Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-26 / 68. szám
Kutat fúrnak, víztárolót létesítenek Megérieíiék... A pártdokumentum (amelynek országos vitája augusztus 25-én kezdődik) mindjárt elöljáróban azzal a rendkívül fontos kérdéssel foglalkozik, hogy 1970-ig a mezőgazdaságot az ipar színvonalára kell emelni. Ez nagyon is természetes, hiszen a dolgozóink életszínvonalának fokozatos emelése megköveteli, hogy minél több mezőgazdasági termékkel lássuk el a piacot, kielégítsük a szükségletet. Eme célkitűzésünk csak úgy válik lehetővé, ha mezőgazdasági üzemeink nagyobb gondossággal látnak hozzá a talaj ésszerűbb kihasználásához, a humusszegény földek komposztozásához, az öntözéshez és más talajjavítási eljárások szakszerűbb megoldásához. Efféle törekvésekről már számtalan szövetkezetben tudunk. HATSZÄZHÜSZ hektáron termesztettek gabonát a soknapsütötte, kevésesőáztatta Csallóköz belső peremén gazdálkodó topolnyíki szövetkezetesek. Jól beérett, pihent földbe, idejekorán vetették a magot.... S az idei nyár, a szeszélyes, hűvös tavasz ellenére is, gazdag termést érlelt. Ilyen gazdag termésre még a falu legöregebbjei sem emlékszenek — Ogyhiszem, huszonötben volt ilyen kései kezdésű az aratás, de a gabona biz’ a mostaninál jóval soványabbul fizetett — ad némi ízelítőt a bő termésről a gazdaság bejáratánál strázsáló őr. Bukfencet vet mindkettőnkben a kíváncsiság. — Mennyit termett az idén hektárja? — Nem akarom álltatni magukat, a Mikóczy, az dekára megmondja. — S ki az a Mikóczy? — Hát az Imre. az agronómusunk. Mindjárt megnézzük. Az imént járt itt — s máris kalauznak szegődik mellénk ez az éltesebb ember, aki sorra vizsgálja a tágas udvar zegét, zugát. — Ott van, ni! — mutat a cséplő irányába. A lenmagbugát csépelő gépnek Két zootechnikus beszél A CSKP KB közelmúltban kiadott dokumentuma célul tűzte ki a mezőgazdaság ipari szintre való emelését. Az idő rövid nyolc év. 1970-ig a mezőgazdasági termelésnek utol kell érni az ipari termelést. Hogy milyen feladat hárul ennek alapján az állattenyésztésre, arról mondja el az alábbiakat két szövetkezeti zootechnikus: PALKOVICSOVO. A szövetkezet zootechnikusa P a t a s s y * elvtárs. — Alaposabban még nem foglalkoztam a dokumentummal, de azt hiszem a lényeget értem, s azt mondhatom, hogy a mi helyi viszonyaink között csak komoly munkával tudjuk megvalósítani a benne foglaltakat. Itt főleg a szántóföldi termelés gépesítésére gondolok. Nálunk túl magas a talajvíz. Az egész gazdaságunk mélyfekvésű, ami a tavaszi csúcsmunkák idején sokszor lehetetlenné teszi a komplex gépesítést; sőt még az aratásban sem tudunk néha a kombájnokkal rámenni a földre. Ezt azért mondom, mert szorosan összefügg a szántóföldi növények géppel való művelése és betakarítása az állattenyésztés gazdaságosabbá tételéhez. Azt hiszem, pillanatnyilag a legfontosabb, hogy elegendő mennyiségű terimés takarmányt biztosítsunk, mégpedig siló formájában. 38 vagon az egész évi abraktakarmány-szükségletünk. Ebből 20 vagonnal már a raktárban van, a hiányzó 18-at remélhetőleg sikerül biztosítani kuko' ricából. Azt hiszem, ezen a téren nem lesznek hiányaink. Mint már említettem, legfontosabb, hogy legyen elég siló Nem elég ezt kétszerháromszor ismételni. Minden módot és alkalmat meg kell ragadni és ki kell használni erre a célra Ha a talaj engedi, a kukoricát szeretnénk kombájnnal betakarítani, a kukoricaszárat azonnal lesilózni, lehetőleg répaszelettel. Itt egy komoly nehézséget kell megoldanunk, mégpedig a répaszelet szállítását; 15 km-re vagyunk az állomástól, s vagy van elég szállítóeszköz, vagy nincs. A takarmányalap megteremtése mellett a legfontosabb, hogy felszámoljuk a beteg állományokat, s helyette egészséges és magas termelékenységű állatokat vegyünk tenyészetbe. Azt hiszem, e kettő — a takarmányalap megteremtése, s az egészséges állomány — lehetővé teszik, hogy valóra váltsuk a dokumentum által kitűzött célokat. IZSAP. A vörös zászlóval kitüntetett szövetkezet új zootechnikusa, Kiss József ez idén végezte el a Csalovói Mezőgazdasági Iskolát. — Olvasom a dokumentumban, hogy milyen feladatok hárulnak az állattenyésztésre. A mi szövetkezetünkben a dokumentumban foglaltak nem jelentenek problémát. Egyedül a gépesítés ide vonatkozó része az, ami jelentős számunkra. Meg kell oldanunk, illetve tökéletesíteni kel! az állattenyésztés komplex gépesítését. A napi fejési átlagunk 7 liter. A hús, tej és tojás eladási tervét az első félévben nemcsak teljesítettük, de jelentősen túl is léptük. Némi problémát az abraktakarmányok okoznak, de remélhetőleg azt a kérdést is megoldjuk. Szálastakarmányunk és silónk van bőven. Szerintem, a takarmányalap megteremtésében a kitermelés után a legfontosabb a helyes beosztás. Ügy kell a takarmányt elosztani, hogy fedezze a szükségletet. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nálunk az állattenyésztésro háruló feladat nem okoz nagyobb gondot, s a dokumentumban kitűzött célokat a tervek szerint teljesítjük.-gs-Az agronómus öröme Beváltják ígéretüket Az aratás előkészületei során a drahnyovi szövetkezetesek a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy terven felül 300 mázsa kenyérgabonát, 500 mázsa burgonyát és 11 vagon cukorrépát adnak. Vállalásuk első részét sikerrel teljesítették. Augusztus 10-ig 130 mázsa búzát és 170 mázsa rozsot adtak terven felül. A szép eredményt főként a jó agrotechnikának, az új technológia alkalmazásának köszönhetik. Üj technológiával a 255 hektáros vetésterületből 215 hektárról gyűjtötték be a gabonát. Emellett gazdagon fizetett a termés is. Búzából 30 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A kosúti búzával bevetett területen még ennél is magasab hozam volt. Burgonyából a tervezett 13 vagon helyett 41 vagonnal adtak közfogyasztásra, tehát kongresszusi vállalásukat jóval túllépték. Jó munkájukért dicséret illeti a szövetkezeti tagokat, a helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet funkcionáriusait, s a szövetkezet vezetőségét. Elvárható, hogy az év elején tett ígéretüket — amelyben vállalták, hogy a tejeladást 25 ezer literrel, a húseladást pedig 196 mázsával túlszárnyalják — úgyszintén betartják. (-pl-) Több szakembert!... Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk 1970- re elérje az ipar színvonalát, több szakemberre van szükségünk. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy gyorsabb ütemben s több szakkádert neveljünk mezőgazdaságunknak. Ezért fontos, hogy a kilencéves iskolát végzett tanulók mielőtt dolgozni mennének a mezőgazdaságba, végezzenek kétéves szakiskolát, ahol többek között megismerkednek a szövetkezetek és ÄG-ok felépítésével, valamint szilárd munkaerkölcsöt és szakismereteket sajátítanak el, amelyeknek nagy hasznát veszik a gyakorlatban. Még lehet jelentkezni a vinyicai (Iucsenyeci járás) kétéves szakiskolára, ahol egy év után lehetővé teszi a továbbtanulóknak,'hogy választott helyükre kerülnek. Mihalovics Erzsébet (Vinyica) esett vajmi baja, hát ott segédkezik Mikóczy Imre. KEMÉNYEN PAROLÄZUNK, majd néhány szóval elmondja, hogy tíz hektáron termesztettek nemesített lent, s minden kilátás megvan rá, hogy többszörösen visszafizeti azt, amit ráfordítottak. Néhányat lépünk, s menten a gépszínbe találjuk magunkat, amelyet átmenetileg vetőmag tárolására használnak. Garmadája van itt a pirosló, acélos búzának. Olyan száraz, hogy zizeg a marokban. — Hodonini, 58 hektárnyit vetettünk belőle. — Hogy fizetett hekt'rja? — Átlagban 39,55 mázsát termett. Vetőmag lesz ez mind. Nemcsak fedezni tudjuk saját szükségletünket, hanem 11 vagonnyit el is adunk a terményfelvásárló üzemnek. Az is tudomásunkra jut, hogy a vetőmagra termesztett búza területét 38 hektárral bővítik. Ugyancsak kiszélesítik a hibridkutorica vetésterületét is. A mostani 65 hektár jövőre már 142 hektárra terjed majd ki. A MAGTÁRHOZ ÉRÜNK. Itt egy pótkocsiról Sooky János talicskázza a vetőmagot a tisztítógép garatjára, s bent pedig Novoszák Jenő a gépet vigyázva ügyeleteskedik. — Két váltásban tisztítják a vetőmagot. Ők a nappalosok — jegyzi meg az agronómus. Ismét hatalmába kerít bennünket a kíváncsiság ördöge. — Azt már elújságolták, hogy a gabonafélék területe 620 hektárt tett ki. Szíveskedjék megmondani nekünk, mennyi az átlagos hektárhozam? — Rögtön megmondom azt is, ha óhajtják — s azzal a zsebébe nyúlva, noteszt húz elő, s fellapoza ... A noteszlapon külön-külön és summázva is megtalálható a hektárhozam-kimutatás. — No itt van, 35 mázsa. SZÉP. NAGYON SZÉP hektárhozam ez több mint félezer hektárról. Csak elismeréssel szólhatunk róla! Jól megértették a topolnyíki szövetkezetesek a pártdokumentum anyagát, különösen azt a részt, amely azt mondja: „A növénytermesztés gyors fejlesztése megkívánja a legnagyobb termést nyújtó vetőmag és ültetőanyag termelését...! Főleg azoknak a növényeknek a termesztését, amelyek a legtöbb tápanyagot nyújtják, amilyen elsősorban a siló- és szemeskukorica, a cukorrépa, a hüvelyesek és a takarmánykáposzta. Lényegesen növelnünk kell e növények hektárhozamát.“ (NKI) ^Ln-fact jöuwuvir 3 1962. augusztus 26. Huzatos völgyben fekszik a kamennímoszti szövetkezet határa. Csapadékszegény az éghajlata, repedezett, szomjas a talaj. — Miként lehetne ezen segíteni? — Vizet kell fakasztani — adták meg a választ a felvetett kérdésre az illetékesek. Rövidesen hozzáláttak a kút ásásához. Alig kezdték meg ezt a munkát, máris megjöttek a villanyszerelők, s megépítették a villanyhálózatot. Az öntözött terület 50 hektárnyi lesz. Hogy a kellő vízmennyiséget biztosítsák, a kúttól távolabb ötezer köbméteres törpevíztárolő medencét építenek. — S hogyan oldják meg a csőrendszert — kérdezzük Bandura Gyula agronómust. — A fővezetéket a talajba süllyesztve vezetjük rendeltetési helyére, s bizonyos távolságokon kivezető aknákat hagyunk. Erre rákapcsoljuk a Kutat fúrnak, hogy a szomjas:: növényzet életet adó vízhez 'jijijF jusson hordozható csőrendszert, s könnyen öntözhetövé válik az ötven hektáros terület. Rövidesen megkezdik a cukorrépa öntözését. A felgyülemlő vizet így máris hasznosítják. A tervek szerint ezen a félszáz hektáron főleg kukoricát, cukorrépát és egyéb kapásnövényeket, valamint takarmányféléket termesztenek. — Olyan távlati terveink is vannak — szól az agronómus —, hogy a közeli istállókból a trágyalevet a víztárolóba vezetve felhígítjuk, s ezzel a tápdús lével öntözzük majd a növényzetet. Okos és hasznos elgondolás ez! Teljesen egybevág azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket a pártdokumentum előirányoz a mezőgazdaság szempontjából. Hisszük, hogy szövetkezeteinkben is hasonló tettekkel bizonyítják majd be, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy észszerű gazdálkodással, a gépek szakszerűbb alkalmazásával elősegítsék mezőgazdaságunk ipari színvonalra emelését. Hoksza István Két hónappal hamarabb Nagy a sürgés-forgás Trhové Myton az épülő iskola körűi. A kőművesek már az utolsó simításokat végzik, leányok, asszonyok az ablakokat tisztogatják. Már csak pár nap és átadásra kerül az iskola. De kezdjük talán elölről. Egy éve, hogy egy huszonhattagú építőcsoport lerakta az iskola alapjait. Tervük kimondta: 1962 októberéig át kell adni az épületet. Igen, de jött a hír, hogy hazánk kommunista pártja kongresszust tart. Ekkor a kollektíva tagjai felvetették; a kongresszus tiszteletére kellene tenni valamit. Meghányták-vetették a dolgot, s megszületett a vállalás. Október helyet augusztus 26-ra befejezik az iskola építését. Másnap Viberál Ottó építésvezető, Perina Vilmos csoportvezető, Rigó János mester és Perina László szakszervezeti bizalmi összedugták a fejüket, hogy a vállalás hogyanját megtárgyalják. Csak egyetlen út vezetett a Előtérben az építők, háttérben az új iskola (Nádszegi Kovács István felvételei) megoldáshoz, mégpedig, ha több műszakban végzik a munkát. Ezek után a téli hónapokban három műszakban dolgoztak. Éjjel-nappal csörömpölt a betonkeverőgép, sorakoztak egymás fölé a téglák, egyszóval emelkedtek az iskola falai. A község lakói is sokat segítettek. Különösen szombat- és vasárnaponként szerveztek brigádot, hogy a munka ünnep- és vasárnapokon sem szüneteljen. Az összefogás és a jó szervezés eredmény© e napokban kicsúcsosodott. A jelzett időre elkészült a 18 tantermes iskola. A kollektíva vállalása nem maradt papíron. Az iskolát két hónappal, a mellékhelységeket egy hónappal hamarabb átadják rendeltetésének. A lelkes építőcsoport minden dicséretet megérdemel. Példájuk követésre méltó. S. G. LEGYŐZIK a mostoha természet vak erőit ★ A CSKP XII. kongresszusa előtt ★
