Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-28 / 17. szám

Nagyobb figyelmet a silókukorica termesztésére

A kukorica termesztésével foglalkozó prágai országos konferencián felszólaló Václav Krutina földművelésügyi miniszter beszámolójából idézzük a következőket:

Az utolsó évek folyamán szerzett mezőgazdasági termelési tapasztalatok arra utalnak, hogy a siló- és a szemeskukorica az a termény, melynek intenzívebb termesztésével gyorsabban megoldódna a bő takarmányozás problémája.

Bár egyes járásokban a silókukorica átlagos hektárhozama nem érte el a 220 mázsát, néhány mezőgazdasági üzem mégis igen jó eredményt mutatott ki. Például a Dáblicei Állami Gazdaság (Prága-Kelet) 170 hektáron 407 mázsát termelt hektáronként, a dél-csehországi Mnich-i szövetkezetben 11 hektáron 480 mázsás átlagot értek el, a trebisovi járásban pedig 30 hektárról 700 mázsát gyűjtöttek be hektáronként. Országos viszonylatban a nem kielégítő eredményeket semmi esetre sem indokolhatjuk rosz_ szabb időjárási viszonyokkal: az okok mindenekelőtt az agrotechnikai alapelvek elhanyagolásában kereshetők:

• A silókukoricát túlnyomó részben nem főnövényként termesztették és csak kisebb területeken vetették herefélék és kapások után;

• tápanyag-ellátását gyakran nem biztosították kellő mértékben;

• egyes szövetkezetek és állami gazdaságok nem vetették a kukoricát a legalkalmasabb időszakban;

• a növényvédelmet gyakran elhanyagolták;

• a silókukoricát számos helyen még tavaly is túl sűrű sorokba vetették.

Sok kerületben és járásban magukat a funkcionáriusokat kell hibáztatnunk, mert helytelenül értelmezték azt az irányelvet, mely szerint országos viszonylatban a termőföld 12,1 százalékára bővítendő ki a kukorica vetésterülete. S bár szakembereink e százalék számadata alatt a kukorica minden nemét tervezték, az illetékes funkcionáriusok gyakran a fennálló kedvezőtlen előfeltételek ellenére is csak a silókukorica termesztését szorgalmazták 12 százalékra, s ez megnyilvánult az eredményekben is.

Számos mezőgazdasági üzemben még mindig nem ismertek fel, hogy a silókukorica jóminőségű szénával kiegészítve a szarvasmarhák egészévi kiegyensúlyozott tápanyag-ellátásának legfontosabb alapját képezi. Azt sem tudják még sok helyen, hogy a silótakarmány és a széna nemcsak nyáron, hanem a téli időszakban is alapját képezi a takarmányadagolásnak. A Pohorelicei Takarmányozási Kutatóintézetben bebizonyították, hogy 4-5 kg jóminőségű lucernaszéna és 35 — 40 kg tejes-viaszos érettségében silózott kukorica elegendő 8-9 kg-os napi tejhozam elérésére, beleszámítva a tehén életfenntartáshoz szükséges tápanyagokat is. Aránylag csekély mennyiségű szemestakarmány hozzáadásával pedig a téli hónapokban is elérhető 10-11 literes átlagos tejhozam.

Egyetemes gépesítéssel

Idén a silókukorica termesztését 90 %-ban egyetemes gépesítéssel bizto-A legjobb takarmányok egyike:

a kukorica és a lóbab keveréke

JlftI HENDRYCH elvtárs beszámolójában a CSKP február 6 —7-i ülésén megemlítette, hogy nálunk igen elhanyagolt a hüvelyesek termesztése, pedig az utóbbi időben sok vita folyik a kukoricának hüvelyesekkel történő termesztéséről, hogy ezáltal a silót fehérjékkel gazdagítsuk.

Mivel takarmányaink nagyobb része, a lucerna és gomboshere kivételével nem tartalmaz kellő mennyiségű emészthető fehérjét, aminek hiánya semmiféle más tápszerrel nem pótolható, gazdasági állataink helyes takarmányozására a sok szénhidrátot tartalmazó silókukoricát olyan takarmányfélével egészítjük ki, illetve vegyítjük, amely sok emészthető fehérjét tartalmaz.

ERRE NAGYON MEGFELELNEK a hüvelyes vetemények, főleg a lóbab, mert zölden 11 -15 % emészthető fehérjét tartalmaz, s amellett az a jó tulajdonsága, hogy maga kevés nitrogént igényel.

A kukorica és lóbab keverékét tavasztól aratásig vethetjük. Elsősorban főnövényként, majd mint másodnövényt a korai burgonya, repce, az őszi keverékek vagy a korai zöldségfélék után termelhetjük. A nyári vetés sikere a talaj tápanyag- és nedvességtartalmától függ.

A kukorica magas és terjedelmes növése miatt megfelelő férőhelyet, bőséges trágyázást és gondos művelést igényel.

A vetőmag aránya: 2/3 rész kukorica és 1/3 lóbab. így a takarmány 25 %-át a lóbab képezi, ami kellő fehérjét biztosít az állatok takarmányában.

JÖL TESSZÜK, HA a vetőmagot magunk termeljük, mert lóbab vetőmagjának beszerzésekor nem számíthatunk kizárólag a felvásárlási üzemekre. Ha a vetőmagot magunk termeljük, úgy a talajviszonyainknak, éghajlatunknak, egyszóval a helyi körülményeknek legmegfelelőbb és legolcsóbb vetőmaghoz jutunk.

A kukorica és lóbab keveréke, illetve a hüvelyes keverék jól beilleszthető bármilyen vetésforgóba.

Azokon a területeken, ahol a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt nem lehet silókukoricát termelni, például Tátraalján és másutt, sikeresen termelhetünk hüvelyeseket — borsót és babot. Igaz, hogy az idén korlátozott a hüvelyesek vetőmagalapja, ezért - ajánlja Heindrych elvtárs beszámolójában — a hüvelyesek termesztését. Ebben az esztendőben főleg a tiszta hüvelyes kultúrákra illetőleg a vetőmagtermesztésre kell a fösúlyt helyeznünk.

<-tis-)

sítottuk A harmadik ötéves terv végéig azonban már 100 %-ra gépesítjük termesztését.

Azokban az üzemekben, ahol már tavaly is egyetemes gépesítéssel termesztették a kukoricát, jók voltak az eredmények is. Domazlice vidékén pl. a meclovi „Vörös Csillag“ szövetkezet 100 hektáron kizárólagosan négyzetes-fészkesen vetett silókukoricát és a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is 320 q hektárhozamot ért el átlagban.

A gyomirtást az idén főképpen Agrionnal végezzük. Az elmúlt évek folyamán ezt a gyomirtót későn alkalmazták. Csak idejében történő, hektáronként 1,5 kg adagolású permetezéssel óvja meg ez az anyag a 15 — 20 cm magas kukoricát a gyomtól addig, amíg a növény maga is képes védekezni.

Idén 4000 silókombájnnal több áll majd mezőgazdaságunk rendelkezésé, re, mint tavaly. Ezek nagyobb részét szovjet gyártmányú gépek és javított típusú magyar gyártmányok fogják képezni. Teljesítményük folytán minden mezőgazdasági üzemben 10 — 12 nap alatt befejezhetik a silókukorica betakarítását.

Mikor vessünk?

A kukorica vetésének legalkalmasabb ideje az egyes termelési körzetek részére:

• Szlovákia melegebb kukoricatermesztő körzeteiben április 18. —30. között;

• a dél-morvaországi és a szlovákiai kukorica-répatermesztő körzetben április 25. május 4. között:

• a répa- és a melegebb éghajlatú burgonyatermesztő körzetekben május 1. —10. között;

• a hűvösebb burgonyatermő vidékeken május 5.— 15. között.

A kukorica a takarmányalap legerősebb pillére, ennélfogva nem lehet kérdéses, hogy kukoricát termeszszünk-e vagy hereféléket, illetve hüvelyeseket. A pillangósok vetésterületének nagyságát aszerint határozzuk meg, hogy a siló és szemeskukorica teljes mértékben biztosított termesztése mellett milyen mennyiségben lesz szükségünk fehérjetartalmú takarmányfélékre. E kérdés helyes megoldása nagy jelentőséggel bír a gazdasági állatok minden nemének kiegyensúlyozott takarmányozásában, mindenekelgtt azonban a szarvasmarha-nevelésben, állattenyésztésünk kulcságazatában.

Matyi János a „pólyáni mozgalom“ elindítója

Bővítik a kukoricaterületet

A terebesi járás szövetkezetesei hatékony lépésekhez nyúlnak az idén a takarmányprobléma megoldása érdekében. Főleg a magas tápértékű szemestakarmányok termelését bővítik ki.

Az új gazdasági évben 9500 hektáron termesztenek szemeskukoricát, 4500 hektáron pedig silókukoricát.

Ügy tervezik, hogy a kukoricatermelő körzetekben a szántóterület 20 %-án, a répatermelő körzetekben a 15 %-án, s a burgonyatermő körzetekben a szántóterület 7 %-án termelne^ kukoricát a közeljövőben. P. L.

Három felhívás

Rohamosan fejlődő mezőgazdaságunk megkívánja a szaktudás állandó gyarapítását. A harmadik ötéves terv feladatait mezőgazdasági üzemeinkben kellő mennyiségű szakkáder nélkül nehezen valósíthatnánk meg. Az alábbiakban három mezőgazdasági iskola felhívását közöljük, amely az érdeklődőknek iránymutatóul szolgálhat, hogy hol, milyen feltételek mellett nyerhetnek szakképesítést az 1962 —63-as iskolaévben.

A KOMAROMI Mezőgazdasági Műszaki Középiskolába jelentkezhetnek a hároméves, érettségivel végződő távtanulásra az 1962 — 1963-ban kezdődő első évfolyamra. A hallgatók e tanulási formán elsajátítják a nagyüzemi termelés alapfeltételeit, valamint a korszerű technika használatát.

A tanulók tanulmányaikat munkájuk meg. szakítása nélkül, folyamatosan végezhetik.

Havonként kétnapos konzultáción vesznek részt, félévenként pedig egyhetes kémiai és biológiai gyakorlaton. A tantárgyak évfolyamonként változnak a minisztérium által kiadott tanterv szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, üzemszervezés, gépesítés stb.).

A felvétel feltétele a következő: ötéves gyakorlat a mezőgazdaság, ban, orvosi javaslat, végbizonyítvány, munkaviszony, továbbá az üzem vezető szervének a javaslata. A tanulók anyagi ellátásáról a tanulás folyamán a törvény gondoskodik, továbbá 50 %-os kedvezményt élveznek a tanulók a vasútra és autóbuszra.

•

A VÁGSELLYEI Mezőgazdasági Mesteriskola hív minden tanulnivágyó fiatalt, férfit és nőt egyaránt 17 — 45 évig, akik a kétéves tanulási idő letelte után mesterlevéllel a kezükben mint vezető kertészek kerülnek ki a mezőgazdasági üzemekbe.

A tanítási nyelv magyar. Főbb tantárgyak: gyümölcs-, zöldség-, díszkertészet, szervezéstan és virágtermesztés. Az iskola mellett tanulóotthon van. Az ellátás ingyenes. A tanulók tanulmányai segélyben részesülnek. Az EFSZ-ek által kiküldött nőtlen tanulók havi 200, családos tanulók havi 400 koronát kapnak és azonkívül minden gyermekre 60 koronát. Az állami gazdaságtól kiküldött nőtlen tanulók havi 100, a családos tanulók havi 500 koronát és minden családtagra 100 koronát kapnak.

Ezenkívül mind a nőtlenek, mind a családosok, akiket az -állami gazdaság küldött ki, a fentieken kívül 600 koronát kapnak a két évre. A tanulók hazautazás! költségeit az iskola havonta egyszer megtéríti. Jelentkezni írásban lehet az iskola igazgatóságánál, április 15-ig.

•

A NAGYKAPOSI Egyéves Mezőgazdasági Technikumban a mezőgazdasági üzemek vezetői egy év alatt szak. képzettséget nyerhetnek. A jelentkezési korhatár 25 — 45 esztendő. Feltétel a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság aján. lása, 5 — 10 éves mezőgazdasági gyakorlat, s az alapfokú, vagy mesteriskola elvégzése.

Főbb tantárgyak: ma. gyár nyelv, szlovák nyelv, politikai gazdaságtan, növénytermesztés . és állattenyésztés. A tanulás teljesen díjtalan. A nőtlenek 800 koronáig, a családosok 1200 koronán felüli ösztöndíjban részesülnek. Ezenkívül minden hallgató az év elején 400 koronát kap tanköny-. vekre. Az iskola továbbá megtéríti a hazauta. zás költségeit nőtleneknél évente hatszor, családosoknál pedig tizenkétszer.

Szahháderfccpzcs lehetőségei a mezőgazdaságban

Szögyéni tudósítás

A szögyéni gyümölcstermelő egyesület az EFSZ támogatásával a tél folyamán néhány értékes előadást szervezett, amelyen több kiváló szakember adta át tapasztalatait az érdeklődőknek. A gyümölcstermesztők megismerkedtek a legújabb védőszerekkel, a kártevők elleni szakszerű védekezéssel, a fák ápolásával és permetezésével. Az előadások nagy közkedveltségnek örvendtek. Dicséret illeti Nágel Lőrinc elvtársat, az egyesület elnökét, aki jól megszervezte az előadásokat.

Valkó Vilmos (Szögyén)

A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésére való törekvésünk csak a szakmailag képzett mezőgazdasági dolgozók céltudatos munkája nyomán hozza meg a várt eredményt. A mezőgazdaságban dolgozó képzett szakkáderek száma még eléggé alacsony. Országos viszonylatban az elmúlt esztendőben egy mezőgazdasági mérnökre 1127 hektár, egy mezőgazdasági technikusra pedig 649 hektár mezőgazdasági terület jutott. Szlovákiában ez az arányszám még kedvezőtlenebb.

A terv értelmében az 1970-as évben a mezőgazdasági terület minden 400 — 500 hektárára egy főiskolai végzettségű dolgozónak, minden 100 — 150 hektárára középiskolai végzettségű dolgozónak kell jutnia. Ez azt jelenti, hogy 1970-ig főiskoláinknak legalább 22 000 mezőgazdasági mérnököt, középiskoláinknak pedig legalább 90 000 mezőgazdasági technikust kell kiképezniök.

Hazánkban a mezőgazdasági szakemberek nevelésére a mezőgazdasági iskolák egész rendszerét alakították ki. Ezek a következők:

1. Tanonciskolák (két éves).

2. Gépesítési szakiskola (három éves).

3. Mezőgazdasági technikum (négy éves, érettségeivel végződik).

4. Mezőgazdasági főiskola (négy éves, Nyitrán).

5. Állatorvosi főiskola (öt éves, Kassán).

6. Közgazdasági főiskola (négy éves, Bratislavában).

A mezőgazdasági iskolák alapját a tanonciskolák képezik, amelyek a növénytermesztés és állattenyésztés kérdéseinek alapvető problémáit taglalják és a tanulók a két év folyamán elsajátítják a legszükségesebb tudnivalókat. Ilyen iskola majdnem minden járásban van, sőt egyes járásokban több isi

A mezőgazdasági tanoncoknak széleskörű lehetőségeik nyílnak a továbbtanulásra is. A legjobbak, a tanidő első esztendeje után jelentkezhetnek valamelyik mezőgazdasági középiskolára, ahol megszerezhetik a középfokú mezőgazdasági technikusi képesítést.

Mezőgazdasági iskolarendszerünk egyik további tagozatát a mezőgazdasági műszaki középiskolák alkotják. Ezek az iskolák a kötelező iskolalátogatás befejezése után lehetővé teszik az ifjúságnak, hogy megszerezhesse a középfokú mezőgazdasági technikusi képesítést. Szlovákiában a következő szakokat vezették be a mezőgazdasági műszaki középiskolákon:

a) növénytermesztési-állattenyésztési

b) mezőgazdasági ökonómia

c) mezőgazdasági termelés gépesítése

d) mezőgazdasági talajjavítás

e) állategészség

f) kertészet

g) szőlészet

Az említett iskoláknak igen széles hálózatuk van. Néhányban magyar nyelven folyik a tanítás, így pl. Tornaiján (ökonómiai szak), Szepsiben (a mezőgazdasági termelés gépesítése), Ipolyságon, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Nagykaposon (növénytermesztési - állattenyésztési szak). Itt érettségit szereznek a tanulók, majd folytathatják tanulmányaikat a mezőgazdasági főiskolán.

Az ifjúság rendszeres és egyesített szakoktatása mellett államunk nagy lehetőséget nyújt a műveltség fejlesztésére és a szakképzettség kiegészítésére olyan dolgozók számára is, akiknek nem áll módjukban valamilyen szakiskolát látogatni, vagy pedig a termelésben végzett bizonyos tapasztalatszerzés után, további iskolázásra határozták el magukat. Ezek számára kétéves mezőgazdasági mesteriskolát létesítettek.

Szlovákiában mezőgazdaságunk számára a főiskolai végzettségű szakemberek nevelését a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola (Vysoká skola pol'nohospodárska) biztosítja a következő szakokon:

a) közgazdaságtani,

b) mezőgazdasági,

c) állategészségügyi (ez Kassán működik).

A közgazdaságtani kar tananyaga az üzemgazdászok nevelésére irányul, míg a mezőgazdasági kar az állattenyésztés és a növénytermesztés számára nevel mezőgazdasági mérnököket. A kassai állategészségügyi karon pedig állatorvosokat képeznek ki, akik a szövetkezetekben, állami gazdaságokban, továbbá az állategészségügyi intézetekben, kutatóintézetekben működnek.

A főiskolát napi rendszeres látogatással, vagy pedig foglalkozás mellett, távúton végezhetik el az érdeklődők.

Távtanulásra azok jelentkezhetnek, akik már sikerrel leérettségiztek, eleget tettek katonai kötelezettségüknek és a mezőgazdaságban dolgoznak. Sőt jelentkezhetnek azok is, akik egyelőre nem mezőgazdasági munkahelyen dolgoznak, de a távtanulás engedélyezése esetében 6 hónapon belül elhelyezkednek a mezőgazdaságban.

A főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakemberek neveléséből alapbsan kiveszi részét a Bratislavai Közgazdasági Főiskola (Vysoká skola ekonomická) is, amelyben a mezőgazdaság közgazdasági problémáit sajátítják el a hallgatók. Ugyanakkor boncolgatja a (mezőgazdasági termelés tervezését, a népgazdaság többi ágazatával kapcsolatban.

Az iskola végzett növendékei a mezőgazdaságban mint vezetők, tervezők és ellenőrző szervek érvényesülnek.

Ezen az iskolán szintén lehet távúton végzettséget szerezni. Erre a tanulmányi formára viszont csak harmincöt évnél idősebb jelentkezőket vesznek fel.

Az említett két főiskola első évfolyamára a jelentkezést, az elkövetkező iskolaévre, mindig február 28-ig kell benyújtani, az iskolák, illetve az üzemek és vállalatok igazgatóságaira, amelyek ezután a jelentkezők igazolt és javasolt jelentkező ívét március 31-ig elküldik az illető iskola igazgatóságának. A felvételi vizsgákat júniusban tartják meg.

A mezőgazdasági tanulmányok nagy jelentőségükön kívül érdekesek is, de ugyanakkor ez a tanulmány meglehetősen igényes, mert hiszen a növendékek megtanulják uralni és átalakítani a természetet úgy, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés a leggazdaságosabban szolgálják az embert.

A mezőgazdasági tanulmányoktól eddig sokan idegenkedtek s ebben nagy része van mezőgazdasági termelésünk eddigi színvonalának is. Hogy ezt az állapotot megszüntessük, pártunk Központi Bizottsága a dolgozókkal karöltve azt a célt tűzte ki, hogy mezőgazdasági termelésünk színvonalát 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Ez által lényegesen megváltozik a mezőgazdasági termelés jellege is. A nehéz kézi munkát egyre jobban kiszorítják a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek. Ezek pedig szakembereket követelnek, mégpedig az ifjúság köréből. A mezőgazdasági szakiskoláknak tehát eddig is, de a jövőben még nagyobb és fontosabb küldetésük lesz, mert csakis szakképzett mezőgazdasági vezetőkkel érhetjük el mezőgazdaságunk fellendítését.

TŐTH LAJOS,

a Szlovák Nemzeti Tanács iskolaügyi bizottságának dolgozója

Kiadja a Mező F.rdö es VtzgazdasSg! Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvá Halaiban - Megjelenik hetente keiszer - Föszerkeszld Path« Károly - Szerkesztősig ás kladShivatal: Bratislava, Suvorovová 16 - Telefon főszerkesztő 515 58 szerkesztőség 501 00 - Telefonközpont 543 91. 511 10. 550 93 - Belső vonalak főszerkesztő helyettese: 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 6?2 ágit prop osziálv 639 s/.akmelláklet 51“ - Nyomja e Polvgratické závody, tv p.. Bratislava, ul Februárového vltaastva 6/d. - Terjeszti a fostál Hfrlapszolgálat előfizetést felvesz

minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hirlapszolgálat - sajtókiviteli osztály - Praha I.. JindíiSská ul. i4. intézi, - Előfizetési díj évente 36.40 Kés.

K-20*21057