Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-29 / 69. szám

Méhpempőt termelnek A bodoki farmon van sok látnivaló. Már önmagában az is érdekes, hogy az alkalmazottak zöme az ifjúságból tevő­dik össze. De van ezen a telepen — mely a Chrenovái Állami Gazdaság részlege — más megfigyelnivaló is. így a nyér­cek, melyekből oly pompás szőrme lesz — ezek az elhullott, illetve az elhullan­dó baromfi legjobb fogyasztói — s ame­lyek kis kalitkákban futkároznak itt a szabad ég alatt. De az sem kerülheti el senki figyelmét, hogy a távolabbi akácos peremén egy egész „utcasor“ méhkaptár áll. Természetes tehát, hogy rövidesen beszélgetésben keztünk az öt­tagú méhészcsoport vezetőjével, Mikulás Dolan elvtárssal. Érdeklődtünk, hogyan került ez a nagyszabású méhészet ide a bodoki baromfifarmra és hogyan megy a munka. A méheket nyáron az új eljárások szerint vándortanyákon tartják. A rep­cevirágzás után innen a vereblei völgy­ből elkerülnek a korai akácra Bajosra, majd a késői akácra a Zlaté Moravce mellett levő Zlatno községbe. Utána No­­vábanya, Prievidza és Handlová környé­kén gyűjtik a fekete erdei mézet, majd visszatérnek délre a tisztesfűre. A telep azért létesült a baromfifarmon, mert az itteni akácos 500 hektár terjedelmű, a gyümölcsös pedig 21 hektár. Azonkívül különböző kísérleteket is végeznek, ame­lyeknél a baromfi jó alanyként szolgál. Ilyen körülmények között természetes, hogy a baromfifarmon méhészeti csoport is dolgozik. A méhek elsőrendű nemzetgazdasági feladata a virágok megporzása, s ez vagy kilencszer nagyobb értéket jelent, mint a termelt méz, A bodoki méhészet egyre nagyobb érdeklődést mutat a méhészet orvosi jelentősége iránt is, mely az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet vált ki. Az egyik ilyen medicinális gyógyanyag a fullánk, mely méhmérget tartalmaz. A méhekből a fullánkot elektromos úton vonják ki úgy, hogy egy farámás gumi­lapot sűrűn, vékony dróttal vonnak be, amely elemre kapcsolás után a méhet felizgatja. Ez beleszúr a gumiba. Per­sze, ezt már a mézhordás időszaka után csinálják, amikor a méh hivatását be­töltötte. A fullánkot a Slovakofarmának szállítják kilónként 40 000 koronáért. A Slovakofarma ebből aztán különböző gyógyszereket készít a reuma, ischiás, vagy az ideggyulladások gyógyítására. A másik medicinális termék a méh­­pempő, melyről az utóbbi időben egyre többet hallunk, nemcsak a magyar koz­metikai ipar eredményei folytán, hanem azért, mert nálunk is sokan figyelem­mel kísérik. MUDr. E. Malynak, a kosicei Bőrgyógyászati Klinika professzorának kísérleteit, valaminta 114 új gyógyszer útját, melyek különösen az öregség be­tegségeinek gyógyítása, pl. az érelme­szesedés, az egyes asztmafélék, vagy bronchitiszek, valamint különböző ér­megbetegedések kezelése során vált be eredményesen. Persze, nincs szó csoda­­gyógyszerről, amint azt a közvélemény egy része helytelenül magyarázza, ha­nem egyszerűen olyan gyógyszerről van szó, melynek eddigi eredményei általá­ban kielégítők, s amelynek további tö­kéletesítésére törekszenek. A bodoki far­mon már huzamosabb ideje kísérletez­nek méhpempővol, ezzel a különös táp­szerrel, mely az anyabölcsőben a méh­­lárvából anyát nevel. A baromfin méh­­pempővel megvalósított kísérletek jól beváltak. A tyúkok tojóképessége foko­zódott és jó eredmény mutatkozott a kakasoknál is. Gyorsabban nőttek és tollazatuk pigmentációja is megszépült. Persze, nem könnyű a méhpempőhöz megfelelő mennyiségben hozzájutni, de már ezen a téren is eredményesek vol­tak és felkészültek arra, hogy a méh­­pempő termelését is megkezdhették, a hlohoveci Slovakofarma részére. Ügylátszik, a méhészeteknek orvosi szemszögből is nagy a lehetőségük és méhészeink bizonyára foglalkoznak majd ezzel a témával is, mert a bodoki példa másutt is megvalósítható. Mártonvölgyi László Á szakosítás 111' kérdéses tárgyakkal párhuzamosan már legalább a második vagy harmadik egyetemi év­től kezdődhetne. Az ilyen állandó jel­legű, csak erre beosztott specialista a szakosított nagyüzemben válóban gaz­dája lehetne a növényvédelemnek. A ter­melt növények kártevőit nagyon alapo­san kell ismernie, valamint azt is, hogy milyen védekezési módszerrel tudja a terméscsökkenést hatásosan megakadá­lyozni. A gazdaságon belül tömbönként vagy táblánként is tudnia kell, hol van a legfontosabb kártevők száma növeke­dőben vagy csökkenőben. Ez a specia­lista akkor végzi a legjobb munkát, ha minél kevesebb vegyszer felhasználásá­val biztosítani tudja, hogy ne kelljen a kártevők miatt egy holdat sem újra vetni, lekaszálni, vagy feltörni. Összefoglalva: A megoldást egy-két növény beiktatá­sával, illetve nagyobb területen való termelésével és jó növényvédelmi specia­lista beállításával látom megoldhatónak. A szakosítást és táblásítást a növény­­védelem szempontjából is nagyon jónak tartom és javaslom, hogy a termelt nö­vények számának növelésével, valamint a függetlenített és jól képzett specia­listáknak beállításával ezt az új rend­szerű termelési módszert tökéletesítsük. Ezek alapján felvetődik a kérdés, hogy az állami gazdaságok országos vetéster­vét nem volna-e célszerű növényvédelmi szempontból is felülvizsgálni. Feltehe­tően úgy is lehetne olyan megoldást találni, ami szintén megfelel a népgaz­dasági érdekeknek. Dr. MANNINGER G. ADOLF Kossuth-díjas, a Növényvédelmi Kutató Intézet tud. osztályvezetője Nagyon jó termést ígér a Szovjetunió­ból hozott különleges burgonyafajta a Velkáidai Állami Gazdaság csecsejovcei részlegén, és ami a legfontosabb, nem romlott le ebben a körzetben, ahol majd­nem minden más fajta már első éven degenerálódik. így az összes termést vetőmagnak használja fel a gazdaság. (Cs) á silókukorica betakarítása (Befejezés a 125. oldalról.) makazal közé vagy a bálázott szalmából készült falközi siló, mind jó módszerek. Mindenkinek, ahol nagymennyiségű silót akarnak összehordani, ajánlom a legolcsóbb megoldást, a földfeletti ka­zalban történő tárolást. Az elmúlt évben már csak földfeletti kazalba raktuk össze a silóinkat és ilyen kevés romlás soha nem volt. A földfeletti kazal 8 — 10 méter' széles legyen, hogy a takarmányt beszállító pótkocsi és a taposást végző gép elférjen egymás mellett, magassága 3 méter. A kazal két végét és az oldalait le kell szalmakazalvágóval függőlegesre vágni, a kazlakat sem oldalt, sem felül nem kell földelni. Bebizonyított tény, hogy az állattartás téli takarmányozásának gerince, a gon­dosan termesztett, nagy tömeget adó silókukorica. Feladata minden gazdának, hogy az adott viszonyai és lehetőségei mellett silótakarmányát minél kisebb veszteséggel és gazdaságos megoldással állítsa elő. Pólyán József, főagronómu~

Next

/
Oldalképek
Tartalom