Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-22 / 67. szám
Használjuk ki jobban a fejőgépeket Gépi utánfejés Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy eddig gyakran éppen a fejőgépek hiányosságai és géphibái okozták, hogy a gépi fejés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; nem növelte kellőképpen a munka hathatóságát, valamint a tej termelését és minőségét. A gépi fejés jelentősen elterjedt, s így az említett okok miatt jelentős népgazdasági károk keletkeztek. Ebben a cikkben szeretnénk elemezni mikor a legajánlatosabb áttérni a gépi fejésre és mit tegyünk, hogy a tehén tőgye egészséges maradjon. Ugyanis ezeket a kérdéseket a gyakorlatban többnyire helytelenül magyarázzák. Mikor térjünk át a gépi fejésre Az első ellés után a teheneket nálunktöbbnyire kézzel fejik, s csak néhány hét múlva térnek át a gépi fejésre. Az emberek ezt többnyire abból a téves meggyőződésből teszik, hogy a kézi fejés jobb hatással vart a tejelékenység 124 Wm'tjhSdASÚi 1962. augusztus 22. godtan ajánlhatjuk, hogy a teheneket 6—7 nappal az ellés után azonnal géppel fejjük, természetesen csakis akkor, ha a tehén tőgye teljesen egészséges. Hangsúlyoznunk kell, hogy a fejőgépek helyes kezelése esetén, a gépi fejés nem gyakorolt rossz hatást a tőgy egészségi állapotára. Az ellenőrzés szempontjából azonban ajánlatos a gépi fejés megkezdése után néhány napon át a tőgyet kézi fejéssel teljesen kiüríteni, hogy a tehenek tőgyében ne halmozódhasson fel a tej, ami a tejelékenység és a tej zsírtartalmának csökkenéséhez vezethetne, vagy esetleg tőgygyulladást idézhetne elő. A tőgy egészséges állapota a gépi fejés esetében A gépi fejés utánozza a borjú szopási módját. Ezért kedvező hatással van a tejmirigyek működésére, tehát fölösleges az aggodalom, hogy a gépi fejés tönkreteszi a tejmirigyeket. Viszont feltétlenül szükséges, hogy a gépi fejőskor betartsuk az összes előírt szabályokat. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetnünk kell arra, hogy a mezőgazdasági üzemeinkben gyakran elkövetik azt a hibát, Mércés edény a tejelékenység megállapítására A helyes gépi fejés megkívánja, hogy a gép megfelelő gyorsasággal dolgozzon, mivel a gyorsabb ütemű fejősnek jó hatása van a tőgy egészségi állapotára és a kifejt tej mennyiségére. Igyekezzünk, hogy a tehenek minél rövidebb idő alatt adják le a kitermelt tejet és a gépi fejőst a lehető legrövidebb időn belül elvégezzük. A fölöslegesen hosszú ideig tartó gépi fejés a kis tejhozamú teheneknél gyakran tőgygyulladást idéz elő, és hasonló nehézségeket okoz a teheneknél a laktációs időszak utolján. Ezért tudatosítanunk kell, hogy a gépi fejés csak abban az esetben van jó hatással a tőgy egészségi állapotára, ha a gépet csak a tulajdonképpeni fejés ideje alatt tartjuk működésben. A fejés idejének csökkentéséhez azonban föltétlenül szükséges, hogy a gépet az előírt módon, hozzáértéssel kezeljük. A gépi fejés befejezése után kézzel próbafejést végzünk, s hacsak elenyészően csekély tej marad a tehén tőgyében, vagy pedig egyáltalán nem tudunk további tejet kifejni, akkor ez annak a jele, hogy a gépi fejőst helyesen végeztük el. A fejés helyes technikájának betartásával megelőzzük a tejmirigyek megbetegedését. Ezek a betegségek a helytelen gépi fejés esetén elég gyakran előfordulnak, és átlagban megtámadják a tehénállomány 15 — 25 %-át. A tőgygyulladás a tejtermelés csökkentésével jár, méghozzá nemcsak a gyulladás időtartama alatt, hanem kihat a későbbi tejelékenységre is, s így jelentős népgazdasági károk keletkeznek. A gyulladás felléphet a tőgy egynegyedén, vagy pedig az egész tőgyön elterjedhet. Természetesen ezzel egyidejűleg a tejmirigyek működése is lanyhább s a gyulladás csökkenti a tőgy mirigyeinek mennyiségét, tehát ezzel tejelékenységének mértékét is. Hauptmann Jaroslav, mezőgazdasági mérnök. Se. C„ az Uhrinevesi Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója A nagyüzemi termelésben ldzárólag gépi fejéssel számolunk a következő okok miatt: 1. A gépi fejéssel lényegesen növeljük a munka termelékenységét, s ugyanakkor könnyítjük a fejók munkáját. 2. A gépi fejés kedvezőbben hat a tejmirigyek működésére, mint a kézi fejés, mivel működése jobban megközelíti a borjú szopásának módját. 3. A géppel fejt tej lényegesen tisztább, mint a kézzel fejt. 4. A korszerű fejőgépek használata előfeltételeket teremt a fejés műveletének ipari jellegűvé tételére, vagyis a fejés szakosítására és teljes gépesítésére. Ezeket az előnyöket azonban csakis akkor tapasztalhatjuk, ha a fejőberendezéseket helyesen tudjuk kezelni. A gépi fejés sikere a géptől és annak kezelési módjától függ. Még a legjobb megoldású géppel sem érhetünk el jó eredményeket, ha azt nem tudjuk helyesen kezelni. Viszont még a legjobb fejési módszer sem jár jó eredménnyel, ha a fejőgép a rossz karbantartás és tisztítás miatt alkalmatlanná vált. növelésére, és az állat tőgyének egészségi állapotára, mint a gépi fejés. A kísérletek eredményei ezzel szemben azt bizonyítják, hogy azok a tehenek, amelyeket az első laktáció idején géppel fejtek, 10 — 15 %-kal több tejet adnak, mint azok, amelyeknél ebben az időszakban a kézi fejőst alkalmazták. Ezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy a gépi fejés előnyösen hat a termelékenység növelésére. Tehát indokolatlan továbbra is kitartani amellett a régi szokás mellett és már az első laktáció idején haladéktalanul megkezdhetjük a gépi fejőst. A teheneket annál is inkább ajánlatos kezdettől fogva géppel fejni, mivel a fejési mód megváltoztatása tejhozamcsökkenést idéz elő. Hasonló a helyzet a későbbi laktációs időszakokban is. Szintén tejhozamcsökkenés áll be, ha a tehenet a laktációs időszak kezdetén kézzel fejik és azután áttérnek a gépi fejésre, Viszont a laktációs időszak kezdetétől géppel fejt tehenek több tejet adnak, mint azok, amelyeket kezdetben kézzel, 3 — 4 hét elmúltával pedig géppel fejnek. Az említett tapasztalatok alapján nyuhogy fölöslegesen sokáig fejnek. Egyrészt túlságosan lassúra állítják be a fejőgépet, másrészt a fejőgép fejőcsészéit még akkor is a tehén tőgyén hagyják, amikor a tőgy már teljesen kiürült, tehát a fejőgép üresen jár.
