Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-20 / 40. szám
A vörös zászló tulajdonosai évről évre belterjesebben gazdálkodnak A henclovi szövetkezet (prerovi járás) 1956-ban 52 szorgalmas földműves kezdeményezésére alakult meg. Már megalakulásának első évében rájöttek arra, hogy a „pausál“ (egyenlösdi) jutalmazás nem segíti elő a termelékenység fokozását, azért az év második felétől rátértek a teljesítmény utáni jutalmazásra. Ezzel javult a munkaerkölcs, s mindenki megkapta munkaegységenként a megérdemelt 20 koronát. A község többi egyéni gazdálkodói látva a szövetkezetesek eredményeit, 1958-ban szám szerint 63-an beléptek a közösbe. 1960-ban pedig a 20 koronához még 2 korona prémiumot is osztottak munkaegységenként. Ez volt az az év, amikor a szövetkezet a kiváló gazdálkodásért a legmagasabb kitüntetésben részesült, megkapta a munkaérdemrendet. Pénzügyi tervüket a tervezett 2 469 000- rel szemben 2 713 000 koronára teljesítették. A szép eredmények titka: a prémium A növénytermesztés minden tekintetben túlteljesítette a tervet. Ez jő állattenyésztés kialakítását tette lehetővé. A gazdag takarmányalap révén magas termelékenységet értek el. Tehenenként 3065 liter tejet termeltek ki. Egy tojótól 187 tojást nyertek. Közellátási célokra 1150 liter tejet, 174 kg marhahúst, 134 kg sertéshúst és 394 darab tojást adtak el hektáronként. Ez azt bizonyítja, hogy már 1961-ben teljesítették a magasabb színvonalhoz szükséges előfeltételeket, a pénzügyi, a termelési, valamint az eladási terveket. — Tavaly nagy esőzések voltak errefelé - jegyzi meg Eduard Nemeik elvtárs, az elnökhelyettes (az elnök főiskolán tanul), - de megbirkóztunk a munkákkal, alig volt valami veszteségünk. Különben ez meglátszik pénzügyi tervünk teljesítésén is. A tervezett 2 667 000 koronát 620 000 koronával túlszárnyaltuk. A jó munkát jutalmazni kell! Meg is jutalmazták a termelésben kimagasló eredményeket elért dolgozókat. 190 000 korona prémiumot osztottak ki köztük. De hát ■ volt miből. így aztán nem véletlen, hogy a munkaérdemrend és a járási versenyzászló mellé odaítélték nekik a minisztérium vörös zászlaját is. A szilárd munkadíjazás útján Az 1962-es esztendő újabb eredményekkel kezdődött. Rátértek a jutalmazás haladóbb módjára, a szilárd munkadíjazásra. Egy munkanorma pénzértékét 20 koronában állapították meg. A pénzügyi terv több mint 3 millió korona nyersbevétellel számol. Ebből az első negyedévre 557 000 koronát terveztek, s 600 00 korona bevételt könyveltek el. Marhahúsból 24, sertéshúsból pedig 35 mázsát adtak el terven felül. Az évi tervben gondoltak a premizálásra is. E célra 70 000 koronát irányoztak elő, azonban ez az összeg a terv teljesítéséhez mérten még emelkedhet. A tavasz itt is késve érkezett, de az egyetemesen gépesített csoport tagjai helytálltak. A vetést egy nappal előbb, 4 nap alatt befejezték, amiért 1500 korona különprémiumban részesültek. Nagyszerű asszonyok Valahonnan énekfoszlányokat hoz a Hana-síkság szele. Az elnökhelyettes mosolyog. Az ének irányába vesszük útunkat. A női munkacsoport tagjai egy pajta mélyén burgonyát válogatnak. — Hány nőtagja van a szövetkezetnek? — fordulok az elnökhelyetteshez. De mire választ adna, máris nyelvel egy tűzről pattant menyecske. — Tudja, itt mi vagyunk többségben. Nem lehet ám nélkülünk dönteni! — Igazad van, Bohumila — kacag jóízűen a többi asszony. Bohumila Kozáková a növénytermesztési munkacsoport vezetője szólt most a gyengébb nem képviseletében. Aztán megtudtuk, hogy a 115 szövetkezeti tagból 66 a nő. így aztán valóban övék a gyeplő, de vele a munka nagy része is. Érdekes, hogy az állattenyésztésben mindenütt megtalálhatók az aszszonyok. Talán azért van az, hogy amerre csak ellátsz, mindenütt példás rend, tisztaság uralkodik. Az istállók körül nem gyűjtik csomóba a trágyát, hanem egyenesen a mezei trágyatelepre szállítják. A trágyára különben is nagy gondot fordítanak. Feltűnt, hogy szokatlanul vastagon almoznak. — Mire jó ez a vastag almozás? — kérdem az egyik gondozót? — Mire lenne? Trágyának. Nálunk minden talpalatnyi föld istállótrágyát kap, amikor eljön annak ideje. — Bizonyára jó hasznát veszik a trágyalének is, különösen a cukorrépa sorközi trágyázásánál. — Idén 60 hektáron termelünk cukorrépát, azonban nem alkalmazzuk a sorközi trágyalevezést, mivel talajaink természetszerűleg nitrogéngazdagok — jegyzi meg Vladimír Kratochvíl, a gépesített csoport vezetője. — Volt idő, amikor trágyaleveztünk, azonban az elkövetkező évben ezen a területen nagyon megdőlt a termés, s ebből nagy károk származtak. Mit kezdenek a trágyalével? A mezei trágyatelepekre hordják ki, ezzel kiváló minőségű szervestrágyát nyernek. Így aztán a növénytermesztésben kimagasló eredményeket érnek el, mert a trágya minőséga az almozástól s a takarmányozástól függ. Ebben a szövetkezetben takarmányban sincs hiány. Lucernát, lóherét, silókukoricát, répaszeletet etetnek az állatokkal. A szántó 18 °/o-án lucernát és herét termelnek. Óriási pajta állja utunkat. A falakba nagyteljesítményű ventillátorokat szereltek. Itt szárítják a szálastakarmány 20 °/o-át hideglevegős módszerrel, a többit szárítóállványokon. Majd az összes takarmányt e pajtában raktározzák el. Ezzel értékes, tápdús szénafélét nyernek. Ez a titka annak, hogy az első negyedévben tehenenként 8,05 literes napi tejátlagot értek el. A tehénállományt jó fajtajelleggel bíró és magashozamú elődöktől válogatják össze. A szarvasmarhatenyészetben már évekkel ezelőtt megszüntették a gümőkórt. Állandó hegyi legelőn tartanak 70 — 80 tenyészüszőt. Innen válogatják össze a tehénállomány magvát. Nem tűrik meg a kishozamú teheneket a tenyészetben. Ha mégis akad ilyen, meghizlalják és átadják a közellátásnak. A szemestakarmányokból náluk is hiány van. A sertések fő takarmányát a silókukorica, a répaszelet, párolt burgonya, valamint lucernaliszt képezi. Darát csak éppen a nevéért egy csipetnyit adagolnak, de nyugodtan el is hagyhatnák, mert az említett takarmányokban amúgy is van elegendő tápanyag. A baromfitelepen Itt 6 munkaerő dolgozik. Négyen a tojásrészlegen, ketten pedig a keltetőben. A keltetőben Ladislav Gunter és felesége végzi el a teendőket. Elsősorban saját célra és a környező szövetkezetek számára keltetik a csibéket. A keltetőt ugyancsak maguk látják el tojással. Saját B tenyészetük számára külön, csakis a nagyteljesítményű egyedektől válogatják össze a tojást. Jelenleg 1245 tyúk képezi a törzsiek, amelyekbe 80 cm átmérőjű villanymelegítőket szereltek be, miáltal teljesen kiküszöbölték az elhullást. A csibék télen egyenletes melegben vannak, s a gondos kezelés, jó takarmányozás révén rohamosan fejlődnek. A szövetkezet vezetősége előirányozta, hogy a baromfitenyésztést továbbfejleszti. A pár kilométerre fekvő járási székhely számos gyárában többezer munkás dolgozik; tehát kell a tojás és a baromfihús. A körültekintő üzemszervezés révén az 1961-es évhez viszonyítva ez évben 2,5 °/o*kal emelkedik a nyerstermelés, ,ami hektáronként 2905 korona többletet tesz majd ki. A piaci termelés ugyanakkor a múlt évihez viszonyítva 1,2 °/o-kal emelkedik, vagyis hektáronként 8801-ről 9950 koronára. * * * Az emberek Henclovban is ugyanolyanok mint nálunk, de meg kell mondanom őszintén, hogy jobban, ésszerűbben gazdálkodnak. Ennek az a rejtélye, hogy magukkal szemben is nagyon igényesek. Papírral, ceruzával a kezükben gazdálkodnak. Vetésforgó, pontos takarmányozás, jó trágyázás, kiváló állatállomány, ez az alap. Mindez nem jött csak úgy, magától. Lelkiismeretes munkára, jó üzemszervezésre volt szükség, míg idáig jutottak. Nem hiába lettek a munkaérdemrend és a vörös zászló tulajdonosai. Hoksza István A baromfitelep dolgozói alapos megfontolás után elhatározták, hogy versenyre kelnek a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő cím elnyeréséért Ludmila Kratochvílová irányításával, akit a vezetőség egyben a farm vezetésével is megbízott. Nagyon igényes, komoly feladatot tűztek maguk elé. Arra kötelezték magukat, hogy 190 tojást érnek el egy-egy tojótól. A gondozók közül ketten végeztek mezőgazdasági szakiskolát. Kratochvílová mesteriskolát, és a 17 éves Jarka Zábranská tanonciskolát a baromfitenyésztési szakon. A kollektíva tagjai szeretik Jarkát. Hogyne szeretnék, hiszen, amikor az iskola elvégzése után a szövetkezetbe került, ő volt a kezdeményezője annak, hogy a baromfitelepen vezessék be a két műszakot. Azóta az egyik csoport 5-13-ig, a másik 11 — 19 óráig teljesít szolgálatot. A szilárd díjazás eredménye Egyre több szövetkezet tér át a szilárd jutalmazásra a lévai járásban. A lekériek is áttértek erre a formára. A módszer bevezetésében nem is csalatkoztak; a szövetkezetben havonta megkeresik átlagosan az 1200 koronát, és az idénymunkák alatt a 2000 koronát is. Azóta, hogy a szövetkezet áttért az új jutalmazási módra, minden téren javult a termelés. Legjobban megmutatkozik ez az állattenyésztésben, ahol eddig hiányok mutatkoztak. A változást legjobban az bizonyítja, hogy a szarvasmarhatenyésztésben felszámolták a Új házak épülnek Sok fiatal szakembert rettent vissza a lakáskérdés attól, hogy valamelyik szövetkezetben dolgozzék, mert csak olyan házat kaphatnak vagy kapnak, ahova már senki sem hajlandó beköltözni. Egyes szövetkezetek megpróbálták a kérdést valahogy megoldani. A naszvadi EFSZ saját költségére hozatott rendbe egy félig befejezett házat az állatorvos részére. Ezek a szükségmegoldások azonban egészében nem változtatnak a helyzeten. Egyetlen szövetkezetnek sincs meg az anyagi feltétele nagyobb építkezés megkezdéséhez és nincs építőanyagfeleslegük sem. Ahol legnagyobb a szükség, ott van a legközelebb a segítség. Pártunk XI. kongresszusa a népgazdaság egyik TBC-t s ma már tiszta, egészséges tenyészetük van. Javult a munkaerkölcs a sertéshizlaldában is. A napi súlygyarapodás az 50 kg-os sertéseknél 45 — 50 dkg, a 110 kg-osaknál 70 — 90 deka. Mivel a jelenlegi hizlalda nem elégíti ki a modern technológia követelményeit, ezért a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy felépíti az AV/500-as típusú modern hizlaldát, amelyben felhasználhatják a technika és a technológia minden új és haladó módszerét. Tóth Károly (Léva) feladatául tűzte ki a lakáskérdés megoldását. A határozatot tettek követték. Az elmúlt évben megkezdődött a szövetkezetekben a lakásépítés állami segítséggel. A komáromi járásban 1961-ben 16 lakásegység került tető alá, és ez évben a szövetkezeti lakások száma 46-tal szaporodik. Aki Naszvadon, Gellén, Nádszegen vagy Perbetén jár, a falu legszebb helyén láthatja a modern, egyemeletes lakásokat. Ezek a lakások képezik az új, kialakuló falvak magvát. Hozzájárulnak az új lakáskultúra meghonosodásához, és egyben előőrsei annak a folyamatnak, amely megszünteti a falu és a város közti különbséget. A község díszei lesznek, ezért szinte magától értetődő, hogy a legszebb helyen kell felépülniök. ögyallán mégis egy .eldugott tanyát (Kovácsmajort) boldogítanak az első házak, amely a falutól három kilométerre van. Bátorkeszin a falu szélére akarták építeni az első emeletes lakóházat. Mikor a házhelyet a járás által összehívott bizottság egy magángazda üres telkére hagyta jóvá, sem a helyi nemzeti bizottság képviselői, sem a szövetkezet vezetősége nem egyezett bele. A Komáromi EFSZ vezetősége pedig kijelentette, hogy ha a házat nem építik fel Harcsáspusztán, (ahová őszszel <js tavasszal járni is alig lehet), akkor nekik ilyen lakások nem is kellenek. Persze máshol megértőbbek a vezetők. Imelyen és Naszvadon elfogadták a bizottság javaslatát, s kijelentették, hogy ugyan máshova tervezték a házat, de a kijelölt helynél jobbat nem is találhattak volna. Bár nehézségek vannak az anyagellátásban, az első lakások még ez év nyarán elkészülnek. Kemény József (Ögyalla) Kétszázezerrel többet állományt. Minden tojóról külön nyilvántartást vezetnek, és figyelik hozamát. A csibenevelést mindig a tél folyamán kezdik. Erre a célra nagyszerű és olcsó deszkabódékat építet-Jarka nagyon szereti az állatokat, szereti a szakmáját. Példaképül állíthatjuk fiataljaink elé. Jő munkájáért nagy kitüntetésben részesül. A járásból egyedül őt jelölték a Világifjúsági Találkozóra Finnországba, ahol arról akar beszélni, hogy milyen lehetőségek vannak minálunk a fiatalok előtt. A XII. kongresszus tiszteletére A szövetkezet célul tűzte ki, hogy az ötéves tervből rájuk háruló feladatokat négy év alatt teljesíti. Erre olyan belterjes növénytermesztést állítanak be, hogy a kenyérgabona és az ipari növények termesztése mellett ütőképes takarmányalapot létesítsenek, miáltal ez évben lehetővé válik tehenenként 3080, hektáronként 1415 liter tej kitermelése, 100 tehéntől 90 borjú elválasztása, a hízómarháknál 0,70 kg-os napi súlygyarapodás elprése, hektáronként 132 kg marhahús kitermelése, továbbá a sertéseknél napi 0,50 kg darabonkénti súlygyarapodás, anyánként 16 malac elválasztása, egy hektárra 153 kg sertéshús kitermelése, a tojástermelésben 180 tojás elérése tojónként, hektáronként pedig 706 tojás kitermelése. A széleskörű munkaverseny révén lehetővé válik, hogy a szövetkezet eladási tervét túlteljesítse. Tejből 24 840 literrel, tojásból 50 00Ó darabbal, húsból pedig 55 mázsával adnak többet terven felül. Megalakulása óta élenjár a kissallői szövetkezet. Tagsága szorgalmas. A jó dologszervezés, valamint a kifogástalan munkafegyelem, a közösségi szellem évente mind gyümölcsözőbbé válik. Olyannyira, hogy elért sikereikre felfigyelnek nemcsak a járási, de a felsőbb szervek is. Fényes bizonyíték: az első negyedév eredményessége. Például tejből 62 963 litert adtak el; így a mezőgazdasági terület minden hektárjára 132 liter tej jut. Ez azt jelenti, hogy a negyedévi tejtermelési tervüket 102,3 °/o-ra teljesítették. Tojásból a szántó hektáraként eladtak 130 darabot, amely összesen 62136 tojást tesz ki. Húsból a mezőgazdasági terület hektáraként összesen 47 kilót termeltek, amely együttvéve 222,65 mázsa. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárulnak a szövetkezeti tagok kötelezettségvállalásai is. A tehéngondozók, mint Vezekényi István, Roskó András, Kovács István, Belicky János, Angyelík István, Psenica József és István 3150 liter tej évi kitermelésére vállalkoztak, egy-egy tehéntől. Tatár Gyula, Kószák János és Bese András gondozók meg azt vállalták, hogy a hízó- és növendékmarháknál 85 dekás átlagsúlygyarapodást érnek el. Borbély András és Iván András sertésgondozók pedig 48 dekás napi súlyszaporulat elérését tűzték maguk elé, átlagosan, s így egész évben 670 mázsa sertéshúst adnak el a közellátás részére. A növénytermesztők gabonából 35 mázsás hektárhozamot akarnak elérni; szemeskukoricáből 50, cukorrépából pedig 500 mázsát. CSISZ szervezet fogja össze a szövetkezet fiataljait, akik mind a munkahelyükön, mindpedig kulturális téren példát mutatnak. A kertészetben, valamint a dohányban dolgozó CSISZ- tagok versenyeznek a Szocialista munkabrigád megtisztelő címért. A kertészetben dolgozók vállalták, hogy egy hektáron'kitermelnek 280 q zöldpaprikát, 360 q paradicsomot, 300 q salátauborkát és 145 q hagymát. A dohányosok pedig 17 q hektárhozamot akarnak elérni dohányból. A szövetkezeti tagok vállalt kötelezettségeinek összértéke nagyon közel jár a 200 ezer koronához. Ezt az összeget azonban szeretnék túlhaladni, Tóth Károly (Léva) Tavasztól őszig a határban T bogarász-kapirgál a baromfi (Foto: NKI) 1962. május 20.
