Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-27 / 51. szám
Bratislava, 1962. június 27. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 51. szám. Aratási versenyfelhívás A Bodrogszerdahelyi Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezetben június 7-én megjelent egy villámújság, amely aratási munkaversenyre szólítja fel a tagságot. Talán kissé korainak tűnik, de nem az. A komplexbrigád traktorosai követelték, hogy minél előbb váljon köztudomásúvá ez a nemes vetélkedés, hisz az ország kenyeréről van szó. Blaskó János, a szövetkezet elnöke megbeszélte az ügyet Benedek Gyulával, a HNB titkárával, Balog Béla mechanizátorral, meg a többiekkel és így jelent meg az első villámújság az aratásról. De érdemes még előbbre tekinteni. Hogy dús kalász nőjjön a bodrogszerdahelyi határ televényes rónáin, már télen elvégezték a gabona fejtrágyázását. A munkaverseny egyéni és kollektív győztesei pénzvennék, mert „biztos ami bizfos“. (Kúti Sz. felv.) jutalmat kapnak. Az a ZM —330 és SKM —3 kombájnnal arató kombájnos, amelyik a heti tervét pontosan elvégezte és szemveszteség nélkül aratott, 150 korona pénzjutalmat kap, s minden terven felüli hektár után még 5 koronát. A rendrakóval és aratókötözővel történő pontos tervteljesítés után, 100 korona a jutalom s a további hektárok szintén 5 koronával növelik a prémiumot. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az arató kötözővel történő aratás a vízszabályozás következtében történt talajadottságok miatt indokolt. Tarlóhántásért 150 korona a jutalom. A csoportok versenyében az első díj 600, a második 400 korona. A villámújság azután a feltételeket is közli. Ilyen például a szalma teljes elszállítása és helyes raktározása. A bodrogszerdahelyi szövetkezetesek a járási versenybe is bekapcsolódtak. (Cs) A szocialista mezőgazdaságért Biztos, ami biztos Szőke András és Horváth Mihály, a Várkonyi Állami Gazdaság szerelői a megjavított kombájnt alaposan megvizsgálják mielőtt azt Z e v e Lászlótól, a Calovói Gépállomás mű. helymesterétől át-Értékes eszmecsere D. M. Moszkalenkóval Az elmúlt napokban hazánkba látogatott Dimitrij Mihajlovics Moszkalenko, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kísérleti fajtenyészetének vezető zootechnikusa. Nyitrán előadást tartott az Állattenyésztési Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Főiskola és az Állami Fajállattenyésztési Igazgatóság dolgozóinak. Beszélt T. D. Lyszenko akadémikus kísérleteinek eredményeiről, melyeket a tej zsírtartalmának emelése céljából végzett, a Keletfríz fajtájú tehenek Jersey fajta bikákkal történő keresztezésével. Ezek az eredmények bebizonyították az elméleti feltevéseket, miszerint az Fi-es generáció üszői az első borjazás után jelentékenyen magasabb zsírtartalmú tejet termelnek (3,2—3,4 %-ot felülmúlva átlag 5,1 — 5,2 %-osat). Ezenkívül sikerült elérni, hogy kisebb testsúlyú borjak jöjjenek világra, ami megkönnyíti az ellést. Az Fi generáció keresztezett állatai azért szerezték meg az említett két tulajdonságot, mert az igen bőven takarmányozott nehéz tehenek Jersey bikával történő fedeztetése után á növendékállat fejlődése a biológia Hazautazott Romániából a szovjet küldöttség A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége Hruscsov elvtárs vezetésével egyhetes látogatást tett a Román Népköztársaságban, majd hétfőn reggel visszautazott hazájába. A bukaresti repülőtéren a Román Népköztársaság vezető képviselői, Georghe Georghiu-Dej elvtárssal az élen, valamint a főváros dolgozói búcsúztatták a szovjet vendégeket. Dej elvtárs búcsúbeszédében a többi között hangsúlyozta, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség romániai látogatása mégjobban elmélyítette a két nép barátságát és együttműködését. Hruscsov elvtárs válaszában kijelentette, hogy a szovjet küldöttség felejthetetlen élményeket szerzett Romániában és azzal a szilárd meggyőződésével búcsúzik, hogy jó barátokat, a szocializmus ügyének hű harcosait ismerte meg. A szovjet párt- és kormányküldötsség romániai látogatása befejezése alkalmával közös szovjet —román közleményt írtak, alá, amelyben többi között megállapítják, hogy sikeresen fejlődnek a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok és hogy ezeket a jövőben még tovább kell fejleszteni. Külpolitikai kérdésekben mindkét fél a német békeszerződés mielőbbi megkötését és az általános és teljes leszerelés megoldását tartja a legfontosabb problémának. (CTK) Dicsérő szóval Szemerkélt az eső, de csak úgy, mintha nem nagy kedve lenne hozzá. Itt-ott lehetett látni, hogy a patak sebessodrú vizén jelgyűrűzött egy-egy csepp. Aztán dél felé szét szakadoztak a magasan szálló felhők; nem volt más dolguk. Valamirevaló vihar után szégyen csendes esöcskének lenni . .. Meg Vízkelet táján nem is olyan egyszerű a vizek dolga ... De az ilyennemű megállapításhoz csupán azután van jogom, hogy Kukucska Pál, a vizkeleti szövetkezet könyvelője elmeséli micsoda rettenetes vihar vonult végig a tájon az elmúlt vasárnap délutánján. Állt a víz a földeken, az utcán meg mint valami megáradt folyó szélt ében-hosszában hömpölygött. Kellett az eső, nagyon kellett, csak nem ilyen, . ami mindent elsodor. A vízkeleti szövetkezetben pedig volt mit sodornia. Már úgy gondolom, hogy némi kárt is okozóit a vetésekben, különösen a kapás növényeknek ártott egy kicsit — nem az eső, hanem a vihar. Az ápolási munkákat idejében elvégezték. A 92 hektáros cukorrépatáblát pedig már másodszor is bekapálták. Harmadszor pedig nem lehet, mert olyan dús a levélzete, hogy több kárt csinálnának benne, mint hasznot. Hasonló a helyzet a kukoricánál is. Összesen 275 hektáron termelnek ez évben. A kukorica ápolási munkáit Lapunk legközelebbi számában megkezdjük EMIL KADNÄR: című érdekfeszítö riportjának folytatásos közlését nagyrészben az egyetemesen gépesített csoport végzi. Sikerült az egész területen végrehajtani az ammóniákozást. A cukorrépát szin- , tén ammóniákozták. Főleg ennek köszönhető, hogy most olyan nagyszerűen díszlik. El kell mondani, hogy az egyetemesen gépesített csoport az ammóniákozáson, és a kukorica ápolási munkáin kívül nagyban hozzájárult a takarmányok időben való betakarításához is. Összegezésül el kell mondani, hogy a vízkeleti szövetkezetben a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerrel oldották meg a növényápolási munkákat. Jelenleg az. előttük lévő legfontosabb munkára fordítanak minden figyelmet. Természetesen ez a munka az aratás. A gépek már készen várják a gabona beérését. Szemerkélt az eső, de csak úgy, mintha nem nagy kedve lenne hozzá. Valamire való vihar -után nem nagy dicsőség csendes esőnek lenni. .. Meg Vízkelet táján nem is olyan egyszerű a vizek dolga...-gstörvényei szerint az apa testalkatát követve zajlik le. Azok a bikák, amelyeket az Fj generáció tehenei hoztak világra, anyjuktól mindkét fenti jótulajdonságot öröklik és átviszik utódaikra, ami számos gazdaságban lehetővé teszi a tejzsírtartalom emelését. Az előadás után kialakult eszmecsere lehetővé tette az ezzel kapcsolatos. valamint más kérdéseket érintő nézetek ismertetését és a tapasztalatok kölcsönös kicserélését. Ezek között szerepelt például a nagyhozamú fejőstehenek meddőségének problémája is, amelyre már szintén megoldást találnak Módot találtunk rá az eszmecsere befejeztével, hogy még egy kérdésre választ kapjunk. — Csehszlovákiában — mondotta D. M. Moszkalenko — eddig a fajállattenyésztés tökéletes megszervezése és a szarvasmarhaállomány tömegalapokra helyezett mesterséges megtermékenyítése terén végzett eredményes munka tetszett a legjobban — és szívélyes, kemény kézfogással vett búcsút. Kúti Szilárd Vajon ki mosolyog fényképezőgépünk lencséje előtt? A bagotai szövetkezet határában örökítettük meg arcképét. Traktorra ült, hogy segítsen a munkában. Mit sem sejtve jegyeztük le a nevét: Kecskés Ludmilla. Ismerősnek tűnt, de mégsem jöttünk rá, hogy kivel van dolgunk. — Ha nem ismernének, elárulhatom, hogy Vincent Tuzincin húga vagyok. Valósággal leesett az állunk. Ekkora szégyen! Hiszen lapunkban közöltük esküvői fényképét.. Foto: Bállá ; Becsület dolga Az aratás már valóban az ajtónkon kopog. A tűző napfényben napok kérdése, hogy a még zöldellő gabona aranyló tengerré sárguljon. De vajon megfelelően felkészültünk-e az aranyló gabonaszemek gyors és veszteség nélküli betakarítására? A járásokból és kerületekből érkező hírek nem mindig örvendetesek. Például csak a nyugat-szlovákiai kerületben 700 kombájn, 1400 cséplőgép és 1000 kévekötöző vár még javításra, s a többi kerület sem büszkélkedhet sokkal jobb eredménnyel. Ha az utolsó jelentés óta a helyzet valamivel javult is, mégis mennyi nagy teljesítményű segítőtárs hever még felkészületlenül! Pedig minden gépkezelő tudja, hogy csakis a jól kezelt, idejében és jól megjavított és rendesen olajozott gép nyújthat megfelelő teljesítményt. Ez évben minden kombájnra 120 hektár gabona betakarítása vár. Ez 28 hektárral több mint a tavalyi, és 65 hektárral több, mint az 1955-ben elért átlagos teljesítmény. A kombájnok teljesítménye főként tavaly emelkedett lényegesen (az előző év átlagának több mint a kétszeresére), mivel az elmúlt évben alkalmaztuk először nagyobb mértékben a gabona többmenetes aratását. Ennek az új aratási technológiának köszönhetjük, hogy megnövekedett nemcsak a kombájnok, hanem a rendrakóvá átalakított kévekötözők teljesítménye is (a tavalyi szlovákiai átlag gépenként 147 hektár volt), s így meggyorsult a gabona kaszálása. Tehát megnövekedett a gépek kihasználásának mértéke, s ezzel kapcsolatban csökkentek a gabona termelési költségei is. Annál nagyobb mulasztás, ha ezeket a nagy teljesítményű gépeket a kenyércsata idején tétlenségre kényszerítjük. A gépek átlagos teljesítményének állandó növekedése nemcsak azok teljesítőképessége, hanem a gépek kezelői szakképzettsége állandó növekedésének és a munka egyre jobb szervezésének az eredményei is. Bebizonyosodott, hogy amióta a gépek és a traktorosok a gépállomásokról a szövetkezetek kötelékébe mentek át, azóta jobban hozzájárulnak a termelés növeléséhez és a munkálatok gépesítéséhez. A gépállomások teljesítették feladatuk első részét. Megszerettették a földműveseinkkel a gépeket, megtanították őket azok kezelésére. Sokaknak a gépek eladását követő hónapokban úgy tűnt, hogy a gépállomások ezzel elvesztették addigi fontos feladatukat, s most jóformán gépek nélkül nem befolyásolhatják lényegesen a mezőgazdasági termelés fejlődését. A holicei gépállomás azonban bebizonyította, mennyire téves ez a felfogás. A gépállomások, amelyek azelőtt a gépek alkalmazásának úttörői és a kollektív gazdálkodás gondolatának terjesztői voltak, most az egyetemes gépesítés, a belterjes gazdálkodás, valamint az új technika és technológia alkalmazásának terjesztőivé váltak. Ma már Szlovákia csaknem minden földművese tudja, hogy a kétmenetes aratás — hála éppen a gépállomások dolgozói hatalmas szervező és tanító munkájának, — főként a dunaszerdahelyi járásban aratott döntő sikert. Ebben a járásban tavaly a gabonát csaknem az egész vetésterületről kizárólag gépekkel (kétmenetesen és egyenes kombájnaratással) takarították be. Hogyan sikerült ezt elérni? Ügy, hogy a gépállomás összes dolgozója az igazgatótól kezdve a könyvelőség dolgozóin át egészen a gépjavítókig a szövetkezetekben szervezett és terjesztette az új technológia gondolatát. A tanácsadói szolgálatot egy további tapasztalt dolgozóval erősítették meg és felmentették őket az addigi fölösleges statisztikai munkától. A könyvelők is találtak meguknak munkát a szövetkezetekben. Segítettek az aratási tervek és a költségvetés elkészítésében, számokkal bizonyították, mennyivel olcsóbb az új technológiával végzett aratás, stb. S kitűnt, hogy a gépállomás dolgozóinak együttes erőfeszítése nem volt hiábavaló: a dunaszerdahelyi járás parasztsága hazánkban a haladó aratási technológia élcsapatává vált. Az aratás már az ajtón kopog. Amit eddig az aratási tervek és az új technológiára való előkészületek terén elmulasztottunk, azt már teljes mértékben nem tudjuk behozni. De a helyzeten még sokat javíthatunk. A gépállomások dolgozói segítsenek a hiányzó gépalkatrészek pótlásában, az elkopott alkatrészek felújításában, s főként abban, hogy az üzemképes gépek munkájának jó szervezésével és azok szükség szerinti más járásokba és kerületekbe való áthelyezésével elérjük az egyes arató és cséplőgépekre előírt átlagos teljesítményt. Hiszen Tuzincin, Bízik és sok más kombájnos a kombájnra előirányzott 120 hektáros teljesítményt nevetségesen kevésnek véli, s ezért ez évben némelyikük 1000, sőt 1100 hektár gabona learatását vállalja. Annál inkább becsület kérdése, hogy minden kombájnos és traktoros teljesítse legalább a gépére előírt teljesítmény-minimumot. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA PÜ MKÖSD
