Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-01 / 52. szám

Styasztny Miklós, Sem»tke István és Dúló József gyűjtik a szénát. 156 tehén havonta csak 7000 liter tejet adott, viszont most, a napi tejeladás 750 liter. Tehát a tejter­melés megháromszorozódott. A logi­kusan gondolkozó földművesnek nem kell ehhez kommentár. A tejterme­lést megháromszorozni nem lehet csak úgy, máról holnapra, és csakis akkor, ha előzőleg nagyon kevés ta­karmány volt. Tehát igaz, hogy a sok is kevés, ha nincs jó beosztás, — Aránytalanul sok a tejkivetés — kockáztatja meg Malik elvtárs. Azonnal papírt és ceruzát veszünk a kézbe, és máris osztjuk a tejeladás tervét a hektárokkal. Kiderül, hogy egy hektárra csak 300 liter tej jut. Tehát, ez igen alacsony. Főleg az Ipoly mentén, ahol annyi széna te­rem. Hivatkoznak a takarmányösszeté­telre is. Idén elsőosztályú a széna, de tavaly sok volt benne a savanyú. De vajon miért nem bővítik a ta­karmányalapot silókukoricával? Hisz az eddig feltört réten nagyon szép silókukoricájuk van. Idén selymes, jő illatú a hídvégi réti széna. Ne nyugodjunk bele a le­maradásba. Hisz ha eddig meghárom­szorozhatták a tejtermelést, emelhe­tik még tovább. A büszke ipolyhid­­végi földművesek valamikor 20 liter tejet is fejtek naponta egy tehéntől. Hát mért fejnek most csak 5 litert? Bizony ha valakinek csak 8 literes tehene volt, nem igen dicsekedett a szomszédjának. Az Ipoly mentén mindig az volt a legjobb gazda, aki­nek a legtöbb tejet adtak a tehenei. A szövetkezet tojásból, húsból túl­teljesíti eladási tervét, sőt még ter­ven felül 50 mázsa húst ad az év végéig. Hát miért éppen a tejterme-Az egész világba A nagysallói tejfeldolgozó üzem vezetőjétől P a ck a József elvtárstól megtudtuk, hogy ügyes dolgozóik havonta 20 000 kg füstölt szalámi-sajtot készítenek a belföldi fogyasztásra és kivitelre. A 45 % zsiradéktartalmú sajt nagy érdeklődésnek örvend a Német Demokratikus Köztársaságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Egyiptomban és Ausztráliá­ban is, ahova tavaly 41000 kg súlyban exportáltak, német, angol és arab nyelven nyomtatott címkéjű szalámi-sajtot. A Gouda jelzésű kerek alakú sajtféléből, amely a bírálóbizottság véleménye szerint — ugyanúgy, mint a füstölt szalámi-sajt — az egyes üzemek mintái között az első minő­ségi helyet foglalta el, idén kivitelre 30 000 kg kerül. A siker legfőbb záloga, hogy a MikloSk o Mikulás elvtárs vezetése alatt álló héttagú szocialista munkabrigád a sajtkészítést nagy szorgalommal és hozzáér­téssel végzi. Képünkön balról Fehér Ilonát, S yr a ck á Helénát, Bog­dán Annát és Habel Máriát látjuk a csomagolóban. (Kúti Szilárd felvétele) Jól választott Mielőbb fejezzük be a takarmány betakarítását, hogy az aratást teljes erővel megkezdhessük Már csak napok kérdése az aratás, de még mindig tart a takarmány­gyűjtés a kelet-szlovákiai kerület­ben. A korai szántóföldi takarmá­nyok: őszi keverékek, évelő pillangó­sok betakarítása már befejezéshez közeledik, de lemaradtunk a rétek kaszálásában és a réti széna be­gyűjtésében. Mezőgazdászaink általában tudnak takarmányt termelni, de sokszor el­hanyagolják a kaszálást, szárítást, be­­hordást és a tárolás. Nálunk a ka­szálással nem igen sietnek, mert úgymond, több lesz a takarmány. Ez helytelen felfogás, mert a késői ka­szálással csökkentjük az egész évi termés mennyiségét, a minőségben pedig helyrehozhatatlan kárt oko­zunk. Tapasztalatok alapján a növé­nyek virágzásának kezdete jelenti a kaszálás idejét. Ebben az időszakban a növények a legtöbb tápanyagot tartalmazzák; belőlük ilyenkor ké­szíthető a legjobb takarmány. A nö­vények teljes virágzása sok tápanya­got igényel, aminek következtében a meg nem emészthető anyagarány növekszik a fehérjékkel szemben. A késői kaszálással a másodkaszá­lást is veszélyeztetjük, mert ezzel a sarjú fejlődését a legnagyobb forró­­ságok idejére toljuk, ami nemcsak rosszabb minőségű, de kevesebb mennyiségű sarjúterméssel is jár. A réteket tehát mindig a főnövény­(írfa Kóllay Vladimír mérnök, a kassai KHB agronómusa) zet virágzása kezdetén kell kaszálni. Erre a kis szakmai fejtegetésre bárki megjegyezhetné, hogy eső után késő a köpönyeg. De nem az első eset, amikor az idei takarmánybeta­karítás problémáiról szólunk. A kerületi pártbizottság és a KNB május 30-án külön felhívással for­dult a szövetkezetekhez és az állami gazdaságokhoz a szakszerű és ide­jében történő takarmánybetakarítás ügyében. Ennek a tartalmát legtöbb járási lapunk és a „Vychodoslovenské noviny“ is közölte; ezenkívül 27 akti­vistánk segített a szervezésben és az új technológia alkalmazásának ügyében. A siker azon múlott, hogy az illető járás, illetve az egyes gaz­daságok mennyire tekintették szív­ügyüknek a takarmánybetakarítást és milyen mértékben használták ki ezt a segítséget. Az egész kerületben a szövetkeze­teknek és állami gazdaságoknak 55 ezer 731 hektár szántóföldi takar­mányt és 61709 hektár réti széna betakarítását kell elvégezniük. Ennek a munkának jóformán csak a felénél tartunk. A déli járások természetesen előbbre vannak, de ha az egyenlő éghajlati viszonyokat és talajadott­ságokat vesszük figyelembe, akkor is nagy az eltérés, mégpedig a jó munkaszervezés és az új technológia javára. A kerület 9 járása közül 3 — 3 ver­senyez egymással; az első csoportban a kassai, a michalovcei és a terebe­­si, a másodikban a humennéi, a pre­­sovi és a rozsnyói, a harmadikban pedig a bardejovi, a poprádi és a Spisská Nová Ves-i vetélkedik. Ezeket figyelembe véve igen érté­kes képet kapunk a takarmánybeta­karításról. Például június 24-re a terebesi járásban 7963 hektár szántó­földi takarmányból 7715 hektárt ka­száltak le, ami 96,8 %-os tervtelje­sítést jelent és ebből 5733 hektárt gyűjtöttek be. Ezzel szemben ver­senytársai: Michalovce a 4019 hek­tárból 3666 hektárt kaszált le és 1969 hektárt takarított be, a kassai meg 4855 hektárból lekaszált 3338 hektárt, s mindössze 924 hektárt ta­karított be. Az új technológia mércéjével mér­ve az eredményeket, még szembe­­ötlőbb a terebesi járás vezetése. Az űj technológiára tervezett takar­mánybetakarítást ugyanerre az idő­pontra 90 %-ra végezte el a tere­besi járás; a michalovcei 8,8; a kas­sai járás meg 7,7 %-os tervteljesí­tést ért el. Ebből tanulva a michalovcei járás a rétiszéna betakarításában ki akar tenni magáért. A rétek kaszálásában már meg is előzte a terebesit 6,2 százalékkal és a kassai járás még a michalovceit is elhagyta ezen a té­ren. A második csoport versenyében a pillangósok betakarításában a rozs­nyói járás került az élre, de a réti széna betakarításában a presovi jóval megelőzte. Ezért a rozsnyóiak kiad­ták a jelszót, hogy minden polgár egy mázsa takarmányt takarítson be. A kaszálást sok helyen fékezi azon­ban a korábban levágott füvek szárí­tása és betakarítása. Erre jó példáért ugyancsak nem kell a szomszédba mennünk. A leleszi, terebesi, nagy­­kaposi, pólyáni, bodrogszerdahelyi, perényi és sok más szövetkezet az új technológia és a komplex csapa­tok révén oldották m;g a takarmány­­begyűjtés problémáit. A színai szö­vetkezetben naponta 200—300 kézi­erő segédkezik a takarmány betaka­rításában, a szombat délutánokat és vasárnapokat is kihasználva. Vala­mennyi ipari dolgozó belekapcsoló­dott a munkába az ünnepi műsza­kokban. Az idősebbek azt mondták, hogy a takarmány betakarítása második ara­tás. Mi is azt tapasztaltuk, hogy csak az a nagyüzemi gazdaság fejlő­dik megfelelően, amelyik a takar­mányból önálló alapot teremt, mert ez sok húst, tejet és a bevételek nagyobbik felét jelenti. Sie.tncL f&LDMMff 3 1962. július 1. Mutassuk meg a palócvirtust — Lehetetlen, ahol ennyi sok a széna, nem lehet kevés a tej — kockáztatom meg a kérdést. — Sok, de mégis kevés — vonja le a következtetést Malik elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára. Közben megérkezik Bálint Lajos, szövetkezeti elnök is. Alaposan meg­­hányjuk-vetjük a takarmányozást, a tejtermelést. Sok baj akad a beosz­­tásssal is. A szövetkezet vezetői el­ismerik, hogy az etetés technikáján is lehetne javítani, de a legfontosabb mégis az elegendő takarmány. A módszerek, az új technológia nem Nagy Ilona, Czibula László és Bálint Lajos vita közben ‘■ttggjjjjjjj Az izsai iskola ta­nulói brigádon voltak a helyi szövetkezetben. Nagy meleg volt e na­pon. A tanulók a nagy hőség ellenére is szor­galmasan dolgoztak. Közéjük tartozott Sza­bó Ferenc, kilencedik osztályos tanuló is. Észrevettem, hogy néhány társával együtt segített azoknak, akik egy kicsit lemaradtak. Szabó Ferivel az ebéd­szünetben beszélgettem jövőjéről, terveiről. — A kilencedik osz­tály befejezése után a mezőgazdasági techni­kumban folytatom ta­nulmányaimat — mon­dotta. — A felvételi vizsgám sikerült, szep­temberben Komárom­ban tanulok tovább. Az osztályunkból négyen megyünk a mezőgazda­sági technikumba. Ket­ten pedig kétéves me­zőgazdasági iskolába mennek. Az osztály 21 tanulója közül hatan választották a mező­­gazdaságot. — Miért választottad ezt a pályát? — érdek­lődünk tovább. — Nagyon szeretem a természetet — felel­te. — Szeretek kirán­dulni, határt járni. Tu­dom azt is, hogy nép­gazdaságunknak nagy szüksége van a mező­­gazdasági szakemberek­re. Engem nagyon ér­dekel a növénytermesz­tés és a gyümölcsészet. Elhatároztam, hogy a nyári szünidőben elme­gyek a szövetkezetbe dolgozni. Tavaly nyáron is a mezőgazdaságban dolgoztam. Sokan azt mondták, nogy a mezogazdasag­­ban nem lesz olyan kereseti lehetőségem, mint más szakmában. Ezeknek a kételkedők­nek szeretném társaim­mal együtt bebizonyí­tani, hogy a mezőgaz­daságból is meg lehet élni és keresni annyit, mint másutt, csak aka­rat és szív kell hozzá. KURUCZ NANDORNÉ (Izsa) Zöldbab I. osztályú 1 kg 3,20, II. osztályú 2,60 Kcs. Zöldborsó 1 kg I. osztályú 1,80, II. osztályú 1,45 Kcs. Kelkáposzta 1 kg I. osztályú 0,70, II. osztályú 0,55 Kcs (az I. osztályba sorolhatók az 500 grammnál nehezebb kelkáposzta fejek). Karfiol 1 db átlag 22 cm átmérőjű 2,50, 18 cm átmérőjű 1,70, 11 cm át­mérőjű 1,20 Kés. Zöldpaprika 1 db I. osztályú 0,60, II. osztályú 0,45 Kcs. Káposzta 1 kg I. osztályú 1,20, II. osztályú 0,95 Kés (az I. osztályba a 600 grammon felüli káposzta fejek sorolhatók). Az osztályon aluli minőségű zöld­ségek felvásárlási ára legkevesebb 60 °/o-kal alacsonyabb az I. osztályú zöldség áránál. Kétféle eredmény Legyünk őszinték. Megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy rendszeresen teljesítsük az állati ter­mékek eladási tervét? Igaz, hogy egyes mezőgazdasági üzemek törek­vése arra irányul, hogy feladataiknak eleget tegyenek. Ezeknek egyike a Hurbanová Nová Ves-i szövetkezet, ahol a húseladás tervét 158 °/o-ra teljesítették. A tervezett 230 mázsa sertéshús helyett eddig 368 mázsát adtak el és tejeladási tervüket is 100 százalékon felül teljesítik. Azonban számos olyan szövetkeze­tünk is akad, ahol nem kielégítően teljesítik a feladataikat. Komoly hiá­nyosságok mutatkoztak e téren a ko­súti EFSZ-bení ahol a húseladást csak 57,7 %-ra teljesítették. Május végéig a tervezett 285 mázsa vágó­sertés helyett csak 120 mázsát adtak el. Hasonló lemaradás mutatkozik a tej és a tojáseladás teljesítése te­rén is. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) A rétkaszálás az Ipoly mentén min­dig nagy esemény. A kaszások való­ságos szertartással készültek a mun­kára. Ilyenkor legszebb a lombos fák­kal tűzdelt kanyargós Ipoly síksága, ilyenkor bontakozik ki a palócvirtus. Már a régebbi nemzedék is a réti fű kaszálásakor mutatta meg erejét és aki legelőször ért a rend végére, egy liter kisüsti pálinkát nyert. De még egy évtizeddel ezelőtt is hit­vány legény volt az, aki legalább egy magyar holdat nem kaszált le na­ponta. A kasza ütötte legénnyé a kamaszt, férfisorba lépett, és joga volt a lányok mosolyára. A napokban szükebbkörű hazám, legtöbb szénát termő falujára, Hid­­végre látogattam. A végtelen réten nem látszik a kaszások sokasága. Első pillanatban szét­oszlik a régi idill. Nem hallik a ka­szák pengése, és hiányzik a pálinkás bütykös is a rend végéből. A gépen vidám, pirosarcú legények ülnek.- Vajon hogy ütik magukat lo­vaggá a lányok előtt? — tapintok a kényes kérdésre. — Mert kell, hogy az embert vala­hogy felavassák, kitűnjék a fehér­nép előtt. — Vágunk mi olyan sűrű rendet, hogy nem kilenc, de még húsz kislány sem szedi fel a héten — dicsekszik Styasztny Mik­lós traktoros. — De felszedi a boglyázógép — szövi tovább a beszéd fonalát Csingel János. — Alig győzi az ember rakni a pót­kocsit — teszi hozzá Dúló József csoportvezető. — Van itt virtus bőven. Ezek a fiatalok, néhány traktoros megbirkó­zik a 170 hektár réttel — állapítja meg Cibula László agronómus. A virtussal tehát nincs baj. A hun­cutszemű Ipoly-menti lányok jogosan kacsinthatnak aztán az ilyen legé­nyekre. Szeretik is az örökké tréfál­kozó traktorosokat. Ez abból is lát­szik, hogy akárhányszor utazom az Ipoly mentén, valamelyik községben mindig lakodalomra igyekszik a nép. Cibula László elégedetten szagol­gatja a jó minőségű szénát. Hatalmas mennyiségű fehérjedús szénát ad most a rét. De valahogy csorba esik az ipolyhidvégiek hírnevén. Ahol ennyi a takarmány — gondolom magamban — annyi tej lehet, mint az Ipoly vi­ze. Az ám! Alig érek eddig, az agro­nómus kissé savanyú képpel újsá­golja, hogy az évi tervből 24 000 liter tej fog hiányzani. Hát ez szinte hi­hetetlen, hogy épp a tejtermeléssel van baj, az Ipoly mentén, Hidvégen a „szénakirályoknál“, ahol a tehén­tenyésztés mindig híres volt. □□□□□□□□□□□□OOCOQDDlinOCD csodaszer, csak a meglévő takar­mányalapból olcsóbban és többet le­het kihozni. A múlt évben bizony na­gyon aránytalan volt a takarmányo­zás és idén is hihetetlenül hullámzik a tejtermelés. Márciusban például a lésen essék csorba, amelynek régi hagyományai vannak. Vegyük elő a híres Ipoly menti palócvirtust, mu­tassuk meg, hogy Ipolyhidvégen tud­nak termelni a földművesek. Bállá József Praha (CTK) - A Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium az illetékes központi szervekkel vált egyetértésben — a hivatalos közlönj 188/59 számú hirdetménye alapjár megállapította a zöldségfélék felvá­sárlási árát. Az új felvásárlási árak június 27-től léptek életbe. £ zöldségfélék új felvásárlási ára

Next

/
Oldalképek
Tartalom