Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-16 / 39. szám

1 HZ EGYETEMES GÉPESÍTÉSRŐL

Egyeseknek nem megy a fejébe

A sertéshústermeléshez nagyban hozzájárul az új technológia. A hároméves ipolykeszi szövetkezet máris önetetéses hizlaldát épít, hogy több húst termelhessen. Nemsokára az építkezést befejezik. -b-A kassai járásban az egyetemesen gépesített csoportok fogalma még nem egységes. Ez érthető is, hiszen az elmúlt években ilyen csoportjaink nem voltak s ha voltak is, munkabeosztásukról, szervezeti fölépítésükről, eredményeikről keveset írtunk.

Tagadhatatlan, hogy nálunk az elmúlt évek során alkalmaztunk bizonyos munkálatoknál új módszereket. Tavaly bevezettük a takarmány mesterséges, hideg levegős szárítását, a Tornai Állami Gazdaságban, valamint a bodollói és a perényi szövetkezetekben. Nagyon jó eredményeket értünk el a kétmenetes aratásnál is, de nem okozott különösebb nehézséget a hárommenetes aratás sem, amelyet ugyancsak jó eredménnyel alkalmaztak a Tornai Állami Gazdaságban. Most azonban egyre többet hallunk és olvasunk az egyetemesen gépesített csoportokról.

Ezeknek a szervezése egyre több munkát ad nálunk is. Sajnos, nem mindenütt fogják fel megfelelően az egyetemesen gépesített csoportok jelentőségét. Egyesek olyan hangot hallatnak, hogy ezek után a kézi munkaerőkre és a fogatokra nem lesz szükség, minden munkálatot a gépeknek kell majd elvégezniük. Az ellentmondás azonban rögtön felmerül, mert egyelőre még nem állunk ott, hogy szövetkezeteinkben minden munkát az egyetemesen gépesített csoportokra, illetve brigádokra hárítsunk.

Nálunk egyeseknek nem megy a fejükbe, hogy az egyetemesen gépesített csoportok, illetve brigádok nem különálló részei hanem szoros tartozékai a termelésnek. Arra hivatottak, hogy a gépek jobb kihasználásával előbbre vigyék a termelést, s csökkentsék a termelési költségeket, miáltal munkaerő szabadul föl a nemzetgazdaság más ágazatai számára.

Most pedig lássuk csak, hogyan értelmezik az új munkaszervezést a Tornai Állami Gazdaságban és mit tesznek az évi feladatok megvalósítása érdekében. Ennek a gazdaságnak a szántóterülete 2517 hektár. Ez a gazdaság járásunkban a legbátrabban lép az új útra, az új technológia és technika bevezetésére. Idén a munkálatokat a növénytermesztésben egyetemesen gépesített csoportokkal végzik, úgy, hogy ezekhez a csoportokhoz szükségszerűen gyalogerőket is beosztanak. Vagyis a gépek viszik a főszerepet, de nem mellőzik a kézi munkát sem. Nem kevesebb, mint 7 csoportja van a gazdaságnak, ezek közül 2 a tornai, egyegy a somodi, hetényi és mecenzéfi és 2 a buzitai gazdaságban. Minden növényre és ezen belül minden parcellára tervet dolgoztak ki, ahol feltüntették az elvégzendő munkálatok sorrendjét.

Állami gazdaságról lévén szó, a helyzet annyival könnyebb, hogy itt nem szükséges az önelszámolási egységekről beszélni, hiszen a fizetések az állami normák szerint vannak megállapítva. Ennek ellenére minden növénynél és parcellánál tudják előre azt, mennyi gépi erőre, mennyi gyatogerőre, mennyi munkaidőre s menynyi üzemanyagra lesz szükség ahhoz, hogy a kitűzött termelési feladatokat idejében és jól elvégezzék. Például a buzitai gazdaságban egy 46 hektáros táblán tavaszi árpát termeszt az egyik egyetemesen gépesített csoport. A terv szerint hektáronként 25 mázsás hozamot kell elérniük, s így ki kell termelniük 1150 mázsa árpát, valamint 1150 mázsa szalmát. A normák átszámítása után a terv teljesítése esetében 1 mázsa árpa kitermeléséhez 22 perc gépi erő, 56,5 perc gyalogerő szükséges. Az öászes termelési költségek egy mázsa árpa kitermelésénél, beleértve a vetőmagot, a műtrágyát, a díjazást és az üzemanyagokat, 28,60 koronát tesz ki, amelyből a munkadíjazás 7,41 korona. Ha már az említett számokat egy hektár területre alkalmazzuk, akkor egy hektár megműveléséhez 9,3 óra gépi erő és 25,5 óra kézi erő szükséges. Az egy hektárra eső termelési költségek 716 koronát, ebből a díjazási költségek 185 koronát tesznek ki.

Ha az említett csoport a kitűzött termelési feladatokat teljesítette, úgy munkájuk jó eredményt hozott létre. Ahhoz, hogy anyagilag is érdekeltek legyenek a dolgozók, a hektárhozam 100 — 120 %-ra való túlteljesítése esetén, a csoport a kitermelt többletnek 15 %-át kapja meg pénzre átszámítva. 120 %-on felüli eredményeknél pedig annak 20 %-át. Ezeket a prémiumokat azután a csoportvezető a tagok közt úgy osztja el, milyen mértékben járultak hozzá a termelési terv túlteljesítéséhez.

Ezenkívül a jó minőségű munka agrotechnikai határidőben történő elvégzése után a csoport 15 %-os prémiumot kap az előre meghatározott jutalmazási alapból, azzal a feltétellel, hogy a prémium kifizetésénél a díjazási alapot csak 6 %-ig meríthetik ki a termelési- és pénzügyi terv arányában. A traktorosok és kombájnosok az üzemanyaggal történő jó gazdálkodás folytán minden megtakarított liter nyersolajért 20 %-os prémiumot kapnak. Hasonlóan 20 %-ot kapnak abból a megtakarítási összegből is, amelyet a traktorok és egyéb gépek jó karbantartásával érnek el.

Ilyen terv készítése révén a traktorosok és a többi munkaerők anyagilag is érdekeltek a termelésben. Amint látjuk, a Tornai Állami Gazdaság ebben az évben ilyen módon indult el. Tornán, ahol a gépek kerültek előtérbe, jól megoldódott az új munkaszervezés. Ezen az úton a többi állami gazdaság is elindulhatna.

Iván Sándor (Kassa)

• A szántó közel 40 %-án. Az

1870 hektáros tallósi szövetkezet a szántóterületének csaknem a negyven százalékán termeszt szemes- és silókukoricát. Ez a rendkívül nagy kiterjedésű vetésterület — 720 hektár — már be van vetve; a földben lévő mag csupán esőre vár. (plá)

Repülőgépeink segítenek a tavaszi munkában

Kora tavasztól, amikor a földre még rá sem lehetett lépni, alacsonyan szálló repülőgépek keringnek a széles rónák felett. Utánuk, mint sűrű köd, ereszkedik földre a műtrágya, szépen, egyenletesen. Azóta mindennap megjelennek az Agrolet repülői a kéklő horizonton, hogy segítsék a szántóvetőket a tavaszi munkában. Hogy munkájukról közelebbi felvilágosítást nyerjünk, felkerestük Szalay István régi levelezőnket, a Kelet-Szlovákiai Mezőgazdasági Repülőszolgálat vezetőjét.

— Jelenleg hét gépünk szórja a különböző fajta műtrágyát szövetkezeteink és állami gazdaságaink

földjeire. A Brigadír L 60-as kis gépünk 6 őrá repülési idő alatt 3 vagon műtrágyát juttat a talajra. Az A N 2 jelzésű gépeinknek pedig 4 — 5 vagon a teljesítményük ugyanennyi idő alatt. És ami a legfontosabb, jó munkát végeznek. Egyenletesen és a kijelölt helyre szórják a műtrágyát.

— Ezután milyen feladatok várnak repülőinkre?

— Május közepétől meg kezdjük a szőlő permetezését kuprikollal és bordóilével, majd a cukorrépa permetezése következik, levéltetű ellen. Burgonyaföldeken pedig a kolorádóbogár irtása vár reánk. Május vége felé a középszlovákiai kerületben segítünk az erdők permetezésében néhány géppel. Ezután folytatjuk a szőlő további permetezését és a cukorrépát permetezzük a cerkoszpórás levélfoltosság ellen.

— Milyen az érdeklődés repülőgépeink iránt?

— Évről, évre nagyobb. Egyre több gazdaság veszi igénybe. Az idén például a szinai, pólyáni, leleszi és a nádasdi szövetkezet dicsérte legjobban munkánkat. A szomotori, királyhelmeci, bárcai és a szobránci állami gazdaság pedig minden évben rendszeresen kéri az Agrolet segítségét. Szerintük az új módszerek alkalmazásában, mint például a gabona nitrifikálásának megfelelő műtrágyázásánál a repülőgép nélkülözhetetlen. A gép eljuttatja a műtrágyát hóra, sárra, szárbaszökő növényre, anélkül, hogy talajban, növényben kárt tenne. Különösen a meredek fekvésű és sűrű sorokban telepített szőlőkben tesznek igen jó szolgálatot.- Eszerint a gépi munka ott is lehetővé vált, ahol az ember gyalogszerrel sem képes?

— Teljesen így van.

Sőt az is a célunk, hogy ahol se ló, se traktor nem érvényesül, ott fejtsék ki repülőgépeink a legtöbb erőt. (cs)

Ne takarmányt, de fehérjét takarítsunk be

Tudjuk, hogy a Hurbanovói Gép- és Traktorállomás dolgozói rugalmasan igyekeznek gondoskodni a gépesítés szempontjából rájuk bízott járás szövetkezeteinek szükségleteiről Felkerestük ezért Géci Árpád igazgatót és Litavszky Sándor igazgatóhelyettest, hogy tájékoztassanak bennünket, miképpen készültek fel & küszöbönálló takarmánybetakarításra a rájuk bízott körzetben.

— A komáromi járásban tavaly < betakarított herefélék 4 %-át fonynyadt állapotban a hideg levegő? módszerrel utána szárították mezőgazdasági üzemeink — mondotta Litavszky elvtárs. — E módszert sikerrel alkalmazták például az alsópéteri és az ifjúságfalvi EFSZ-ben. továbbá a Bálványi-, valamint a Gyűlamajori Állami Gazdaságban is. Tudvalevő, hogy a hideglevegős utánszárítás alkalmazásakor a földön végzett szárítással elért 5 — 6 % helyett 12 — 13 % emészthető fehérjét tartalmaznak a herefélék, és a levélpergés veszélye sem áll fenn. Ha figyelembe vesszük, hogy egy litei tej képzéséhez 5 dkg fehérje szükséges, akkor kiszámíthatjuk, mennyivel több tejet nyerhetünk ugyanolyan nagyságú területről a hideglevegős utánszárítás alkalmazásával. Ez az arány 100 %-kal nagyobb az új módszer javára.

Ezért idén a járásban már 7000 — 8000 hektárról betakarított here és szénafélét, vagyis a termés felét új módszerrel szeretnénk szárítani. Ez azonban helyenként bizonyos akadályokba ütközik. Sokhelyütt nem áll rendelkezésre az SSV—1120 jelzésű, villanymotorral működő szénaszárítö ventillátor és az új rendeléseket a Libereci Légtechnikai Vállalat nem tudja teljesíteni, mert a szükséges

Litavszky Sándor bemutatja a könnyen áthelyezhető újszerű ventillátort az „alagút“ csőszerkezetével.

(A szerző felvétele)

Ha törik, ha szakad, elegendő szálastakarmányuk lesz...

villanymotoroknak csupán csekély részét kapja meg.

— Milyen megoldást találtak, hogy a szükséghelyzetből kijussanak és a takarmány fehérjeértékét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék?

— Igazgató elvtárssal olyan megoldást dolgoztunk ki, hogy olyan ventillátorokat készítünk, amelyek meghajtását bármilyen legalább hat lóerővel működő és 27 lóerőnél nem erősebb motor végezheti. Az erőgép működhet villanymeghajtással, benzinnel, vagy nyersolajjal, fontos csupán, hogy a ventillátor fordulatszáma percenként körülbelül 950 legyen. A ventillátorhoz tartozik egy fémcsövekből készült és fémhálóval, esetleg gályákkal bevont „alagút“, amelyre kazalszerűen rétegezzük a fonnyadt szénát. Az alagutat szükség szerint meghosszabbíthatjuk és „kéményekkel“ láthatjuk el. A ventillátor állványát 50 cm-re a földbe mélyítjük, s ha 12 méternél hosszabb az alagút, akkor 2 ventillátort is üzembe helyezhetünk egymással szemben. A ventillátort egyik kazalból a másikba ismét könnyen visszahelyezhetjük, csupán az alagút csöveit hagyjuk a széna alatt. Mindennek előnye, hogy a kazalozás és a szárítás bárhol, akár a gazdasági udvartól távol, a betakarítás helyén is gyorsan elvégezhető Segítségünk célja az, hogy mezőgazdasági üzemeink necsak takarmányt, de mindenekelőtt fehérjét takarítsanak be.

— Mi a segítség kézzelfogható bizonyítéka?

— Az, — veszi át a szót Géci elvtárs —, hogy 1000 darab ilyen ventillátor készül különböző gépállomásokon, s ebből nálunk 150 darab öszszeállítása már befejezés előtt áll.

Azzal a tudattal búcsúztunk a gépállomás dolgozóitól, hogy ténykedésük mezőgazdaságunk részére szükséges és nagyon hasznos. Kúti Sz.

cérnát vetettünk ide az országútmenti dűlőbe, több régi gazda rámförmedt:

— Itt akarsz lucernát termelni? Kár a fáradságért öcsém. Hisz itt a gróf sem termelt soha lucernát.

A LUCERNA a baljóslatok ellenére is szépen zöldell és már ötödik éve ad gazdag termést. A szécsénkei szövetkezet fiatal, komoly szaktudással rendelkező vezetőgárdája tehát túltett a grófon is. Ez csak a kezdet. Az öntözést természetesen még jobban kiszélesítik. A takarmányalap megteremtésének érdekében 25 hektáron termelnek silókukoricát, nem számítva a keverékek utáni vetést, és természetesen 500 mázsás hektárhozamot tűztek ki célul. A szemeskukoricahozammal sem kell majd szégyenkezniük. Már a múlt évben 40 mázsát termeltek hektáronként, és az agronómus szerint könnyen elérhető, közepes termés náluk.

Határséta után megered az eső. Felderül az agronómus arca. — Arany esik az égből — mondja. Ezután még nagyobb bizalommal valósítjuk meg terveinket. Ha lesz elegendő takarmányunk, meg lesz a 23 korona munkaegységenként.

ÍME A JŐ PÉLDA. Senki sem tiltja, hogy a többi ipolymenti szövetkezetek ne kövessék.

Balta József

szetesen másodnövények kerülnek. Tíz hektár őszi keverék után silókukoricát vetnek, a 15 hektár tavaszi keverék helyére pedig mohart és kölest. A keverékek helyére fokozatosan a kaszálás után azonnal vetnek. Tehát így állandóan lesz zöldtakarmány.

A TAKARMÁNYTERMESZTÉSBEN nagy segítséget nyújt az öntözés is. Az Ipoly mentiek gyakran szidják az Ipolyt a gyakori áradások miatt. Ezzel szemben kevés helyen használják fel öntözési célokra. A szécsénkeiek nem nézik tovább karbatett kézzel a tálcán kínálkozó lehetőséget. Vettek egy 50 hektáros öntözőberendezést, amivel főleg takarmányféléket öntöznek. Öt hektáros parcellán például háromszor termelnek takarmánynövényt egymás után egy év alatt. A föld hasonló kihasználásával nyernek több helyen magasabb hektárhozamot. Öntözésre nagyszerű lehetőségük van. Elzárják az Ipolyba folyó főcsatornát és elegendő vizük lesz az öntözéshez. Ha esetleg vízhiány mutatkozna, közel az Ipoly, szívathatnak onnan vizet.

— Mennyi kihasználatlan lehetőség, forrás akad szövetkezetünkben és eddig nem használtuk fel, — mondja határjárás közben Koncz György. — Dehát, nehéz a maradi nézetek ellen harcolni. Amikor luvalósítsa tervét. Koncz György agronómus egyáltalán nem jön zavarba.

— Bár az idő eddig nem kedvezett, de mi megnyergeljük, ha törik, ha szakad, elegendő szálastakarmányunk lesz...

Hát bizony nehézség van elég a2 indulásnál. 20 hektár vörösherét ki kellett szántani. De helyes agrotechnikával behozható a hiány.

A 460 HEKTÁROS szövetkezet 42 hektár lucernáját, mint már említettük kaszálás után fejtrágyázták. A hektárhozam tehát így lényegesen emelkedik. 50 hektár vörösherét és 14 hektár szarvaskerepet még a tavaszi esők előtt elvetették, és ha az idő kedvez, még a tarlóherét is meg akarják kaszálni. A szövetkezetbe bevezették a heti trágyalevező napot. A hereféléket, rétet, silókukoricát, keverékeket, a növény növekedésének megfelelően hetenként egyszer trágyalevezik. Mondanunk sem kell, hogy főleg a lucerna kamatostul megszolgálja a trágyalevezést. Hogy a lucerna fehérjetartalmát a legnagyobb mértékben megőrizzék, két ventillátort állítanak be műszárításra.

Persze, a szálastakarmányfélék mérlegét kedvezően befolyásolják a keverékek is. összesen 10 hektár őszi- és 15 hektár tavaszi keveréket vetettek. Ezek helyére termé-Kaszálás után fejtrágyázzák a lucernát • Minden héten egy napon trágyaleveznek • 50 hektár takarmányfélét öntöznek • Három takarmánynövény egymás után • Bevezetik a műszárítást

A SZÉCSÉNKÉBE vezető út mindkét oldalán lucernatábla zöldell. Kasza alá vénült, ahogy Koncz György, a szövetkezet agronómusa mondja. Nincs mire várni, máris kaszálják, hogy sarjadhasson a második kaszálás. Nem alkusznak meg az idővel, magas hektárhozamokat akarnak elérni. Kaszálás után a lucerna hektárjára 4 mázsa műtrágyát szórnak. Mindenképpen elegendő szálastakarmányt termelnek. Érdemes papírra vetni a szécsénkeiek terveit, tetteit.

Deák Ferenc, a helyi nemzeti bizottság titkára szerint a múlt évben egy hektáron 5200 korona árút termeltek, és így a losonci járásban elsők lettek. Idén többet akarnak elérni, de ehhez föltétlenül szükséges a bő takarmányalap megteremtése. Villant István szövetkezeti elnök tovább fűzi a gondolatot, szerinte a takarmányalap megteremtéséhez megvan minden lehetőség, az agronómuson a sor, hogy minden forrást kihasználva, meg-