Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-23 / 41. szám

Utóhang a Szabad Földműves Nagy Ankétjához Legfőbb az ember „Az igazságunkban Tanítsuk meg őket, A haladás és élet együttjáró jó­barátok. Ha az élet elengedi a haladás kezét — vagy pedig a haladás sza­kadna el az élet lehetőségeitől — lelbillen az egyensúly — célját veszti az élet, jelentőségét a haladás. Az új, egyre jobb, tökéletesebb keresése is ezen jó barátságra támaszkodik. Ahol az életadta tudás vár, az életköve­telte szükségesség és célszerűség szabja az ütemet és az irányt. És ez a megállapítás teljes egészében vo­natkozik a mezőgazdaságra is. A letűnt társadalmi rend az egyén érdekét helyezte előnybe a köz ér­dekével szemben. Arra csak kevesen gondoltak, hogy tenni kellene valamit a közért, a sokak javára. Topogott az élet, bilincsbe volt verve a hala­dás. Mai megváltozott életünkben új arcú emberekre van szükség. De az új gondolkodású ember nem születik, nem alakul át olyan könnyen, mint a termelés lehetőségeiben beállt kö­­rülmények-hozta gépesítés, a javak igazságos elosztása, és minden más, ami a szocializmust jelenti. Nézzük csak mi a helyzet az egy­séges földművesszövetkezetekben nagy általánosságban. Többnyire idősebb tagok dolgoznak a közösben, akik az újtól félnek, mert azelőtt sokszor, nagyon sokszor becsapódtak. Becsapta őket az élet, a hivatalok, a szomszédok, az urak — és becsapta őket az is, akiben leginkább hittek, és bíztak — becsapta őket az isten, mert hiába ráncigálták őt lábánál fogva az égből, imádságaikkal — nem segített rajtuk. Nehezen tudtak tehát hinni abban, hogy az ember „Ember“ is lehet, és a rendszer lehet emberi. Hiszen szívük mélyén ott van a már most kifelé nem mutatott keserűség, ami akadályozza őket ab­ban, hogy megértsék az enyém és miénk fogalmát — és csak nehezen tudnak beletörődni abba, hogy az, ami azelőtt az enyém volt, most már a miénk - és ami most a miénk, annak eredménye az „én“ javamat is szolgálja; tehát lényegében a „miénk“ most méginkább az „enyém“, mint azelőtt volt az „enyém“ az „én“ tu­lajdonom. De gyerünk tovább. Sok fiatalt elriasztott a szövetkezetből a szülök vihart és veszedelmet jósló sopán­­kodása — és még azokat is riasztja talán, akik most ott vannak. A múlt­ba nyúlik vissza minden szála annak, híoö emberek kellenek, hogy újak - másak legyenek’.“ ami jelenleg még gátolja a fejlődés ütemét. S éppen ezért itt látom a szükségét annak, hogy sokkal többet tegyünk az emberek, a tömegek gon­dolkodásának a megváltoztatása ér­dekében, mint amennyit mostanáig tettünk. Szándékosan nem aprózom, hogy mit mikor és hogyan kell tenni a termelésben, hiszen a Szabad Föld­műves Nagy Ankétja éppen a mittel, hogyannal és a mikorral foglalkozott, — de szerintem éppen azzal foglal­koztunk nagyon keveset, hogy az em­bert megnyerjük a ránkváró felada­tok harcosának, s így ezen a téren fennnálló hiányosság a legnagyobb fékező erő. Nem elég a gép, a jó mezőgazdász, a jó zootechnikus, ha a többi dolgozó nem teszi bele a szí­vét a munkába úgy, mint ahogy azt betette valamikor a kisparaszt csak, azért, hogy „neki“ több legyen. Érezni, tudni, hinni kell tehát az új irány embert szolgáló igazságát. És hogy ezt mindenki érezze, tudja, — föl kell használni a kultúra, a neve­lés, a tanítás minden eszközét, színdarabok, előadások, népbeszélge­tések, de legfőképpen a vezetőség példás szervezőképességét arra, hogy minél hamarabb, minél több új gon­­dolkozású ember legyen szövetkeze­teinkben. A vezetőség legyen példa­adó az új eszmék, új életformák el­fogadása és bevezetése terén a csa­ládi életben is. Igyekezzen szocia­lista módon élni, dolgozni és gondol­kodni. Arról is beszélni kell nagyon sokat, hogy a szülők akarva-akaratlanul ne gátolják az iskola munkáját, hagyják gyermekeiket szabadon repülni új szárnyakon, és ne kössenek a szállni akaró fiatalok lábára hurkot, ami vissza-visszarántja őket. Ne akarják gyermekeiknek azt a rosszat, amin ők a múltban átmentek, amikor a múlt kőtáblákba vésett dogmáinak barlangjából napsugárra érve meg­ijedtek a fénytől, és sokáig nem tud­tak dönteni, hogy visszahúzódjanak-e a sötétségbe, vagy pedig beálljanak az új életet építők, hegyek napsuga­ras csúcsa felé hágó, dalolok vidám seregébe. De foglalkozni kell a fiatalokkal is! Meg kell őket tanítani, becsülni azt ami van — hinni az új eszmékben, szeretni a munkát — és arra, hogy a másnak szerzett öröm a legnagyobb öröm, és hogy amit tesznek, azt elsősorban is az Emberért tegyék — azért az Emberért is, aki majd utánunk kö­vetkezik. Mert erről van szó! Minden tervünk az Ember érdekében van: „Lenni vagy nem lenni“ alapján. Meg kell tehát tanítanunk az em­bereket emberszeretetre, hogy a más öröme az ő öröme is legyen, és az ő bánata másoknak is fájjon. Az ő gyermekére ne nézzen máshogyan, mint a máséra — csak egyet lásson mindkettőben — amit tesz, értük teszi — s rajtuk keresztül a későbbi nemzedékért. Ne féljünk azonban a bátor kriti­kától sem. Legyen a szövetkezetben is a fegyelem olyan, mint nemzetgaz­daságunk más ágazataiban. Tanítsuk meg a szövetkezeti dolgozókat és nem utolsósorban a vezetőket is fe­lelősnek lenni és felelősséget érezni a végzett munkáért. Mindez talán elcsépelt szólamnak hangzik — de éppen az a baj, hogy csak sokat beszélünk minderről — és keveset tettünk. A helyi nemzeti bizottságok, népművelési otthonok, az EFSZ vezetősége (itt értem a kul­túralap fölhasználásának helyes mód­ját is) a tanítóság és tömegszerve­zetek már ma politikailag fejlett tagjain és vezetőin múlik, hogy mit fognak és hogyan fognak tenni ezen a téren a jövőben. Ne mástól várják a kezdeményezést — kezdjék el ők odaadóan és önállóan, összefogva — áldozatkészen, jó példával, fáradsá­got nem kímélve, mint a családját szerető szülő is mindent megtesz a gyermekeiért és azok jövőjéért, és senkinek nem nyújt be érte számlát, hogy „Fizess meg pajtás!“. Teszi önzetlenül, mert szereti gyermekeit — hisz bennük — jót akar nekik! Ha sikerül ez a kérdés megoldása, megoldódik a kereseti lehetőség, életexisztencia. és még sok, más do­log is. Mert ha megváltozik, Emberré válik az ember — ha meggyőződés­ből hiszi a szocializmus, majd a kom­munizmus igazát, akkor odaadóan dolgozik majd érte — leveti magáról a múlt kerékkötőit és feltartóztat­hatatlanul halad újabb győzelmek felé. NAGY OLIVÉR, Torna Felhívás olvasóinkhoz, levelezőinkhez Hiányosságok a Szabad Földműves terjesztése és kézbesítése körül A Szabad Földműves falusi dol­gozóink körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Azért be­szélünk falusi dolgozókról, mert indulásától kezdve nemcsak a szö­vetkezeti tagok, hanem még az ipari dolgozók is olvassák. Az utóbbi években többezerrel emel­kedett a példányszáma, és a jö­vőben még nagyobb távlatok elé néz. Hiszen a szövetkezeti útra lépett földműveseknek a nagyüze­mi termelés feladatai megvalósí­tásához lényegesen több szaktu­dásra, olvasottságra van szüksé­gük. Levelezőink, olvasóink többször írnak szerkesztőségünkbe és ér­tékelik az egyes riportokat, vagy más cikkeket, hogy milyen segít­séget nyújtott munkájukban. Persze, a lap csak úgy tudja be­tölteni teljés egészében hivatását, ha minél több földműves olvassa. Amint már említettük, á lap elég­gé terjed, de a terjesztésben oly­kor hiányosságok fordulnak elő. Pontos névsort mellékeljenek a rendeléshez Nagyon sok szövetkezet a kul­turális alapból fizeti elő tagjai részére a Szabad Földművest. A kulturális alap ilyennemű felhasz­nálását csak helyeselhetjük. Nagy hiba azonban, hogy a lap több szövetkezetben az irodából nem jut el a tagokhoz. A nagycsalomi­­jai szövetkezetből levelet kaptunk, hogy nem járatják tovább töme­ges megrendelés alapján a Szabad Földművest. A levél nyomán ellá­togattunk három ipolymeriti szö­vetkezetbe, ahol szintén hasonló intézkedéseket akar tenni a szö­vetkezet vezetősége. Petényi Ber­talan, a nagycsalomijai szövetke­zet elnöke elmondotta, hogy sem­mi kifogásuk a lap ellen, de a postakézbesítő nem hajlandó szét­hordani. Ipolykeszin is ilyen prob­lémákkal küzdenek. A három szö­vetkezet panasza nyomán elláto­gattunk a nagykürtös! postahiva­talba. A Postai Hírlapszolgálat vezetője meglepődött az eseten, és kijelentette, hogy a körzetükbe tartozó 34 községben a postakéz­­besitők széthordják a Szabad Földművest név szerint, és nem lehet kivétel a nagycsalomijai postahivatal sem. A három szö­vetkezet elnökével megegyeztünk, hogy a kézbesítőnek átnyújtják azoknak a szövetkezeti tagoknak a névsorát, akiknek járatni akar­ják a Szabad Földművest és ez­zel megoldódik a probléma. Az eset azonban elgondolkoztató. Va­jon más községekben is előfordul, hogy a postakézbesítők nem hord­ják ki a Szabad Földművest? Nem azért készül a lap, hogy a szövetkezeti irodákban porosod­jon. Kérjük olvasóinkat és levele­zőinket, hogyha hasonló esettel találkoznak, a szövetkezetek ve­zetőségével, a helyi nemzeti bi­zottsággal és a posta dolgozóival karöltve oldják meg a problémá­kat. Ha esetleg nehézségeik adód­nának, értesítsék szerkesztősé­günket. Olvasóink miért kapják a vasárnapi számot hétfőn? Országjárás közben gyakran halljuk, hogy az újságírók már ismét nem készítették el időben a lapot. Érdemes erről beszélni a nagy nyilvánosság előtt is. A Sza­bad Földműves vasárnapi számát csütörtökön zárjuk és pénteken délután három órakor már nyom­juk. Tehát semmi akadálya, hogy az újság egyes helyeken még szombaton, de legkésőbb vasárnap az olvasó kezébe jusson.- Sajnos, a postakézbesítő nem mindig tesz eleget feladatának. Ipolyvisken — bár közel van Bratislavához egy időben a vasárnapi számot hétfőn kapták meg. Amikor ,. az olvasók panaszát orvosoltuk, újra megkapták szombaton vagy vasár­nap, de az utóbbi időben . ismét csak hétfőn kapják kézhez a la­pot. Hasonló esettel találkozunk Hanván is (rimaszombati járás) és más községekben. Azokból a községekből, ahol nem tudják el­intézni, hogy az újságot megkap­ják vasárnap, írják meg szerkesz­tőségünknek, hogy közösen meg­oldhassuk a problémát. Ismeretes, hogy földműveseink a heti munka után vasárnap sze­retnek olvasgatni. Tegyünk meg tehát mindent közös erővel, hogy a Szabad Földműves már szomba­ton, de legkésőbb vasárnap be­kopogtasson minden olvasó ajta­ján. A SZERKESZTŐSÉG- - ’ ' v • H Hagyománnyá vált már a Komáro­mi Mezőgazdasági Középiskola és az ipolysági testvériskola minden évben sorrakerülő sporttalálkozója. Ez év­ben május 11-én mérte össze erejét a két iskola sportoló ifjúsága Ipoly­ságon. Hogy ki nyerte a találkozót? Ha a pontarányt nézzük, a komáromiak, de én azt mondom: a barátság győ­zött. Mert az ilyen találkozók lé­nyege a kölcsönös megismerés, s a két iskola közötti baráti kapcsolat elmélyítése. Persze ez nem jelenti azt, hogy a labdarúgó-pályán vagy a 100 mé­teres síkfutásban, esetleg a gerely­vetésben a barátság kedvéért kölcsö­nösen udvariaskodnak, mondván: „Legyen tiétek az elsőség, hisz ti vagytok a vendégek.“ Nem. A pá­lyákon mindenhol nagy és heves küzdelem folyt a gólokért, pontokért, másodpercekért és a centimétere­kért. Mint már mondottam, az öszesített. pontszám a komáromiak győzelmét mutatja 63:50 arányban. Tehát az ipolysági mezőgazdasági iskola ve­reséget szenvedett, pedig a hazai környezet is nekik kedvezett. Az egyes sportágakban a következő eredmények születtek: futballban az Ipolyságiak győztek 6:4 arányban. Röplabdában a fiúknál 3:0, a lányok­nál 2:0, a komáromiak javára. Grá­nátdobásban Petrovics, a komáromi iskola hallgatója szerezte meg az elsőséget. Második és harmadik he­lyezett az ipolysági Balcsi és Drenkó Az ipolyságiak győztes labdarúgó-csapata • A magdeburgi vízilabda tornán magyar siker született, amikor is a magyar csapat veretlenül lett első 8 ponttal. Második Románia 6 pont­tal, harmadik NDK 1 ponttal, negyedik Svédország 1 ponttal és ötödik Csehszlovákia 1 ponttal. • A Los Angeles-i atlétikai versenyen az amerikai OERTER 61,10 mé­terre javította a diszkoszvetés világcsúcsát. A súlylökésben az ugyan­csak amerikai LONG állított jel 20,08 méterrel új világrekordot. • A brazil labdarúgók babonásak. A jó játék mellett is mindent meg­tesznek azért, hogy ezúttal is sikeresen szerepeljen csapatuk: repülőgé­püket ugyanaz a pilóta vezeti majd, aki négy évvel ezelőtt svédországi VB-re vitte az együttest s a brazil csapat vezetője Carvalho Pinto ugyanazt a ruhát viseli majd, mint 1958-ban Svédországban. • A KK második fordulójában a csehszlovák csapatok szerepeltek a legjobban. A Slovan Bratislava ChZJD- Budapesti Honvéd 2:1, Spartak Hra­­dec Králové-Ferencváros 1:0, Bánik Ostrava-Partizán Belgrád 1:1, Spar­tak Trnava-Vojvodina 0:0. S PO RTH ÍREK lett. Petrovics eredménye 77,70 mé­ter. Egyébként ő nyerte a magas­ugrást és a súlylökést is. Magas­ugrásban 156 cm, súlylökésben 10,09 métert ért el. Ezek alapján ő bízó-' nyúlt a legjobbnak az ipolysági Drenkó előtt, aki a gerelyvetést és a távugrást nyerte. Száz méteren is komáromi győzelem született. Rácz 11,8 másodperccel győzte le az ipoly­sági Páti Nagy Sándort. Az 1000 méteres síkfutásban ketten álltak rajthoz. A hazai Szabó Pál és a ko­máromi Kiss párharcából a komáromi fiú került ki győztesen. Az asztali teniszben körmérkőzés formájában bonyolították le a küzdelmeket, s 10:6 arányban nyertek a komáro­miak. A két iskola tanári kara sakkban mérte össze erejét, s az ipolyságiak megérdemelten nyertek 2:1 arányban. Mindkét iskola diákjai nagy aka­rással küzdöttek iskolájuk győzelmé­ért, s mindannyian tudásuk legjavát adták. A komáromiak szép győzelem­mel tértek haza Ipolyságról. Nagy küzdelem a röplabda­­pályán A visszavágón remélhetőleg még nagyobb küzdelmeknek lehetnek ta­núi a lelkes szurkolók. — gs — Öröm, barátság, küzdelem Felhívás A szőlőtermesztés célkitűzései ha­zánkban csak akkor válnak valóra, ha szakmailag képzett emberek kezében lesz a szőlőtermesztés irányítása. A szakmai képesítés megszerezhető a karvai Mezőgazdasági Mesteriskola szőlészeti-növénytermesztési szakán. Tájékoztatásul közöljük a követke­zőket: 1. A tanulmányi idő 2 év. 2. A tanítás nyelve magyar. 3. Főbb tantárgyak: szőlészet, borá­szat, növénytermesztés, gyümölcs­­termesztés, zöldségtermesztés, nö­vényvédelem. 4. A tanulmányi idő alatt' az EFSZ- tagók javadalmazása: a) nősek havi 700.— korona és minden ellátatlan családtagra 60.- korona; ' b) nőtlenek havi 500.— korona. 5. Az állami gazdaságok .kiküldöttei: a) nősek havi 500.— koronát a fe­leség után és 100.— koronát minden ellátatlan gyermek után. Azonkívül családi pótlékot is kapnak. Továbbá jár nekik egyszeri ruhakoptatási díj 600 korona összegben, valamint in­gyenes étkezés; b) a nőtlenek havi 100.— korona stipendiumot kapnak. Ugyan­csak joguk van az egyszeri ruhakoptatási díjra és az ingye­nes étkezésre is. 6. Családi látogatás: az iskola ha­vonta. egyszeri hazamenetel útif költségeit megtéríti a tanulóknak! 7. Tankönyveket, írószereket a tanu­lók ingyen kapnak. 8. Jelentkezni lehet minden 17—45 év közötti személynek, akit az állami gazdaság, vagy az EFSZ kiküld. 9. Bővebb tájékozást az iskola igaz­gatósága nyújt. Kravany nad Dunajom, okr. Komárno, telefon: 9. Kiadja a MezO-, Erd«. Sa Vtzgazdaségl Minisztérium • Mezőgazdasági Kladívállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Path« Károly - Szerkesztésig és ktadőhlvatal: Bratislava. Suvorovové 16. — Telefon: főszerkesztő SIS 58. szerkesztőség 301 00. — Telefonközpont: 543 91. 511 10, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese. 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632. aglt-prop. osztály 639 szakmelléklet 519 - Nyomja a Polygrafické zävody, n. p., Bratislava, ul. Februérového vltazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hlrlapszolgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hlrlapszolgálat m sajtőkivits II osztály - Praha Jindflsská ul. 14. Intézi, - Előfizetési díj évente 58.40 Kos. K-19*21131

Next

/
Oldalképek
Tartalom