Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-26 / 68. szám

Egyesült Államoknak nincs olyan ha­talmas űrhajókat szállító, tökéletes rakétája, mint a Szovjetuniónak. Majd azt mondotta, hogy ebben az évtized­ben az USA-nak meg kell elégedni a második hellyel. Vajon hányszor módosítanak majd Washingtonban a dátumon?... NYUGAT-BERLINBEN ______a fasiszták provokálnak, a Szovjetunió rendezésre törekszik Napok óta a nyugat-berlini fejle­mények szerepelnek az újságok és rádiók híreinek első helyén. Az au­gusztus 13-án felűjult nyugat-berlini provokációs cselekmények nemcsak hogy folytatódtak, hanem az utóbbi napokban nagyon veszélyes irányba terelődtek. A militaristák által felbérelt nyu­gat-berlini provokátorok szinte napi­renden rendeznek különböző zavargá­sokat a város átkelőhelyein. Főleg az NDK birtokában levő, de Nyugat- Berlin területére is átnyúló vasúti hálózat ellen követtek el sorozatos gaztetteket. Az egyik szerelvény utol­só kocsijában például bombát helyez­tek el, amely felrobbant. Szerencsére emberéletben nem esett kár. Ugyan­akkor fasiszta provokatőrök kövekkel dobálták meg a Nyugat-Berlinben levő szovjet emlékmű ’ díszőrségének váltását szállító autót is. Hírek ér­keztek légi provokációkról is. Több esetben nyugat-német katonai repü­lőgépek hatoltak be az NDK terüle­tére. Amíg Nyugat-Berlinben provokál­nak, addig a Szovjetunió kormánya attól az elvtől vezérelve, hogy a szo­cialista államokkal egyetértésben fel­számolja a H. világháború maradvá­nyait, jelentős határozatot hozott. A Szovjetunió honvédelmi minisztere ugyanis parancsot adott a berlini szovjet helyőrség parancsnokságának megszüntetésére, amelynek feladatait az ideiglenesen Németországban állo­másozó szovjet csapatok vezérkara veszi át. A közlemény megállapítja, hogy a Szovjetunió és az NDK kapcsolataira vonatkozó egyezmény megkötése után 1955-ben a berlini szovjet parancs­nokságot átszervezték és funkcióit a helyőrségi szolgálat kérdéseire korlá­tozták. E parancsnokság alá tartozó szovjet katonaság ellenőrizte az USA, Anglia és Franciaország nyugat-ber­lini helyőrségi személyi állományának és fegyverzetének szállítását az NDK és a Nyugat-Berlin közötti határon. A közlemény megállapítja, hogy a berlini szovjet parancsnokság meg­szüntetése teljes mértékben megfelel a Szovjetunió következetes politiká­jának, amelyet a II. világháború euró­pai maradványainak felszámolásánál követ, megfelel a német békeszerző­dés megkötésének és ezen az alapon a nyugat-berlini helyzet normalizálá­sának. (tg) Megvalósul Indonézia területi egysége Végre rendeződik a hosszú ideig vajúdó nyugat-iriáni kérdés. Indoné­zia képviseletében Subandrió külügy­miniszter, Hollandia részéről pedig Van Roljen államtitkár Washington­ban aláírták a Nyugat-lriánról szóló egyezményt, amely sok évi diplomá­ciai és fegyveres küzdelem végére tett pontot. Az egyezmény értelmében, amint a megállapodást ratifikálják, Indonézia és Hollandia közös határozati javas­latot terjeszt az ENSZ közgyűlése elé, amelyben a világszervezet tudo­másul vesz) a megegyezést és azt a szerepet, amelyet a két ország közti megállapodás az ENSZ főtitkárának juttat. A határozat elfogadása után Hol­landia átadja -Nyugat-Irián igazgatá­sát az ENSZ ún. ideiglenes végre­hajtó bizottságának. A holland kor­mányzó a világszervezet megbízott­jának érkezése után eltávozik Nyu­­gat-Iriánból. Ugyancsak a lehető leg­gyorsabban visszavonják a holland haderőket is. Subandrió külügyminiszter az egyez­mény aláírása után nyilatkozatot tett, amelyben a többi között kijelentette, hogy a nyugat-iriáni kérdésnek békés úton történt megoldása rendkívül nagy megelégedéssel tölti el Indoné­zia népét és kormányát. Hozzátette még, hogy a "nyu­gat-inán! egyez­mény megkötésével létrejött Indonézia területi egysége. Természetesen, Indonézia területi egységének hely­reállítása még csak kiinduló pontot je­lent. Az indonéz nép a nyugat-iriáni kérdés rendezése után minden erejét az igazi független­ség második össze­tevőjére, ä gazda­sági felemelkedés megvalósítására fordíthatja. a Vosztok —3 és Vosztok —4 példátlan sikerű űrrepüléséről. Az űrhajós-ikrek rendkívül érdekes és sok kérdésre adott válaszai előtt neves szovjet tudósok, mint pl. Keldis professzor, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának elnöke, Jazdov­­szkij és Blagonradov professzorok, az űrkutatás világhírű tudósai méltatták Nyikolajev és Popovics sikeres űr­utazásának tudományos és technikai jelentőségét. Blagonradov akadémikus külön foglalkozott az űrkutatás élet­tani feladatainak legújabb sikereivel, amelyeket a Vosztok-kapitányainak űrrepülése folytán szereztek. Az űrhajósokhoz intézett számta­lan kérdésre adott válaszok végső kicsengése az, hogy lehetővé vált a világűr teljes meghódítása az ember számára és most már nem álom az emberiségnek az a vágya, hogy más bolygókat is meghódítson. A két szov­jet űrhajós izgalmas kozmosz-élmé­nyekkel árasztotta el a kíváncsi lap­tudósítókat és riportereket, akik az­tán bőven beszámoltak olvasóiknak, illetve hallgatóiknak erről a rendkí­vül érdekes és nagyjelentőségű saj­tóértekezletről. Kennedy: ........ csak a másodikok vagyunk ...“ A washingtoni Fehér Ház főnöke szokásos szerdai sajtóértekezletét két dolognak szentelte: a szovjet űrku-Elmények a világűrből tatás legújabb eredményeinek és a nyugat-berlini helyzetnek. Kennedy határozottan kijelentette, hogy az USA a Szovjetunió mögött csak a második helyet foglalja el a világűrkutatásban. Aki azt mondja, hogy az USA nem a második, az megtéveszti az amerikai népet - mondotta. Az elnök hozzáfűzte, hogy az 3 a'jajs!* a«!*» A román ipar egyik büszkesége, a hunedoári vegyikombinát Köszöntjük az ünneplő Romániát! R ománia népe tizennyolc évvel ezelőtt a kommunista párt vezetésé­vel elzavarta németbérenc kormányát, kiragadta az országot a szovjetellenes fasiszta blokkból és a Szovjetunió oldalán harcolva lénye­gesen hozzájárult a fasizmus teljes vereségéhez. Az ország felszabadulása után 15 romániai hadosztály vett részt Magyarország és Csehszlovákia felszabadító harcaiban és sok ezer román katona áldozta életét a mi szabadságunkért is. Romániának a szovjet hadsereg általi felszabadulása csupán az első, bár döntő lépés volt a nép nemzeti és elsősorban szociális megújhodása felé. További három esztendőre volt szüksége, hogy teljes győzelmet aras­son a kizsákmányoló belső és kül­földi reakció felett. Ez az állam 1948-ig elmaradt, mezőgazdasági jel­legű ország volt; hiába ismerték Európában ásványi kincsekben az egyik leggazdagabb országnak. Kő­olaj- és fakitermelésén kívül alig volt valami ipara, azt is külföldről irányították. A külföldi tőke része­sedése a romániai kőolajiparban 92 százalékot, a faiparban pedig 70 szá­zalékot tett ki. A háború utáni gazdasági válságát a román nép csak szovjet segítséggel küzdhette le. 1947-ben a nép meg­győződött a király által képviselt ro­mániai burzsoázia hazaáruló politi­kájáról és teljes bizalmat szavazott a kommunista pártnak; december 30-án lemondatták Mihály királyt, aki elhagyta az országot. Az állam­­hatalmat átvette a nép. Azóta Romá­nia nagy utat tett meg. Az ország iparosítása teljes ütemben folyik, sőt bizonyos ágazatokban ma már a leg­elsők közé tartozik. A román készít­­ményű kőolaj-ipari felszerelések iránt jelenleg az Egyesült Államokban is nagy az érdeklődés. Csehszlovákia és Románia gazdasági együttműködése különösen a vegy­iparban már néhány év óta sikeresen érvényesül. Ez az együttműködés a KGST szerveinek munkájából indult ki és a csehszlovák —román vegyes bizottság koordinálja. A vegyes bi­zottság számos népgazdasági ágazat­ban biztosítja és irányítja a két or­szág gazdasági és tudományos-tech­nikai együttműködését. Sok olyan közös problémánk van, különösen vegyészeti szakaszon, ame­lyeknek sikeres megoldása egyaránt jelent1 majd előnyöket a két ország népgazdasági fejlődésében és a vegy­ipar gyorsabb fejlesztését segíti elő a jövőben, amint erről a CSKP leg­utóbbi dokumentuma is említést tesz. A két ország tudományos együttmű­ködése felöleli a szervtelen és szer­ves kémiai kutatás, az ipari trágyák előállításának, a növényvédelmi esz­közök, a kaucsuk- . és az azbeszt­feldolgozásának problémáit, mürostok, petrokémiai .termékek, vegyi gyanták, cellulóz- és papírgyártási kérdéseket, stb. Igen nagyjelentőségű közremű­ködésünk egy hatalmas romániai nád­feldolgozó kombinát felépítésében is, amelyben Románia és Csehszlová­kián kívül a NDK és Lengyelország is részt' vállalt. Meghalt Sas Andor SAS ANDDR,.;a-:Komensky Egye­tem tanszékvezető docense, kiváló pedagógus, irodalom- és ‘történet­­tudós augusztus 23-án váratlanul elhúnyt. Távozása nagy veszteséget jelent számunkra, emlékét azonban meg-. őrizzük, mint ahogy megőrzi a tanítványok, tisztelők és munka­társak népes serege. A szocialista országok gazdasági együttműködésének magasabb formája M A szocializmus és a kapitalizmus közt folyó békés gazdasági verseny a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusával döntő szaka­szához ért. Ha felidézzük Lenin jós­latát, amely szerint a szocializmus győzelmét a kapitalizmus fölött a magasabb munkatermelékenység dön­ti majd el, könnyen megérthetjük, milyen nagy jelentőséggel bírnak a termelékenység fejlődésének tényezői — mindenekelőtt az új technika, a termelés korszerű megszervezése és a nagy szakképzettségű káderek. Moszkvában főleg ezekkel a kérdé­sekkel "foglalkozott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának júniusban megtartott rendkívüli ülése, amelyen ez esetben a kommunista és munkás­pártok vezető titkárai is részt vet­tek. Az egész tanácskozást az az elv vezérelte, hogy a szocialista tábor országainak, mint egységnek, közgaz­dasága rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek ezen országok állandó fejlődését biztosítják. A tanácskozás azonban azt is meg­állapította, hogy ezek a feltételek nincsenek meg egyenletesen a szo­cialista tábor minden országában — kivéve a Szovjetuniót. A többi ország mindegyikében hiányzik valami. így pl. a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Magyar Népköztársaság a nyersanyagkészletek szempontjából 2 £zrJiuL rbunníTvif 1962. augusztus 26. rosszabb helyzetben vannak, mint más országok. Ezzel szemben nép­gazdaságuk alapeszközeinek felszere­lésében a legjobbak. Amellett főleg Csehszlovákiában és az NDK-ban munkaerőhiány is mutatkozik. A má­sik oldalon Lengyelország, Románia és Bulgária elegendő munkaerő-tar­talékkal rendelkezik, viszont gyen­gébb népgazdaságuk alapeszközeinek felszerelése és több a lehetőségük újabb nyersanyagforrások feltárására. Időbeli szempontból elsőrendű kérdés a Szovjetunióban fellelhető nyers­anyagforrások feltárása. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉT FONTOS SZAKASZA A nyersanyagforrások gyorsabb ütemű feltárása az első és legfonto­sabb módja a szocialista országok, mindenekelőtt a KGST-tagállamok közös gazdasági tevékenységének. Ebben azonbap igen fontos szerepet játszik a költségek és a nehéz beru­házási felszerelések problémája, azaz végeredményben minden ország ak­kumulációs alapjával szemben tá­masztott igények kérdése. Természe­tesen az egyes országokban az erő­sebb akkumulációra támasztott igé­nyek szoros összefüggésben állanak a nemzeti jövedelem felhasználásának többi tényezőivel, a személyi fogyasz­tás alapjával, tehát egyszersmind az egész lakosság életszínvonalának nö­vekedésével is. Igazságos megoldás­nak tekinthető ezért, hogy azok az országok, amelyek érdekében a fel­tárásoknak vagy a termelésnek fej­lődnie kell, közösen osztozzanak a költségeken is, együtt viseljék nem­zeti jövedelmükből a kiépítések ter­hét. Jelentősebb mértékben kell érvé­nyesülnie a termelés összehangolásá­nak és szakosításának a gépiparban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának utolsó ülésén újra megállapítást nyert, hogy a csehszlovák gépipari termelés a világ gépgyártása teljes választékának 80 százalékát felöleli s ennek követ­keztében gépiparunk egyes ágazatai­ban nem lehet eléggé korszerű. Hasonló a helyzet az NDK-ban is és ha alapvető fordulatra nem ke­rülne sor, fokozatosan a többi szo­cialista államban is azonos állapotok következnének be. Súlyosbodik ez a tény azáltal is, hogy a Szovjetunió kivételével valamennyi európai szo­cialista országban az átlagosnál rosz­­szabbak a nyersanyagok kitermelésé­nek feltételei. Ezeket a fogyatékos­ságokat a feldolgozó ágazatok maga­sabb munkatermelékenységével — mindenekelőtt a gépiparban — kell pótolnunk, hogy a termelékenység az egész népgazdaságban magasabb le­gyen, mint a világ kapitalista részé­ben. Ebben a két fontos ágazatban bi­zonyos haladás máris észlelhető — mindenekelőtt a nyersanyagellátás szakaszán. Ezt részben a KGST-meg­­bízottak sokoldalú tárgyalásának, részben államközi megállapodásoknak köszönhetjük. Így hosszantartó, sok­oldalú tárgyalások után egyesítették több energetikai rendszert (Lengyel­­ország, Csehszlovákia, Magyarország és az NDK között) és ezáltal lehe­tővé vált, hogy egyes jobb energia­ellátású országrészek áramot szolgál­tassanak szomszédos országok gyen­gébb áramellátású vidékeinek. 1964-ig az átkapcsolásokat kibővítik a Szov­jetunió, Románia és Bulgária hálóza­taira is és így megvalósíthatjuk a szocialista országok egységes ener­giarendszerét. Az energetikai együtt­működés irányítására Prágában nem­zetközi energetikai központ alakult. Egy másik módozata a sokrétű együttműködésnek az ún. Multiclea­­ring-egyezmény, mely meghatározza, hogy a KGST tagállamai sokoldalú kompenzációs árucserét bonyolíthat­nak le, amely meghaladja a kétoldali áruforgalom terjedelmét. Ez az új együttműködés az áruforgalom növe­kedésével csak tovább fejlődhet. Az ún. Szófiai-egyezmény a KGST- államok kölcsönös kereskedelmi meg­állapodása keretében a tudományos­technikai segélynyújtást szabályozza; az egyezmény szellemében a tudomá­nyos és technikai segélynyújtás min­denkor díjtalan, csupán a dokumen­tációk kidolgozásával és a beküldött minták feldolgozásával kapcsolatos költségek képezhetik elszámolás tár­gyát. Üj jelenségnek tekinthető Cseh­szlovákia és a szocialista tábor többi államainak együttműködésében, hogy részt vállalunk más országok nyers­anyagbázisainak fejlesztésében s ez­zel is támogatjuk ezeknek az orszá­goknak gazdasági fellendítését. Ily módon nyújtunk segítséget Lengyel­­országnak a kén- és réztelepek ki­építésében, a román papír és finom faipar felépítésében a kelet-német káliumtermelésben és romániai réz­kohók építésében. (Folytatjuk.) Hazai hírek • Ünnepi est Bratyiszlavában. Gheorghe Nitescu, a Román Népköz­­társaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete baráti estet rendezett a Román Népköztár­saság Államünnepe alkalmával. Az esten résztvettek az SZLKP KB iro­dájának az SZNT elnökségének tag­jai, valamint politikai és kulturális életünk további vezetői. • Előkészületek az idei sajtőnapra. Szeptemberben lesz 40 éve annak, hogy megjelent a Rudé Právo első száma. A csehszlovák munkásmozga­lom és sajtó jelentős évfordulója alkalmából szeptember 23-án nagy­szabású ünnepségek lesznek Prágá­ban, a Július Fuöík Kultúra és Pihe­nés Parkjában. • Kereskedelmünk távlatairól tár­gyaltak. A Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezeti Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagjai Bratyiszla­vában hatodik teljes ülésükön meg­vitatták, hogy a CSKP XII. kong­resszusa előtti országos vitával kap­csolatban miként jussanak kifeje­zésre szocialista kereskedelmünk alapvető fontosságú célkitűzései, táv­lati feladatai. • Teljesítették tervüket. Az észak­csehországi barnaszénkörzet bányá­szai az év elejétől 30 millió tonna barnaszenet fejtettek ki. Az észak­csehországi bányászoknak még 17- millió tonna szenet kell fejteniük, hogy 100 %-osan teljesíthessék idei tervfeladatukat. • Új üzem Keleten. A Szlovák Nemzeti Felkelés 18 évfordulója al­kalmából ünnepélyes külsőségek kö­zött adják át rendeltetésének a ko­­sicei járásban a medzevi új Tatra­­smalt-üzemet. melyet elsősorban kü­lönböző szerszámok, pl,: lapátok, fej­szék stb. gyártására rendeznek be. Több olyan eseményt is sorolhatunk fel az elmúlt hétről, amelyek komoly figyelmet érdemelnek. A nyugat-iriáni helyzet rendezése újból a gyarmati politika rozoga épülete alól húzott ki egy további támaszt. A nyugat­berlini helyzet fejleményei kötötték le leginkább a világközvélemény fi­gyelmét, hiszen itt többféle és jelentős eseményre is sor került. De nem került le napirendről a szovjet űrhajózás legújabb sikere sem, amely vál­tozatlanul élénken foglalkoztatja az emberiséget. A moszkvai Lomonoszov Egyetem dísztermében többszáz hazai és kül­földi laptudósítő, rádió- és televízió­riporter, valamint számos meghívott vendég, tudós és közéleti személyiség előtt számoltak be szerdán Nyikola­jev és Popovics szovjet űrhajósok

Next

/
Oldalképek
Tartalom