Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-19 / 75. szám
VI. ÉVFOLYM • 26. SZÄM ASZ A BAD FÖLDMŰVES S Z A < MELLÉKLETE A kalászos vetőmag kezelése és felújítása r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Szabó József: A kalászos vetőmag kezelése és felújítása . 137 gépesítés Bart os Milos: A eukorrépabetakarítógép munkájának szervezése.................................... 138 • % Állattenyésztés Dr. Berek Géza: A malacok tejtáplálása és szopóskor! takarmányozása ...............................139 ÜZEMSZERVEZÉS H a e b e r 1 e Lajos mérnök: Az önelszámolás bevezetésének teendői..............................................140 V._________________J A szövetkezetek és állami gazdaságok elsőrendű feladata, hogy az őszi gabonák vetőmagszükségletét elsősorban az üzemen belül rendelkezésre álló készletből fedezzék és a vetés megkezdéséig szakszerűen előkészítsék. A kalászos vetőmagvak saját előállítása rendszerint olcsóbb, mintha azt más, távolabbi helyekről vásárolják. A saját gazdaságban előállított kalászos vetőmag értékét növeli az is, hogy az ilyen szaporító anyag jobban alkalmazkodik a táj éghajlati és talajviszonyaihoz. Különösen fontos ennek figyelembevétele a külföldi, intenzív búzafajták vetőmagvainál. Az idén a külföldi búzafajták vetésterülete tovább növekszik. Az állami. és szövetkezeti gazdaságokban a nagyobb terület miatt a saját vetőmag előállítása több gondot okoz és az eddiginél körültekintőbb munkát követel. Tisztaság és csírázóképesség A jó vetőmag egyik legfőbb követelménye a tisztaság, tehát minél kevesebb legyen benne az idegen anyag, léha, törött szem, idegen kultúrmag, és a gyommag. A vetőmag 1 kg-jában szemmel alig észrevehető és lényegtelennek látszó egy százaléknyi gyommagtartalom is több ezer gyommagot jelent. Egy kiló búzában körülbelül 25 000 szem van. A búzánál kisebb szemű konkolyból, szulákból, acatból, szarkalábból, búzavirágból, vagy az ősziek között sok egyéb gyommagból egy százalékot véve alapul, 6 — 10 ezer darab is lehet. Ilyen vetőmag használata esetében a gyomok száma elérheti a búza, árpa vagy rozsnövények 30 — 50 százalékát. A tisztaságot úgy vizsgáljuk, hogy érzékeny (patika) mérlegen 100 súlyegység (gramm, dekagramm stb.) menynyiséget lemérünk, és ebből külön választjuk a tiszta magot a tisztátalanságtól. A kézzel válogatott tiszta mag súlya adja a vetőmagnak százalékban kifejezett tisztaságát. Egy-egy vetőmagtétel tisztaságát 2 — 3 átlagmintáBól kell megállapítani. Ha a vetőmag tisztasága nem megfelelő, akkor tisztítani kell, vagy — ha a szennyeződés olyan természetű, hogy Az őszi és a tavaszi gabonafélék vetőmagjának csíraképességét helyes hő- és nedvességszabályozással tarthatjuk fenn. A tárolt vetőmag forgatására olyan gépet szerkesztett Jozef Bercha chomutovi újító, amelyből gumiszalagon lendül ki a szellőztetett gabona és így a mag nem törik ketté. — ku — veszélyezteti a jó termést — ki kell cserélni. ' « Az egyszerűbb gabonatisztító gépek munkáját (roták, triőrök stb.) együttesen végzik a nagyobb teljesítő képességű, széiárammal dolgozó, rostákkal és triőrhengerrel kombinált szelektorok. Könnyen szállíthatók, kezelésük egyszerű, teljesítőképességük nagy. Az őszi gabonavetőmag szabványban előírt tisztaságát legbiztonságosabban és a legkevesebb ráfordítással a csávázódobbal kombinált Ezüst-szelektorokkal érhetjük el. A búza, rozs és árpa vetőmag akkor tiszta, ha tisztasága 99 %-os. A vetőmag másik fontos tulajdonsága a jó csírázóképesség és a csírázási erély. Vetés előtt a mag csírázóképességét és csírázási erélyét mindenütt meg kell állapítani. A vetőmagtételekből az előírásoknak megfelelő módon vett átlagmintával próbaként csíráztassuk a magvakat. A búza-, rozs- és árpavetőmag csírázóképessége legalább 94 — 96 százalékos legyen. A vetőmag tárolása A gabona-vetőmag tárolására csak előzetesen fertőtlenített magtárakat szabad használni. A magtárak padlózatát 10 %-os DDT porozószerrel fertőtlenítsük. A falak és a mennyezet fertőtlenítésére a 10 %-os DDT porból készített 4 %-os permetlevet kell használni. A kártevőkkel és különféle betegségekkel fertőzött magtárakban a vetőmag továbbszaporításra alkalmatlanná válhat. A gabona-vetőmagot keveredésmentesen kell tárolni. Nedves időjárás esetén a vetőmagot a magtárban tovább kell szárítani. Az ilyen garmadákat táblával kell megjelölni, amelyen a vetőmag fajtáján és egyéb adatain kívül a forgatás időpontját is fel kell tüntetni. A forgatást, a szellőzést mindaddig ismételni kell, míg a mag légszáraz nem lesz. A garmadák vastagsága a kiszáradásig 30 — 40 centiméternél nagyobb nem lehet. A magtárban a kiszáradt vetőmaggarmada vastagsága 120 — 140 cm is lehet. A vetőmag felújítása A kalászosok vetőmagja hazánk éghajlati és talajviszonyai között a nemesítés során szerzett jó tulajdonságait általában 4 évig számottevő leromlás nélkül az utódokban átörökíti. Ennek figyelembe vétele nagyon fontos, mert a negyedik szaporulati fokúnál idősebb termés, mint vetőmag, nem teljes értékű. Ilyen vetőmag termése a vártnál lényegesen kisebb lesz. Ezért a kalászos vetőmag négy évenkénti felújítása az egyik legfontosabb feladat. A mezőgazdasági szakemberek kötelessége pontos nyilván''tartást vezetni az üzem vetőmagellátottságáröl, és minden évben meghatározni a feltétlenül szükséges felújítás mértékét. SZABÖ JÓZSEF \
