Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Szakosítást követelnek az új módszerek A titok feltárul Vasárnap dél. Pattog a tűz a kályhákban, barátságos meleg honol az •bédlöszobákban, Ínycsiklandó, illatot árasztanak a konyhák. A rádió és televízió pedig tavaszi derűt lop az arcokra. Pillanatok alatt tűnnek a gondok, felmeiegszik az ember teste, lelke. Ilyen gondűző családi fészekben találtuk előbb Gregor Mátyást, a Zsellzi Állami Gazdaság igazgatóját. — Mivel szolgálhatok, barátaim? — Ha lehetne!?... — Miért ne lehetne: a család már megszokta, hogy minden barátságos terefere szakmai vitával végződik. Most se haragszik meg, ha mindjárt azzal kezdjük, amivel végezni szoktunk. — Az új módszerekről mondhatnál valamit. — Avval hagyjatok békén. Hoszszabb tanulmányúton jártam, s azóta úgy érzem magam, mint egy középparaszt, aki még nem tekintett bele a nagyüzemi termelés berkeibe. Amit eddig tettünk az új módszerek terén, ■z semmi ahhoz képest, amit tehetünk a külföldi tapasztalatok nyomán. Behozhatjuk a múlt évi szárazságokozta visszaesést és bízhatunk az ötéves terv négy év alatti teljesítésébe«. Három termelési körzet — Az eddigi gépesített brigádok nem oldhatták meg azokat a kérdéseket, amelyek a szakosított növénytermesztésben a gépekre várnak. Hiába vezettük be a többmenetes aratást, az önköltségek nem csökkentek eléggé, bizonyos esetben még növekedtek is és több gépre volt szükség, mint addig. Képzeljétek el, hogy a múlt évben például az őszi árpát tíz majorban termesztettük; több üzemanyag elfogyott a járkálásra mint az aratásra. A termény és a szalma szállítása is nagy gondot okozott, s ezenkívül megnehezítette a tarlóhántást, a másodvetéshez szükséges talajelőkészltő munkálatokat és a vetést. Ez évben már csak a lekéri részlegen termelünk őszi árpát, s nem 20-40 hektáros parcellákon, hanem sokkal nagyobb kiterjedésúeken. Ezután 100-110 hektárosak lesznek a legkisebbek és a nagyobb részlegeken 175 hektárosakat létesítünk. Ezáltal az idén két nap alatt elvégezzük az őszi árpa aratását 15 kombájnnal, s a gépeknek ezután sem kell messzire menniük, mert a szomszédos részlegen lesz az őszi repce, amiről tudjuk, hogy nyomban érik az őszi árpa után, vagy azzal egyszerre. — Mi különbség volt az önkötözőgéppel végzett aratás és cséplőgéppel történő cséplés, valamint a két és fél menetes aratás között? — A múlt évben 487,5 hektár gabonát arattunk le két és fél menetesen, s 143 927 koronát takarítottunk meg vele a régi módszerrel szemben. A régi módszer esetében mázsánként 17,97 koronába került az aratás és a cséplés, a két és fél menetes aratással pedig 6,99 koronára csökkent a mázsánkénti kiadás. A szakosítás révén még sokkal ki- S"'’b"e csökkenthetjük az önköltségei, nem számolva, hogy a két és fél menetes aratással a szalma már felszecskázódott, ezáltal lényegesen olcsóbbá válnak a takarmányelőkészítési munkák. — A növénytermesztés ily irányú szakosítását nem akadályozza a vetésforgó? — Régi vetésforgóról szó sem lehet. Gazdaságunk 8 részleggel és 15 majorral rendelkezik. Ezelőtt jóformán mindenütt mindenféle növényt termesztettünk. Ezután pedig három termelési körzetre szakosítjuk a növénytermesztést; répatermesztő, kukorica- és aprómagtermesztő, illetve takarmányos körzetre. Ennek alapján nagy változások történnek majd a konyha- és dohánykertészetekben. Például négy dohánykertészet helyett kettő lesz és a fölöslegessé vált dohányszárítókat gépparkoknak használjuk fel. Természetes, hogy a gépesítés is nagyarányú átszervezést követel. Az összes gépeket három brigádközpontnak osztjuk el, vagyis minden termelési körzetnek lesz egy brigádközpontja, amelynek élére a gépesítő kerül, a volt gazdaságvezető, másszóval intéző a brigádközpont agronőmusa lesz. Tavasztól őszig kaszálhatnak — Milyen előnyt látsz a gépek ilyen értelmű kihasználásában ? — Elsősorban a traktorosok jobban elsajátítják azokat a mesterfogásokat, amelyeket néha-néha alkalmazniuk keli, például dúlt here kaszálásánál kevesebb gépre lesz szükség. A takarmányos körzetben a kaszálógépek tavasztól őszig kaszálhatnak, mert úgyszólván minden szálastakarmányt ott termelünk majd. Mire lekaszálják és istakarítják az első lucernát, kezdhetik a második kaszálást, majd a többi takarmány kerül sorra szakadatlanul. Hasonló lesz a helyzet a kukorica- és a répatermesztő körzetekben. — És a föld nem unja meg az egyfajta növényeket? — Ti még nem ismertetek olyan tanítót, aki 15 évig vagy tovább is kukoricát termelt a kertjében?... A pentozán hatást az évenkénti istállótrágyázás, illetve az abból származó gyorsan felvehető állapotba kerülő nitrogén leküzdötte. Manapság pedig búzát is termelnek búza után, ilymódon sikerrel. Csak a tarlót kell megtrágyázni nitrogén tartalmú szerves- illetve műtrágyaféleségekkel. — Akad erre példa a zsellzi gazdaságban is? — őszi repce után másodnövényként silókukoricát termesztettünk, majd őszi búzát vetettünk ugyanabba a földbe fő növényként. Ha két termést akarunk, kétszer is kell trágyáznunk. Mi is kétszer trágyáztunk; 200 mázsa sertéstrágyát juttattunk a talajba hektáronként, tarlóhántással, ami táplálóanyagban 400 mázsa olyan istállótrágyával felért, amelyik szarvasmarhától származik. — De honnan szereztek annyi istállótrágyát, hogy a másodnövényeknek is jusson belőle? Erre a kérdésre szelíd mosollyal igyekezett elkerülni a választ. Kezdjük talán más oldalról megkerülni a bevehetetlennek látszó embererődöt. — Hány hektáron gazdálkodtok? — Mezőgazdasági területünk 5850 hektár, ebből 5450 szántó. A szántő 38 %-án gabonaféléket, 12,9 %-án cukorrépát termelünk, s a többin egyéb növényt. — Az egyéb növényt nem lehetne pontosan meghatározni?... Hány százalék a hereféle? — Huszonegy. — És a kukorica? — Arról talán ne, mert beírjátok az újságba! Megígértük, hogy nem, de oda kívánkozik, és ebben rejlik a titok. - A szántóterületnek csak 6 %-án termesztenek szemeskukoricát, a silókukorica százalékarányát pedig még említésre méltónak sem tartotta. — De mi több éven tapasztaltuk, hogy bőséges silókukoricát termeszt a gazdaság! — Másodvetésképpen. A valóságban másfélszerese a kukorica vetésterülete a hereféléknek, tehát ezért van bőven silótakarmány és hereszéna, ezért jut elegendő istállótrágya a másodnövénynek. Nehéz lenne eldönteni, melyik növény nyomott többet a latban. Mindkettő együtt jelent sokat, egymást kiegészítik, egymás nélkül jó növénytermesztés egyelőre nem valósítható meg. Márpedig, ahol jó növénytermesztés nincs, ott az állattenyésztés sem virágozhat. Ebben a gazdaságban az is nagyon jó. A lucerna kétszer trágyázza a földet, először a gyökerei révén, ahol terem, másodszor istállótrágya formájában egy másik területet, jóllehet éppen a kukoricáét. Az pedig ismeretes, hogy a kukorica igen nagy termést ad, ha a kőró, illetve a silókukorica trágya formájában visszakerül a kukoricaföldbe ugyanannyi, hereféléből származó istállótrágyával együtt. Ilyen esetben nincs pentozán hatás. A heretörésben termesztett kukorica szintén kiváló eredményeket hoz. — Mi ezután kukoricát kukorica után termelünk, természetes így is érvényesül a herefélék nitrogéngyűjtő szerepe. A kukoricát ugyanabban a földben háromszor termesztjük egymás után fönövényként. A trágyázás kérdésének megoldását már említettem. A gyomirtást pedig úgy végezzük, hogy első évben 8 kg Simazint, másodikban 6 kg-ot juttatunk a talajba, harmadikban semmit, hogy ne ártson a következő növénynek. A kapálást kelés után egy két boronálás, esetleg később sarabolás helyettesíti. Gépesített állattenyésztés — Milyen intézkedéseket tesztek az állattenyésztésben? — Az állattenyésztést is teljesen átszervezzük, szem előtt tartva a szakosított termelést. A karolinai részlegen például két sertéshizlaldát (amelyek 1946-ban épültek és 500 — 500 darab volt a befogadóképességük) átalakítottunk. Most 1500 sertés hízik benne. A hizlalda annyira gépesített hogy még a trágya eltakarítását is gép végzi. A takarmányelőkészítést egy ember, a gondozást és tisztogatást kettő, tehát összesen három gondozó végzi. Az új módszer meleg moslékkal történő önetetésen alapul és 1 kg sertéshús termelése 5,80 koronába kerül, míg a régi módszer 7,80 koronát igényelt. De nemcsak pénzmegtakarításról van szó, hanem takarmányspórolásről is. Az új módszer segítségével egy kg hús előállításához 4,5 zabegység értékű takarmány szükséges, míg a réginél 5.6 zabegység fogyott el. Szakács főz az anyakocáknak — így érvényesülhetnek az új módszerek a malacnevelésben is? — Mégy jobban, mert az anyakocák tovább élvezhetik a jó gondozást, mint a hízók. A szakosítás révén nem lesz hiány szakemberből, úgyhogy a kocáknak olyan szakács főzhet majd, amely állategészségügyi szempontból is tudja, hogy időszakonként az állat milyen eleséget kíván. De ki győzné leírni az elmondott hasznos tapasztalatokat és azt, amit még elmondani szeretne ez a külföldön is jól ismert, szakmáját szerető, szerény szakember! Az egészhez talán csak annyit, hogy valami új születik a Zselízi Állami Gazdaságban, ami a tudomány és a munkaszeretet forrásából fakad. Csurilla József Látogatás egy falusi klubban A 600 hektáros Ipolynyéki Állami Gazdaságon vígkedélyű traktorosok fogadnak. — A mi brigádunkról Is írhatna már az újság — jegyzi meg Szebellai József. — Már megvolt az ismerkedési est is, — fűzi hozzá Kelemen Sanyi. A szocialista munkabrigád címért versenyző csoport még csak november 24-én alakult meg, de máris eredményesen dolgozik. A brigád tagjai az őszi mélyszántást idejében elvégezték Nemrég pedig feleségeikkel együtt az állami gazdaság jólberendezett klubtermében tartottak teaestet. A jó kezdet persze nem véletlen. Példát vehetnek Súth József csoportjától. A fejő kollektíva már elnyerte a szocialista munkabrigád címet, mivel 12 hónap alatt tehenenként 3150 liter tejet fejtek. Az állami gazdaságon kiváló agitációs munka folyik. Jóformán nem is kell beszélni a vezetőkkel, a szemlélő mégis sokat megtud a gazdaságról. A klubteremben a jól elkészített faliújságok időszerűen beszélnek a gazdasági feladatokról és eredményekről Beinrock Ernő gazdaságvezető örömmel jár-kell a klubteremben Sokat törődnek az ifjúsággal. A CSISZ szervezetnek színjátszó köre is van. A klubban hetenként öt este művelődnek a fiatalok. Több tudományos kör működik és foglalkoznak az időszerű politikai kérdésekkel is. A faliújságokról látni, hogy a termelési tervek, a dolgozók ktNiektív és egyéni vállalásaira vannak alapozva. A szépen bekeretezett vállalásokról a következőket olvassuk; Bartal Lajosnak 25 anyakocától 360 malacot kellene elválasztania, de tervét 455 db-ra emelte. Csáki István 14 tehéntől 40 843 liter helyett 43 581 liter tejet termel. Súth József szintén 14 tehéntől 43 581 liter tejet fej. Hasonló szép vállalások tarkítják a faliújságokat. Faluhelyen bizony ritkán látni ilyen szép klubot. A fiatalság televízió mellett szórakozik, az idősebbek pedig örömmel legeltetik szemüket a fiatalokon. De hát ki is itt a fiatal? Lelkesedés sugárzik öregen, fiatalon. Ebben rejlik az Ipolynyéki Állami Gazdaság eredményes gazdálkodásának titka. S ezért híres a környéken. — b — Gyári takarmánykeverékkel olcsóbb az állattartás A Szabad Földműves számára írta: FEHÉR GYULA agrármérnök, Budapest o Gombnyomással indul a munka A mezőgazdasági üzemek abraktakarmány termelése és az állattenyésztés abraktakarmány igényei — a korszerű gazdaságos takarmányozás szempontjából — rendszerint nincsenek összhangban egymással. Az árpa és a kukorica egyoldalú etetése miatt a feltakarmányozott szénhidrátok, a takarmányok alacsony fehérje-koncentrációja következtében egyrészről nem hasznosulnak eléggé, másrészről az állattartásban nem kívánatos hatást fejtenek ki azzal, hogy az állatok például idő előtt elzsírosodnak. Az állat korát, fajtáját és hasznosítási módját figyelmen kívül hagyó egyoldalú takarmányozás végül nagyfokú takarmánypazarláshoz vezet, ami megnöveli az állattartás költségeit. Világszerte éppen ezért egyre inkább előtérbe kerül az úgynevezett gyári táp, gyárilag előállított takarmánykeverékek használata. Ezek a gyári abrakkeverékek biológiailag nagyértéküek, mivel a keményítőn és a fehérjén kívül elegendő vitamint, ásványi sót, antibiotikumot, nyomelemet, s egyéb hatóanyagot tartalmaznak. A velük való takarmányozás és korszerű tartási mód szinte forradalmasítja az állattartást, hizlalást. Használatukkal a korábbinál 20-30 %-kal kevesebb abrakkal, egyharmadányival kevesebb idő alatt állítható elő egy kg sertés-, illetve baromfihús. Másszóval ez azt jelenti, hogy a hústermelés 20 —30 %-kal növelhető azzal, hogy ha hagyományos kukorica-árpa helyett tápkeverékeket etetnek az állapedig 200 000 vagon, nagyobb termelékenységet biztosító takarmánykeveréket állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek részére. Ezzel az állatállomány abrak felhasználásának országosan mintegy 40 %-a ilyen erőtakarmányok formájában kerül felhasználásra. Számításaink szerint ezek után 50 000 vagon abrak takarítható meg, amiből csaknem százezer darab 100 kilós sertés hizlalható meg. Az ország legjobb teljesítőképességű, s egyben Közép-Európa egyik legkorszerűbb erőtakarmány-gyárának 50 millió forint értékű építését és felszerelését az elmúlt hetekben fejezték be Szentesen. A gyárban minden munkafolyamatot automatizáltak: az iparvágányon, vasúti kocsikban érkező szemestermény, valamint húsliszt, földi dió, élesztő, vitamin és más anyagok emberi közreműködés nélkül, futószalagon, vagy szívócsöveken jutnak a különféle aprító, keverő, szemcséző és egyéb berendezésekre. A finoman adagoló gépek az egyes tápanyagokat, fehérjéket, vitaminokat akár égy vagy tízezer arányban keverhetik a takarmányokba. Ezeknek összetételét, formáját az állatok fa’jának. korának megfelelően, tudományosan határozzák meg. Például fejlett baromfinak kukoricaszem nagyságú pasztillákat, sertésnek lisztes koncentrátumokat készítenek. Mindezeket a folyamatokat egy központi vezérlő teremből irányítják és ellenőrzik. Itt állítják be a „re-A szentesi erötakarmánygyár tokkal — lényegében ugyanazzal a takarmánymennyiséggel. Rendkívüli előnyükre való tekintettel az abraktakarmány-keverékek gyári és üzemi előállítására Magyarországon külön ipar van kialakulóban, amelynek eredményeként a második ötéves terv (1961 — 1965) első felében három nagykapacitású takarmánygyár létesül és csaknem 200. korábban leállított kisebb kapacitású malmot szerelnek át abrakkeverékek üzemi előállítására. A meglevő üzemeit az idén még csak 10 000 vagon, jövőre már 50 000 vagon, 1965-ben ceptek" szerinti arányokat a különféle takarmányoknak megfelelően. Az üzem korszerűségére jellemző, hogy a gyár naponta 36 vagon erőtakarmány termelését teszi lehetővé és a gépeket, illetve munkákat mindössze 80 dolgozó látja el, egyharmada annak, mint amennyivel hasonló menynyiséget a régebbi üzemekben gyártanak. 1962. január 1.
