Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-07 / 2. szám

A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS HATÁROZATA A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁR­LÁSI TERVE TELJESÍTÉSÉRŐL ÉS AZ 1962-ES ÉV FELADATAINAK BIZTOSÍTÁSÁRÓL A Szlovák Nemzeti Tanács megtár­gyalta a mezőgazdasági termékfel­vásárlás tervének 1961. évi teljesíté­sét Szlovákiában, valamint az 1962. évi felvásárlási terv^ teljesítése szempontjából szükséges intézkedé­seket. A pártszervek és a kormány hatá­rozatainak, főképp pedig a CSKP KB-nak a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséről szóló februári határozatának biztosítása terén Szlo­vákiában a piaci árutermelésben eredményeket értünk el. A gabona­­felvásárlás állami tervét 101,3 %-ra, a burgonyafelvásárlás tervét 101,2 %­­ra teljesítettük, s ugyancsak teljesí­tettük néhány más mezőgazdasági növény felvásárlási tervét is. Nem kielégítő azonban az állat­­tenyésztési termékek - a hús, tej és tojás felvásárlási tervének teljesítése és nem teljesítettük' a cukorrépa, valamint a szemeskukorica tervezett felvásárlási feladatait sem. Az 1861-es felvásárlási terv telje­sítéséhez 19 000 tonna hús, több mint 41 millió liter tej és 20 milliónál több tojás hiányzott. Az állattenyésztési termékek felvásárlásában mutatkozó felemlített hiányosságok a szlovákiai kerületekben azt okozták, hogy az országos tervet nem teljesítettük és 1961 második félévében komoly ne­hézségek léptek fel a lakosság ellá­tásában. Az állattenyésztési termékek fel­­vásárlási tervének nem teljesítését a mezőgazdasági termelésben mutat­kozó számos hiba mellett nagy mér­tékben a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok, elsősorban pe­dig a helyi nemzeti bizottságok szer­vező munkájának elégtelen színvo­nala okozta. A nemzeti bizottságok és a felvásárló szervek nem bizto­sítják következetesen a felvásárlás feladatainak teljesítését, főképp az egyénileg gazdálkodó földművesek és az olyan EFSZ-tagok között, ahol a szövetkezet nem teremtette meg a közös állattenyésztés útján a felvá­sárlási terv teljesítésének előfelté­teleit. E téren komoly fogyatékosság mutatkozik sok helyi nemzeti bizott­ság titkárának munkájában. Egyes járások, mint például a mar­tini, zvoleni, 2iar nad Hronom-i, prievidzai' jó szervező munkával egyenletesen teljesitették a felvá­sárlás feladatait minden alapfontos­ságú mezőgazdasági termékben és így az évi tervet is teljesítették. Ezzel szemben a humennéi, presovi, bardejovi, kassai, rimaszombati, mi­kulási, trencíni, topofcanyi, trnavai és más járások hasonló körülmények között nem teljesítik tervezett évi sertéshús, tej és tojásfelvásárlási feladataikat. Az 1962-es év termelési és felvá­sárlási tervének feladatai az állat­­tenyésztési termékek terén nagyob­bak és igényesebbek. Teljesítésük, tavalyi tapasztalatokból kiindulva, azonnali és döntő fordulatot köve­telnek a felvásárló szervek, a nem­zeti bizottságok, az EFSZ-ek és álla­mi gazdaságok szervező munkájának megjavítása terén, hogy következe­tesen biztosíthassák már az év ele­jétől a termelési és a felvásárlási tervet. Az 1962. év feladatai teljesítésének egyik előfeltétele az idejében elvég­zett és jó minőségű őszi szántás és vetés volt. A hosszú ideig tartó szá­razság ellenére ezeket a munkákat általában jól végezték és betartották az ősziek vetési tervét. Az SZNT elvárja a nemzeti bizott­ságoktól, a felvásárló szervektől és a mezőgazdaság minden dolgozójától, hogy az 1962-es évre kitűzött fel­­vásárlási és termelési terv biztosítása terén igyekezetüket főképp a követ­kező intézkedésekre összpontosítják: • alapvető ftírdu\atot érni el a saját takarmányalap biztosítása terén a szemes- és silókukorica vetésterü­letének bővítésével, évelőtakarmá­nyok alávetésével, takarmányhüve­lyesek, köztesnövények és takar­mánycukorrépa vetésével. Különös figyelmet kell fordítani főleg a hegy­vidéki és a hegyaljai körzetekben a rétek és legelők szénatermésének növelésére; nagyobb mértékben kell alkalmazni a takarmánybetakarítás új technológiáját, főképp a fehérje­­tartalmú takarmányok mesterséges utószárítását és silózását, hogy min­den hektárról a tápanyagok legna­gyobb mennyiségét nyerhessük; • biztosítani kell a gabonafélék fokozott termelését éspedig az agro­technikai intézkedéseken kívül a nagyhozamú fajták vetésének foko­zásával; • a burgonyatermesztés terén be kell tartani az előirányzott területe­ket és további járásokba kell elter­jeszteni a nagy hektárhozamok el­érését célzó poprádi mozgalmat; • az állattenyésztésben a tehenek számának növelésére és az állatok hasznosságának fokozására kell gon­dot fordítani; ennek érdekében meg kell szervezni a meglevő takarmá­nyok hatékonyabb felhasználását, bő­víteni kell a takarmánykeverékek és az élesztősített fehérjetakarmányok gyártását és felhasználását; • minden járásban felül kell vizs­gálni a felvásárló szervek felkészült­ségét, hogy már az év elejétől biz­tosítani tudják az állattenyésztési termékek felvásárlásának fokozott feladatait, a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok lehető legtöbb dolgozóját kell bevonni a hús, tej és tojásfelvásárlás közvetlen megszer­vezésébe, különös tekintettel az egyénileg gazdálkodó földművesek­től, az EFSZ-tagoktól és a többi földdel nem rendelkező állattenyész­tőtől való felvásárlásra; • be kell fejezni az évi felvásár­lási szerződés megkötését a mező­gazdasági üzemekkel, minden terve­zett és meghatározott termékfajtá­ban; • a téli időszakot tökéletesen ki kell használni a tavaszi mezőgazda­sági munkák alapos műszaki és szervezési előkészítésére. A Szlovák Nemzeti Tanács és szer­vei a pártszervek és a kormány határozataiból, főképp a CSKP KB novemberi és az SZLKP KB decem­beri határozataiból kiindulva, további munkájukban a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését és különösen a mezőgazdasági termékek felvásárlási tervének biztosítását elsődleges és döntő feladatuknak tekintik. Ebből a szemszögből kell a nem­zeti bizottságok összes fokozatának munkáját is irányitani és el kell érni, hogy azonnal és döntő módon megjavuljon a falvakon végzett szer­vező és tömeg-politikai munka. A Szlovák Nemzeti Tanács kötelességévé teszi 1. AZ SZNT KÉPVISELŐINEK, hogy állandó segítséget nyújtsanak a nemzeti bizottságoknak a mező­­gazdasági termelés fejlesztéséhez és a felvásárlási feladatok egyenletes teljesítéséhez. Választókörzetükben a nemzeti bizottságokkal vitassák meg főképp a hús, tej és tojásfelvásárlás napi és dekádfeladatainak rendszeres teljesítését elősegítő intézkedéseket, vegyenek részt a felvásárlási fel­adatok ellenőrzésében és értékelésé­ben a nemzeti bizottságok szerveinek keretén belül. 2. AZ SZNT MEZŐGAZDASÁGI ALBIZOTTSÁGÁNAK, hogy következtésen figyelje, ellen­őrizze és értékelje a mezőgazdasági termékek felvásárlásának teljesítését és az albizottság tagjai, valamint a mezőgazdasági főosztály dolgozói nyújtsanak segítséget a nemzeti bi­zottságnak a felvásárlási terv egyen­letes teljesítéséhez, főképp az állat­­tenyésztési termékek felvásárlásának biztosításához minden mezőgazdasági üzemben. ELVÁRJA A NEMZETI BIZOTTSÁGOKTÓL, — hogy minden járásban és köz­ségben, valamint az összes felvásárló szervben értékeljék a mezőgazdasági termékfelvásárlás 1961. évi tervének teljesítését és az így nyert tapasz­talatokból kiindulva vonják le a szük­séges tanulságot és foganatosítsanak konkrét intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az állattenyésztési termékek felvásárlása fokozott fel­adatainak folyamatos teljesítését az év elejétől;- hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosítása érdekében e munkába vonják be a nemzeti bi­zottságok képviselőit, főképp a helyi nemzeti bizottságok képviselőit és igyekezzenek elérni azt, hogy a kép­viselők is felelősséget érezzenek a felvásárlási terv teljesítéséért vá­lasztókörzetükben ;- hogy rendszeresen ellenőrizzék és értékeljék a felvásárlási terv tel­jesítését a nemzeti bizottságok ülé­sén, a nemzeti bizottság tanácsának gyűlésein és a mezőgazdasági albi­zottságban. E téren főképp a helyi nemzeti bizottságoknak és ezek szer­veinek kell munkájukat megjavítani. A helyi nemzeti bizottságok titkárai­tól követelni kell, hogy a községek­ben naponta ellenőrizzék és biztosít­sák a felvásárlás feladatait; " — hogy a felvásárlási terv telje­sítése érdekében hozott intézkedé­seket nyilvános gyűléseken tárgyal­ják meg a községekben, az EFSZ-ek taggyűlésén és a felvásárló szervek keretén belül. A hozott intézkedések teljesítését és betartását rendszere­sen ellenőrizni kell. Igényesek a mezőgazdasági terme­lés és a mezőgazdasági termény­felvásárlás 1962-es évi tervfeladatai. Teljesítésük döntő módon befolyá­solja dolgozóink ellátásának továb­bi javulását a legfontosabb élelmi­szerekkel és egyúttal feltételeket teremt harmadik ötéves tervünk feladatainak sikeres teljesítésére. A CSKP KB februári és az SZLKP KB decemberi határozataiból . kiin­dulva a Szlovák Nemzeti Tanács meg van győződve arról, hogy a mező­­gazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazdasági termékek felvásárlá­sának 1962. évi kitűzött feladatainak teljesítése Szlovákia minden dolgo­zójának saját ügyévé válik. Elvárja, hogy a nemzeti bizottságok funkcio­náriusai és dolgozói, a mezőgazdasági közigazgatás, a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok és a felvásárló szervek dolgozói a lehető legnagyobb igyekezetei fejtik ki a mezőgazdasági termelés és a terményfelvásárlás 1962. évi feladatainak biztosítása ér­dekében. Igen fontos az, hogy a nemzeti bizottságok és az egész mezőgazda­ság irányítása a mezőgazdasági ter­ményfelvásárlás állami tervének tel­jesítését egyik legfontosabb felada­tuknak tartsák az elkövetkező évben, melynek teljesítésével elő kell segí­teniük dolgozóink lehető legjobb ellátását a szükséges élelmiszerekkel. Száműzetésben — Gondatlan a gazdánk, mármint a vágai szövetke­zet. Kilenc esztendeje, hogy ide kerültünk. Nem tudjuk, mit vétettünk, mert azóta mellőznek bennünket. Ügy érezzük, jogtalan ez a mellőzés, mert megkönnyíte­­nénk a tehéngondozők munkáját. Efféleképpen panaszkodik három fejőgép a vágai szövetkezet raktárénak sötét zugában. — Meddig leszünk még száműzöttek? — kérdezi az egyik fejőgép. — Nehéz megmondani testvérkém! — válaszo.l a másik, majd azon sopánkodik, hogy senkinek eszébe nem jut, miértis porosodnak a raktárban. A harmadik fejőgép sírva jegyzi meg: — Már rozsda mar bennünket, mi lesz itt velünk? — Ne félj, testvérkém — vigasztalja amaz —, majd akad okos ember is, aki megszabadít bennünket ettől A galántai járásban 1960-ban egyesült a pá­­lóci, tósnyárasdi, majd­­pedig a kajali szövet­kezet. Most az 1800 hektáros egyesített szö­vetkezet a „Győzelmes Üt“ nevet viseli, s a járás legjobb közös gazdaságai közé tarto­zik. De más szövetkeze­tekhez hasonlóan itt is akad hiányosság. A leg­több gondot a megfe­lelően képzett szakem­berek hiánya okozza. Pedig ezek segítségé­vel sok hibát ki lehet­ne küszöbölni, és a termelés fnég eredmé­nyesebb volna. A szövetkezet veze­tősége és a helyi párt­­szervezet a galántai járásban az elsők kö­zött kezdett hozzá e probléma megoldásá­hoz. Megértették, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt csak akkor tudják tel­jesíteni, ha a fontos munkafolyamatokat képzett szakemberek, jó munkaszervezők irá­nyítják az új techno­lógiai eljárások fel­használásával. Tervbe vették minden szövet­kezeti tag. de főleg a fiatalok általános mű­veltségi színvonalának emelését, mert tudják, hogy ez is nagyban hozzájárul a termelé­kenység emeléséhez. A jelen helyzetet elemezve a szövetkezet egy tervet fogadott el, amelyben 1970-ig be­osztották az egyes szö­vetkezeti tagok isko­láztatását. Hol a biztosíték, hogy a terv nem marad csak tervnek? Miképpen akarják végrehajtani ? A tervben nemcsak számok szerepelnek, hanem azoknak a ne­vei is, akik majd isko­lázásra mennek. És akiknek a nevét beje­gyezték, azok maguk egyeztek bele előzetes felvilágosítás után. Mindegyikük tudja mi­lyen iskolázásra megy és mit tanul majd. A szövetkezet veze­tősége már most igyek­szik biztosítani, hogy e jelöltek iskolába ke­rülve a legjobb körül­mények között tanul­hassanak. A szövetkezetben már dolgozik egy me­zőgazdasági mérnök. Két fiataljuk mezőgaz­dasági technikumon tanul, közülük egyik majd mezőgazdasági főiskolára megy. Gon­dot fordítanak a mező­­gazdasági középszak­emberekre is. 1967-ig a szövetkezet négy szakembert iskoláztat ki a növénytermesztés és hármat az állat­­tenyésztés részére. A jövő évben 27-en vég­zik el a traktoros-tan­­folyamot, 4-en a kom­bájnvezetőit, akik a gabonakombájnon kí­vül dolgoznak majd a cukorrépa és kukorica­kombájnon is. A szö­vetkezet jövője a fia­talságtól függ, ezért tanonciskolában fogják őket tovább képezni. A szövetkezet veze­tősége és a helyi párt­­szervezet gyakran el­lenőrzi majd a terv' teljesítését, hogy a fel­színre kerülő hibákat idejében orvosolhassák. Vadovics József (Galánta) Két fejő — háromszáz tehén A gépi fejés szovjet mesterei Hruscsov elvtárs a mezőgazdasági dolgozók értekezletén, Novoszibirszk­­ben tartott beszédében a következőket mondta: „A legjobb fejőnők be­bizonyították, hogy a gépesített fejésé a jövő, a „Jelocska“ típusú fejő­házakban. A kézi fejésről át kell térni a gépi fejésre; minél előbb, annál jobb. Ez a módszer olcsóbbá teszi a tejtermelést, megkönnyíti a munkát az állattenyésztésben és emeli a keresetet is.“ Az SZKP XXII. kongresszusán egész sor hozzászólás hangsúlyozta a gé­pesítés bevezetésének a fontosságát az állattenyésztésben. Nagyra érté­kelték a mezőgazdaságban dolgozó újítók, az új munkamódszerek úttö­rőinek a munkáját. Ez alkalommal többször elhangzott a Zabotin-házaspár neve, akik 300 tehenet fejnek naponta. Munkamódszerük alapja a tehenek szabadistállózása, öneté­­tése, gépi fejese, rendszeres almozás és a trágya gépesített elszállítása. Előnyei? Beszéljenek a számok: az elmúlt évben az ivanovi körzet fejő­­női átlagosan 215 mázsa tejet fejtek ki. ezzel szemben Zabotinné 3070 mázsát. Az idén eddig 6500 mázsa tejet fejt ki a férjével, ami tizen­ötszöröse a régi módszer szerint dolgozók teljesítményének. Még va­lami: 1 mázsa tej kifejésére a Za­­botin-házaspárnak 4,8 órára van szüksége, míg az össz-szövetségi átlag a szovhozokban 14 óra, s a kol­hozokban még ennél is több. Az istállóban, amelyben azelőtt Zabotinné dolgozott, 300 tehén mel­lett 35 embernek is volt mit csinálni, köztük 22 fejőnőnek. Most ugyanezt a munkát tíz ember (ebből két fejő) könnyedén elvégzi és a kereset is jóval magasabb. A „Jelocska" típusú fejőházban 150 tehenet két és fél óra alatt kifejnek. A gépi fejés egyáltalán nincs káros hatással a hasznosságra. Ellenkező­leg, míg Zabotinné 14 tehenet gon­dozott még alacsonyabb hasznosságot ért el: egy tehéntől évi 2898 kg tejet, az idei 3117 kg-rnal szemben. A ter­melési költségek az új módszer be­vezetése után 25 %-kal csökkentek. A haladó tapasztalatok iskolája Figyeljük csak meg 1 mázsa tej termelési költségeinek csökkenését az azelőttihez viszonyítva: „ , , A költségek! , A költségek . Sz^ad- eloszlása . eloszlása istállózás 0yo | istállózás ^ ............ ............... —______________________________________________________________—----------------­Takarmány 6,20 69,0 6,00 46,5 Bér 1,88 20,9 5,90 43.8 Ammortizáció és egyéb javítások 0,02 0,1 0,03 0,3 Más költségek 0,90 10,0 0,95 7,4 Összesen: 9,00 100,0 12,88 100,0 A munkamódszer terjesztésének érdekében a szovhozban megalakítot­ták „a haladó tapasztalatok iskolá­ját". Az iskolában, ahol nem köny­vekből, hanem a gyakorlatban tanul­nak, eddig 60 ember sajátította el a nagy teljesítmények elérésének a tudományát, örvendetes jelenség, hogy némelyek közülük már éppen olyan, sőt jobb eredményeket érnek el mint egykori tanítóik. (zn) a nagy-nagy tétlenségtől. Egyszer majd caak kiszaba­dulunk ebből az átkozott sötétségből, s megörvendez­tetjük a fejőket. * * * Nemrég a Vágai Helyi Nemzeti Bizottság és az itteni szövetkezet vezetői összejöttek, s elbeszélgettek, arról, hogyan lehetne javítani a közös gazdálkodás menetén. Többi között a fejőgépekről is szó esett. Farkas Ist­ván, a szövetkezet elnöke megállapította: „Kihaszná­latlanul hevernek a fejőgépeink, immáron kilenc éve. tzóta, amióta a szövetkezet megalakult." Ám, a megállapításnál nem jutottak tovább. Végre ideje lenne már a fejőgépeket hasznosítani! Nem gon­dolják, hogy más szövetkezetek szívesen átvennék eze­ket a fejőgépeket?! Krajcaovlc* F. (Galánta) A szövetkezetek legjobb dol­gozói a Mező-, Erdő- és Víz­gazdasági Minisztérium vendé­geiként nemrég egyhetes üdü­lésre jöttek Prágába. Az ország minden részéből érkezett szö­vetkezeti tagok megtekintették jövárosunk nevezetességeit és esténként a prágai színházak előadásaiban gyönyörködtek. Képünkön a szövetkezeti dol­gozók egy csoportja nagy ér­deklődéssel szemléli meg a prá­gai Vár egyik ódon, festői ré­szét a Zlatá Uliékát. (ŐTK - Sároch felvétele.) Szakképzett vezetőket akarunk Sarkalatos fordulatot a mezőgazdaságban 1962. január 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom