Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-25 / 16. szám

• KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • KÉT SZÖVETKEZET T AP ÁSZT AT AP ÁSZT ALATAI • KÉT SZŐVE • KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • KÉT SZÖVETKEZET TAPASZTALATAI • A takarmány alap megteremtése délibáb Pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott 1962. február 6-7-i határozata kimondja, hogy idén a me­zőgazdasági termelést 5,1, a piaci termelést pedig 9,1 Vo-kal kell fokozni. Ha ez sikerül, az állattenyésztési és felvásárlási feladatok a tavalyihoz képest a következőképpen emelkednek: a hús felvá­sárlása 7,2, a tejé 8,2, a tojásé pedig 10 %-kal növekszik. A határozat aprólékosan foglalkozik a takarmányalap megterem­tésével. A felsorolt érvek szerint a takarmányalap megteremthető. Lényegében nem mondunk újat, hisz a szövetkezetesek eddig is tudták, hogy milyen módon teremthető meg a takarmányalap, csak nem foglalkoztak alaposan ezzel a problémával. Bizonyításképp ha­sonlítsunk össze két csallóközi szövetkezetét. Választásunk a ko­máromi járásban levő Szilasra és Kolozsnémára esik. A SZILASI SZÖVETKEZET az utolsó években a közepes szövet­kezetek sorából az élre tört. A szilasi közös gazdaságra jellemző, a belterjesség igen magas foka mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. A KOLOZSNÉMAI SZÖVETKEZETEI a következőképpen jelle-SZILAS Elsősorban vizsgáljuk meg, ho­gyan érte el a szilasi szövetkezet az árutermelésben ezeket a szép eredményeket. A szövetkezet fia­tal szakképzett vezetőivel sokat beszélgettünk a termelési eredmé­nyekről. Elöljáróban meg kell mondanunk, hogy a szövetkezeti elnök, agronómus, zootechnikus, szakiskolát végzett. Tehát értenek a gazdálkodáshoz. Ebből az 530 hektáros szövetkezetből indult el például a kukoricatermesztési ver­seny a komáromi járásban. A ku­koricát nagyra becsülik. Nézetük szerint csakis a kukoricatermesz­tés bővítésével teremthető meg a takarmáhyalap. A földterület 27 °/o-án termelnek kukoricát (ebből 7 hektár viaszos érésű silókuko­rica). Győri László és Rákóca Jó­zsef mezőgazdász egyáltalán nem jön zavarba, mikor a takarmány­alap felöl érdeklődünk. — A takarmányalap megterem­tése elsősorban is a helyes vetési, tervektől és a hektárhozamok ma-, gasságától függ — mondották. BIZONY, A SZILAS1AK a bő ta­karmányalapot a magas hektár­hozamoknak köszönhetik. Búzából 32, árpából 32,68. zabból 38,55, sze­meskukoricából 35, szénafélékből pedig 50 mázsás hektárhozamot értek el. Jól trágyázott földjeik minden hektárja 7 mázsa műtrá­gyát kapott, tehát megvetették a jó termés ágyát. Bőven van here­szénájuk. A 394 szarvasmarhának (ebből 168 tehén) és a sertések­nek elég takarmányt termelnek. összehasonlításkor közreműkö­dött Kosztyankó elvtárs. a Komá­romi Járási Pártbizottság vezető titkára is. Nézete szerint a szilasi szövetkezetnek a kitűnő növény­­termesztési eredményeken kívül nagy előnye, hogy a kitermelt ta­karmányt az állattenyésztésben jól értékesítik. Egy kg húst pél­dául 4,20 kg szemestakarmányból állítanak elő. Az arányt még job­ban lehetne fokozni a takarmány összetételének megjavításával. Például a szilasi határban nagy­szerűen megteremne a borsó, szó­jabab. A silókukoricánál ügyelni kell arra, hogy ne legyen túl sű­kal jobban emelkedhetne az élesz­­tősített takarmányokkal. A határ tele van kanálisokkal és kutakkal, tehát jobban ki kel­lene használni az öntözés lehető­ségeit is. A szövetkezet termelési ered­ményeihez a jó szervező és irá­nyító munkán kívül nagyban hoz­zájárul a szocialista munkaver­seny. Azt mondhatjuk, hogy Szila­­son nincs olyan szövetkezeti tag, aki be ne kapcsolódna a szocia­lista munkaversenybe. Versenyez­nek az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt. A verseny eredményeként búzából 32, árpából 30,5, kukoricából 50, cu­korrépából 400, silókukoricából pe_ dig 500 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Pártunk XII. kong­resszusának tiszteletére 48-an tet­tek egyéni kötelezettségvállalást. Terven felül 7000 kg sertéshúst, 1500 kg marhahúst és 4000 mázsa cukorrépát termelnek. A verseny­­feltételeket és vállalásokat minta­szerűen kidolgozták. Minden tag­nak külön fel van tüntetve a ter­melési terve és külön a vállalása. A tagok a versenybe való beneve­zést aláírással szentesítik. Karadi Lajos és Molnár Teréz fejők pél­dául tehenenként 2550 liter tej helyett 2600-at akarnak kifejni. Hasonló vállalásokat tettek az állattenyésztés többi dolgozói is. A PÉNZÜGYI HELYZETTEL kap­csolatban meg kell jegyezni, hogy az egy hektárra eső munkaegység­­fogyasztás 86. Tervezett bevételük 3 millió 202 306 korona volt és 3 millió 189 042 koronát értek el. A munkaegység értéke 30 korona. Oszthatatlan alapra 18,2, szociá­lis alapra 4, kulturális alapra 1, tartalékalapra pedig 3 %-ot tet­tek. Tehát pénzügyileg is biztosí­tott a szövetkezet továbbfejlődése. mezhetjük: több éven át hátul kullogott a belterjesség alacsony szintje miatt. A fő hiba, hogy kevés szakkáderrel rendelkeztek. Most a szövetkezet bontogatja s zárnyait. Egy év alatt döntő for­dulatot akarnak elérni a termelésben. Az árutermelés rohamosan emelkedik. A két szövetkezet termelési eredményeit a legjobban lemér­hetjük az egy hektárra eső árute rmelésben. A következő táblázat világosan megmutatja a belterjes ség fokát. A szilasi szövetkezet az árutermelésben kiváló eredmé nyékét ér el, a kolozsnémai pedig nagy célkitűzésekkel akarja behozni a lemaradást. A táblázat az egy hektárra jutó árutermelést mutatja:---------------------------------------------------------------------------------------------------­Szilas Kolozsnéma 1961___________1962___________1961___________1962 Hús 201 kg 247 kg 185,5 kg 191 kg Tej 959 liter 1080 liter 356 liter 416 liter Tojás 119 db 164 db 277 db 685 db KOLOZSNÉMA A kolozsnémai szövetkezet 512 hektáron gazdálkodik (ebből 439 szántó). Amint a táblázatból is látjuk, a termelés belterjessége jóval kisebb, mint a szilasi szövetke­zeté. Vajon mi az oka? Tarcsi Lajos, a szövetkezet me­zőgazdásza minden kertelés nélkül el­mondotta, hogy Ko­­lozsnémán is meg­teremthették volna a bő takarmány­alapot, ha a régi vezetőség nem ke­zelte volna mosto­hagyerekként a ta­karmányalap kér- x a r c s i Lajos dését. Meg kell a kolozsnémai jegyeznünk, hogy szövetkezet a kolozsnémai sző- mezőgazdásza vetkezet élére is három fiatal szakképzett káder került. A belterjesség rohamos emelkedését persze ezek a szak­képzett emberek ki merték tűzni. Hektárhozamaik nem lebecsülen­dők. Búzából 29,87, őszi árpából 34,41 mázsás hektárhozamokat ér­tek el. Ezzel szemben tavaszi ár­pából hektáronként mindössze 18,5 mázsát takarítottak be. Emiatt 7,5 vagon szemestakarmánnyal keve­sebb került a takarmányalapba. Kukoricából 30 mázsát termeltek szemesen. Igen nagy hiba, hogy nincs elegendő szálastakarmányuk és az aránytalanul sok silóetetés kedvezőtlenül hat a tejtermelésre. A szálastakarmány termelésében mutatkozó hiányosság nem vélet­len. A kolozsnémai szövetkezetben eddig lebecsülték a lucernát és általában a herefélék termeszté­sét. Még mindig a füves keveré­keket helyezik előnybe. Pedig Tar­csi elvtárs szerint a herefélék nagyszerűen megteremnek a ko­lozsnémai határban. Lucernából idén is 73 mázsát termeltek hek­táronként, ezzel szemben a füves keverék csak 31 mázsát adott. Te­hát, ha a lucerna nem szeretné a helyét, nem adna kétszer annyi­nál is több termést mint a füves keverék. A hibán okulva a szövet­kezet lényegesen emeli a here­félék vetésterületét. A földterület 27 %-án termel­nek kukoricát. A múlt évben az öntözést is elhanyagolták. Pedig a határban 5 kutat fúrtak és ele­gendő a csatornájuk is. A régi vezetőség maradisága miatt az öntözést eddig lebecsülték. Például három évvel ezelőtt vettek egy öntözőberendezést, de a felszere­lést széthordták a faluba. Pedig a mezőgazdász szerint legalább 270 hektárt lehetne öntözni. Az öntözés elhanyagolását Kosztyan­kó elvtárs is bírálta és felhívta a figyelmüket a tanyi szövetkezet példájára, ahol 400 hektáron akkor esik az „eső", amikor akarják. A földterületet alagcsövezték és a földből jön ki majd a permetsze­­rűen visszahulló víz. A tervek sze­rint legalább 80 hektárt öntöznek. Sajnos, munkaegységet nem irá­nyoztak elő az öntözésre. Mit te­hetett a mezőgazdász mást, hogy az öntözés ki ne „essen" az 1962- es termelési tervből, magára vál­lalta az öntözési munkát. Az ilyen tervezés helytelen. Igaz, hogy Kolozsnémán egy hektárra 103 munkaegység fogyott el a múlt évben, de meg kell jegyeznünk, hogy a munkaegységgel nem ott kell takarékoskodni, ahol a belter­jességet fokozhatjuk. Az öntözésre fordított többletmunkaegység több­szörösen megtérül. Ne essünk a ló másik oldalára. Helyes a munka­norma szilárdítás, de, ha az egy hektárra eső termelés lényegesen emelkedik, nem baj, ha arányosan több munkaegységet fogyasztunk. Vigyázzunk arra, hogy áltakaré­koskodással ne fékezzük a munka termelékenységének kibontakozá­sát! A belterjes gazdálkodás megva­lósításához nagyban hozzájárul a szövetkezet kiváló traktorosa Tar­csi elvtárs is, aki traktorával a múlt évben 900 hektár földet szán­tott fel. Eredményében sokan ké­telkednek. Beszélgetés közben részletesen elmagyarázta, hogyan érte el ezt a szép eredményt. A 900 hektár szántásba beleszámí­tották a tarlóhántást, keverőszán­tást is. Például cukorrépa és bur­gonya alá négyszer szántott. Ilyen alapos talajművelés után persze a szövetkezet magas hektárhoza­mokat várhat. A SZÖVETKEZET pénzügyi hely­zetével kapcsolatban meg kell je­gyeznünk, hogy évente egy tag átlagosan 10 700 koronát keres, a munkaegység értéke 21 korona, összesen 2 millió 678 ezer korona bevételt terveztek és 2 millió 583 ezer koronát értek el. Az előző évekhez képest összehasonlíthatat­lanul jobb eredményeik voltak. rű, mert akkor nem hoz elég. fej­lett csövet. A tejhozam még 'sok-A híres szilasi fejőgulyások (Foto: Bállá) Amint a két szövetkezet elemzéséből kitűnik, helyes gazdálko­dással, a tartalékok felhasználásával megteremthető a takarmány­alap. A szilasi szövetkezet példájából láthatjuk, hogy a magas hektárhozamokkal, helyes vetéstervekkel biztosítható a takarmány­alap. Ezzel szemben Kolozsnémán az említett hiányosságok miatt nem teremthették meg a takarmányalapot. Kolozsnémán többet kel­lene foglalkozni a szocialista munkaverseny kibontakozásával is. A szövetkezetek itt is versenyeznének, de a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége nem karolja fel kezdeményezésüket. A szilasiak példájára a helyi nemzeti bizottságnak többet kell fog­lalkozni általában a1 szövetkezeti demokrácia elmélyítésével és a munkaverseny szervezésével. Amint említettük, munkakedvvel teli, fiatal szakkáderek kerültek a szövetkezet élére, de munkájukhoz több támogatást várnak a helyi nemzeti bizottságtól. Például nem szabad megengedni olyan eseteket, mint Tarcsi elvtárssal történt, hogy az öntözést saját magára vállalja. Az öntözést minél nagyobb területre ki kell szélesíteni és erre állandó munkaerőt kell bizto­sítani. Végül leszögezhetjük: ahol az akarat a jó szervezőmunkával pá­rosul, ott megvalósítható az idei termelési terv és a pártunk hatá­rozatában kitűzött irányszámok elérhetők. Az árutermelésről készí­tett táblázat világosan megmutatja, hogy a piaci termelés 9,1 %-os növekedése lehetséges. BÁLLÁ JÓZSEF s H V) N o: < M H X m N tn H H > > C/5 N H > r > H > * H t/5 N o: < H x CD N m H H > > C/l N H > r > H > x » H c/a N o: < M H X n N m H H > H3 > in N H > r > H > X n H m N o: < m H X m N W H H > T) > m N H > r > H > X » H m N o: < M H X w N w H H > hfl > m N H > H > > m N H > n > H > X pi H m N o: < m H X m Az 1716 hektájos fűn szövet­kezet (érsekújvát*. járás) tizen­hat kerekes és négy lánctalpas traktorral rendelkezik, melyek­nek karbantartásáról maga a szövetkezet gondoskodik. E na­pokban a gépek körül serény munka folyik. Kell is, hiszen egyre közeleg a tavasz és ha­marosan szükség lesz a jól ki­javított gépekre. Képünkön Lukács József ko­vácsmester Gajdos Istvánnal és Kamocz Imrével nagy igyeke­zettel végzik munkájukat. (Foto: Cích - CTK) IVXVlVXZSVdVX VXZSVdVX X3Z3MX3AQZS I3M • IVXVlVXZSVdVIVXZSVdVX X3Z3HX3AQZS X3M • IVXVlVXZSVdVX X3Z Margit néni és a lányok A szél vad üvöltéssel cibálja a tar fákat. Csúz olyan, mintha óriási kémény lenne: majd kiröpít a huzat. Még jó, hogy a sár odaragaszt a föld­höz ... Délután van. A szövetkezet barom­­fifarmján alig mozdul az élet. A tojó­tyúkok az árnyékos helyeken gubbasz­tanak összebújva, csak vérvörös tara­juk rezdül néha egyet-egyet. Merre vannak a baromfigondozók? Hamaro­san rájuk lelek. A tojástároló helyi­ségben pihennek. így ebéd után jól­esik elüldögélni, elbeszélgetni egy ki­csit. A fal mellett magasra rakott do­bozok, tele elszállításra váró friss tojással. Az asztalon apró mérleg, körül a földön kosarak — azokba gyűjtik a tojásokat a szorgos kezek. S mert lányok is dolgoznak itt, a fal­ról nem hiányzik a tükör... Hiába, az már olyan elválaszthatatlan a lá­nyoktól. Mindig szépek akarnak lenni, elvégre sohasem lehet tudni, mikor jön az igazi. Jókedvüek a lányok. Folyton kaca­­rásznak. Mikor a nevüket kérdem, összesúgnak. Nyilván azt döntik el közösen, valljanak-e avagy ne. Mire oda jutnának, az egyik asszony sóz rolni kezdi: az a kisebbik a Jakab Juliska, a másik az meg a B art al Magda... — Inkább a magáét mondaná Mar­git néni, mi is tudunk beszélni, hogy­ha kell. — Tudom én azt, csak két napig kellene várni rá — válaszol Margit néni. — inkább énekeljen nekünk vala­mit — a két lány cinkosan összemo­solyog és hízelegve körülveszik Mar­git nénit. — Ügy-e énekel egyet - könyö­rögnek. — Még mit nem'. Éppen most. 73 e látni, csak azért vonakodik, ■*-' hogy tovább kérjék. Máskor is dalolgat. Ügy szeret dolgozni. Már megszokta. Ha a tyúkokat eteti, ha a tojást gyűjti kerek kosárba, mindig dalol. — No, kezdje már! Aranyos Margit néni... — Hát... nem bánom. De melyi­ket? — Azt hogy „Kék ibolya ..." Lehet ilyen két lány könyörgésének ellenállni ? ... G a j d o s ik Margit, a lányok Margit nénije se bírja soká az ostromot. Közben Hugyivári Margit — különben öt is Margit néninek hívják a lányok — egy furcsa tojást mutat. Hossza van vagy 10 centi. — Látott már ilyet? Tudom hogy két sárgájú, rendelle­nes, hisz értek az ilyesmihez vala­micskét, de nem árulom el. Próbálom kiugratni a nyulat a bokorból, hátha sikerül. Csalok egy kicsit. — Csodálatos, ilyet még sosem lát-: tam. — Nem is láthatott. Ez csúzi fajta. — Es mennyi van belőle? ~ Egy. — És úgy általában mennyit tojnak egy nap? — Hivatalosan? — Mondjuk. — Hát... - húzza a szót, mintha számolgatná, aztán lassan kimondja — minden nap egyet. A7evetnek. Ez jól sikerült. De az­­, ^' tán csak előszedik a füzetet, s megtudom, hogy naponta 1800-1900 tojást gyűjtenek össze. Gajdosik Mar­git néni már a tizedik éve dolgozik itt; dalolgat, mert úgy jobban megy a munka és a lányok, a mindig nevető lányok vele dalolják a sok szép nótát. Gál Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom