Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-22 / 67. szám
Az életszínvonal növelésének kérdései A közélet minden szakaszán, gyűléseken, munkahelyeken, rádióban, újságokban nap mint nap találkozunk azzal a fogalommal, hogy életszínvonal. Azonban gyakran előfordul, hogy ezen leszűkítve csupán jövedelmünk vásárlóerejét értjük, azaz mennyi közszükségleti cikket, lisztet, kenyeret, ruhát, háztartási kelléket stb. — tudunk érte személyi fogyasztásunkra fordítani. S ekkor elfelejtjük számításunkba besorolni az életszínvonal másik részét, mégpedig a társadalmi fogyasztás azon elemeit — mint pl. az iskola- és egészségügy, a gyermekgondozó intézmények, az üzemi étkezdék, üdülök, kulturális intézmények stb. —, amelyeket mindennapi életünkben veszünk igénybe és élvezünk. Tehát az életszínvonal kérdéseinek vizsgálatánál számba kell vennünk az érem mindkét oldalát, mind a személyi, mind a társadalmi fogyasztást. Ezt a tényt leszögezve, vizsgáljuk meg a CSKP országos vitára bocsájtott dokumentumának azt a pontját, amely az életszínvonal emelkedésének távlataival foglalkozik. A társadalmi fogyasztás terén a dokumentum rá mutat a lakásépítés kérdéseire, s javasolja, hogy távlati tervünkben ne csak a mennyiség, hanem a minőség megoldására is törekedjünk, azaz célszerű, ízléses műszakilag tökéletes és nagyobb területű lakásokat bocsássunk dolgozóink rendelkezésére. Továbbá a dokumentum a gyermekekre fordított gondoskodás növelésit hangsúlyozza, hogy mindjobb feltételeket hozzunk létre a dolgozó nők és többgyermekes családok számára. Ezért távlati tervünk magába foglalja a bölcsődék és az óvodák férőhelyeinek növelését, az Iskolai, az üzemi és a vendéglői étkezés kiszélesítését, a félkészárúk és a kész ételek eladásának kiterjesztését, s így fokozatosan létrehoznánk annak mindjobb feltételeit, hogy ne kelljen a háztartásokban nehéz és sok időt Igénylő munkát végezni. Ezek az intézkedések, valamint a munkaidő fokozatos csökkentése lehetővé teszik a gyerekekre fordított gondoskodás jobb feltételeinek kialakítását, főleg a családi nevelés feltételei között. Ezekkel szorosan összefügg az anyasági szabadság meghoszszabbítása. A jövőben az anyasági szabadságban a pénzügyi támogatás szintje 18 héten keresztül a tiszta keresetnek 75 — 90 százalékát tenné ki, míg a 19. héttől a 26. hétig a tiszta kereset 40-50 százalékát. S ugyanakkor az anyák igényt tarthatnának további fizetetlen anyasági szabadságra, amely azonban a fizetett szabadsággal együtt nem haladná meg az egy évet. Törekedni fogunk — hangsúlyozza továbbá a dokumentum — a gyermekek szükségleteinek előnyben részesített biztosítására, a gyermekekről gondoskodó társadalmi intézmények, mint pl. az iskolai napközi otthonok, az ifjúsági klubok fejlesztésére stb. Az életszínvonal növelését a szociális vívmányok további kiszélesítése is tükrözi. Hazánk dolgozói a jövőben az öregség, rokkantság, munkaképtelenség és a családfenntartó elvesztése esetén még jobb ellátottságban részesülnek. Az életszínvonal növelésének igen fontos útja továbbá a munkaidő csökkentése. A dokumentum javasolja, hogy ezt fokozatosan kell elérnünk, éspedig olyképpen, hogy az első szakaszban heti 44 órára csökkentjük a heti munkaidőt a föld alatt dolgozó bányászok, a különösen nehéz foglalkozásúak, és az egészségre káros üzemek dolgozói esetében. E dolgozók munkaideje a további szakaszban heti 42 órára csökkenne, az összes többi dolgozó esetében pedig heti 44 órára. Ilyenképpen 1970-ig el kellene érnünk a 40 órás munkahetet, a dolgozók első kategóriájában, a többi dolgozóknál pedig a 42 órás munkahetet. A társadalmi fogyasztás kérdésein kívül a dokumentum hangsúlyozza a személyi fogyasztás növelését. Hangsúlyozza, hogy a termelés olcsóbbá tételével el kell érnünk a közszükségleti árucikkek árának állandó csökkentését, hogy így is biztosítsuk dolgozóink életszínvonalának állandó emelkedését. A CSKP dokumentuma, amely szocialista társadalmunk további fejlődésünk távlatait foglalja magában, dolgozóinktól gondos áttanulmányozást igényel, s olyan hozzászólásokat vár el, amelyek hozzájárulnak jövőnk még szebbé tételéhez, végső célunk mihamarabbi eléréséhez, a kommunista társadalom felépítéséhez. bsg Nem úrára méri a munkaidőt MOSZKVÁBAN Nyikolajev és Popovics űrhajósok üdvözlése a vnukovói repülőtéren (Telefoto: CTK - TASZSZ) FellőHék a „Kozmosz 8" mesterséges holdat Moszkva (CTK) — Augusztus 18-án a Szovjetunióban felbocsátották föld körüli pályájára a ..Kozmosz 8“ mesterséges holdat. A mesterséges hold tudományos műszerekkel van felszerelve, amelyek — összhangban az 1962. március 16-án közzétett programmal — újabb adatokat hivatottak szerezni a világűrből. A tudományos műszereken kívül a mesterséges holdba többcsatornás rádiótelemetrikus rendszert is beépítettek a repülés pályájának mérésére. A mesterséges hold „Maják" típusú rádióadója a 20,00504 és a 90,22684 megahertz frekvencián közvetít. Előzetes adatok szerint a mesterséges hold 92,93 perc alatt repüli körül a Földet. Pályájának síkja 49 fokos szöget zár be az Egyenlítő síkjával. A mesterséges hold földtávolsága 604 km, töldközelsége pedig 256 km. A rádiótelemetrikus rendszer jelzései azt bizonyítják, hogy a fedélzeti berendezések normálisan működnek. Hazai hírek A CSKP KB és a kormány köszönet-nyilvánítása A CSKP KB-ának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának címére számos részvéttávirat és levél érkezett Rudolf Strechaj elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, miniszterelnök helyettes, a SZNT elnöke ^Ihúnyta alkalmából. A CSKP KB és a kormány ezúton mond köszönetét a részvétüket kifejező intézményeknek, kollektíváknak és egyéneknek. Megnyílt a prágai bélyegvilágkiállítás Megnyílt a prágai Fucsík-park kiállítási és kongreszsusi palotájában a póstabélyegek első világkiállítása. A kiállítás védnöke Antonín Novotny, köztársasági elnök. A kiállítás megnyitása után 5000 póstagalamb röpült a magasba, hogy a világ minden tájára szétvigyék a barátság és béke üzenetét. Malinovszkij marsall hazánkban Malinovszkij marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere, aki hazánkban töltötte szabadságát és gyógykezeltette magát, családjával együtt Jablonec n/Nisou-ba, majd Brnőba látogatott. Malinovszkij marsall és katonái szabadították fel 17 évvel ezelőtt ezt a szép várost. Nagy az érdeklődés a libereci kiállítás iránt Az elmúlt hét végéig már több mint 400 000 látogatója volt a libereci kiállításnak. Föleslegesen izgultam. Zárt ajtók helyett szorgalmasan dolgozó titkárt találtam. — Ilyen későig hivatalnokoskodunk? — Ameddig munka akad — körmöl tovább Borsodi elvtárs, a lipovníki HNB titkára. — Sok az adminisztráció? — érdeklődöm. — Elég sok — hangzik a kurta válasz. - De még több a falu napi problémája. Nyílik az ajtó, csinos szőke lány serdül be rajta. — Imre bácsi, segítsen a kirándulás szervezésénél — kérleli a CSEMADOK titkárnője — kevesen jelentkeztek. Jóformán még meg sem hányjákvetik a szervezés problémáját, amikor újabb fél érkezik. Idősebb ember lép be és köszönéshelyett teljes szájjal kijabál: — Mondja csak, titkár elvtárs, mit keresett a cigánylány az én kertemben? — káromkodja el magát Pali bácsi. — Minek vannak itt, ha nem csinálnak rendet? — és mondja tovább a magáét. A titkár türelmesen magyaráz, tudja, hogy Pali bácsinál ketten vannak. Az öreget még jóformán ki sem tuszkolta, amikor a tanítónő köszöntött be. A kultúrbrigád műsorát jött megbeszélni. Majd nemsokára termetes menyecske toppant be. — Imre, gondoskodjatok fejőről, mert Mari megbetegedett. Aztán a HNB elnöke kukkant be munkából jövet, érdeklődik, hogyan intéződtek el az egyes kérdések. Alig válthatnak szót, mert a szövetkezet kertésze nyitja az ajtót, s fordul kéréssel a titkárhoz, hogy hirdesse ki, milyen zöldséget kaphatnak a kertészetben. Eltelt két óra. Az óramutató már túl haladt a nyolcon és még szóhoz sem jutottam. — így megy az egész nap? - kíváncsiskodom. — Körülbelül. Azaz mégsem egér»»* éné A ******* I Guineái küldöttség Lidicén A Guineái Dolgozók Nemzeti Szövetségének küldöttsége, Kaba Mamadouna, a Guineái Szakszervezeti Központ elnökének vezetésével Lidicére látogatott. A vendégeket Frantisek Knorr, a HNB titkára fogadta és ismertette velük a község tragikus múltját. 8000 kg sütemény 8 óra alatt A lovoszicei süteményt gyártó üzemben felszerelték a harmadik infrasugarú kemencét, amelyben egy váltás alatt 8000 kg süteményt készítenek. szén, mert a reggeli órákban engem sem találnak itt. Mint a mezőgazdasági szakbizottság elnöke rendszerint kint vagyok a reggeli fejősnél, vagy a munkaelosztásnál. Azért jelentették nekem a fejőnő megbetegedését is. — Azt akarja mondani, hogy nem csak papíron dolgoznak a szakbizottságok?- Ki mondta azt, hogy papíron dolgoznak? - sértődik meg a titkár. - Ha kételkedik, itt vannak a szakbizottságok elnökeinek a nevei, érdeklődjön náluk. Nem kételkedtem, de azért érdeklődtem. Nemcsak azt tudtam meg, hogy a szakbizottságok rendszeresen üléseznek, hanem, hogy komoly segítséget jelentenek a nemzeti bizottság munkájában, konkrét javaslatokat terjesztenek a nemzeti bizottság elé s segítenek a határozatok végrehajtásánál. Éppen a rendszeres munkafeladatok kitűzésével aktivizálták a szakbizottságokat. Minden bizottság elnöke tagja a tanácsnak, a tanácsülésen rendszeresen beszámolnak a szakbizottság tevékenységéről. Az eredményes munka titka nem utolsó sorban az egyes szakbizottságok helyes összeválogatásában van. Mindenki abban a bizottságban dolgozik, amely munkakör a szívügye, közel áll hozzá. A nemzeti bizottság jó munkájának fokmérője abban van, hogy elsősorban a szerződéses eladási kötelezettségnek rendszeresen eleget tesznek Lipovnyíkon. A jó szervező munka eredménye az is, hogy a XII. pártkongresszus tiszteletére 7 kollektív és 134 egyéni kötelezettségvállalás történt a kis falucskában. A kötelezettségvállalások nagy részét már teljesítették. Társadalmi munkával fejezik be a 100 m3 vizet tároló víztartály építését. Rövid időn belül vízvezeték lesz minden egyes házban. A falu szépítésre is sokat adnak. Közel 1000 órát dolgoztak le az utak rendbehozatalánál. A kulturális tevékenység is dicséretre méltó a faluban. Két-három színdarabot tanulnak évente, állandó zenekaruk, tánccsoportjuk működik, előadásokat, irodalmi estéket szerveinek. A mozilátogatást is ügyesen megszervezték. Hogy több látogatója legyen a mozinak, díjakat tűztek ki a legtöbb filmét látogató egyének részére. Azóta sokkal többen járnak moziba. Bányászok, különböző más helyen dolgozó munkások, földművesek lakják a Szoroskő alján meghúzódó kis falut. Ebben a faluban a HNB mindent megtesz a falu fejlődéséért. A munka, az irányítás oroszlánrészét egy egyszerű szerény ember végzi, aki nem ismeri a hivatalos munkaidőt, akinek hivatása a funkció.-tő-A rákkutatás helyzetéről Nemrég Moszkvában tartották meg a Rákellenes Unió Vili. világkongresszusát. Egy hétig a világ minden tájáról 4000 tudós tanácskozott a rákbetegségek aktuális problémáiról. Ezzel kapcsolatban dr. Kellner Béla egyetemi tanár a budapesti „Népszabadságban“ hosszabb cikkben foglalkozott a rákkutatás mai helyzetéről. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az említett tanulmányt. A viták középpontjában a daganatok keletkezésének kérdése állt. A több évtizedes kutatás a rák okára vonatkozólag számos részleteredményt szolgáltatott. Ezek rövid áttekintése nélkül a vita lényegét megérteni nehéz lenne. Kémiai anyagok Az első világháború alatt sikerült hosszú ideig tartó kátrányecseteléssel egereken és nyulakon bőrrákot előidézni. A húszas évek végén a kátrányból igen hatásos rákkeltő vegyi anyagokat vontak ki. Két anyag került az érdeklődés előterébe. A benzpyren és a methylcholanthren. A kettő közül az utóbbi azért érdekes, mert vegyi szerkezete igen közel áll a szervezetben található egyes anyagok vegyi szerkezetéhez. Ezért felmerült az a gondolat, hogy a szervezetben is képződhetnek ilyen természetű rákkeltő anyagok. Ügy látszott, hogy ezzel a rákkórokozó tisztázódott. A következő évek vizsgálatai azonban csalódást okoztak, mert mind több és több anyagról derült ki a daganatkeltő hatás. Ma már többezer daganatkeltő anyagot ismerünk. Köztük 30 olyat, amellyel igen nagy biztonsággal, legtöbbször 100 százalékosan, daganatokat idézhetünk elő kísérleti úton. Ezek között egészen egyszerű anyagok is szerepelnek. Rákkeltő anyagot tartalmaz a dohány, de mindenek előtt a cigaretta füstje. A cigaretta füst közvetlen daganatkeltő hatását kísérleti úton eddig kellő biztonsággal bebizonyítani nem sikerült, azonban a dohányosok tüdejében és dohányfüstös atmoszférában tartott állatok, egerek tüdejében az apróhörgök nyálkahártyáján igen súlyos elváltozások mutathatók ki, amelyekből később daganat képződhetik. Többen rámutattak arra, hogy a füsttel tartósított élelmiszerek ugyancsak daganatkeltő anyagokat tartalmaznak és olyan vidékeken, ahol ilyen húsneműek fogyasztása igen elterjedt, feltűnően gyakori a nyelőcső rákja. A kongresszuson több előadáson hangoztatták, hogy a dohányos férfiak között a tüdőrák sokkal (10 — 30- szor) gyakoribb, mint a nemdohányosok között. A kémiai ártalmak daganatkeltő hatása kutatásának óriási gyakorlati jelentősége van, mert ezeknek az ártalmaknak kiküszöbölésével a daganatok gyakoriságát csökkenteni lehetne. Nagyon nehéz a dohányzás elleni küzdelem is. Valamivel könynyebb az ipari ártalmak kikapcsolása, ezeknek a jelentősége azonban a daganatok keletkezésében egészen alárendelt, az ilyen daganatok nagyon ritkák. Az öröklődés Arról, hogy az öröklődés hogyan érvényesül, nagyon keveset tudunk. Egyes esetekben egvik vagy másik belső szekréciós mirigynek szerepét sikerült igazolni. Az emberi daganatok öröklődését nagyon nehéz vizsgálni: az ember élettartalma hosszú, a daganatok nagyon gyakoriak. Néhány rendkívül ritka daganat családon belüli öröklődése azonban kétségtelen tény. A vírus A moszkvai kongresszuson is a legtöbb vita a vírusok szerepéről folyt. E kérdésben sok kutató azt a nézetet vallja, hogy a daganatokat általában vírusok okozzák. E nézetek szerint a szervezetben mindig jelen vannak latens (lappangó) vírusok. Ezeket a latens vírusokat a többi rákkeltő tényező aktivizálja, ennek következtében működni kezdenek. A kutatók többsége azonban továbbra is azon a nézeten van, hogy csak a kísérleti daganatok egészen kis csoportjáról sikerült bizonyítani a vírusos eredetet. Embereken is ismerünk daganatszerű, vírus okozta szemölcsöket. Ezekből, hosszú idő alatt, valódi daganat is fejlődhet. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a vírus rákot megelőző állapotot hozhat létre, mely hosszú idő múlva nagy ritkán rákba mehet át, ha az eredeti elváltozást meg nem gyógyítjuk, pl. a szemölcsöt vegyszerekkel el nem pusztítjuk. Ezenkívül azonban ma még semmi adatunk sincsen arra, hogy vírus emberi daganatokat okozhatna és még kevésbé van bizonyítékunk arra, hogy a daganat bármilyen formában fertőző lenne. A sugárhatás A kongresszus behatóan foglalkozott bizonyos sugarak és a környezetünkben jelenlevő izotópok daganatkeltő hatáséval is. Indiai kutatók igen értékes adatokkal bizonyították azt a régen ismert tényt, hogy a hosszú időn át tartó erős napsugárzás bőr- és ajakdaganatokat hozhat létre. A röntgen-sugár ugyancsak daganathatású lehet, és a légkörben jelenlevő sugárzó anyagok nyomán, fehérvérűség, daganat keletkezhet. A gondos megfigyelés azt mutatja, hogy nagyon kis sugármennyiségek is veszélyesek lehetnek. Emiatt helyes az a felfogás, hogy kerüljük a felesleges, a túlságosan gyakori röntgen-vizsgálatot. A gyógyítás Az összes daganatos betegségeknek kb. 50 — 60 %-a elméletileg meggyógyítható. A gyógyíthatóság sorrendjében első helyet a bőrrák foglya el, amely lényegében minden egyes esetben meggyógyítható. Majdnem ugyanezt mondhatjuk az ajakrákról is. Valamivel kedvezőtlenebb a méhrák gyógyíthatósága. A női emlőrák 60 — 70 %-a, korai felismerés esetén gyógyítható. Aránylag kedvezőek a belek és a szájüregrákjainak gyógyulási eredményei is. A legrosszabb gyógyulási statisztikája a gyomor- és tüdőráknak van. A rák gyógyításának nehézségei: rendkívül nehezen ismerhető fel, elég későn okoz tüneteket, többnyire teljesen fájdalom mentes a daganatos csomó eleinte lassan növekszik, később burjánzása rohamossá válik. A rák gyógyításának egyetlen módja a daganat teljes eltávolítása, vagy elpusztítása. Nincsen kielégítő ada- / tunk arra, rendelkezik-e a szervezet a daganattal szemben komolyabb aktív védekező képességgel. Ebben a rák alapvetően különbözik például a fertőző betegségektől, amelyeknek leküzdésére a szervezet kitűnő védekező berendezéseket képes mozgósítani.
