtokról jött a technikum­ba, s itt 1,3 tanul­mányi eredményt ért el. — A könyvelő csak akkor végez­het igazán ered­ményes és hasz­nos munkát, ha a mezőgazdasági ter­melés minden ága­zatában otthon van. Szirovecz István E tudatban élve én is elhatároztam, tanulni fogok. És most itt állok az érettségi előtt, amitől már nem is félek úgy, mint féltem az első fele­léstől. Igaz, így voltak ezzel a többi osztálytársaim is. Eleinte furcsán éreztük magunkat az iskola padjaiban. Ezek az érzések azonban csakhamar elmúltak, mert a tantestület állan­dóan és szívesen foglalkozott ve­lünk. Itt valamennyien rájöttünk ar­ra, hogy otthon csak félkezű emberek voltunk. Ezért mindent megtettünk, hogy a legtöbb tudást szerezzük meg, s hazatérve egész emberként álljuk meg a helyünket. Kertész Pál (Nagykapos) valósággal gazdanövénye a burgonya­bogárnak. Legtöbb termelő megfeled­kezik a védekezésről, vagy azért nem használ vegyszert, hogy az a .gumón meg ne éreződjön. A kézzel történő bogárszedés csak részleges védelmet nyújt, mert mi­helyt egy-két bogarat leveszünk a növényről, a többi leperdül a földre és döglöttnek álcázza magát. Azon­kívül az egyszeri védekezés sem ki­elégítő, nem nyújthat tökéletes ered­ményt. Legalább négyszer végezzük el a megtámadott területen, a kár­tevőtől mentes területeket pedig gyakran ellenőrizzük. Az általános védekezést az első védekezés után végezzük, amikor a lárvák 5 — 7 napo­sak. Ebben a fejlődési szakaszban a burgonyabogár a legérzékenyebb a vegyszerekkel szemben. A védekezési időpontok a követke­zők: az első permetezés vagy poro­zás akkor esedékes, amikor a bur­gonya szára 8 — 10 cm magas, a má­sodik, amikor megjelennek az első lárvák a negyedik fejlődési szakasz­ban; a harmadik, a nyári nemzedék első bogarainak megjelenésekor; a negyedik, a nyári nemzedék legma­gasabb időszakában, vagyis jelenleg végzendő el. Ez idő szerint tehát már a negyedik védekezés válik szükségessé. A porozást Dynociddal vagy Ga­­madynnal végezzük, hektáronként 20 kg-os adagokat alkalmazva. A permetezésre pedig a következő vegyszerek váltak be: Dykol, amely­ből 1,6 kg-ot adagolunk hektáron­ként, 400 liter vízben feloldva. Lidv­­kolból 1 kg szükséges 400 liter víz­hez, ugyancsak egy hektárra. Az Aerosolból 5,5 kg és a mészarzenát­­ból 10 kg szükséges hektáronként 600 liter vízben feloldva. KORENY ERZSÉBET (Kassa) r**************A A A ******* » • A NAGYSZELMENCI szövetke­zetben 110 hektár búza várja az aratást. Van a szövetkezetnek 7 trak­torosa, s ahogy levélírónk megjegyzi, jő munkát végeznek és már alig vár­ják, hogy megkezdhessék az aratást. A szövetkezetesek büszkék arra, hogy a búzájukat mindenki megcsodálja a nagykaposi járásban. (Lengyel János, Ptruksa) p» FŐiffM flltf 5 1962. július 1. A szimöi szövetkezetben Královics Emília vezetésével a csibenevelők csoportja benevezett a „XII. Párt­­kongresszus Brigádja“ versenybe. A négytagú kollektíva tagjai Královics elvtársnő, Szapu Ilona, Madarász Er­zsébet és Desat Ilona 5000 csibe gon­dozását vállalták. Elhatározták, hogy az elhullást a lehető legkisebbre csökkentik és az év derekáig 2040 csibét adnak át a jelvásárló üzem­nek. Královics elvtársnö kijelentette, hogy kötelezettségvállalásukat teljesí­tik. A súlyszaporulat egyre emelke­dőbb, amit a változatos takarmányo­zásnak köszönhetnek. A csaknem 10 dkg szemestakarmány mellett a szár­nyasokat zölddel, jött burgonyával és különjéle keverékkel etetik. ^ Tóth János

Next

/
Oldalképek
Tartalom