Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-28 / 17. szám

Nagyobb figyelmet a silókukorica termesztésére A kukorica termesztésével foglalkozó prágai országos kon­ferencián felszólaló Václav Krutina földművelésügyi minisz­ter beszámolójából idézzük a következőket: Az utolsó évek folyamán szerzett mezőgazdasági termelési tapasztala­tok arra utalnak, hogy a siló- és a szemeskukorica az a termény, mely­nek intenzívebb termesztésével gyor­sabban megoldódna a bő takarmányo­zás problémája. Bár egyes járásokban a silókukorica átlagos hektárhozama nem érte el a 220 mázsát, néhány mezőgazdasági üzem mégis igen jó eredményt mu­tatott ki. Például a Dáblicei Állami Gazdaság (Prága-Kelet) 170 hektáron 407 mázsát termelt hektáronként, a dél-csehországi Mnich-i szövetkezet­ben 11 hektáron 480 mázsás átlagot értek el, a trebisovi járásban pedig 30 hektárról 700 mázsát gyűjtöttek be hektáronként. Országos viszonylat­ban a nem kielégítő eredményeket semmi esetre sem indokolhatjuk rosz_ szabb időjárási viszonyokkal: az okok mindenekelőtt az agrotechnikai alap­elvek elhanyagolásában kereshetők: • A silókukoricát túlnyomó rész­ben nem főnövényként termesztették és csak kisebb területeken vetették herefélék és kapások után; • tápanyag-ellátását gyakran nem biztosították kellő mértékben; • egyes szövetkezetek és állami gazdaságok nem vetették a kukoricát a legalkalmasabb időszakban; • a növényvédelmet gyakran el­hanyagolták; • a silókukoricát számos helyen még tavaly is túl sűrű sorokba vetet­ték. Sok kerületben és járásban magu­kat a funkcionáriusokat kell hibáz­tatnunk, mert helytelenül értelmezték azt az irányelvet, mely szerint orszá­gos viszonylatban a termőföld 12,1 százalékára bővítendő ki a kukorica vetésterülete. S bár szakembereink e százalék számadata alatt a kukorica minden nemét tervezték, az illetékes funkcionáriusok gyakran a fennálló kedvezőtlen előfeltételek ellenére is csak a silókukorica termesztését szor­galmazták 12 százalékra, s ez meg­nyilvánult az eredményekben is. Számos mezőgazdasági üzemben még mindig nem ismertek fel, hogy a silókukorica jóminőségű szénával kiegészítve a szarvasmarhák egészévi kiegyensúlyozott tápanyag-ellátásának legfontosabb alapját képezi. Azt sem tudják még sok helyen, hogy a siló­­takarmány és a széna nemcsak nyá­ron, hanem a téli időszakban is alap­ját képezi a takarmányadagolásnak. A Pohorelicei Takarmányozási Kuta­tóintézetben bebizonyították, hogy 4-5 kg jóminőségű lucernaszéna és 35 — 40 kg tejes-viaszos érettségében silózott kukorica elegendő 8-9 kg-os napi tejhozam elérésére, beleszámít­va a tehén életfenntartáshoz szüksé­ges tápanyagokat is. Aránylag cse­kély mennyiségű szemestakarmány hozzáadásával pedig a téli hónapok­ban is elérhető 10-11 literes átlagos tejhozam. Egyetemes gépesítéssel Idén a silókukorica termesztését 90 %-ban egyetemes gépesítéssel bizto-A legjobb takarmányok egyike: a kukorica és a lóbab keveréke JlftI HENDRYCH elvtárs beszámo­lójában a CSKP február 6 —7-i ülésén megemlítette, hogy nálunk igen el­hanyagolt a hüvelyesek termesztése, pedig az utóbbi időben sok vita fo­lyik a kukoricának hüvelyesekkel történő termesztéséről, hogy ezáltal a silót fehérjékkel gazdagítsuk. Mivel takarmányaink nagyobb ré­sze, a lucerna és gomboshere kivé­telével nem tartalmaz kellő mennyi­ségű emészthető fehérjét, aminek hiánya semmiféle más tápszerrel nem pótolható, gazdasági állataink helyes takarmányozására a sok szén­hidrátot tartalmazó silókukoricát olyan takarmányfélével egészítjük ki, illetve vegyítjük, amely sok emészt­hető fehérjét tartalmaz. ERRE NAGYON MEGFELELNEK a hüvelyes vetemények, főleg a lóbab, mert zölden 11 -15 % emészthető fehérjét tartalmaz, s amellett az a jó tulajdonsága, hogy maga kevés nitrogént igényel. A kukorica és lóbab keverékét tavasztól aratásig vethetjük. Elsősor­ban főnövényként, majd mint má­sodnövényt a korai burgonya, repce, az őszi keverékek vagy a korai zöld­ségfélék után termelhetjük. A nyári vetés sikere a talaj tápanyag- és nedvességtartalmától függ. A kukorica magas és terjedelmes növése miatt megfelelő férőhelyet, bőséges trágyázást és gondos műve­lést igényel. A vetőmag aránya: 2/3 rész kuko­rica és 1/3 lóbab. így a takarmány 25 %-át a lóbab képezi, ami kellő fehérjét biztosít az állatok takarmá­nyában. JÖL TESSZÜK, HA a vetőmagot magunk termeljük, mert lóbab vető­magjának beszerzésekor nem szá­míthatunk kizárólag a felvásárlási üzemekre. Ha a vetőmagot magunk termeljük, úgy a talajviszonyainknak, éghajlatunknak, egyszóval a helyi körülményeknek legmegfelelőbb és legolcsóbb vetőmaghoz jutunk. A kukorica és lóbab keveréke, illetve a hüvelyes keverék jól be­illeszthető bármilyen vetésforgóba. Azokon a területeken, ahol a ked­vezőtlen éghajlati viszonyok miatt nem lehet silókukoricát termelni, például Tátraalján és másutt, sike­resen termelhetünk hüvelyeseket — borsót és babot. Igaz, hogy az idén korlátozott a hüvelyesek vetőmag­alapja, ezért - ajánlja Heindrych elvtárs beszámolójában — a hüve­lyesek termesztését. Ebben az esz­tendőben főleg a tiszta hüvelyes kultúrákra illetőleg a vetőmagter­mesztésre kell a fösúlyt helyeznünk. <-tis-) sítottuk A harmadik ötéves terv vé­géig azonban már 100 %-ra gépesít­jük termesztését. Azokban az üzemekben, ahol már tavaly is egyetemes gépesítéssel ter­mesztették a kukoricát, jók voltak az eredmények is. Domazlice vidékén pl. a meclovi „Vörös Csillag“ szövet­kezet 100 hektáron kizárólagosan négyzetes-fészkesen vetett silókuko­ricát és a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére is 320 q hektárhoza­mot ért el átlagban. A gyomirtást az idén főképpen Agrionnal végezzük. Az elmúlt évek folyamán ezt a gyomirtót későn al­kalmazták. Csak idejében történő, hektáronként 1,5 kg adagolású per­metezéssel óvja meg ez az anyag a 15 — 20 cm magas kukoricát a gyom­tól addig, amíg a növény maga is képes védekezni. Idén 4000 silókombájnnal több áll majd mezőgazdaságunk rendelkezésé, re, mint tavaly. Ezek nagyobb részét szovjet gyártmányú gépek és javított típusú magyar gyártmányok fogják képezni. Teljesítményük folytán min­den mezőgazdasági üzemben 10 — 12 nap alatt befejezhetik a silókukorica betakarítását. Mikor vessünk? A kukorica vetésének legalkalma­sabb ideje az egyes termelési körze­tek részére: • Szlovákia melegebb kukorica­termesztő körzeteiben április 18. —30. között; • a dél-morvaországi és a szlová­kiai kukorica-répatermesztő körzet­ben április 25. május 4. között: • a répa- és a melegebb éghajlatú burgonyatermesztő körzetekben má­jus 1. —10. között; • a hűvösebb burgonyatermő vidé­keken május 5.— 15. között. A kukorica a takarmányalap leg­erősebb pillére, ennélfogva nem lehet kérdéses, hogy kukoricát termesz­­szünk-e vagy hereféléket, illetve hü­velyeseket. A pillangósok vetésterü­letének nagyságát aszerint határoz­zuk meg, hogy a siló és szemeskuko­rica teljes mértékben biztosított ter­mesztése mellett milyen mennyiség­ben lesz szükségünk fehérjetartalmú takarmányfélékre. E kérdés helyes megoldása nagy jelentőséggel bír a gazdasági állatok minden nemének kiegyensúlyozott takarmányozásában, mindenekelgtt azonban a szarvas­marha-nevelésben, állattenyésztésünk kulcságazatában. Matyi János a „pólyáni mozgalom“ elindítója Bővítik a kukoricaterületet A terebesi járás szövetkezetesei hatékony lépésekhez nyúlnak az idén a takarmányprob­léma megoldása érdekében. Főleg a magas tápértékű szemestakarmányok termelését bő­vítik ki. Az új gazdasági évben 9500 hektáron ter­mesztenek szemeskukoricát, 4500 hektáron pedig silókukoricát. Ügy tervezik, hogy a kukoricatermelő kör­zetekben a szántóterület 20 %-án, a répater­melő körzetekben a 15 %-án, s a burgonya­termő körzetekben a szántóterület 7 %-án termelne^ kukoricát a közeljövőben. P. L. Három felhívás Rohamosan fejlődő mezőgazdaságunk megkívánja a szaktudás állandó gya­rapítását. A harmadik ötéves terv feladatait mezőgazdasági üzemeink­ben kellő mennyiségű szakkáder nélkül nehezen valósíthatnánk meg. Az alábbiakban három mezőgazdasági iskola felhívását közöljük, amely az érdeklődőknek iránymutatóul szolgálhat, hogy hol, milyen feltételek mel­lett nyerhetnek szakképesítést az 1962 —63-as iskolaévben. A KOMAROMI Mező­­gazdasági Műszaki Kö­zépiskolába jelentkez­hetnek a hároméves, érettségivel végződő távtanulásra az 1962 — 1963-ban kezdődő első évfolyamra. A hallgatók e tanulási formán elsa­játítják a nagyüzemi termelés alapfeltételeit, valamint a korszerű technika használatát. A tanulók tanulmá­nyaikat munkájuk meg. szakítása nélkül, folya­matosan végezhetik. Havonként kétnapos konzultáción vesznek részt, félévenként pe­dig egyhetes kémiai és biológiai gyakorlaton. A tantárgyak évfolyamon­ként változnak a mi­nisztérium által kiadott tanterv szerint (növény­­termesztés, állatte­nyésztés, üzemszerve­zés, gépesítés stb.). A felvétel feltétele a következő: ötéves gya­korlat a mezőgazdaság, ban, orvosi javaslat, végbizonyítvány, mun­kaviszony, továbbá az üzem vezető szervének a javaslata. A tanulók anyagi ellátásáról a ta­nulás folyamán a tör­vény gondoskodik, to­vábbá 50 %-os kedvez­ményt élveznek a ta­nulók a vasútra és au­tóbuszra. • A VÁGSELLYEI Me­zőgazdasági Mesteris­kola hív minden tanul­­nivágyó fiatalt, férfit és nőt egyaránt 17 — 45 évig, akik a kétéves ta­nulási idő letelte után mesterlevéllel a kezük­ben mint vezető kerté­szek kerülnek ki a me­zőgazdasági üzemekbe. A tanítási nyelv ma­gyar. Főbb tantárgyak: gyümölcs-, zöldség-, díszkertészet, szerve­zéstan és virágtermesz­tés. Az iskola mellett tanulóotthon van. Az ellátás ingyenes. A ta­nulók tanulmányai se­gélyben részesülnek. Az EFSZ-ek által kiküldött nőtlen tanulók havi 200, családos tanulók havi 400 koronát kapnak és azonkívül minden gyer­mekre 60 koronát. Az állami gazdaságtól ki­küldött nőtlen tanulók havi 100, a családos ta­nulók havi 500 koronát és minden családtagra 100 koronát kapnak. Ezenkívül mind a nőt­lenek, mind a családo­sok, akiket az -állami gazdaság küldött ki, a fentieken kívül 600 ko­ronát kapnak a két év­re. A tanulók hazauta­zás! költségeit az isko­la havonta egyszer megtéríti. Jelentkezni írásban lehet az iskola igazgatóságánál, április 15-ig. • A NAGYKAPOSI Egy­éves Mezőgazdasági Technikumban a mező­gazdasági üzemek ve­zetői egy év alatt szak. képzettséget nyerhet­nek. A jelentkezési kor­határ 25 — 45 esztendő. Feltétel a járási párt­­bizottság és a járási nemzeti bizottság aján. lása, 5 — 10 éves mező­­gazdasági gyakorlat, s az alapfokú, vagy mes­teriskola elvégzése. Főbb tantárgyak: ma. gyár nyelv, szlovák nyelv, politikai gazda­ságtan, növénytermesz­tés . és állattenyésztés. A tanulás teljesen díj­talan. A nőtlenek 800 koronáig, a családosok 1200 koronán felüli ösz­töndíjban részesülnek. Ezenkívül minden hall­gató az év elején 400 koronát kap tanköny-. vekre. Az iskola továb­bá megtéríti a hazauta. zás költségeit nőtlenek­nél évente hatszor, csa­ládosoknál pedig tizen­kétszer. Szahháderfccpzcs lehetőségei a mezőgazdaságban Szögyéni tudósítás A szögyéni gyümölcstermelő egye­sület az EFSZ támogatásával a tél folyamán néhány értékes előadást szervezett, amelyen több kiváló szak­ember adta át tapasztalatait az ér­deklődőknek. A gyümölcstermesztők megismerkedtek a legújabb védősze­rekkel, a kártevők elleni szakszerű védekezéssel, a fák ápolásával és per­metezésével. Az előadások nagy köz­kedveltségnek örvendtek. Dicséret illeti Nágel Lőrinc elvtársat, az egye­sület elnökét, aki jól megszervezte az előadásokat. Valkó Vilmos (Szögyén) A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére való törekvésünk csak a szak­mailag képzett mezőgazdasági dolgozók céltudatos munkája nyomán hozza meg a várt eredményt. A mezőgazdaságban dolgozó képzett szakkáderek száma még eléggé alacsony. Országos viszonylat­ban az elmúlt esztendőben egy mezőgazdasági mérnökre 1127 hektár, egy mezőgazdasági tech­nikusra pedig 649 hektár mezőgazdasági terület jutott. Szlovákiában ez az arányszám még kedve­zőtlenebb. A terv értelmében az 1970-as évben a mező­­gazdasági terület minden 400 — 500 hektárára egy főiskolai végzettségű dolgozónak, minden 100 — 150 hektárára középiskolai végzettségű dolgozónak kell jutnia. Ez azt jelenti, hogy 1970-ig főisko­láinknak legalább 22 000 mezőgazdasági mérnököt, középiskoláinknak pedig legalább 90 000 mező­­gazdasági technikust kell kiképezniök. Hazánkban a mezőgazdasági szakemberek neve­lésére a mezőgazdasági iskolák egész rendszerét alakították ki. Ezek a következők: 1. Tanonciskolák (két éves). 2. Gépesítési szakiskola (három éves). 3. Mezőgazdasági technikum (négy éves, érett­ségeivel végződik). 4. Mezőgazdasági főiskola (négy éves, Nyitrán). 5. Állatorvosi főiskola (öt éves, Kassán). 6. Közgazdasági főiskola (négy éves, Bratisla­­vában). A mezőgazdasági iskolák alapját a tanoncisko­lák képezik, amelyek a növénytermesztés és állat­­tenyésztés kérdéseinek alapvető problémáit tag­lalják és a tanulók a két év folyamán elsajátítják a legszükségesebb tudnivalókat. Ilyen iskola majdnem minden járásban van, sőt egyes járá­sokban több isi A mezőgazdasági tanoncoknak széleskörű lehe­tőségeik nyílnak a továbbtanulásra is. A legjob­bak, a tanidő első esztendeje után jelentkezhet­nek valamelyik mezőgazdasági középiskolára, ahol megszerezhetik a középfokú mezőgazdasági tech­nikusi képesítést. Mezőgazdasági iskolarendszerünk egyik további tagozatát a mezőgazdasági műszaki középiskolák alkotják. Ezek az iskolák a kötelező iskolaláto­gatás befejezése után lehetővé teszik az ifjúság­nak, hogy megszerezhesse a középfokú mezőgaz­dasági technikusi képesítést. Szlovákiában a kö­vetkező szakokat vezették be a mezőgazdasági műszaki középiskolákon: a) növénytermesztési-állattenyésztési b) mezőgazdasági ökonómia c) mezőgazdasági termelés gépesítése d) mezőgazdasági talajjavítás e) állategészség f) kertészet g) szőlészet Az említett iskoláknak igen széles hálózatuk van. Néhányban magyar nyelven folyik a tanítás, így pl. Tornaiján (ökonómiai szak), Szepsiben (a mezőgazdasági termelés gépesítése), Ipolyságon, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Nagykaposon (növénytermesztési - állattenyész­tési szak). Itt érettségit szereznek a tanulók, majd folytathatják tanulmányaikat a mezőgazda­­sági főiskolán. Az ifjúság rendszeres és egyesített szakokta­tása mellett államunk nagy lehetőséget nyújt a műveltség fejlesztésére és a szakképzettség ki­egészítésére olyan dolgozók számára is, akiknek nem áll módjukban valamilyen szakiskolát láto­gatni, vagy pedig a termelésben végzett bizonyos tapasztalatszerzés után, további iskolázásra hatá­rozták el magukat. Ezek számára kétéves mező­­gazdasági mesteriskolát létesítettek. Szlovákiában mezőgazdaságunk számára a fő­iskolai végzettségű szakemberek nevelését a Nyit­­rai Mezőgazdasági Főiskola (Vysoká skola pol'no­­hospodárska) biztosítja a következő szakokon: a) közgazdaságtani, b) mezőgazdasági, c) állategészségügyi (ez Kassán működik). A közgazdaságtani kar tananyaga az üzemgaz­dászok nevelésére irányul, míg a mezőgazdasági kar az állattenyésztés és a növénytermesztés szá­mára nevel mezőgazdasági mérnököket. A kassai állategészségügyi karon pedig állatorvosokat ké­peznek ki, akik a szövetkezetekben, állami gazda­ságokban, továbbá az állategészségügyi intézetek­ben, kutatóintézetekben működnek. A főiskolát napi rendszeres látogatással, vagy pedig foglalkozás mellett, távúton végezhetik el az érdeklődők. Távtanulásra azok jelentkezhetnek, akik már sikerrel leérettségiztek, eleget tettek katonai kö­telezettségüknek és a mezőgazdaságban dolgoz­nak. Sőt jelentkezhetnek azok is, akik egyelőre nem mezőgazdasági munkahelyen dolgoznak, de a távtanulás engedélyezése esetében 6 hónapon belül elhelyezkednek a mezőgazdaságban. A főiskolai végzettségű mezőgazdasági szak­emberek neveléséből alapbsan kiveszi részét a Bratislavai Közgazdasági Főiskola (Vysoká skola ekonomická) is, amelyben a mezőgazdaság köz­­gazdasági problémáit sajátítják el a hallgatók. Ugyanakkor boncolgatja a (mezőgazdasági termelés tervezését, a népgazdaság többi ágazatával kap­csolatban. Az iskola végzett növendékei a mezőgazdaság­ban mint vezetők, tervezők és ellenőrző szervek érvényesülnek. Ezen az iskolán szintén lehet távúton végzett­séget szerezni. Erre a tanulmányi formára viszont csak harmincöt évnél idősebb jelentkezőket vesz­nek fel. Az említett két főiskola első évfolyamára a je­lentkezést, az elkövetkező iskolaévre, mindig feb­ruár 28-ig kell benyújtani, az iskolák, illetve az üzemek és vállalatok igazgatóságaira, amelyek ezután a jelentkezők igazolt és javasolt jelent­kező ívét március 31-ig elküldik az illető iskola igazgatóságának. A felvételi vizsgákat júniusban tartják meg. A mezőgazdasági tanulmányok nagy jelentősé­gükön kívül érdekesek is, de ugyanakkor ez a tanulmány meglehetősen igényes, mert hiszen a növendékek megtanulják uralni és átalakítani a természetet úgy, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés a leggazdaságosabban szol­gálják az embert. A mezőgazdasági tanulmányoktól eddig sokan idegenkedtek s ebben nagy része van mezőgazda­­sági termelésünk eddigi színvonalának is. Hogy ezt az állapotot megszüntessük, pártunk Központi Bizottsága a dolgozókkal karöltve azt a célt tűzte ki, hogy mezőgazdasági termelésünk színvonalát 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Ez által lényegesen megváltozik a mezőgazdasági termelés jellege is. A nehéz kézi munkát egyre jobban ki­szorítják a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek. Ezek pedig szakembereket követelnek, mégpedig az ifjúság köréből. A mezőgazdasági szakiskolák­nak tehát eddig is, de a jövőben még nagyobb és fontosabb küldetésük lesz, mert csakis szak­képzett mezőgazdasági vezetőkkel érhetjük el mezőgazdaságunk fellendítését. TŐTH LAJOS, a Szlovák Nemzeti Tanács iskolaügyi bizottságának dolgozója Kiadja a Mező F.rdö es VtzgazdasSg! Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvá Halaiban - Megjelenik hetente keiszer - Föszerkeszld Path« Károly - Szerkesztősig ás kladShivatal: Bratislava, Suvorovová 16 - Telefon főszerkesztő 515 58 szerkesztőség 501 00 - Telefonközpont 543 91. 511 10. 550 93 - Belső vonalak főszerkesztő helyettese: 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 6?2 ágit prop osziálv 639 s/.akmelláklet 51“ - Nyomja e Polvgratické závody, tv p.. Bratislava, ul Februárového vltaastva 6/d. - Terjeszti a fostál Hfrlapszolgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hirlapszolgálat - sajtókiviteli osztály - Praha I.. JindíiSská ul. i4. intézi, - Előfizetési díj évente 36.40 Kés. K-20*21057

Next

/
Oldalképek
Tartalom