Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-04 / 27. szám

Tizenkétéves múltra tekinthet viszsza a rozsnyói szövetkezet. Ez a tucatnyi esztendő bővelkedett sikerekben és sikertelenségekben egyaránt. Az utóbbiak mindjobban elmaradoznak. Ma már egészen más a helyzet: a jovicei, cucmai, nadabulai és a rozsnyói szövetkezet egyesült. Tették ezt azért, hogy a nagyüzemi termelés nyújtotta lehetőségeket az eddiginél jobban kihasználhassák. Ezerhétszáz hektár mezőgazdasági föld tartozik az egyesített szövetkezethez. Fő termelési irány: az állattenyésztés.

A rozsnyói szövetkezet tagjai is elhatározták — ssk más szövetkezettel együtt —, hogy a harmadik ötéves tervük által előirányzott termelési feladatokat négy év alatt teljesítik. Az első év nem úgy sikerült, mint ahogy gondoltuk. Ehhez nemcsak az aszály, de sokminden hozzájárult.

Mik a lemaradás okai?

Első és legnagyobb hiányosság a jutalmazásban mutatkozik meg. A dolgozók nincsenek anyagilag érdekeltté téve a termelési feladatok teljesítésében. Mivel a rozsnyói szövetkezet városi jellegű, s nagyob brésze a dolgozóknak nem tag, hanem alkalmazott, szükségszerűvé válik az egységes, szocialista elven alapuló jutalmazás, valamint a premizálás bevezetése. Eddig ez egyáltalán nem volt, s a termelésre vonatkozó serkentő hatás sem mutatkozhatott meg. A helyes jutalmazás — a hektárhozamok és az állatok hasznosságának figyelembevétele, valamint a vezetők érdekeltté tétele, — nagy lendületet adhat a szövetkezet termelésének.

Tehát a munkaszervezésben és a közös gazdálkodás irányításában mutatkozó nehézségek, főleg a fenti okokból erednek, csaknem minden esetben, áminek a legrövidebb időn belül véget kell vetni... Hozzájárult ehhez az is, hogy a szövetkezet a régi szervezési módot alkalmazta, amely elavult már, annál is inkább, mivel egyesített szövetkezetről van szó. A központi irányítás bizonyos nehézségbe ütközött azáltal, hogy a vezetők egyes munkaszakaszokon nem tudtak önállóan dolgozni és szaktudásuk nem volt, vagy ma sincs kellő színvonalon; a gépeket egyes csoportokhoz naponta osztották be, ami nagyban hátráltatta a munkát, s a szervezésben ezáltal tervszerűtlenség uralkodott.

Szükségszerűvé válik — és minden feltétel megvan erre — a komplex gépesített csapatok megalakítása, a gépek szétosztása, a csapatvezetők önálló munkája az egyes gazdasági részlegeken. Az elmúlt év folyamán a növénytermesztésben volt a legtöbb hiányosság, ami abból is látszik, hogy a tervet mindössze 53 %-ra teljesítették.

A legfőbb feladat

ban bevált módszereket, s olyan gondozókat állítani melléjük, akik lelkiismeretesen végzik feladatukat és eredményt tudnak felmutatni.

Szakképzett fiatalokat

A szövetkezet vezetőségének nagyobb gondot kell fordítania az ifjúság megnyerésére, főleg olyanokra, akik mezőgazdasági szakiskolát végeztek. Vagypedig a szövetkezet keretén belül iskoláztatni kell azokat a fiatalokat, akik ezidáig szakképzettség nélkül dolgoztak. Ezzel egyidejűleg meg kell szervezni a szövetkezeti munkaiskolát, amelyben képesítést nyerne minden szövetkezeti dolgozó. (Leginkább az új munkamódszerek megismerésére gondolok itt.)

A vezetőségnek meg kell teremteni a tagsággal karöltve a kulturális életet a szövetkezetben, állandóan foglalkozni a dolgozókkal, hogy megváltozzék a munkához való viszonyuk, a szövetkezetét sajátjuknak érezzék. Ha a szövetkezet mindazokat az előnyöket felhasználja, amelyek adva vannak, a termelés ugrásszerűen emelkedhet. A tagok anyagi érdekelt, sége elősegítené a termelés növekedését s egyben a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését. A rozsnyói szövetkezetben, habár nehéz lesz behozni a mulasztást, a már leírt okból kitűnik, hogy sokat lehet még tenni, mert nincsen minden rejtett tartalék feltárva.

A hibákra minden nap rá kell mutatni és azokat idejében eltávolítani. A dolgozók kezdeményezése hozzájárul ahhoz, hogy az eredmények naponta javuljanak. Ehhez szükséges, ami eddig eléggé hiányos a vezetők részéről, a tökéletes nyilvántartás vezetése és főleg a havonkénti gazdasági áttekintés elkészítése, amely megmutatja a hibákat és azok felszámolásának lehetőségeit. A szövetkezet tagjainak minden hónapban tudniuk kell a gazdálkodás eredményeit, hogy ez irányban kifejthessék nézetüket és javaslatokat adhassanak a vezetőknek a termelés irányításához.

Megvannak a feltételek

A jó eredmények eléréséhez a rozsnyói szövetkezetben megvannak a feltételek. A meglevő 130 hektár gyümölcsös, amely, ha nagyobb része új telepítésű is, a közeljövőben már helyes gondozással termővé válik, ugyanakkor további részeket lehet gyümölcsösíteni. Nagy előnye ennek, hogy közvetlenül a város mellett az árú értékesítése sokkal könnyebb. Ugyanezt mondhatjuk a kertészetről is, amellyel eddig a szövetkezet nem lehet megelégedett. A meglevő 5 hektárt ki kell bővíteni a jovicei részlegen további 10 hektárral. Ez olyan tartalék, amelynek kihasználása nagyszerűen jövedelmezhet.

Egyszer s mindenkorra le kell tenni a káros melléküzemágakról, amelyek eddig a szövetkezet fő jövedelmi forrásai voltak; ezáltal elhanyagolták a földek művelését.

Nem kielégítő a beruházási építkezés sem, amelyben nincsenek kihasználva a tartalékok és a saját építkezési anyagforrások, mint a homok, kő stb., amely olcsóbbá tenné az építkezést.

Nem kifizetődő olyan épületek építése, mint a 200 sertés befogadására képes hizlalda volt, ahol az új technológiát nem alkalmazhatták. Olyan épületeket kell építeni, amelyekben olcsóbban előállíthatok az állati termékek (például 1000 férőhelyes gépesített hizlalda, vagy a négysoros tehénistálló). A most folyamatban levő építkezéseket a legrövidebb időn belül be kell fejezni, s ezzel megoldani az állatállomány összpontosítását, valamint a helyes takarmányozást. A takarmányozás terén nincs tervszerűség és ez pocsékoláshoz vezet. A zootechnikus munkájában itt mutatkoznak meg a legnagyobb hiányosságok.

A szövetkezet munkájában — tapasztalatból mondva — lendítőkerék a szocialista munkaverseny és ennek legmagasabb formája, a szocialista munkabrigád. Ezzel a rozsnyói szövetkezet nem dicsekedhet. Az üzemi pártszervezet- s a szövetkezet vezetősége e téren sokat tehetne. Nem beszélnénk erróí, ha nem volna meg rá a lehetőség. Azonban ez megvan, főleg most, hogy megalakulnak a komplex gépesített csapatok. De nagy szükség van erre az állattenyésztésben is. Minden munkaszakaszon meg kell szervezni ezeket a csapatokat, nemcsak azért, hogy ezáltal a terméseredményeket növeljük, de azért is, hogy formáljuk az emberek közöshöz való viszonyát.

Mi a tennivaló?

A feltételeknek megfelelően legjobban megművelni a földeket, mert jórészt ettől függ a szövetkezet eredményes gazdálkodása. Az elhanyagolt földek tehát a legrövidebb időn belül feljavításra szorulnak.

Ki kell dolgozni és szigorúan betartani a megfelelő vetésforgókat, egyidejűleg betartani a gabona- és takarmányfélék vetésének megfelelő százalékarányt. Az őszi takarmánykeverékek után biztosítani kell a másodnövények vetését.

Nagyhozamú elismert vetőmag és ültetőanyag kerüljön idejében a jól előkészített földbe, amely biztosítja a magas hektárhozamokat. De nem szabad megfeledkezni azok helyes gondozásáról sem az egész ienyészidő folyamán. Nagyobb gondot kell fordítanunk ^ rétek és legelők állandó kezelésére.

Be kell vezetni az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazást, a helyes munkaszervezést. A vezetésben fennálló hibákat a tagság és a vezetés közösen távolítsa el.

A munkaerőhiány gépesítéssel leküzdhető, emellett fontos a szocialista munkaverseny megszervezése, de főleg a szocialista munkabrigádok megalakítása.

A rozsnyói szövetkezetben jobb irányítással, helyesebb munkaszervezéssel a vállalt feladatok valóra válthatók.

Farkas István (Rozsnyó)

Különös értekezlet

Ha kezünkbe vesszük a trebisovi felvásárlóüzem tojásfelvásárlási kimutatását, a február havi teljesítményről meglepő eredményeket találunk benne. A Zétényi EFS'i q januári tojáseladási tervét 130 százalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy a zétényiek az első negyedév tojáseladási tervét teljesítik.

A szép eredmények okának felkutatása érdekében felkerestük T r osk ó Reginát, aki 12 éve szövetkezeti tag és már öt éve dolgozik a baromfifarmon. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges ilyen szép eredményt elérni, az alábbi meglepő választ adta:

— Hát kérem, én így kezdtem: az év elején „termelési értekezletre“ hívtam egybe a 2300 tyúkot és 40 kakast. Az értekezlet programja rövid volt. Csak a reális tényeket beszéltük meg a feladatok mellett. A „jelenlevők" megtudták, hogy az 1962-es évre 250 ezer darab tojást kell kitermelni. Befejezésül beszéltünk arról a nehézségről, amit az alacsony tojáshozam okoz népgazdaságunkban. Utána aprólékos elemzés következett. Szétosztottuk a feladatokat egy-egy tojótyúkra, s megállapodtunk abban, hogy egy tyúkra 110 darab tojás kitermelése jut.

A továbiak során megállapítottuk, hogy a szövetkezet vezetősége nem viszonyul kielégítően baromfifarmhoz. Azt is leszögeztük, hogy a zootechnikusoknak szimpatikusabb a szarvasmarha és a sertések, mint a baromfifarm lakói. Az értekezlet befejező részében kértem a „jelenlevőket“, hogy a vitába minél többen kapcsolódjanak be.

Elsőnek egy fiatal, hófehérruhás leghorn tyúkocska szólalt fel, s mentegetőzve a kissé rekedt hangjáért imigyen nyilvánította ki véleményét: „Én a hibát abban látom, hogy a szövetkezet vezetősége és tagjai télvíz idején jó meleg szobában, ágyban alusszák álmukat, mi pedig. hideg ólban nyugszunk, mert az ablakok már régen kitöredeztek. Meg aztán az ülőkék is hiányoznak. Fázunk, reszketünk, aludni nem tudunk, hát lehet így fokozni a termelést?!“

A második felszólaló szintén a fiatal generáció tagja volt. Nemrég került ki a neveidéből a tyúkfarmra. Így kezdte:

„Olyan jól esne egy kevés homok, kavics, vagy mésztörmelék között kapirgálni. De bizony lassan a nagy sártól, latyaktól már a járást is elfelejtem. A múltkoriban egy kendermagos „anyókával“ találkoztam, ő azt mesélte, hogy náluk bizony másként élnek, mert a szövetkezeti tagok udvarában nincs olyan sár, latyak, mint itt, minálunk.“

A harmadik vitázó az aprötermetü japán tyúk volt:

„Én tudom azt, - kiabálta harsányan — , hogy a szövetkezet tagjai rendszeresen esznek és a napi söradagjukat sem hagyják ki, csak azt nem értem, hogyan feledkezhetnek meg rólunk. Legutóbb már csak a 2 deka keveréket kaptuk, s melléje a jéggé fagyott vizet. Hát hol itt az igazság?"

A japán tyúk szavai után helyeslő moraj futott végig az udvaron, s még a kakasok is egyetértettek az elhangzottakkal. A termelési értekezlet jegyzőkönyvének példányait persze eljuttattuk az illetékesekhez.

— S az eredmény? Csak látták volna: már másnap befutottak a traktorok homokkal, törmelékkel, és még egy nagy burgonyafőző üst is előkerült és azóta langyos vizet isznak a tyúkok. Igaz, vannak közöttük is mindig szomjasak, akárcsak a szövetkezeti tagok között, de azért én elvonókúrára nem küldöm őket. Csudák csudája, még a kitört ablaküveg helyére is új került. A „hálószobákat“ is módosították. Ami az „étlapon“ szereplő ételeket illeti, meg kell említenem, hogy azóta nem ritkaság a kukoricából és más őrleményből készült keverék sem. Az udvar rendbetételénél arra is jutott idő, hogy a drótkerítést megjavítsák. Így megszüntették azt a veszélyt, hogy éjszakánként ismeretlen vörösfrakkos látogatók rabolják el a legszebb, legkiválóbb tojóinkat.

Mivel a mi kis tyúkvároskánk lakóinak kérése teljesült, nem állt semmilyen akadály utunkba, s így teljesítettük a tojáseladási tervet.

Balogh Kálmán (Zétény)

A Michalovce közelében fekvő Zbudza községben 110 millió koronás költséggel új sófeldolgozó üzem épül.

Képünkön Szántó Jozef mester a bágeresek vezetőjével, Ián Staskoval, Emil Misárral és Ián Smiddel egy építendő csatornahálózat tervét ta-Mint a legtöbb helyen, itt is a takarmányalap megteremtése a legfőbb feladat, mivel a fő termelési ág a szarvasmarhatenyésztés, amely a jövőben a szakosítással még jobban kibővül. A rétek és legelők karbantartása elsőrendű feladat. A szövetkezet vezetőinek és tagjainak a közeljövőben nem szabad elhanyagolni a rétek és legelők trágyázását és trágyalevezését, mert az utóbbi elfolyik az istállóktól csak azért, mert a szövetkezetnek nincs tartálykocsija. A csucsomi gazdasági részlegen a legrövidebb időn belül be kell vezetni a rétek és legelők trágyalevezését és a szakaszos legeltetést, amely háromszáz szarvasmarha részére biztosít nyári takarmányt. A jovicei 80 hektáros hegyi legelőt pedig el kell látni ivóvízzel, amely 350 méter vízvezeték felszerelésével megoldható. Ajánlatos lenne a rossz rétek felszántása, amiáltal 60 hektár jó minőségű szántót nyerhetnénk.

A szövetkezetben nagy hiányosság mutatkozott a műtrágyák szakszerűtlen kezelésében és használatában. Előfordult hogy három évig állt a raktárban felhasználatlanul.

Az állattenyésztésben felmerülő hiányosságok főképpen az állomány létszámának be nem tartásában vannak, amelyek abból erednek, hogy eddig a növénytermesztés nem biztosította a kellő mennyiségű takarmányt. A hiba ott is megmutatkozott, hogy a borjúnevelés hiányos volt, az egyedek nincsenek kifejlődve (különösen az üszők). Ez természetesen érezteti rossz hatását a tehénállomány feltöltésénél, a saját nevelésű üszők esetében. Vonatkozik ez az eladásra szánt állatokra is, amelyek nem a hizlaldából, hanem a kiselejtezett marhák soraiból kerülnek ki.

Legfőbb súlyt a borjak nevelésére kell fordítani, felhasználva a legjob-A naptár már tavaszt mutat, de a közeli hegyeket még hó borítja. A mezőkön azonban már nyomaveszet a hónak. A föld fagyos. De mit sem törődnek vele a pelsőci traktorosok. Kora reggeltől serényen dolgoznak, mint a hangyák.

Kovács Zoltán a gépparkból elindulva a sertéshizlalda felé vette az irányt. Traktorával egy öntöző-tartályt vontat. Néhány perc alatt a trágyalé-medencéhez ér. Gyorsan teliszivattyúzza a tartályt, s máris indul a mezőre. A Sajó-menti rétekre viszi az értékes tápanyagot. Alighogy a Bancsal nevű rétekre ér, máris sűrű cseppekben ömlik a felhígított trágyáié, mint a májusi eső. Nemsokára kifogy, s a traktor újból robog a hizlalda felé. A traktoros arcát hideg szél verdesi, de ő rá sem hederít. Mosolyog, fütyörész, mintha a veszteglő télutót akarná bosszantani.

— Ö, dehogy is gondol a télre! Már a nyár jár az eszében — magyarázza Becske István agronómus. — Traktorosaink komplex gépesített brigádot alapítottak, s azóta nemcsak a munka elvégzésével tördnek, hanem azzal, hogy milyen lesz a termés. Ezért igyekeznek annyira. Mire eljön a vetés ideje, elvégzik a tárgyalevezést és az ősziek fejtrágyázását. Azelőtt leginkább a tavasziak elvetése után került rá sor. így nem maradtak le, hanem megelőzték az időt.

Cselényi Béla, a brigád ezermestere a „Závozalja“ dűlőben dolgozik. Traktora műtrágyaszórókból összeszerelt gépcsoportot húz. A'fejtrágya egyenletesen hull a televényes földre. A vetés szép, elég sűrűn kikelt, csak gyengébben bokrosodott el a múlt őszi szárazság miatt. Most meg a nappali felmelegedés és az éjszakai

Munkában a komplex-brigád

fagyok gyakori váltakozása sanyargatja. Hogy ezt minél könnyebben átvészelje a vetés, azért fejtrágyáznak korábban. Erről az új módszerről sok eszmecserét folytattak a traktorosok a szövetkezeti munkaiskolán, míg valamennyi mellette döntött.

A többi traktoros is egytől egyig dolgozik. Takarmányt, alomszalmát, fát, építkezési anyagot szállít. Kovács János mechanizátor addig igyekszik az ilyen fajta fuvarozások elintézésével, míg meg nem kezdődik a vetés.

— Azután — amint mondta — éjjel, nappal a mezőt szorítjuk. A traktorosok meghosszabbított műszakban fognak dolgozni. Ahol a föld fekvése megengedi, éjszaka a talajt készítjük elő, nappal pedig vetünk.

— Mi lesz a fogatokkal?

— Azokat is munkába állítjuk — válaszolja Kocsárdi Sándor a szövetkezet elnöke. — Talán egy kicsit furcsán hangzik, de tanultunk a magunk kárán. A múlt évben csak a neve volt komplex-brigád, de a valóságban úgy dolgoztak, mint azelőtt. Az idén már kötelezettséget vállaltak a fő termények termesztésére és ha szükségesnek látják a segítséget, ott lesznek a fogatok és gyalogos munkaerők is. Nálunk a tervezett hektárhozamok elérése a fő cél.

— És a túlteljesítése — fűzi a szót Molnár László könyvelő. — Minden traktoros túl akarja szárnyalni a tervezett hektárhozamokat, hisz azért külön prémiumot kapnak.

— Milyen hektárhozamokat terveztek?

— Szemeskukoricából 36 mázsát, silókukoricából 430-at, búzából 28-at, rozsból 23,5 mázsát, azonkívül 22 mázsa őszi árpát és 16 mázsa őszi repcét terveztünk hektáronként. A traktorosok bíznak a tervezett hozamok túlszárnyalásában, s így biztos lesz a prémium is, Máskor is értünk el ezekhez hasonló hozamokat. A múlt évben például 28 mázsa búzát termeltünk hektáronként, d$ volt olyan dűlő is, amelyik 35 mázsás hektárhozamot adott. Szerintünk csak a reális tervek serkentik a traktorosokat. A túl nagy terméshozamok elérésében nem bíznak és elkedvetlenednek miatta. A laza norma pedig a legtöbbet árt. Nemtörődömség az eredménye. Lelkesíti a brigádot az is, hogy a múlt őszön már nagy termőképességű búzafajtákat vetettünk, a többi között Kasticei és Diana fajtát is. A traktorosok és az agronómus gyakran megnézik ezeket a vetéseket. Alaposan megfigyelték a bokrosodást és a fagyállóságot, de természetes a termés mennyiségére és minőségére a legkiváncsiabbak. Idén már külföldi fajtákkal is szeretnének kísérletezni.

— A kísérletezést a traktorosok szorgalmazzák?

— Mostmár igen. Ez a különbség a mostani komplex brigád és a régi traktoros brigád között. Még a múlt évben is a munkaelvégzését hajszolták jobban. A minőségre csak azért fordítottak gondot, mert így kívánta a becsületük és az ellenőrzés. Most legjobban a cél serkent. Az, hogy

minél nagyobb termést csikarjanak ki a földből.

Ahogy jobban körül néztünk, észre vettük, hogy a brigádnak az idén is elég sok akadállyal kell megküzdenie, mert még nem létesítettek olyan nagy parcellákat, mint amilyeneket a gépesítés megkíván és a legnagyobb probléma az, hogy még nem szereztek tapasztalatot. Más komplex brigádok munkáját csak hírből ismerik. De ettől eltekintve is úttörő munkát kell végezniök, mert mások a lehetőségek ezen a vidéken, mint Csallóközben. Ezért számít a brigád a fogatok és a gyalogos munkaerők segítségére.

De ahol lehet, mindent géppel végeznek. A réti szénát például már a múlt évben is úgy takarították be, mint Csallóköz legjobb traktoros brigádjai. Tratkorral kaszálták a füvet, gép forgatott és hárított. A láncba húzott szénát pedig gép sajtolta bálákba és elevátoron továbbította a pótkocsira, vagypedig sajtolás nélkül szállították be és ventillátorral fuvatták a csűrökbe.

Jól végezték a két menetes aratást is és ezek bizalmat keltettek a traktorosokban a többi új módszer alkalmazásához. Ezért biztosra veszik, hogy a kukorica gépesített termesztése is sikerül nekik.

Hasonló feltételek között dolgozik a leg'több brigád a rozsnyói járásban. Ezért érdekes lesz a verseny, amelyet a pelsőci komplex-brigád indított. Versenyre hívta a járás minden brigádját.

A szalóci, rozsnyói, licei és a többi brigádoknak ugyancsak iparkodniuk kell — már most, a tavaszi munkáktól kezdve —, hogy le ne maradjanak jól felkészült versenytársuk mögött.

Csurilla József

Felszámoljuk a lazaságot