Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-20 / 49. szám
VI. ÉVFOLYAM • 13. SZÁM 1962. június 20. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAK M ELL E K L E í E A fehér' eiurlqlmú íakormnnyolc TARTÓSÍTÁSA . A zöldtakarmányok silózásának mezőgazdaságunkban egyre nagyobb a jelentősége, mert magas tápanyagértékükön és ízletességükön kívül nedvdús állapotukat is megőrzik. Ezenkívül a zöldtakarmányok silózása a takarmányalap jobb kihasználásához is hozzájárul. A fehérjedús zöldtakarmányok, valamint a nehezen silózható zöldtakarmányok tartósítása csak akkor járhat jó eredménnyel, ha a fűféléket, lucerna- és hereféléket, valamint a gabona-hüvelyes keverékeket vagy melasz hozzáadásával silózzuk, amivel megfelelő mennyiségű • cukrot juttatunk a silózott anyagba, vagy pedig ipari tartósító készítményeket, mint például a hálunk ismert Silosilt, esetleg egyéb vegyszereket alkalmazunk. Kutatóintézeteink ezért olyan tökéletes és ökonómiai szempontból megfelelő szerek előállításán dolgoznak, amelyek biztosítanák a kiváló minőségű szilázs elkészítését. Az utóbbi időben külföldön és nálunk is néhány kísérletet valósítottak meg a nátriumpiroszulfit használatával, amelynek más a hatása, mint a szerves és szervezetlen vegyületeknek, vagyis a savaknak. A nemkívánatos mikroflóra elnyomása a tartósítószer csírátlanítö (aszeptikus) tulajdonságain alanul, amely mérsékli a baktériumok tevékenységét a silózott anyagban, miközben azonban a tejsav erjedést nem szünteti meg teljesen. Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézetünk 1960-ban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal és a G. Dimitrov Vegyszerkészítő Üzem javaslatára kipróbálta a nátriumpiroszulfit hatását az igen nehezen. silózható zöldtakarmány félék tartósítására. A tarlóhere silózását közvetlenül a gyakorlatban, szokásos üzemi felételek között végeztük el. A Zvolenská Slatina-i szövetkezetben 650 mázsa silóanyagot raktunk le téglány alakú falazott silótérbe, a víglasi EFSZ-ben pedig 150 mázsát kör alakú silógödörbe. A nátriumpiroszulfitot nagyobb faedényben előre elkészített vizes oldat alakjában adagoltuk. Az oldatot úgy készítettük el, hogy 0,5 kg porszerű nátriumpiroszulfitot 2,5 liter vízben feloldottunk. Egy mázsa silóanyagra három liter oldatot számítottunk. A silózott anyag alsó rétegeit csökkentett mennyiségű, a középső rétegeket normális adagolású oldattal locsoltuk, míg a legfelső rétegekre ennél nagyobb mennyiségű oldatot használtunk. Egy mázsa silóanyagra tehát 0,5 % nátriumpiroszulfitot alkalmaztunk. Az anyag locsolásakor az oldat csípős szaga bántotta a dolgozók légzőszerveit és szemük nyálkahártyáját. Munkánkban teljes mértékben a helyes silózási technika elveihez igazodtunk. A silózás befejeztével az anyagot a szokásos módon 40 — 60 cm-nyi földréteggel takartuk be. A Zvolenská Slatina-i szövetkezetben a silógödröt öt hónap elteltével, vagyis az elmúlt esztendő márciusában nyitották fel. A földréteg és a pelyva alatt körülbelül 1 cm-nyire a szilázs penészes volt és a széleken, közvetlenül a felszín alatt mintegy 6 — 7 cm-es rétegben megfeketedett és elértéktelenedett a takarmány, nyilván nem szorítottuk ki belőle jól a levegőt. Különben a szilázs kitűnő illatú, olajfa-zöld színű és nedvdús volt, s csak helyenként, ahol valószínűleg jobban locsoltuk az anyagot, tartot-TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Páleník Stefan mérnök: A fehérjetartalmú takarmányok tartósítása ..............................................85 Pósa Gyula: Szárazságtűrő takarmánynövény a cirok ... 86 For tűnik Frantisek mérnök: A gabona betakarításának nagyüzemi technológiái.........................87 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Nagy László: Három új sertésfajta a Szovjetunióban . 87 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Dubnicky József: A szamóca (föidieper) szaporítása ... 88 ta meg eredeti állapotát. Vegyelemzéssel megállapítottuk, hogy 3,85 % tejsavat, 0. 37 °/o ecetsavat és 0,19 % vajsavat tartalmazott, a pH (savanyú kémhatás) értéke 4,7 volt. Skorpík pontozási módszere alapján mint kiváló sziiázst az 1. minőségi osztályba soroltuk. Feletetése folyamán a különböző rétegekből öt mintavételt eszközöltünk s ezek vegyelemzése is bebizonyította a szilázs kitűnő minőségét. Ellenőrzés végett a zvoleni Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet is felülvizsgálta a szilázs minőségét és vegyelemzésük eredménye megegyezett adatainkkal. A víglasi szövetkezetben hasonlóképpen öt hónap múlva nyitották fel a silógödröt. A földréteg alatt csak igen kevés elértéktelenedett sziiázst találtak, a gödör szélein pedig, valószínűleg a levegő behatolása következtében kb. 30 — 35 cm mélységig elértéktelenedett az anyag. A szilázs zöld színű volt, sárga árnyalattal. Az egyes rétegek kiszedésekor gyengén csípős szag volt érezhető. A silózott anyag ebben az,esetben is megőrizte eredeti állagát. Vegyelemzés alapján 3,50 % tejsavat, 0,76 °/o ecetsavat és 0,17 % vajsavat tartalmazott, pH- értéke 4,50 volt. Mint igen jó silótakarmányt a II. minőségi osztályba soroltuk. Intézetünk dolgozói rövidtartalmú kísérletek keretében szemmel tartották a szilázs etetésének hatását a Zvolenská Slatina-i szövetkezetben. A fejősteheneket 5 — 6 napon keresztül napi 10 kilós adagolással kezdték rászoktatni a szilázsra. Húsz nap alatt nem észleltek semmilyen rendellenességet az állatok egészségi állapotában. A tehenek rászoktak a takarmányra, étvágyuk kitűnő volt, a napi és darabonkénti adag elérte a 22 kilót, miközben a teheneket szénhidráttartalmú szilázzsal és szénával is etették. A víglasi szövetkezetben sem merültek fel nehézségek s az állatok étvágya hasonlóképpen igen jó volt. Itt a teheneket még silózott őszi keverékekkel is etették, s a napi és darabonkénti adag 9 — 12 kiló között mozgott. Szükséges azonban, hogy megállapítsuk a nátriumpiroszulfit adagolását kevésbé nehezen silózható takarmányok tartósításakor is, s hogy fiziológiai szempontból hosszabb ideig figyeljük a silótakarmány hatását az állatokra. Az elért eredmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a fentebb említett töménységben adagolt nátriumpiroszulfit igen jól tartósítja a nehezen silózható fehérjedús zöldtakarmányt és lehetővé teszi az erjesztési folyamatok helyes lezajlását. Páleník Stefan mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója A tartósítás céljából silózott takarmány félék vermeit három napnál tovább nem ajánlatos födetlenül hagyni, ami gyors betakarítást követel meg, ezért a gépesítés minden lehetőségét használjuk ki. (Kúti Sz., felv.)
