Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-13 / 47. szám
VI. ÉVFOLYAM • 12. SZÁM 1962. június 13. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Vezessük be a nagyüzemi technológiát Arassuk a repcét is kombájnnal Az őszirepce aratása küszöbön áll, ezért szükséges tudnunk, hogy az egyenletesen kifejlődött dús-növésű, sűrű és szövevényes őszi repce aratását ma már kombájnnal végezhetjük, az egyenetlen növésű, összefüggéstelen elágazású kultúrák betakarítását pedig többmenetes módszerrel. Az idei repcetermés általában jónak ígérkezik, — bár növényzetét helyenként megritkította a fagy — ezért főképpen az aratócséplőgépes betakarítási módszer ismertetésére szorítkozunk. Miért fontos az ösvény-nyitás Mielőtt a kombájn kisebb átalakítás után megkezdené a munkát, előkészítjük a repcetáblákat, mégpedig úgy, hogy a gépnek utat nyitunk. A sorok irányában haladva kibontjuk a még zöld becőjű összefonódó növényzetet és a repceszárakat törés nélkül kétoldalra hajlítjuk. Ezzel minden két-két nyitott ösvény között kúptetejű növényzetű parcella keletkezik. A magházak így 70 %ban árnyékba kerülnek és száradásuk, valamint a mag beérése egyenletesebb. Az egyes parcellák a növényzet sűrűsége szerint 1,30 — 1,90 méter szélesek lehetnek. Kaszálláskor a gép munkaszélessége két parcellára terjedhet ki. Ha egy munkaszélességre 3-4 m széles sávot választanánk, egyrészt nem lenne meg a jó árnyékoló hatás, másrészt pedig a leszakadt repce a szárterelő (motolla) nélkül nem tolódna magától a kombájn továbbító-csigája felé, mint a keskeny parcellák esetében. Idén kísérletképpen már az ösvény-nyitást is gépi eszköz igénybevételével végzik, amely módszer, ha teljes mértékben beválik, kétségtelenül gyorsan elterjed majd. Kombájn segítségével egyébként a repce teljes érésekor végezhetjük az aratást. Az eddigi tapasztalatok lapján a kézi ösvény-nyitás napi teljesítménynormája például 165 cm-es távolság esetében 0,32 hektár. Az S —4, az ACD — 343 és a 2m-330-as arató-cséplőgépek vezetőinek napi teljesítménynormáját, 2,40 hektárban szabták meg. Mit alakítsunk át az arató-cséplőgépen Mivel a repce magja apró és törékeny, növénye pedig eltérő a gabonaféléktől, a kombájnon bizonyos belső és külső szerkezeti átalakításokat kell elvégeznünk. A belső átalakításhoz tartozik a különböző nyílások leszűkítése, például a cséplődob födele körül. A magrepedés megakadályozása érdekében, szíjáthelyezéssel vagy szabályozással 500-ra csökkentjük a dob percenkénti fordut TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Kúti Szilárd: Vezessük be a nagyüzemi technológiát, arassuk a repcét is kombájnnal . 81 G o d a János mezőgazdasági mérnök: Takarmánykeverékek silózása ........ 82 Dr. Frideczky Ákos mezőgazdasági mérnök: Másodnövények termesztésének agrotechnikája .........................................82 ÁLLATTENYÉSZTÉS Péterfalvi László: Baromfitenyésztési teendők júniusban 83 GÉPESÍTÉS Kraviar Frantisek: A kukorica sorközi növényápolásának gépesítése.........................................84 latszámát és bővítjük a cséplőgép es a dobkosár közötti távolságot. A rostákat úgy rendezzük, hogy például az S — 4-es kombájn esetében a felső rostát jobban kinyitjuk, az alsót pedig egészen becsukjuk, és eszerint állítjuk be a szelelőt, úgyhogy a légáramlat a törekrostáról kifújja a becőt, de nem viszi ki a magot. A külső átalakítást, a növénykorona jó összefonódása esetén, az S —4-es kombájnon a léces szárterelő teljes leszerelésével, ZM —330-as arató-cséplőgép alkalmazásakor pedig a terelő tengelyének felemelésével és működésen kívül helyezésével végezzük el. Továbbá az elevátor garatja fölé egy vászon védőtakarót szerelünk, nehogy a mag visszaverődjön és széthulljon a tarlón. Az elevátor garatja alatti forgóujjas henger szélességében a kaszálószerkezet felső csavarjaira a mag kihullásának megakadályozása céljából egy 45 °-ban visszahajló puha fémlemezt erősítünk. Repceszalmából értékes építőanyag A cseh országrészekben működő halgazdaságok 1953-tól kezdve ezidáig a repceszalmából sajtolt és fémhuzallal összefogott Solomitnak nevezett 5 cm átmérőjű 160X200 cm magasságú építőlemezekből már számtalan kacsaólat építettek. A lemezgyártással foglalkozó üzemek zöme idén a nádon kívül a repceszalmát is fölhasználja a lemezkészítésre, mint nyersanyagot. Ezért a repceszalmát ne égessük el. hanem értékesítsük A repce kombájnos betakarítását külföldön is, például az NDK-ban, Lengyelországban és másutt, állandóan nagyobb területeken alkalmazzák. Hazánkban ezt az új módszert először 1956-ban egy 0,5 hektáros területen kísérletképpen alkalmaztuk, s e módszer gyors terjedésére jellemző, hogy 1959-ben már 6125 hektáron, 1960-ban pedig 17 600 hektáron végeztünk repceföldjeinken kombájnos aratást. Azóta ezen új módszer elterjedése hatalmas méretekben növekedett. Idén már az őszi repce vetésekor kell gondoskodnunk a következő aratás megkönnyítésére a sortávolság elrendezésével. Nagyon jól bevált a 7,5 cm távolságú ikersoros vetés, 37,5 cm-es sorközökkel, amelyek a sorközi művelésen kívül lehetővé teszik a kevésbé szétágazó szárképződést és biztosítják az egyenletes érést, valamint a bő termést. Kúti Szilárd A kétmenetes, vagy a közvetlen kombájnos repcearatást akkor kezdjük meg, amikor a becő még részben zöld, de a bennelevö magok nagyobb hányada már fekete. Ilyenkor a betakarítást 3 — 4 napon belül el kell végeznünk, egyébként a szempergés következtében nagy veszteséggel számolhatunk. (A szerző felvétele)
