Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-23 / 41. szám

Utóhang a Szabad Földműves Nagy Ankétjához

Legfőbb az ember

„Az igazságunkban Tanítsuk meg őket,

A haladás és élet együttjáró jóbarátok. Ha az élet elengedi a haladás kezét — vagy pedig a haladás szakadna el az élet lehetőségeitől — lelbillen az egyensúly — célját veszti az élet, jelentőségét a haladás. Az új, egyre jobb, tökéletesebb keresése is ezen jó barátságra támaszkodik. Ahol az életadta tudás vár, az életkövetelte szükségesség és célszerűség szabja az ütemet és az irányt. És ez a megállapítás teljes egészében vonatkozik a mezőgazdaságra is.

A letűnt társadalmi rend az egyén érdekét helyezte előnybe a köz érdekével szemben. Arra csak kevesen gondoltak, hogy tenni kellene valamit a közért, a sokak javára. Topogott az élet, bilincsbe volt verve a haladás.

Mai megváltozott életünkben új arcú emberekre van szükség. De az új gondolkodású ember nem születik, nem alakul át olyan könnyen, mint a termelés lehetőségeiben beállt körülmények-hozta gépesítés, a javak igazságos elosztása, és minden más, ami a szocializmust jelenti.

Nézzük csak mi a helyzet az egységes földművesszövetkezetekben nagy általánosságban. Többnyire idősebb tagok dolgoznak a közösben, akik az újtól félnek, mert azelőtt sokszor, nagyon sokszor becsapódtak. Becsapta őket az élet, a hivatalok, a szomszédok, az urak — és becsapta őket az is, akiben leginkább hittek, és bíztak — becsapta őket az isten, mert hiába ráncigálták őt lábánál fogva az égből, imádságaikkal — nem segített rajtuk. Nehezen tudtak tehát hinni abban, hogy az ember „Ember“ is lehet, és a rendszer lehet emberi. Hiszen szívük mélyén ott van a már most kifelé nem mutatott keserűség, ami akadályozza őket abban, hogy megértsék az enyém és miénk fogalmát — és csak nehezen tudnak beletörődni abba, hogy az, ami azelőtt az enyém volt, most már a miénk - és ami most a miénk, annak eredménye az „én“ javamat is szolgálja; tehát lényegében a „miénk“ most méginkább az „enyém“, mint azelőtt volt az „enyém“ az „én“ tulajdonom.

De gyerünk tovább. Sok fiatalt elriasztott a szövetkezetből a szülök vihart és veszedelmet jósló sopánkodása — és még azokat is riasztja talán, akik most ott vannak. A múltba nyúlik vissza minden szála annak,

híoö emberek kellenek,

hogy újak - másak legyenek’.“

ami jelenleg még gátolja a fejlődés ütemét. S éppen ezért itt látom a szükségét annak, hogy sokkal többet tegyünk az emberek, a tömegek gondolkodásának a megváltoztatása érdekében, mint amennyit mostanáig tettünk.

Szándékosan nem aprózom, hogy mit mikor és hogyan kell tenni a termelésben, hiszen a Szabad Földműves Nagy Ankétja éppen a mittel, hogyannal és a mikorral foglalkozott, — de szerintem éppen azzal foglalkoztunk nagyon keveset, hogy az embert megnyerjük a ránkváró feladatok harcosának, s így ezen a téren fennnálló hiányosság a legnagyobb fékező erő. Nem elég a gép, a jó mezőgazdász, a jó zootechnikus, ha a többi dolgozó nem teszi bele a szívét a munkába úgy, mint ahogy azt betette valamikor a kisparaszt csak, azért, hogy „neki“ több legyen. Érezni, tudni, hinni kell tehát az új irány embert szolgáló igazságát. És hogy ezt mindenki érezze, tudja, — föl kell használni a kultúra, a nevelés, a tanítás minden eszközét, színdarabok, előadások, népbeszélgetések, de legfőképpen a vezetőség példás szervezőképességét arra, hogy minél hamarabb, minél több új gondolkozású ember legyen szövetkezeteinkben. A vezetőség legyen példaadó az új eszmék, új életformák elfogadása és bevezetése terén a családi életben is. Igyekezzen szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.

Arról is beszélni kell nagyon sokat, hogy a szülők akarva-akaratlanul ne gátolják az iskola munkáját, hagyják gyermekeiket szabadon repülni új szárnyakon, és ne kössenek a szállni akaró fiatalok lábára hurkot, ami vissza-visszarántja őket. Ne akarják gyermekeiknek azt a rosszat, amin ők a múltban átmentek, amikor a múlt kőtáblákba vésett dogmáinak barlangjából napsugárra érve megijedtek a fénytől, és sokáig nem tudtak dönteni, hogy visszahúzódjanak-e a sötétségbe, vagy pedig beálljanak az új életet építők, hegyek napsugaras csúcsa felé hágó, dalolok vidám seregébe.

De foglalkozni kell a fiatalokkal is! Meg kell őket tanítani, becsülni azt ami van — hinni az új eszmékben, szeretni a munkát — és arra, hogy a másnak szerzett öröm a legnagyobb öröm, és

hogy amit tesznek, azt elsősorban is az Emberért tegyék — azért az Emberért is, aki majd utánunk következik. Mert erről van szó! Minden tervünk az Ember érdekében van: „Lenni vagy nem lenni“ alapján.

Meg kell tehát tanítanunk az embereket emberszeretetre, hogy a más öröme az ő öröme is legyen, és az ő bánata másoknak is fájjon. Az ő gyermekére ne nézzen máshogyan, mint a máséra — csak egyet lásson mindkettőben — amit tesz, értük teszi — s rajtuk keresztül a későbbi nemzedékért.

Ne féljünk azonban a bátor kritikától sem. Legyen a szövetkezetben is a fegyelem olyan, mint nemzetgazdaságunk más ágazataiban. Tanítsuk meg a szövetkezeti dolgozókat és nem utolsósorban a vezetőket is felelősnek lenni és felelősséget érezni a végzett munkáért.

Mindez talán elcsépelt szólamnak hangzik — de éppen az a baj, hogy csak sokat beszélünk minderről — és keveset tettünk. A helyi nemzeti bizottságok, népművelési otthonok, az EFSZ vezetősége (itt értem a kultúralap fölhasználásának helyes módját is) a tanítóság és tömegszervezetek már ma politikailag fejlett tagjain és vezetőin múlik, hogy mit fognak és hogyan fognak tenni ezen a téren a jövőben. Ne mástól várják a kezdeményezést — kezdjék el ők odaadóan és önállóan, összefogva — áldozatkészen, jó példával, fáradságot nem kímélve, mint a családját szerető szülő is mindent megtesz a gyermekeiért és azok jövőjéért, és senkinek nem nyújt be érte számlát, hogy „Fizess meg pajtás!“. Teszi önzetlenül, mert szereti gyermekeit — hisz bennük — jót akar nekik!

Ha sikerül ez a kérdés megoldása, megoldódik a kereseti lehetőség, életexisztencia. és még sok, más dolog is. Mert ha megváltozik, Emberré válik az ember — ha meggyőződésből hiszi a szocializmus, majd a kommunizmus igazát, akkor odaadóan dolgozik majd érte — leveti magáról a múlt kerékkötőit és feltartóztathatatlanul halad újabb győzelmek felé. NAGY OLIVÉR, Torna

Felhívás olvasóinkhoz, levelezőinkhez

Hiányosságok a Szabad Földműves terjesztése és kézbesítése körül

A Szabad Földműves falusi dolgozóink körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Azért beszélünk falusi dolgozókról, mert indulásától kezdve nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem még az ipari dolgozók is olvassák. Az utóbbi években többezerrel emelkedett a példányszáma, és a jövőben még nagyobb távlatok elé néz. Hiszen a szövetkezeti útra lépett földműveseknek a nagyüzemi termelés feladatai megvalósításához lényegesen több szaktudásra, olvasottságra van szükségük.

Levelezőink, olvasóink többször írnak szerkesztőségünkbe és értékelik az egyes riportokat, vagy más cikkeket, hogy milyen segítséget nyújtott munkájukban. Persze, a lap csak úgy tudja betölteni teljés egészében hivatását, ha minél több földműves olvassa. Amint már említettük, á lap eléggé terjed, de a terjesztésben olykor hiányosságok fordulnak elő.

Pontos névsort mellékeljenek a rendeléshez

Nagyon sok szövetkezet a kulturális alapból fizeti elő tagjai részére a Szabad Földművest. A kulturális alap ilyennemű felhasználását csak helyeselhetjük. Nagy hiba azonban, hogy a lap több szövetkezetben az irodából nem jut el a tagokhoz. A nagycsalomijai szövetkezetből levelet kaptunk, hogy nem járatják tovább tömeges megrendelés alapján a Szabad Földművest. A levél nyomán ellátogattunk három ipolymeriti szövetkezetbe, ahol szintén hasonló intézkedéseket akar tenni a szövetkezet vezetősége. Petényi Bertalan, a nagycsalomijai szövetkezet elnöke elmondotta, hogy semmi kifogásuk a lap ellen, de a postakézbesítő nem hajlandó széthordani. Ipolykeszin is ilyen problémákkal küzdenek. A három szövetkezet panasza nyomán ellátogattunk a nagykürtös! postahivatalba. A Postai Hírlapszolgálat vezetője meglepődött az eseten, és kijelentette, hogy a körzetükbe tartozó 34 községben a postakézbesitők széthordják a Szabad Földművest név szerint, és nem lehet kivétel a nagycsalomijai postahivatal sem. A három szövetkezet elnökével megegyeztünk, hogy a kézbesítőnek átnyújtják azoknak a szövetkezeti tagoknak a névsorát, akiknek járatni akarják a Szabad Földművest és ezzel megoldódik a probléma. Az eset azonban elgondolkoztató. Vajon más községekben is előfordul, hogy a postakézbesítők nem hordják ki a Szabad Földművest? Nem azért készül a lap, hogy a szövetkezeti irodákban porosodjon. Kérjük olvasóinkat és levelezőinket, hogyha hasonló esettel találkoznak, a szövetkezetek vezetőségével, a helyi nemzeti bizottsággal és a posta dolgozóival karöltve oldják meg a problémákat. Ha esetleg nehézségeik adódnának, értesítsék szerkesztőségünket.

Olvasóink miért kapják a vasárnapi számot hétfőn?

Országjárás közben gyakran halljuk, hogy az újságírók már ismét nem készítették el időben a lapot. Érdemes erről beszélni a nagy nyilvánosság előtt is. A Szabad Földműves vasárnapi számát csütörtökön zárjuk és pénteken délután három órakor már nyomjuk. Tehát semmi akadálya, hogy az újság egyes helyeken még szombaton, de legkésőbb vasárnap az olvasó kezébe jusson.- Sajnos, a postakézbesítő nem mindig tesz eleget feladatának. Ipolyvisken — bár közel van Bratislavához egy időben a vasárnapi számot hétfőn kapták meg. Amikor ,. az olvasók panaszát orvosoltuk, újra megkapták szombaton vagy vasárnap, de az utóbbi időben . ismét csak hétfőn kapják kézhez a lapot. Hasonló esettel találkozunk Hanván is (rimaszombati járás) és más községekben. Azokból a községekből, ahol nem tudják elintézni, hogy az újságot megkapják vasárnap, írják meg szerkesztőségünknek, hogy közösen megoldhassuk a problémát.

Ismeretes, hogy földműveseink a heti munka után vasárnap szeretnek olvasgatni. Tegyünk meg tehát mindent közös erővel, hogy a Szabad Földműves már szombaton, de legkésőbb vasárnap bekopogtasson minden olvasó ajtaján.

A SZERKESZTŐSÉG- - ’ ' v • H

Hagyománnyá vált már a Komáromi Mezőgazdasági Középiskola és az ipolysági testvériskola minden évben sorrakerülő sporttalálkozója. Ez évben május 11-én mérte össze erejét a két iskola sportoló ifjúsága Ipolyságon.

Hogy ki nyerte a találkozót? Ha a pontarányt nézzük, a komáromiak, de én azt mondom: a barátság győzött. Mert az ilyen találkozók lényege a kölcsönös megismerés, s a két iskola közötti baráti kapcsolat elmélyítése.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a labdarúgó-pályán vagy a 100 méteres síkfutásban, esetleg a gerelyvetésben a barátság kedvéért kölcsönösen udvariaskodnak, mondván: „Legyen tiétek az elsőség, hisz ti

vagytok a vendégek.“ Nem. A pályákon mindenhol nagy és heves küzdelem folyt a gólokért, pontokért, másodpercekért és a centiméterekért.

Mint már mondottam, az öszesített. pontszám a komáromiak győzelmét mutatja 63:50 arányban. Tehát az ipolysági mezőgazdasági iskola vereséget szenvedett, pedig a hazai környezet is nekik kedvezett.

Az egyes sportágakban a következő eredmények születtek: futballban az Ipolyságiak győztek 6:4 arányban. Röplabdában a fiúknál 3:0, a lányoknál 2:0, a komáromiak javára. Gránátdobásban Petrovics, a komáromi iskola hallgatója szerezte meg az elsőséget. Második és harmadik helyezett az ipolysági Balcsi és Drenkó

Az ipolyságiak győztes labdarúgó-csapata

• A magdeburgi vízilabda tornán magyar siker született, amikor is a magyar csapat veretlenül lett első 8 ponttal. Második Románia 6 ponttal, harmadik NDK 1 ponttal, negyedik Svédország 1 ponttal és ötödik Csehszlovákia 1 ponttal.

• A Los Angeles-i atlétikai versenyen az amerikai OERTER 61,10 méterre javította a diszkoszvetés világcsúcsát. A súlylökésben az ugyancsak amerikai LONG állított jel 20,08 méterrel új világrekordot.

• A brazil labdarúgók babonásak. A jó játék mellett is mindent megtesznek azért, hogy ezúttal is sikeresen szerepeljen csapatuk: repülőgépüket ugyanaz a pilóta vezeti majd, aki négy évvel ezelőtt svédországi VB-re vitte az együttest s a brazil csapat vezetője Carvalho Pinto ugyanazt a ruhát viseli majd, mint 1958-ban Svédországban.

• A KK második fordulójában a csehszlovák csapatok szerepeltek a legjobban. A Slovan Bratislava ChZJD- Budapesti Honvéd 2:1, Spartak Hradec Králové-Ferencváros 1:0, Bánik Ostrava-Partizán Belgrád 1:1, Spartak Trnava-Vojvodina 0:0.

S PO RTH ÍREK

lett. Petrovics eredménye 77,70 méter. Egyébként ő nyerte a magasugrást és a súlylökést is. Magasugrásban 156 cm, súlylökésben 10,09 métert ért el. Ezek alapján ő bízó-' nyúlt a legjobbnak az ipolysági Drenkó előtt, aki a gerelyvetést és a távugrást nyerte. Száz méteren is komáromi győzelem született. Rácz 11,8 másodperccel győzte le az ipolysági Páti Nagy Sándort. Az 1000 méteres síkfutásban ketten álltak rajthoz. A hazai Szabó Pál és a komáromi Kiss párharcából a komáromi fiú került ki győztesen. Az asztali teniszben körmérkőzés formájában bonyolították le a küzdelmeket, s 10:6 arányban nyertek a komáromiak.

A két iskola tanári kara sakkban mérte össze erejét, s az ipolyságiak megérdemelten nyertek 2:1 arányban.

Mindkét iskola diákjai nagy akarással küzdöttek iskolájuk győzelméért, s mindannyian tudásuk legjavát adták. A komáromiak szép győzelemmel tértek haza Ipolyságról.

Nagy küzdelem a röplabdapályán

A visszavágón remélhetőleg még nagyobb küzdelmeknek lehetnek tanúi a lelkes szurkolók. — gs —

Öröm, barátság, küzdelem

Felhívás

A szőlőtermesztés célkitűzései hazánkban csak akkor válnak valóra, ha szakmailag képzett emberek kezében lesz a szőlőtermesztés irányítása.

A szakmai képesítés megszerezhető a karvai Mezőgazdasági Mesteriskola szőlészeti-növénytermesztési szakán. Tájékoztatásul közöljük a következőket:

1. A tanulmányi idő 2 év.

2. A tanítás nyelve magyar.

3. Főbb tantárgyak: szőlészet, borászat, növénytermesztés, gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés, növényvédelem.

4. A tanulmányi idő alatt' az EFSZ- tagók javadalmazása:

a) nősek havi 700.— korona és minden ellátatlan családtagra

60.- korona; '

b) nőtlenek havi 500.— korona.

5. Az állami gazdaságok .kiküldöttei:

a) nősek havi 500.— koronát a feleség után és 100.— koronát minden ellátatlan gyermek után. Azonkívül családi pótlékot is kapnak. Továbbá jár nekik egyszeri ruhakoptatási díj 600 korona összegben, valamint ingyenes étkezés;

b) a nőtlenek havi 100.— korona stipendiumot kapnak. Ugyancsak joguk van az egyszeri ruhakoptatási díjra és az ingyenes étkezésre is.

6. Családi látogatás: az iskola havonta. egyszeri hazamenetel útif költségeit megtéríti a tanulóknak!

7. Tankönyveket, írószereket a tanulók ingyen kapnak.

8. Jelentkezni lehet minden 17—45 év közötti személynek, akit az állami gazdaság, vagy az EFSZ kiküld.

9. Bővebb tájékozást az iskola igazgatósága nyújt.

Kravany nad Dunajom, okr. Komárno, telefon: 9.

Kiadja a MezO-, Erd«. Sa Vtzgazdaségl Minisztérium • Mezőgazdasági Kladívállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Path« Károly - Szerkesztésig és ktadőhlvatal: Bratislava. Suvorovové 16. — Telefon: főszerkesztő SIS 58. szerkesztőség 301 00. — Telefonközpont: 543 91. 511 10, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese. 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632. aglt-prop. osztály 639 szakmelléklet 519 - Nyomja a Polygrafické zävody, n. p., Bratislava, ul. Februérového vltazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hlrlapszolgálat előfizetést felvesz

minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hlrlapszolgálat m sajtőkivits II osztály - Praha Jindflsská ul. 14. Intézi, - Előfizetési díj évente 58.40 Kos.

K-19*21131