Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-11 / 20. szám

Javaslatok, lehetőségek Setrénfalva Szlovákia délkeleti sar­kéban a Latorca folyó mentén fek­szik. Annak gyakori és rakoncátlan áradása gazdaságunkban sok esetben Stagy károkat okozott, sőt a lakóhá­zakat is veszélyben tartotta. A feu­dalizmus korában Redvic báró kezé­ben volt a mezőgazdasági földterület nagy része, amit később a lakosság megvásárolt és éjt nappallá téve dol­gozott rajta. Nagy részük mégis el­adósodott és sok kisgazda földje dob­ra került. Sáros utak, szalmával fe­dett házak hirdették a nyomort... Az utolsó nyolc év leforgása alatt megváltozott a falu képe, eltűntek a szalmatetők, van ^övezett utunk, újonnan épült, korszerű kultúrházunk, bevezettük a villanyt és a helyi han­gosbeszélőt. Szirénfalván 1959-ben alakult meg a szövetkezet. Legnagyobb gond akkor az állatok elhelyezése volt. De a szö­vetkezeti tagok lelkes munkával le­küzdötték ezt a nehézséget. Az elmondottakból kitűnik, hogy az építkezés terén nincsenek gondjaink, de annál nagyobb nehézségek merül­nek fel a mezőgazdasági termelés­ben. A múlt év hiányosságait nem akarom felsorolni, inkább beszélek az előttünk álló feladatokról és azok teljesítésének lehetőségéről. A növénytermesztésben 1965-ig a következő hektárhozamokat kell el­érnünk: búzából 26, rozsból 26, árpá­ból 25,5, kukoricából 33, cukorrépá­ból 350 és burgonyából 130 mázsát. Az állattenyésztésben 100 hektár mezőgazdasági földterületre 63 darab szarvasmarha (ebből 30 tehén), 140 sertés (ebből 13 anyakoca) a ter­vünk. Ügy tűnik ez nem magas, de a mi viszonyaink között mégis több szövetkezeti tagnak, sőt vezetőségi tagnak is az a véleménye, hogy tel­jesítése nagyon nehéz lesz. Jóllehet az állattenyésztésben a darabszám elérésében nincsenek kételyek, annál inkább a napi súlygyarapodás, tej, tojás, vagyis az állatok hasznosítása okoz nagyobb gondot. Nagy hiba az, ha a szövetkezet tagsága, sőt a veze­tőség tagjai sem bíznak a többterme­lés lehetőségében. Ez természetesen a termelés rovására megy. Hol vannak a rejtett tartalékok? Szövetkezetünk mezőgazdasági föld­területének fele (265 hektár) rét és legelő. Jóllehet az elmúlt 3 év alatt 100 hektár rétet és legelőt törtünk fel, de még több mint 100 hektár kishozamú rét és legelőterület fel­szántása lehetséges. Szemmel látha­tóan bebizonyosodott, hogy a felszán­tott rét- és legelőterületeken kiváló kukoricatermést érhetünk el. Úgy­szintén a kender, zab, zabos-bükköny és más növények is eredményesen termeszthetők az ilyen területen. Sokan attól félnek, hogy a réttörés folytán leszűkül a legelőterület és nem lesz hol legeltetni a szarvasmar_ hát. De ha alaposan elemezzük mun­kánkat, akkor csakhamar rájövünk arra, hogy egy hektár zsombékos le­gelő helyén körülbelül háromszor annyi takarmányt nyerhetünk, ami természetesen kihatással lesz a tej­termelésre. Köztudomású, hogy a szervestrá­gya mennyire nélkülözhetetlen a nö­vénytermesztésben, ezért szükséges, hogy a szövetkezeti tagok udvarán felhalmozódott istállótrágyát a legrö­videbb időn belül elszállítsuk a föl­dekre. Ügyszintén a szövetkezet gaz-A Csehszlovák — Szovjet Barátság nevét viselő zavari EFSZ dolgozói 602 hektár mezőgazda­­sági területet mű­velnek meg, mely­ből 572 ha szántó. A szövetkezetben tavaly 7,5 hektáron 13 q lucernamagot termesztettek. Eh­hez a mennyiség­hez még 3 q-t vá­sároltak, hogy az idén 16 q jóminő - ségü, megtisztított vetőmagot vethes­senek 80 hektáron köztesként tavaszi árpába. Ez évben a szövetkezet szán­tóterületének 22 %­­án termesztenek évelő takarmányt, s ezáltal biztosít­ják a téli takar­mányszükségletet. A képen: Tomik Ján szövetkezeti elnök a vetőmagot vizsgálja. dasági udvarába összegyűjtött trágya kihordását, valamint szarvasokba való tárolását is a lehető legrövidebb időn belül végezzük el, mivel a tavaszi trágyahordás bizonytalan és nem cél­szerű; egyrészt a sáros utak miatt, másrészt a tavaszi csúcsmunkák szer. vezése szempontjából csak akadály lenne. Be kell vallani, hogy a szövetkezet vezetősége eddig kevés gondot for­dított a szükséges műtrágya vételére, és annak szakszerű felhasználására. Ezt bizonyítja az is, hogy a múlt év­ben a tervezett műtrágyának csak a felét vette át, s azt sem használtuk fel kellő időben. E hiányosságból ta­nulva szükséges a jövőben s főleg a tavaszi időszakra a szükséges mennyiségű műtrágyát megvásárolni és időben kiszórni. Ne sajnáljuk mű­trágyáért kiadni pénzt, mert az két­szeresen megtérül. A gép kihasználása szempontjából szükséges a kis szántóföldi táblákat rendezni, nagyobb területté átalakí­tani. Ugyanez vonatkozik a rétekre és a legelőkre, a Bányák, Szégyeszög és az Irtás dűlőben. öntözéses gazdálkodást folytathatunk! Nem sok szövetkezetben van olyan természetadta lehetőség az öntözéses gazdálkodásra, mint nálunk. A Szirén patak átszeli az egész határt. A múlt évben vásárolt öntözőberendezés meg­mutatta, milyen előnyökkel jár az öntözés. Szerintem több ilyen öntöző­­berendezést kellene vásárolni a szö­vetkezetnek, amelyet a cukorrépa és más növények öntözésére is fel lehet­ne használni. Az öntözésre a Szirén patakon kívül a Latorca folyó holt ágának vize is kitűnően megfelelne. A mélyebb fekvésű szántóföldek lecsapolása megtörtént szövetkeze­tünk határában, de az a jelenlegi ál­lapotban nem felel meg á követelmé­nyeknek. Jó volna a géppel kiásott árkokat egyes helyeken kimélyíteni és a. töltéseket elegyengetni, ezáltal elősegíthetnénk a káros eső-, talaj- és hóvíz lefolyását. Az EFSZ tagsága és vezetősége gyakran emlegeti, hogy jó lenne sző­lőt telepíteni. Az ilyen kívánság mun­ka nélkül csak a mesében szokott beteljesedni. Ha tehát szövetkezetünk tagsága és vezetősége ez irányban is ki akarja terjeszteni a gazdaságot, már most elő kellene készülni a szőlő telepítésére. A Meződombon jó minő­ségű szőlő teremne, amely pár év múlva szép jövedelmet biztosítana a szövetkezetnek. A múlt évi zöldségtermesztés bizo­nyíték arra, hogy szakszerű munkával kevés területen jelentős bevételt le­het biztosítani. De nem mindegy, hogy milyen zöldséget termesztünk. A fok­hagyma nagyon keresett cikk, — jó volna annak termesztését szorgal­mazni. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy e téren a jövőben is jó eredményeket érjünk el a kertészet­ben. Tartsuk be a tervezett vetésterületet A növénytermesztési feladatok tel­jesítéséhez hozzátartozik a tervezett vetésterület betartása. Minden lehe­tőséget meg kell ragadni annak érde­kében, hogy a tervezett tavaszi árpa vetése időben történjen. Nagy gondot kell fordítani a' kukorica minél na­gyobb területen való termesztésére is. A tervezett szemestermények ve­tésterületének be nem tartása meg­bosszulja magát az állattenyésztés­ben, főként a sertések hizlalásánál. Gondoskodni kell minél több lucerna és tavaszi keverék vetéséről, mind a sertések, mind a tehenek számára; sót a kacsatenyészetben is nagy je­lentőséggel bír e takarmányok ter­mesztése. Nagyon hasznos a vörös­here termesztése is. így elsősorban jó szálastakarmányhoz jutunk, és a második termésből való magfoggs je­lentős bevételt eredményez. Úgyszin­tén nagyobb gondot kell fordítani a rétek és legelők feljavítására. A sa­vanyú talajú földek és rétek mesze­­zése föltétlenül szükséges, hogy el­lensúlyozzuk a talaj káros kémhatá­sát a növényzetre. A sertésállományunk létszáma több az előirányzottnál, de a napi súly­­gyarapodással nem lehetünk megelé­gedve. Mikor erről beszélünk, min­denki a szemestakarmányok hiányára gondol. Ez valójában így is van. És éppen ezért kell a tervezett szemes­takarmány vetésterületet bevetni, hogy ezáltal kellő mennyiségű elesé­­get nyerjünk a sertések hizlalásához. Szükséges továbbá a sertések osztá­lyozása, hogy a már hizlalásra alkal­masak külön legyenek etetve. Nem­egyszer megtörtént, hogy az abrak­takarmány nem volt idejében a ser­tésólba szállítva, amgly akadályozta a sertésgondozó munkáját és az ete­tési idő betartását. Jó lenne, ha a sertésgondozókat a súlygyarapodás után jutalmaznánk, amely biztosan serkentené azokat munkájukban és nagyobb jövedelmet biztosítana szá­mukra. Nagy figyelmet kell szentelni a fedeztetett üszők és tehenek gondo­zására, hogy azok le ne gyengülje­nek. A növendékborjak nevelését sem szabad elhanyagolni. Nagyban elősegítené az ötéves terv négy év alatti teljesítését számos kötelezettségvállalás, mind a növény­­termesztésben, mind az állattenyész­tésben. Ez évben nagyobb lehetőséget kell adni az egyéni és kollektív kö­telezettségvállalások teljesítésére. Sajnálattal kell megemlíteni, hogy szövetkezetünkben .kevés a szakem­ber. Pedig a fejlődés azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban is nagy szaktudásra van szükség. A hiányos­ságot e téren a legrövidebb időn beiül ki kell küszöbölni. Jó lenne, ha a szövetkezet vezetősége gondos­kodna arról, hogy fiatal szövetkezeti tagok kerüljenek gazdasági szakisko­lába. Semmiképpen sem helyeselhető, hogy a csoportvezető a helyi hangos beszélő útján szervezi a napi munkát. Elfogadhatná azt a javaslatot, hogy a munkaelosztást minden esetben előző nap este célszerűbb elvégezni. A szövetkezet tagsági gyűlését is gyakrabban kellene összehívni, mivel sok tag nem tud semmit az előttünk álló komoly feladatokról. Szükséges, hogy a tagság magáévá tegye az öt­éves tervből eredő feladatokat, s hoz­zászólásaival segítséget nyújtson azok sikeres teljesítéséhez. Szükséges el­mélyíteni azt a tudatot, hogy a ter­melés fokozása és a feladatok telje­sítése a tagság életszínvonalának emelkedését jelenti. Mindezek megvalósításához erős akarat kell s a szövetkezet vezető­sége, a helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet megértő összmunkája az irányításban és szervezésben. Szükséges a munkafegyelem betar­tása és megszilárdítása, a szövetke­zet tagságával való gyakori beszél­getés az előttünk álló feladatokról és azok teljesítéséről. Ez sok-sok türelmet és kitartást követel minden egyes funkcionáriustól és szövetke­zeti tagtól, de ha így csináljuk, nem kétséges a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítése, Jakab Sándor, a szirénfalvi HNB titkára Felkészülten A marcefházi szövetkezet dolgozói az idén megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gépek tökéletes kijaví­tására. Feltűnő szorgalmuk mindenek­előtt azzal magyarázható, hogy első ízben szervezik meg új módszerek alkalmazásával egész növénytermesz­tési tevékenységü­ket, vagyis egyete­mesen gépesített munkacsapatokat alakítottak. A gépek teljes kijavításával ez esetben igen gyor­san elkészültek. Erről nemcsak a szövetkezet műsza­ki vezetője, Baku­­lár László elvtárs, hanem mindenek­előtt MARIKOVEC Péter műhelyveze­tő, továbbá BRAT­­KÖ Tibor és gépja. vító társai is ki­vették a részüket. Kijavítottak négy DT-54 jelzésű lánc­talpast, négy Szu­per 50-es traktort, 12 talajművelő traktort, 12 pótkocsit, 16 vetőgépet, néhány kombájnt, a függesztett mun­kaeszközök egész sorát és több más gépet. • Bratkó Tibor gépjavító az utolsó traktor kijavításáról tesz jelentést Marikovec Péternek, a marcelházi szö­vetkezet művezetőjének. (G. P.) Érdemes-e méhészetet létesíteni? A Párkányi Állami Gazdaság kiskeszi rész­legén 1960-ban létesí­tették a méhészetet. Sajnos, nem egyedül­álló eset, hogy a mező­­gazdasági nagyüze­meink, legyen az szö­vetkezet vagy állami gazdaság, húzódoznak a méhészetek létesíté­sétől, kelletlenül tesz­nek eleget a felsőbb szervek által kiadott irányelveknek, amelyek szorgalmazzák a méhé­szetek létesítését min­den nagyüzemi gazda­ságban. Az utóbbi három év­ben elért alacsony méz. hozam látszólag az „ellenzék“ malmára hajtotta a vizet. Leg­alábbis' módot adott nekik, hogy kijelent­hessék: ennyi mézért nem érdemes méhésze­tet létesíteni. Persze arról hallgatnak, hogy a méztermelés mellett más, fontosabb szere­pük is van a méhek­­nek a mezőgazdaság­ban: a növények bepor. zása. A méhek ilynemű kihasználása a mi vidé­künkön még gyerek­cipőben jár. Ebből kö­vetkezik, hogy az egyé­ni, de a nagyüzemi méhészet is hasonlít a „zsákba macskához“; ha lesz akácvirág és jó idő, lesz haszon is, ha pedig nem — akkor fuccs a jövedelemnek. De maradjunk egy­előre a mézfeleslegnél. Kiskeszin például az első évben 48 családtól 500 kg mézet vettek el, ezenkívül 2 családdal gyarapodott az állo­mány. Ha figyelembe vesszük, hogy tavasz­­szal létesített, gyenge családokkal induló mé­hészetről van szó, szép eredménynek könyvel­hetjük el. Nem beszélve arról, hogy a tervezett mézhozamot túllépték. Hol van akkor a ráfi­zetés ? Vegyük most a tava­lyi, a mézhozam szem­pontjából közismerten rossz esztendőt. Az eredmény: a tervezett 300 helyett 350 kg. Sza­porulat: 25 család. Csa. ládonként 7 kg méz! A környéken senki sem dicsekedhetett hasonló eredménnyel. Juhász Endre, a gaz­daság gyakorlott mé­hésze ismertette velem ezeket az adatokat. Is­merve a környékbeli méhészetek általános mézhozamát, Juhász bácsi jogosan büszke a 7 kg-os átlagos ered­ményre. Három évtized gazdag tapasztalata, szakkönyvekből és kü­lönböző szaktanfolya­mokon szerzett isme­rettel párosul nála a méhek iránti szeretet. — Szeretem a mun­kámat, élvezettel csi­nálom — mondja. S me­sélni kezd nekem a méhészet szakmai fo­gásairól, a kudarcokról és a sikerekről, ame­lyek mind velejárói a méhészkedésnek. Kár, hogy meg akarják szüntetni — teszi hozzá szomorúan. Már egé­szen megszoktam itt. — És miért akarják megszüntetni ? — Állítólag nem ki­fizetődő — mondja. Őszintén szólva meg­lepett a válasza. A mé­hészet fennállása óta a tervét teljesíti, sőt túl is szárnyalja. Hogyan lehet akkor ráfizetés? Avagy a tervezés volt rossz? Az viszont nem a méhek hibája! Hiába törtük a fejün­ket Endre bácsival, a műhelynek használt szobában, ahol már mintegy 500 keret állt készen a „bevetésre“. Nem tudtuk megfejteni az igazi okot. Azóta is sokat gondolkoztam rajta. Lehetetlen, hogy nagyüzemi gazdasá­gaink mezőgazdászai ne ismerjék a méhek -be­porzó munkájának je­lentőségét! Mert nem­csak a .kiskeszi méhé­szetről van szó. Vércse Miklós (Párkány) A fejönök sikerei Észak-Morvsorszáeéan Az észak-morvaországi fejőnők és tehéngondozók tavaly csaknem 11 millió liter tejet adtak piacra terven felül. Bár az ezévi tejfelvásárlási terv a tavalyinál 8 %-kal többet kö­vetel tőlük, köztársaságunkban ismét az első helyen állnak és másfél hó­nap alatt több mint 2 100 000 literes túlteljesítést értek el. Ezeket a szép eredményeket min­denekelőtt a szocialista munkaver­seny fejlettségének, a legjobb mun-A kuzmicei (topolcany-i járás) 10 traktorosa és azonos számú dolgo­zója Galovic Stefan gépesítő vezeté­sével egyetemesen gépesített munka­brigádot alakított, amely versenyez a „CSKP XI! kongresszusának bri­­;dja“ címéért. A1 igád működésé- 1 csupán a ga- DonaoeiaKamas munkálatai folyamán 70 ember munkáját takarította meg és a szövetkezet az idén növényter­mesztésében több mint 5000 munka­egységgel tervez kevesebbet, mint tavaly. A brigádtagok még a tavaszi mun­kák előtt több szövetkezetei felke­resnek a dunaszerdahelyi járásban, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek. A kuzmicei szövetkezet mezőgaz­dasági gépei és munkaeszközei kija­vítva várják a brigádot. Hogy a traktor fel ne boruljon Hegyvidéken és hegyalji körzetek­ben gyakran felborul a traktor, ha vezetője helytelenül becsüli fel a lejtő megengedett szintezését. Egyes országokban ezért már olyan fény- és hangjelzőkészülékkel ellátott trak­torokat gyártanak, amelyek idejében figyelmeztetik a traktorost a közelgő felbillenés veszélyére hosszanti vagy harántirányban egyaránt. A jelzőbe­rendezést a kapcsolótáblára szerelik, hogy a vezető ne csak hallja, hanem lássa is a kigyúló villanykörtét. Ha a jármű ismét biztonságos helyzetbe kerül, megszűnnek a jelzések. Ha pe­dig a vezető mégsem ügyel a figyel­meztető jelzésekre és felborul a traktor, addig világít és dudál a ké­szülék, amíg segítség érkezik és ki­kapcsolja a berendezést. K. E. katapasztalatok érvényre juitaíésá­­nak, az elmaradó munkaközösségek azonnali megsegítésének köszönhetik. A kerületben a fejőnők és a tehén­gondozók háromnegyede vesz részt a szocialista munkaversenyben és mintegy 200 munkacsoport tett kö­telezettségvállalást a „Szocialista munkabrigád“ cím elnyerésére. Ki ad több húst? Ezt a felhívást intézik a klatovy-i járás malonicei szövetkezetének tag­jai a nyugat-csehországi kerületben működő valamennyi szövetkezet és állami gazdaság címére. A versenyfelhívásra azonnal vála­szolt a Hlineny Üjezd-i „Práchen“ szövetkezet (klatovyi járás) és tag­sága arra kötelezte magát, hogy május végéig 190 q-val túlteljesítik sertéshúseladásuk félévi tervét. A jú­nius végéig tervbe vett 210 mázsa marhahús eladását máris teljesítet­ték s 44 q-val túlszárnyalták terv­feladatukat. 1962. március 11. Brigádsegítség Jöhet a tavasz, nem éri készület­­lenül a marcelháziakat. Persze, szá­molnak azzal, hogy a legjobb gépet is érheti üzemzavar munka közben. Ha előfordulna géphiba, nyomban ki­javítják a szakképzett javítók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom