Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-07 / 2. szám
terme!ésse! a felvásárlási feladatok teljesítéséért Michal Chudik, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi megbízottja, beszámolójának bevezető részében azokról az intézkedésekről beszélt, amelyeket az SZNT és a földművelésügyi bizottság az 1961-es év folyamán valósított meg. a mezőgazdasági termelés feladatainak és a mezágazdasági terményfelvásárlás tervének teljesítése érdekében. A Szlovák Nemzeti Tanács intézkedéseinek . hatékonysága főként a növényi termékek felvásárlásának biztosításában mutatkozik meg. A gabonafelvásárlás tervét egészben véve túlszárnyaltuk. Valamennyi kerület teljesítette az étburgonya felvásárlásának tervét is, de nem érte el az ültető-burgonya felvásárlásának tervezett mennyiségét. Az SZNT intézkedéseinek hatékonysága nem nyilvánult meg kellőképpen az állattenyésztési termékek felvásárlásában. A márciusi plenáris ülés után részben megjavult főként a vágósertés felvásárlása, amikor is az áprilisban felvásárolt mennyiség májusban 9200 tonnára, júniusban pedig 11500 tonnára emelkedett. A tej felvásárlásában is emelkedő irányzat mutatkozott egészen július végéig. A második félévben a nemzeti bizottságok figyelmüket mindenekelőtt az aratási munkákra, a gabonafelvásárlásra, később pedig az őszi mezőgazdasági munkákra, a burgonya és a cukorrépa felvásárlására összpontoasították. Azonban pangás következett be az állattenyésztési termékek felvásárlási tervének teljesítésében s ez mindmáig tart. Ez arról tanúskodik, hogy az állattenyésztési termékek felvásárlását csupán csak kampányszerűen biztosították. Meg kell állapítanunk, hogy Szlovákia mezőgazdasága 1961-ben csaknem 19 000 tonna hússal, több mint 41 millió liter tejjel s 20 millió tojással maradt adós a közellátásnak. Az SZLKP Központi Bizottságának plénuma december közepén megállapította, hogy a hús, tej és tojás felvásárlási tervének nem teljesítése befolyásolja a lakosság ellátását. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának biztosítása érdekében a termelésben foganatosított intézkedéseiken kívül feladatul tűzi ki a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervek együttműködésének megjavítását, a fegyelem megszilárdítását a felvásárlási kötelességek teljesítésében. Népgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan, a CSKP irányvonalában kitűzött elveknek megfelelően növekszik a nép életszínvonala és a lakosság igénye a piaccal szemben. Ezért — hangsúlyozta a továbbiakban az SZNT földművelésügyi megbízottja - tovább növekszenek a mezőgazdasági terményfelvásárlás feladatai is. Az 1961 évi eredményekkel szemben 1982-ben a húsfelvásárlás feladatai 25 000 tonnával, vagyis 10,5 százalékkal növekednek, a tej felvásárlásé 95 millió literrel, vagyis 17,9 %-kal, a tojásfelvásárlás feladatai 63 millió darabbal, vagyis 19,6 %-kal növekszenek. Michal Chudik elvtárs rámutatott az egyes termékek felvásárlási terve nem teljesítésének fő okaira, amelyeket ki kell küszöbölnünk, hogy 1962-ben a tervezett feladatokat minden egyes terményfajtánál mindenképpen teljesítsük. Az állattenyésztési termékek felvásárlása nem teljesítésének egyik alapvető oka a hiányos takarmányalap. A növénytermesztési terv nem teljesítése az idén is jelentős mér-, tékben befolyásolja az állattenyésztési termelés színvonalát. Az 1961. évi terv Szlovákiában 2 millió 259 ezer tonna gabona termelését tűzte ki, s 298 000 tonnával kevesebbet termeltünk. A gabonafélék tervezett termelésének nem teljesítését részben a vetésterületek be nem tartása okozza, mégpedig a búzából 22 000 hektárral, a rozsból 7000 hektárral vetettek kevesebbet. A gabonafélék előirányzott termelése nem teljesítésének fő okát a tervben kitűzöttnél alacsonyabb hektárhozamok képezik. Búzából 150 kgmal, rozsból 250 kg-mal, árpából 230 kg-mal, kukoricából 640 kg-mal kisebb hozamot értek el átlagosan hektáronként. mint amennyit a terv kitűzött. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemek a gabona tervezett hektárhozamát nem teljesítették, a ke-1962. január 7* MICHAL CHUDIK elvtárs beszámolója az SZNT 1961. december 28-i ülésén nyérgabona, általában a gabona felvásárlásának tervét teljesítették és túlszárnyalták. Míg az állami gazdaságok és a szövetkezetek a tervezett gabonafelvásárlást 15 357 tonnával túlszárnyalták, viszont az egyénileg gazdálkodó földművesek a gabona beadását a nyugat-szlovákiai kerületben csak 48,9 %-ra, a közép-szlovákiai kerületben 89,8 %-ra és a kelet-szlovákiai kerületben 78,2 %-ra teljesítették. Ez egyrészt a nemzeti bizottságok, másrészt pedig a felvásárlási szervek dolgozóinak elégtelen politikai szervező munkájáról tanúskodik. Nem tudták biztosítani azt, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse az állam iránti kötelességét, hanem nyomást gyakoroltak az állami gazdaságokra és EFSZ-ekre, hogy szárnyalják túl a gabonaeladást, gyakran takarmánymérlegük fedezésének rovására is. Emellett a magángazdálkodást folytató földművesek 10 682 tonna gabonával adósak maradtak. A nemzeti bizottságoknak és a felvásárlási szerveknek a politikája megzavarta az EFSZ-ek és az állami gazdaságok takarmánymérlegét, és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek lehetővé tette, hogy a gabonával kufárkodjanak. Hasonlóképp, mint a gabonánál, 1961-ben túlszárnyalták a burgonyafelvásárlás tervét is, mégpedig 4764 tonnával, amellett a közép-szlovákiai kerületben a felvásárlás tervét 104,9 %-kal lépték túl. A nagy szárazság jelentős mértékben kihatott a cukorrépa és a kukoricatermésre és felvásárlásra is. Szlovákiában a cukorrépa vetésterületének betartása mellett a felvásárlási terv teljesítéséhez 230 000 tonna hiányzik. A szemeskukorica vetésterülete a tervvel szemben 400 hektárral, a nyugat-szlovákiai kerületben pedig 7000 hektárral volt nagyobb. A hektárhozamok azonban 640 kg-mal voltak kisebbek, s ezáltal a tervezettnél 104 000 tonnával kevesebb szemeskukoriéát termeltek. A kukoricatermelés tervének nem teljesítése természetesen megnyilvánult a felvásárlásban is. A terv teljesítéséhez eddig több mint 10 000 tonna hiányzik. Meg kell azonban mondanunk, hogy kisebb termés esetén is lehet teljesíteni a kukorica, beleértve a vetőmag felvásárlásának tervét. A közép-szlovákiai kerületben 1961- ben kedvező feltételek voltak a széna termesztésére. Ezért itt a szénakészletek elérik a tervezett fogyasztás több mint 140 %-át is, míg a nyugat-szlovákiai kerületben csak 67 százalékot érnek el. Az 1962. évi feladatok biztosításával kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni az évelőtakarmány-féléket. Már néhány éve arra törekszünk, hogy az évelő takarmányokat — tekintve fehérjetartalmukat — a szántóterületek legalább 18 %-án termesszük. 1961-ben az évelő takarmányfélék hányada azonban csak 16,4 %-ot tett ki. A növénytermesztésben a feladatok teljesítéséinek ez a helyzete természetesen kídvezőtlenül hat a növényi termékek felvásárlásának teljesítésére, valamint az állattenyésztés termelési és felvásárlási feladatainak teljesítésére is. Az állattenyésztés számára a takarmányalap fedezése az 1960. évhez viszonyítva még roszszabbodott. Nem mondhatjuk azonban, — hangsúlyozta az SZNT földművelésügyi megbízottja — hogy a takarmány helyzetét az állattenyésztési feladatok teljesítésének szempontjából nem lehet megoldani. (A takarmány ízesítésével, ipari hulladék felhasználásával, élesztősitett takarmánnyal, takarmánykeverék felhasználásával és helyes etetési technikával.) A takarmányféléket állattenyésztésünkben az eddiginél sokkal jobban és hatékonyabban fel lehet és kell felhasználni. Chudik elvtárs továbbá rámutatott: annak ellenére, hogy az 1960-as évhez viszonyítva 1961-ben Szlovákiában 13 000 tonnával több húst, 54 millió literrel több tejet és 21 millióval több tojást vásároltak fel, az előző évekhez viszonyítva a felvásárlási terv teljesítésében való lemaradás a legnagyobb méretű. A felvásárlási terv azonban azonos a társadalom szükségleteivel. Ezért a legnagyobb komolysággal kell hozzálátni e terv teljesítéséhez, mind a termelésben, mind pedig a felvásárlás szervezésében. Ezzel kapcsolatban Michal Chudik felhívta a képviselők figyelmét egyes negatív jelenségekre, amelyek az állattenyésztés és az állattenyésztési termékek felvásárlásának teljesítésében merülnek fel. A szarvasmarhaállományt 53 000 darabbal kellett volna növelni. Az állomány eddigi fejlődése és a felvásárlás alapján a mar-haállományok csak 40 000 darabbal való gyarapítása tételezhető fel. Vár gás céljaira olyan állatokat szállítanak, amelyek nincsenek kellőképp felhizlalva, s ez jelentős mértékben hat nemcsak az állatállomány fejlődésére, hanem a piacra adott hús minőségére és a felvásárlási terv teljesítésére is. Vágás céljára fiatal bikákat és üszőket kell szállítani, amelyeket a további tenyésztésből kiselejteztek. A zootechnikusok és az EFSZ-ek vezetőségei azonban gyakran ahelyett, hogy gondoskodnának róla, hogy egy szarvasmarha se kerüljön beadásra megfelelő hizlalás nélkül, arra törekszenek, hogy minél előbb megszabaduljanak az állatoktól, tekintet nélkül minőségükre. Másrészt a mezőgazdasági felvásárlási és élelmezési vállalatok dolgozói ahelyett, hogy az EFSZ-eket és a többi tenyésztőt figyelmeztetnék erre a kötelességükre, nagylelkűen átvesznek minden felkínált állatot, a zootechnikai és állatorvosi szolgálat kiselejtező iratai mögé bújnak. Ez az eljárás egyáltalán nem helyes. A kormány ama intézkedését, hogy a tenyésztésre alkalmas borjakat nem szabad levágni, az állattenyésztést irányító számos dolgozó és a felvásárlási vállalatok dolgozói Is helytelenül magyarázzák. Ahelyett, hogy megszerveznék a háztáji tehenek és a nem mezőgazdasággal foglalkozók borjainak felvásárlását s azokat a szövetkezeteknek adnák állományuk kiegészítésére, a legtöbb járásban nem voltak hajlandók felvásárolni a tenyésztők által felajánlott borjakat, így azután a tenyésztők utakat kerestek, miként szabadulhatnának a borjaktól, „feketén’■* vágták le azokat, vagy olyan hibát igyekeztek rajtuk ejteni, hogy az állatorvos engedélyezze levágásukat. Komoly fogyatékosság az is, hogy a továbbtenyésztésre alkalmas borjakat leértékelik és vágó-áron vásárolják fel. Vágőáron csak levágásra szállított borjakat lehet felvásárolni. Az állatállomány nem kielégítő fejlődésének és a vágómarha felvásárlási terve nem teljesítésének fő okát elsősorban a tehénállomány lassú gyarapodása okozza. Hogy ezen a téren céltudatosabb munkával alapvető fordulatot lehet elérni, ezt megerősíti a lévai járás példája. Itt az elvtársak dr. Kovács, járási állatorvos kezdeményező részvételével arra törekedtek, hogy nagyobb gondot fordítsanak az üszők felnevelésére, folyatására és borjaztatására, hogy ezáltal gyarapítsák a tehenek törzsállományát. Az eredmény meg is mutatkozott. Míg szlovákiai átlagban az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös tenyészetében levő minden 100 tehén közül csak 20 előhasú üsző borjazik le, a lévai járásban az idén 27 borjas üszőjük van. A tehénállomány tervét így a lévai járásban teljesítik és a szarvasmarhaállomány tervét ezer darabbal túlteljesítik. Egészben véve Szlovákiában az idén 1 milliárd 80 millió liter tejet termelnek. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a mennyiségből csak 530 milliót vásárolunk fel, a termelés kimerítése felvásárlással 50 százalékot sem ér el. A felvásárlásban levő 41 millió liter tej hiányát tehát jobb szervezéssel, főként a kelet-szlovákiai és a nyugat-szlovákiai kerületben lényegesen csökkenteni lehetne. A sertésállomány számát az egész év folyamán Szlovákiában mintegy 300 000 sertéssel túlszárnyaltuk. A felvásárlási feladatok teljesítése azonban lemaradt a terv mögött. Ez azt bizonyítja, hogy a hizlalás belterjessége még mindig alacsony színvonalon áll. A baromfiállomány tervét Szlovákiában egészben véve túlszárnyaltuk. A tervezett tojáshozamot Szlovákiában teljesítették s miután jól megszervezték a tojás felvásárlását azoktól a tenyésztőktől is, akik nem szerződtek tojás eladására, Chudik elvtár» beszámolójának további részében több példa alapján mutatott rá, hogy a mezőgazdaságban levő fogyatékosságok szorosan összefüggnek egymással és okaik főként a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervek munkamódszereiben rejlenek. Államunk területi átszervezésében eszközölt változások feltételezték, hogy a nemzeti bizottságok valamennyi fokon, de főként a helyi és a járási nemzeti bizottságok teljes mértékben tudatosítják fokozott jogkörükből eredő felelősségüket, és a mezőgazdasági termelést, valamint a felvásárlást a problémák tökéletes ismerete alapján fogják irányítani. Ez feltételezi azt, hogy irányító munkájuk rendszeres lesz, a mezőgazdasági termelés és felvásárlás egész szakaszainak gazdasági és statisztikai elemzésén alapul. Számos helyi és járási nemzeti bizottság az irányításnak e módszereit fokozatosan már elsajátította és elsajátítja. A nemzeti bizottságok munkájával kapcsolatban Chudik elvtárs felhívta a figyelmet a disznóölések időszakára. Az érvényben levő hirdetmény alapján a HNB-ok vágási engedélyek kiadására jogosultak azon tenyésztők számára, akik eleget tesznek' a feltételeknek. A disznóölésekről szóló hirdetményt sok esetben nem tartják be. Nem ritka az olyan eset, hogy a közös háztartásban élő család több sertést nevel, amelyeket az összeírásnál a háztartás egyes tagjai után jelentenek be azért, hogy így több házi vágásra szőlő engedélyt nyerjenek. Helyes lesz, ha a járási nemzeti bizottságok ebben az időszakban megbízzák ellenőrző osztályaikat a vágási engedélyek kiadásának rendszeres ellenőrzésével a HNB-on, s a kihágások esetén szigorú következtetéseket vonjanak le. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának nem teljesítésére — mondotta Chudik elvtárs — kihat a felvásárlási szervek eddigi munkája is. Minden felvásárlási szervnek megfelelő számú dolgozója van a mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosítására. Egyes felvásárlási szervek felülvizsgálata során azonban megállapítást nyert, hogy a községekben a konkrét szervező munkát végző dolgozók száma nem elegendő, így. például a nyugat-szlovákiai tejfeldolgozó vállalat 1400 dolgozója közül csak 36, vagyis 2,6 százalék törődik közvetlenül a felvásárlási feladatokkal. Az elégtelen felvásárlási hálózat következtében komoly hibák mutatkoznak a baromfi felvásárlásában. Chudik elvtárs beszámolója további részében Szlovákia 1962. évi mezőgazdaságfejlesztési tervével foglalkozott. A terv kitűzi a mezőgazdasági termelés 2,3 százalékos növekedését, míg 1961-ben a mezőgazdasági termelés 4,6 százalékkal emelkedett. A növénytermesztés teljes terjedelme 1962-ben 10,3 százalékkal, az állattenyésztési termelésé 4,3 százalékkal s az árutermelés feladata 14,3 százalékkal növekszik. Az 1962. évi terv alapvető fordulat elérését tételezi fel a saját takarmányalap biztosításában. Szlovákiában a vetésterület a szemes kukoricánál 191000 hektárra, a silókukoricánál 90 000 hektárra bővül. A takarmányfélék biztosításában, főként a fehérje tartalmú takábmányfélék szükségletének fedezésében igen fontos szerepet játszik az évelő takarmányfélék alávetésének 200 000 hektárral való kibővítése. Hogy minden hektárról a legnagyobb fehérjetartalmú takarmányt érjük el, már 1962-ben meg kell szervezni a takarmányfélék betakarítása új technológiájának szélesebbkörú érvényesítését. A fehérjedús takarmányokat mesterségesen kell megszárítani legalább 32 000 hektár területen. A gabonatermesztésben a terv a termelés és a felvásárlás növelését elsősorban arra alapozza, hogy a búza hektárhozamát 22 métermázsára, a rozsét 20, az árpáét 22, a zabét 18, és a kukoricáét 31 mázsára növeljük. A burgonya felvásárlása terén az 1962. évi terv múlt évi színvonalon marad, Szlovákiában a tervezett burgonyatermés 300 000 tonnával növekszik a takarmányalap megjavítása érdekében. Ezt a hektárhozam mintegy 20 mázsával történő növelésével akarjuk elérni. A növénytermesztés feladatainak biztosítása, s ezáltal a növényi termékek felvásárlási terve teljesítéséhez szükséges előfeltételek megteremtése is megköveteli, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok már most, a tervek kidolgozása folyamán megfelelő szervezési intézkedéseket tegyenek. 1961-ben a hús felvásárlása 1960- hoz viszonyítva alig 6 %-kal növekedett. 1962-ben a terv a hús felvásárlásának több mint 10 százalékos növekedését tűzi ki, az 1961. évivel szemben. A tej felvásárlásában 11 százalékos növekedést értünk el. 1962-ben a felvásárlási feladatok további 17 százalékkal, a tojás felvásárlásánál 19 százalékkal növekednek. Az állattenyésztési termékek felvásárlási feladatainak e növekedése mellett az 1962. évi terv kitűzi a szarvasmarhaállomány 55 000 darabbal, s a tehénállomány 35 000 darabbal való gyarapítását azáltal, hogy minden 100 tehénre számítva 75 borját nevelnek fel, az 1961. évi feltételezett 65 borjúval szemben. A vágómarha átlagos vágósúlya 390 kg lesz az eddigi 375 kg-hoz viszonyítva. A tejfelvásárlás növelését egyrészt az EFSZ-ek tehénállomány gyarapításával, a tehenek átlagos tejhozamának 150 literrel való növelésével, a mezőgazdasági üzemek belső tejfogyasztása további csökkentésével és valamennyi tehéntenyésztőnek az állami tejfelvásárlási terv teljesítésébe, mindjárt az év kezdetétől történő bekapcsolásával tételezi fel. A vágósertés felvásárlási tervének fokozott feladatait nem az állatállomány csökkentésével, hanem főként az EFSZ-ek tenyészetében levő sertések belterjesebb hizlalásával akarjuk elérni. A vágóbaromfi és a tojás felvásárlási tervének teljesítése az EFSZ-ek baromfiállományának növelése mellett elsősorban szervezési feladat. Az állattenyésztési termékek fokozott termelésének és az 1962. évi felvásárlási terv egyenletes teljesítése feltételeinek megteremtése szempontjából elsőrendű, igen fontos intézkedés a meglévő takarmányforrások alapos kihasználása. A tejtermelés növelése szempontjából beválik a tehenek takarmányának ízesítése. Hasonlóképpen, mint a teheneknél, rendkívüli figyelmet kell fordítani az üszők nevelésére is, főként korai folyatásukra még az első negyedév folyamán, hogy az év végéig leborjazzanak. Az év elejétől kezdve különleges intézkedéseket kell foganatosítani az állattenyésztési termékek felvásárlásának jobb szervezése elősegítésére. Elsősorban felül kell vizsgálni, hogy a felvásárlási szervek hogyan készültek fel és milyen szervezési intézkedéseket tettek az állattenyésztési termékek felvásárlása fokozott feladatainak teljesítésére. Ebben az időszakban a felvásárlási szervek dolgozóinak minél nagyobb számban közvetlenül a községekben kell dolgozniuk. A járási nemzeti bizottságoknak ugyancsak felül kell vizsgálniuk, vajon a HNB-ok és a helyi felvásárlók ismerik-e a hús- és a tojásfelvásárlás dekádfeladatait, valamint a tejfelvásárlás napi feladatait és milyen szervezési intézkedéseket tesznek azért, hogy e feladatokat mindjárt az év kezdetétől egyenletesen teljesítsék. További feladatuk, hogy a mezőgazdasági felvásárlási és élelmezési vállalatokkal s azok járási üzemeivel együtt kidolgozzák a gazdasági állatállomány elosztásának tervét s ennek alapján szervezzék meg a haszonállatok és sertések felvásárlását és átcsoportosítását. A helyi nemzeti bizottságoknak már most következetesen gondoskodniuk kell arról, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek megfelelő gazdasági állatállománnyal rendelkezzenek a felvásárlási feladatok teljesítése szempontjából. Valamennyi nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottságának már az 1962. év kezdetétől tíznaponként rendszeresen össze kell ülnie, hogy értékelje a termelés és a felvásárlási feladatok teljesítését: Az EFSZ-ek zootechnikusai és a helyi felvásárlók részvételével megfelelő intézkedéseket tegyenek arra, hogy minden község egyenletesen teljesítse dekádfeladatait. Az állattenyésztési termékek felvásárlási feladatainak az év kezdetétől való teljesítése megköveteli, hogy minden erőt és eszközt a feladatok teljesítésére fordítsunk, hogy a felvásárlás állami tervének teljesítésében minden állattenyésztési dolgozó részt vegyen. Helyes lesz — mondotta beszámolója végén Chudik elvtárs —, ha mi is, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a választó körzeteinkben levő nemzeti bizottságoknak segítséget nyújtunk szervezési terén a mezőgazdasági termékek termelési- és felvásárlási feladatainak biztosításában.