Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-09 / 36-37. szám
, törvény szerinti betegellátás címén járó illetmények kiszámításában a 100 koronát meghaladó összeget leszámítják az átlagos napi munkadíjazásból. Temetkezési költség és szülési segély csak egyszer jár. mégpedig a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó érvényes előírások értelmében. 64. § A családi pótlék megállapításának eljárása (•) Ha több személy teljesíti az egyazon gyermek után járó családi pótlék felvételére jogosító feltételeket, közülük azt csak egy személy veheti fel. Ha az egyazon gyermek után járó családi pótlék megítéléséhez szükséges feltételek egyrészt e törvény értelmében, másrészt az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló előírások értelmében lettek teljesítve, úgy csak az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló előírások szerint kiszámított családi pótlék jár, hacsak a végrehajtó előírások ne: i rendelkeznek másképpen. Ha ugyanazon gyermeknél az ezen törvény szerint családi pótlékra jogosító feltételek, valamint a fegyveres erők hozzátartozóinak anyagi ellátásáról szóló előírások értelmében esedékes gyermeknevelési pótlék felvételére jogosító feltételek is teljesítve lettek úgy csak ez a gyermeknevelési pótlék jár. (2) Ha mindkét szülő — akik szövetkezeti tagok — teljesíti a gyermekek után járó családi pótlék megszavazására jogosító feltételeket, az apának jár a pótlék. De ha a szülők elváltak vagy nem élnek együtt, annak jár a gyermekek családi pótléka, akinél a gyermekek teljes ellátásban részesülnek. Ugyanez érvényes akkor is, ha az említett feltételeket két vagy több más személy, mint a szülők, teljesíti. 65. § Párhuzamos járadékok (!) Ha az öregségi vagy rokkantsági (részbeni rokkantsági) járadékra jogosító feltételek, vagy két, hasonnemű járadékra jogosító feltételek lettek teljesítve, csak egy jár a kettő közül. mégpedig a nagyobbik összegű. (2) Ha az (>) szakaszban említett járadékok valamelyikére, de egyúttal özvegyi vagy árvasági járadékra is jogigény keletkezik, csak az egyik, magasabb (legmagasabb) összegű jár, a többi járadéknak pedig csupán egy-egy felerésze. A gyermeknevelési pótlék és a magatehetetlenség folytán felemelt ’áradék emellett nem változtat az említett előírásokon. (3) Ha jogigény keletkezik e törvény szerinti .járadékra és ugyancsak egy további, egyéb előírások szerint esedékes, hasonnemű járadékra, csak az egyik jár, mégpedig a magasabb összegű. Azonosnemű járadék alatt értjük az öregségi (a fegyveres erők tagjait szolgálati idejük szerint megillető) járadékot, a rokkantsági (részbeni rokkantsági), valamint a szolgálati évek alapján esedékes járadékot. 66. § Cyermeknevelési pótlékok párhuzamossága (f) Ha egy és ugyanazon gyermek után különböző előírások szerint keletkezik jogigény a járadékellátásban (biztosításban, gondoskodásban) gyermeknevelési pótlékra, csupán a nagyobb összegű pótlék jár, ha azonban azonos összegűek, úgy a kettő közül az a pótlék jár, amely az addigi előírások értelmében lett folyósítva. (2) Nevelési pótlék nem jár olyan gyermek után, akinek árvasági járadékra van igénye, mivel az ilyen gyermek után családi pótlék jár az alkalmazottak betegbiztosítási előírásai szerint, vagy nevelési pótlék a fegyveres erők tagjainak anyagi ellátásáról szóló rendelkezések értelmében. 67. § A járadékellátási illetmények folyósításának módja A járadékot havi részletekben előre fizetik ki, egész koronákra felkerekítve. 68. § Érvénytelen jogügyletek (!) Mindazon megállapodások, amelyek a szövetkezeti tagok és családtagjaik vagy hátramaradottaik számára hátrányosak és ellentétben.állnak ezzel a törvénnyel, érvénytelenek. (2) Fizetési letiltás az illetmények folyósítására nem vonatkozik. Követelések fedezésére csakis személyes szükségletek (tartásdíj) kiegyenlítésének céljaira lehet azokat lefoglalni, mégpedig az illetmények összegének a feléig. Az illetmények lefoglalásának módozatait a végrehajtási eljárásban meghatározott fizetésletiltásról szóló rendelkezések szabják meg. 12 69. § Elévülés (f) A táppénzre, a családtag ápolásánál esedékes segélyre vagy az anyasági ellátásra való igényjogosultság akkor évül el, ha azon naptól számított egy éven belül nem érvényesítik, amelyen esedékes volt. (2) Az igényjogosultság szülési segélyre vagy temetkezési költségre akkor évül el, ha azt a szülés vagy az elhalálozás napjától számított egy éven belül nem érvényesítik. (3) Igényjogosultság gyermekek után járói családi pótlékra az egyes naptári hónapokra vonatkozólag akkor évül el, ha azon hónap utolsó napjától számított egy éven belül nem érvényesítik, amikor esedékes volt. (■*) Az igényjogosultság járadékra nem évül el. A járadékellátási illetmények egyes részleteire való igényjogosultság esedékességüktől számított egy éven belül évül el. (5) Jogtalanul kifizetett illetmények egyes részleteinek visszatérítése a helytelen kifizetéstől számított 10 éven belül követelhető. 70. § Adómentesség A jelen törvény szerint járó illetmények adómentesek. NEGYEDIK FEJEZET A járadékosokról történő gondoskodás betegség esetén 71. § (1) Az ezen törvény szerinti járadékosoknak és családtagjaiknak kórmegelőző és orvosi gondoskodásra van igényük. Jogot formálhatnak továbbá gyógyintézeti kezelésre, szülési segélyre és temetkezési költségre. , (2) A kórmegelőzö és gyógykezelési ellátásról az Állami Egészségügyi Hivatal szervei gondoskodnak. A gyógyintézeti kezelésről az Állami Egészségügyi Hivatal gyógyintézeti létesítményei gondoskodnak a szociális ellátás számlájára. A többi illetményt a szociális gondoskodás szervei nyújtják. (3) A járadékosok és családtagjaik akkor részesülnek egészségügyi ellátásban, ha az annak megítéléséhez szükséges feltételeket teljesítették, nevezetesen: a) ha a járadékos abban az időben tart igényt egészségügyi ellátásra, amelynek tartama alatt járadékot (juttatást) élvez, vagy pedig abban az időben, amikor ugyan nem fizetnek ki neki járadékot (juttatást), de a járadék (juttatás) megvonásáról még nem döntöttek jogérvényesen, b) ha a 42 napos szavatossági időszakban tart igényt egészségügyi ellátásra, amely időszak a járadék (juttatás) megvonásról szóló határozatnak jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Ha azonban ezen időszak letelte előtt egyéb előírások értelmében betegbiztosításra (betegellátásra, beteggondoskodásra) való igénye keletkezik, úgy a szavatossági időszak ezen biztosítás (betegellátás, beteggondoskodás) keletkezésének napján végződik. (4) Egészségügyi ellátás nem jár az olyan személyeknek, akik állandóan a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határain kívül tartózkodnak. (5) Az 1-től 3-ig szakaszban felsorolt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a járadékosokra, akik munkatevékenységük folytán lettek biztosítva vagy részesei a betegellátásnak, sem családtagjaikra, sem e törvény vagy egyéb előírások értelmében biztosított anyákra és gyermekekre. ÖTÖDIK FEJEZET A szövetkezet szociális alapja 72. § (1) Alapszabályaik és munkarendjük rendelkezéseivel összhangban a szövetkezetek a szövetkezeti tagok szociális ellátásának kiegészítésére is felhasználják szociális alapjuk anyagi eszközeit. Amennyiben a szociális alapból a betegellátási, anya- és gyermekellátási pénzbeli juttatásoknak megfelelő segélyeket nyújtanak, úgy ezen segélyek összegével csökkennek a törvényes juttatások, ha a törvényes juttatások ezekkel a segélyekkel együtt magasabbak volnának, mint amennyit az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló előírások szerinti, hasonnemű törvényes juttatások összege kitesz. (2) A szociális biztosító szervei segédkezet nyújtanak a szövetkezeteknek a szociális alap anyagi eszközeinek gazdálkodásával összefüggő feladataik teljesítése során.
