Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-23 / 41. szám
A VIT-re készülünk!... • A legjobb együtteseinket és szólistáinkat küldjük el Helsinkibe • Hazánk küldöttsége 400 tagú lesz • Az Ifjúsági Alkotóverseny többszörös győztesei képviselik népművészetünket • Finnországba utazik a kassai „Carnica“ nevű népművészeti együttes is • A világ ifjúsága készül a helsinki Világifjúsági Találkozóra. Mint eddig, most is a világ ifjúságának színe-java találkozik Helsinkiben, hogy kifejezésre juttassa: a békés egymásmellett élés szószólója és követelője. A nyugati imperialista körökben nem nézik jó szemmel ezeket a találkozókat. Sok esetben akadályokat próbálnak gördíteni megrendezésük elé. A fiatalság azonban nem ismer akadályokat, főként nem olyanokat, amelyek szabadságában, jogos követelései érvényrejuttatásában akarják megakadályozni. táljainak megismerése. Szeretnének forró barátságot kötni minden ország fiataljaival, s fellépésükkel is bizonyítani azt. hogy szép, szabad hazánkban virágzik a kultúra, a népművészet. Ctibor Cítek, a CSISZ KB dolgozója Kép falumról Utam, ahogy az állomásra ér, Kitárulsz, s képed a szemembe fér. A dombalatti fehér házfalak A fák közül csak itt-ott látszanak. S csak színfoltok a kopott háztetők,- A legtöbbje már mohával benőtt. Az ős falak közt ám új is akad, Az alvégen egy új házsor szalad Hazánkat a VIT-en több művészeti együttes képviseli majd. A 400 tagú - küldöttség nagy része, 140 fiatal fiú és leány, e művészeti . csoportok tagja. • A múlt évben érte el fennállása óta legnagyobb sikerét .a prágai Zdének Nr-jedíy Együttest, amelynek tagjai főként a prágai ökonómiai Főiskola hallgatói közül kerülnek ki. Az együttes, amely minden évben aktívan részt vett az Ifjúsági Alkotóversenyben, a központ, forduló győztese lett. Az együttes a külföldi ifjúsági dalok bemutatása, műsorratüzése terén is az élen jár hazánkban. Emlékezzünk csak vissza a népszerűvé vált „Cuba si, yanquis no!“ című dalra. A Zdének Nejedly Együttes élén két fiatal zeneszerző, Véroslav Neumann és Miroslav Reichl áll. Reméljük, hogy ez az együttes, amely a CSISZ KB elismerő oklevelének is a tulajdonosa, jól szerepel majd a VIT-en. Népművészetünket elsősorban a „Carnica“ nevű együttes képviseli a fesztiválon. Lapunkban már a múlt évb^n foglalkoztunk ezzel az együttessel. Különösen a megalakulása érdekes. Tulajdonképpen a kassai iskolák pionír-tánccsoportjaiból tevődött össze, s mindmáig innen tölti fel sorait. Az együttesnek nagy érdeme, hogy szinte rendszeresen látogatja Kelet-Szlovákia szövetkezeteit. Ezért mindenütt szeretik és megbecsülik őket. Az együttes évenként részt vesz az Ifjúsági Alkotóversenyen s mindig nagy sikerrel, tartalmas ihűsorral szerepel. Bizonyára lázasan készülnek a nagy útra is. Mi felejthetetlen élményeket és sikeres fellépéseket kívánunk nekik. Tavaly kellemes meglepetésben részesített bennünket a bratislavai orvostanhallgatók együttese, a „Medik“ elnevezésű esztrád-csoport. Ez az együttes kizárólagosan a világ legjobb tánczenei alkotásait adja elő és mutatja be hazánkban. , A prágai Július Fucík Együttes mindig legjobb ifjúsági együtteseink közé tartozott. Főleg a fiúk táncegyüttese tűnik ki. A csoport legnagyobb érdeme, hógy mindig új kompozíciókkal lép a közönség elé. Ki ne ismerné - az ostravai TV adásaiból — az ostravai Bányászati Főiskola hallgatóinak cimbalmosait. A kilenc ostravai fiú három éve gyakorol rendszeresen. Többen közülük ez alatt az idő alatt tanultak meg hangszeren játszani. Megemlíthetjük, hogy az együttes hetente 8 — 10 órát gyakorol. Ők szintén több ízben vettek részt az ifjúsági Alkotóversenyen, egy ízben a központi fordulóban is első helyezést értek el. A felsorolt együttesek szorgalmasan készülnek a VIT-re. Vágyuk: sikeres szereplés és sok ország fia-Röviden Padányról Az utóbbi időben eredményes kulturális tevékenységet fejt ki a padányi CSISZ- és CSÉMADOK-szervezet. A színjátszócsoport nagy sikerrel mutatta be Egri Viktor „örök láng“ című színművét. Az otthon aratott siker után elhatározták, hogy a közeli falvakba is ellátogatnak. Nagy sikerrel mutatkoztak be Izsapon és Várkonyon. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy Bodó Árpád rendező és a szereplők valóban jó munkát végeztek. ifj. Lábady Imre (Padény) Arra, ahol a partját csobogva Sebes Szikince patakja mossa.- A te képed ez, kicsi Zalaba. Nősz már, s szebb vagy, mint voltál valaha. A hegy fölött, — szélén a határnak, A közös új istállói állnak. Es képed velük megszínesedik,- Fedelük, faluk oly szürke pedig. De zöld a mező, - miként a remény, S tükre csillan az emberek szemén, Kik piros vággyal tesznek-vesznek itt, S a bút mosollyal messze kergetik. Tavasz a könyvtárban... könyveket egymás között is kicserélik. Falunkban a könyv igaz barátokra talált. Az izsaiak szeretik a könyvet! Kurucz Nándorné (Izsa) Mindenki tudja, hogy a falusi embernek a télen jut legtöbb ideje olvasásra. Nos, a tavasz most már véglegesen megérkezett, a határban rengeteg a tennivaló; ilyenkor vajon ki látogatja Izsán a könyvtárat?- Igaz, hogy faluhelyen a tél folyamán olvasnak legtöbbet az emberek — válaszol kérdésünkre Kajtár József, a könyvtár vezetője -, ellenben most is gyakran ellátogatnak a könyvtárba. Hetenként két alkalommal cserélik ki Izsán a könyveket. Ilyenkor a látogatók szinte egymásnak adják a kilincset. A mezőgazdasági munkák idején úgy oldják meg a kérdést, hogy a pionírok viszik el a felnőtteknek is a könyveket. A könyvtár helyiségében hatalmas könyvespolcok. Nemrégen vásárolták. Nagy szükség volt már a polcokra, hiszen közel 2500 könyvet kell elhelyeznie a könyvtár vezetőjének. A szépirodalmi jellegű műveken kívül lexikonok, szótárak stb. is állanak az olvasók rendelkezésére.- Az elmúlt évben 203 olvasója volt a könyvtárnak — magyarázza Kajtár elvtárs. — Nem kevesebb mint 2266 könyvet kölcsönöztek ki. Természetesen az eredmény lehetne jobb is... Igaz, az eredmény lehetne jobb is. Ellenben hatalmas előrehaladást, ha úgy tetszik eredményt jelent ez a majd két és félezer kötet kölcsönzött könyv is. Tekintetve véve, hogy nemcsak a könyvtárból kölcsönzött könyveket olvassák, elégedettek lehetünk. Lakosságunk tíz százaléka tehát rendszeresen olvas. Leszámítva még azt is, hogy a kölcsönzött Valóban dicséretre méltó cselekedet — s itt ki kell emelnünk Bokony tanár érdemét ha az iskola padjaiban a diákokat a zene szeretetére tanítják. A másik előnye a dolognak az, hogy a diákok, kikerülve a szövetkezetekbe és állami gazdaságokba, hathatósan segíthetnek falvaink kulturális tevékenységében. A Nagykaposon végzett diákok tehát szakmai tudásuk mellett más hasznos tudnivalókkal is bővítik műveltségüket. Bizonyára hasznukra válik majd. ifj. Pócsik Balázs (Nagykapos) A CSISZ SZLKB Magyar Népművészeti Együttesének új műsorából közlünk ismét egy felvételt, amely a „Vasvári verbunkos és lippentős" egyik jelenetét örökíti meg. (Foto: ÍTK) A golyózás a gyermekek hagyományos tavaszi játéka. (Foto: Sluka) ö^uítumlis híreké ■ Változik a svédek nyelve. Két svéd nyelvész megállapította, hogy a jelenleg használatos nyelv oly gyökeresen átalakult, hogy az anyaországba hazalátogató emigránsok jóformán alig értik meg volt honfitársaikat. ■ Oslóban magyar iparművészeti kiállítás nyílt meg. ■ Petrov professzor, a leningrádi Iparművészeti Főiskola főigazgatóhelyettese előadást • tartott a budapesti Iparművészeti Főiskolán. ■ Boleslav Prus regényének, a Fáraónak megfilmesítésére készülnek Lengyelországban. Kosúti pünkösdi rózsák Harmincegy évvel ezelőtt. 1931. május 25-én csendőrtűz dördült el Kosúti főutcáján. A kapitalizmus barbár támadása az éhező és tüntető földmunkások ellen három halálos áldozatot követelt. Figyelmeztető és emlékeztető dátum ez a sötét múltra, főképp tanulság a mai nemzedék számára. Ünnepre készült a természet. A május kibontotta ezernyi szépségét. A mező felvette tarka virágokkal díszített köntösét. Orgonaillattól volt terhes a levegő. A virágos kertekben a pünkösdi rózsák nyitogatták szirmaikat. Kéjelegtek a pünkösdhétfői napsütésben. Talán sehol sincs ennyi piros rózsa, mint ebben a faluban. Lehet, már akkor azért sereglettek ide, hogy előre jósolják, itt valami történni fog. Mimóza lelkűkkel jelezni akarták ezt a napot, 1931. május 25-ét, amely később piros betűkkel íródott Kosát krónikájába. E nap emlékét minden évben felidézik a pünkösdi rózsák, amikor festenek szirmaik, az emberek, anyák, gyerekek szívén újra fájni kezd a seb, amely hosszú évek múltán sem hegedt be. Fájt és fájni fog az embertelenség. Nem lehet elfelejteni. Az ember kivetkőzött méltóságából, barbár lett, modern barbár. Civilizáció, tudomány, műveltség, mind az utca porába tipródott. Szégyen, gyalázat, hogy megtörténhetett, sikolt fel az iszony a szívekben. Hol volt az emberek lelkiismerete? Egy kis kertben is gazdagon bomlottak a pünkösdi rózsa szirmai. Thurzó Istvánná gyakran tocsolgalta őket. Hadd virítsanak, hisz férje anynyira szereti a virágot. Azon a reggelen is megöntözte a szomjas virágokat. Négy és féléves kislánykája is mellette tipegett. Folyton kérdésekkel ostromolta. — Anyu, anyuci, ugye apuka vesz ma nekem mézeskalács bábút? - kérdezte és szoknyájához nyomta kis arcocskáját. — Vesz kislányom, vesz — bíztatta az anya és megsimogatta a leányka kis, kócos fejét. A kislány boldogságtól sugárzó arccal nézte a pünkösdi rózsát. Bábú, mézeskalácsbábú, régi vágya. Sokat álmodozott róla. Milyen cifra lesz. Kisbölcsóben ringatja. Maga elé képzelte a mézeskalácsbábút. Nyílt a kiskapu. Fáradtan, porosán tért haza az apa. A kapát a kerítéshez támasztotta és ölbekapta a lánykát. Az hízelegve cirógatta apja arcát.- Apuci, veszel nekem mézeskalács bábút? — függött rajta kérdő tekintete.- Délebédre hazajövök. Addig várjál. A kislány örömmel fonta körül apja nyakát és csókolgatta napbarnította arcát. Az ölelkezés nem soká tartott.- Mennem kell - szólt feleségéhez és arca megkeményedett. Ünnepen is dolgozott, kora reggel óta, felesége helyett, mert az a két apró gyermektől nem sokat tehetett. A fiúcska 14 hónapos, a lányka négy és féléves. Most mégis frissen, ruganyos léptekkel tűnt el a kiskapun.- Megyek én is - szólt utána az asszony. A kislány kifutott a kiskapuba és apja után kiáltott:- Apu, ne feledd el a bábút. Az apa visszatekintett, majd tovább sietett. Az asszony kisvártatva a gyereket a szomszédba akarta vinni, hogy ő is mehessen a nagygyűlésre. Gyűlést tartottak a galántai járás földmunkásai az eredményesen befejeződött sztrájkról. Major István beszél majd az emberekhez. Ezek a gondolatok jártak az asszony fejében és félve urára gondolt.- Olyan furcsa volt ma István. Tán csak nem esik baja. Sok csendőr lézeng a faluban. Féltette párját, mint a legtöbb asszony, aki megérzi, ha valami veszély fenyegeti férjét. Gyorsan rendbeszedte magát.- Sietnem kell - mondta félhangosan, mert... Hirtelen fegyverek ropogása törte meg a csendet. Rémület dermesztette és markolta meg a szívét. Fejvesztetten rohant a főtér felé. A fegyverek még mindig szóltak. Emberek futottak szanaszét.- Ölik az embereket - kiabálta túl a zajt valaki.- Zsabka Sanyi halva fekszik - lihegte egy kétségbeesett asszony. Futtában félrelökött egy csendőrt és tovább rohant. A lőporfiisttöl alig lehetett látni. Egyszerre megtorpant.- Szent isten, a férjem'. - sikoltott fel. Tántorogva ért a vérző testhez. Párja vére már pirosra festette az út porát. Felültette, hogy el ne vérezzen, de a hátán is seb volt. A szurony átjárta. Nem lehetett megmenteni, hamarosan elvérzett. A tapadás vér átitatta zsebét is, ahol a pénzt tartotta a mézeskalácsbábúra. Az asszony dermedten ült férje fejét ölbefogva a porban. Meghalt a férje, Gyevát Jankó, meg Zsabka Sanyi is, a vőlegény, Három ember vére folyt a porban. Porban hevert az igazság. Fájdalomtól sajogtak a szivek. Nem értették mi történt. A csendőröknek nem volt okuk fegyverhasználatra, hisz a sztrájk befejeződött, Major István elvtárs, képviselő csak a sztrájk eredményéről akart beszélni a földmunkásokkal. De amikor szóra akart nyílni az ajka, villant a kard, és Major elvtárs is az út porába esett. Ezután dördült el a sortűz. Lőporfüsttöl szennyeződtek be a pünkösdi rózsák. Az orgonaillat is kesernyés lett. Megcsúfolták a májust. Thurzóék pünkösdi rózsái a két árva apukájának sírjára kerültek. Kora hajnalban harmat cseppeket könnyeztek és elhervadtak, mint az anya bánatában. BÁLLÁ JÓZSEF ■ Francoise Sagan, a divatos francia írónő bejelentette kiadójának, hogy orvosa négy hónapra eltiltotta minden szellemi munkától. „Nagyszerű — felelte Julliard, a kiadója —, akkor ez alatt megírhatja új regényét.“ ■ Weiner Leo, a másfél évvel ezelőt elhunyt nagy magyar zeneszerző síremlékét — Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását — avatták fel Budapesten a Kerepesi-temetőben. ■ A svájci Montreuxben megrendezett II. nemzetközi televíziófesztiválon a második díjat jelentő ezüst rózsát a Csehszlovák Televízió „Elveszett revű“ című szilveszteri programja nyerte meg. ■ Katalógus jelent meg Moszkvában azokról a könyvekről, folyóiratokról és újságokról, amelyeket Lenin használt. Lenin könyvtárában 8700 könyv és újság volt. ■ Alexej Arbuzov új drámáját ez év őszén mutatják be a moszkvai Majakovszkij Színházban. ■ Yves Montand és Vico Torriani, a két világhírű sanzonénekes nagyon sokat utazik. Montand most fejezte be amerikai turnéját és Japánba utazott müvészkörútra. Torriani az idén nyáron a Szovjetunióban vendégszerepei és a hatalmas országot keresztül-kasul bejárja. rcnxrrnc urr wnc> Egyszer hasznukra válik!... A nagykapos! Mezőgazdasági Műszaki Iskola hallgatói hasznosan töltik el a pihenés perceit. Az iskola diákjai szívesen foglalkoznak zenével is. Talán elegendő bizonyítékul szolgál erre az, hogy az iskola diákjai 24 tagú népi zenekart és 15 tagú tánczenekart szerveztek, amelynek élén BOKONY Ernő tanár és RUDAS Ferenc állanak. 1962. május 23.